XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-03-22 / 5. szám

RENDŐRSÉGI ÉS TŰZESETEK Elloptak egy pénzszállító­autót az Árpád hídnál Szombaton, fényes nappal, a kora délelőtti csúcsforgalom idején, több száz ember jelen­létében elloptak egy pénzszál­lító autót. A Securitas Rt. Skoda Pick­up kocsija megérkezett a Váci út és Róbert Károly körút ke­reszteződéséhez és megállt. A gépkocsi vezetője bezárta az autót és a pénzkíséró'vel együtt lement a hídfőnél lévő aluljáró­ba, hogy ott a pénzautomatát pénzzel feltöltsék. Ezalatt a tettes vagy a tette­sek feltűnés nélkül odamentek az autóhoz, felnyitották az aj­taját és mint akik jól végezték dolgukat, elhajtottak. Mire a vagyonőrök visszatértek, már autójuknak és a benne „őrzött” 31 millió forintnak hűlt helyét találták. A Securitas Rt. közleménye szerint a két dolgozójuk sza­bályosanjárt el. Bizonyos ese­tekben, például amikor kettő­jüknek kell feltölteni az auto­matákat, lezárva, őrizetlenül hagyhatják gépkocsijukat. Aligha hihető, hogy a rabló véletlenül járt a hídfőn, vélet­lenül volt nála megfelelő kulcs a lezárt autó felnyitásához, és' véletlenül volt a zsebében egy olyan indítókulcs, amivel elin­díthatta az autót, hogy zsák­mányával pillanatok alatt el­tűnhessen. Az autót Újpest határában, egy bozótos területen lakossá­gi bejelentésre megtalálták. Megállapították, hogy a tette­seknek nem sikerült a pénz- szállító autó valamennyi vé­dett pénztároló rekeszét fel­nyitni, így a pénz jelentős ré­szét nem vitték el. A rendőrség nagy erőkkel indította el a nyomozást. *** Áldozat a Duna-parton A televízió és a napilapok is be­számoltak arról, hogy az egyik reggel a rendőr járőr egy férfi­holttestet talált a Duna-parton. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság nyomozói nagy erő­vel fogtak munkához. Rövid időn belül megállapították, hogy az áldozat egy budapesti, 26 éves fiatalember, akinek a nevét is tudják már. Az is biztos, hogy a fiatalem­bert nem itt a Duna-parton ölték meg, hanem valahol máshol. A környezet tanulmányozása és a lakók kikérdezése után azt is megállapították, hogy a megölt fiatalembert egy BMW autón szállították arra a helyre, ahol a rendőrök rátaláltak. Lapzártakor ennyit lehetett megtudni az ügyről. Riadalom a Duna Plazában Amikor egymás után 8 tűzol­tóautó megjelent a Duna Plaza bevásárlóközpont kapui előtt, az összegyűlt tömeg arra gon­dolt, megint tűz van - mint ta­valy - és ismét kiürítik az áru­házát. Erre ezúttal nem került sor! Történt, hogy a füstriasztó berendezés füstöt észlelt és azonnal jelzett. A bevásárló- központok, elsősorban a több ezer vásárló miatt, kiemelt in­tézmények, nagy erőket kell védelmükre vezényelni. A jel észlelését követő pil­lanatban a Budapesti Tűzoltó Parancsnokság nem csak a mi kerületünk, hanem a szomszé­dos kerületek tűzoltóságát is riasztotta. Ezalatt a bevásárlóközpont­ban a jelet észlelve hozzá­kezdtek a kiürítés előkészüle- 1 teihez, de megérkeztek kerüle­tünk tűzoltói és néhány perc alatt felderítették, hogy nincs nagy vész, az épületet nem kell kiüríteni. Az történt, hogy a Duna Plaza Meder utcai irodai ré­szén, a mosdókban az elvá­lasztó falak gipszkartonból vannak. Feltehetően valaki nagyvonalúan akart elfrics- kázni egy cigarettavéget, és az nagy ívben berepült két gipsz­karton elem közé. Az illető feltehetően észre sem vette, amikor a parázs valami gyúlé­kony anyaghoz érve „életre kelt”. Szerencsére a gipszkar­ton nem ég lánggal, inkább nagy a füstje. Ezt jelezte a jól működő füstjelző műszer. Egy tűzoltó egy hordozható készülékkel eloltotta a riadal­mat okozó „tüzet”. Hárman az őrizetesben A kerületi rendőrkapitányság őrizetbe vette B. Sándor 36 éves dávodi, B. Melánia 27 éves szigetszentmártoni és B. József 28 éves budapesti lako­sokat. Hárman a Váci úton éj­jel néhány perccel éjfél után leszólították a velük szembe jövő fiatalembert. Egyikük tüzet kért, majd a másik azonnal követelte a pénztárcáját, míg a harmadik a nyomaték kedvéért ököllel a fiatalember arcába vágott, nyolc napon túli sérülést okoz­va. Ezután elvették a fiatalem­ber 4500 forintot tartalmazó pénztárcáját és karóráját. Az esetet az utca másik ol- ; dalán látta valaki, aki mobilte­lefonon hívta a rendőröket, akik perceken belül megérkez­tek. Mindhárman azóta a rend­őrség vendégszeretetét élvezik. FŰTÁV ­KOMFORT KFT.I íme az ablakot TÁRJA, INKÁBB A RADIÁTORT ZÁRJA! A távhőszolgáltatásról szóló törvényt az Országgyűlés 1998. márciusában fogadta el. Ennek a fogyasztók számára a legfontosabb következménye, hogy minden távhőszolgáltatásba kapcsolt ingatlannál át kell állni a hőközponti hőmeny- nyiségmérés szerinti elszámolásra. A mérés szerinti elszámolásra való átállás után a fel­használt hőenergia mennyisége után kell díjat fizetni. Minden esetben az adott épület hőtechnikai kialakításától, és az alkalmazott fűtési rendszertől függ, hogy a korábbi átalánydíjnál több, vagy kevesebb lesz a fizetendő számla. Ami viszont biztos: mindenkinek érdeke, hogy minél kisebb legyen a fűtésszámlája. Ezt eddig nem volt módja befolyásolni, hiszen a lakótelepi lakásokban kialakított fűtésrendszerek nem tették lehetővé a radiátorok, az egyes helyiségek hőmérsékletének szabályozását. Ha melege volt, legfeljebb az ablakot nyithatta ki, nem volt lehetősége a fűtöttség befolyásolására, a takarékoskodásra, az átalánydíj összege nem volt csökkenthető. Ez most megváltozhat! Az épületen belüli, (szekunder) fűtésrendszer átalakításával szabályozhatóvá tehető a helyiségek hőmérséklete. A lakás értéke, KOMFORT fokozata növekszik, a ház fűtésszámlája - így a lakásé is - csökkenhet. Az átalakítás egycsöves fűtés esetén átkötő szakasz, valamint termosztatikus radiátorszelepek beépí­tését, más esetekben csak a szelepek termosz­tatikusra való cseréjét jelenti, de mindig a strang- szabályozók cseréjével és pontos beszabályozásával együtt. Ezen felül lehetőség van fűtési költségmegosztók fel­szerelésére, melyek lehetővé teszik a ház hőfo­gyasztásának lakásonkénti szétosztását. Ha mindez a lakás, ház egyéb hőtechnikai korszerűsítésével is párosul (panelhézag-szigetelés, ablakok szigetelése, stb.), még több megtakarítás érhető el. Az átalakítások elvégzése és finanszírozása a tulaj­donosok feladata, de a FŐTÁV-KOMFORT Kft. létre­hozásával a FŐTÁV Rt. segítséget kíván nyújtani a fogyasztóknak. A FŐTÁV-KOMFORT Kft. a ter­vezéstől a kivitelezésen át a beszabályozásig vállalja e munkák elvégzését. Az átalakítás költsége lakásonként 50-70 ezer forint­tól kezdődik, ami az egyéni igények alapján növeked­het. Tekintettel arra, hogy a korszerűsítés egyszeri, sokak számára esetleg megterhelő beruházást, kiadást jelent, keretmegállapodás jött létre több hitelintézettel, a Lakástakarékpénztárral, a FŐTÁV Rt. által létrehozott garanciaalappal, mely gyorsított, ked­vezményes hitelfelvételi lehetőséget biztosít a lakóközösségek számára az átalakítások finan­szírozásához. Ezen túl vissza nem térítendő támo­gatások megpályázásához is segítséget kaphat. A fűtési rendszer korszerűsítését a tulajdonosok döntése alapján a társasház, a lakásszövetkezet képviselőjével kötött szerződés szerint a FŐTÁV-KOMFORT Kft. fővállalkozásban végzi el. Információ: FQTÁV-KQMFORT Kft. 1195 Budapest, Üllői út 243. Telelefon/fax: 348-G236, 348-03-08 E-mail: kozpont@fotav-komfort.hu Fórum a szociális Európáról A kerületi önkormányzat és a szociális kerek asztal a közelmúltban Fórum a szociális Európáról címmel találkozót szervezett Első napirendi pontként dr. Korintusz Mihályné, a Nem­zeti Családvédelmi Intézet Nemzetközi Kapcsolatok igaz­gatója A Szociális biztonság és szociális gondoskodás az Eu­rópai Unióban címmel tájé­koztatta a résztvevőket a tagor­szágokban folyó munkáról. El­mondta, hogy az EU-orszá- gokban is növekszik az igény a különböző gondozási formák iránt. Legdinamikusabban fej­lődő forma az idős- és az egészségügyi gondozás. Szin­tén nagy hangsúlyt fordítanak a gyermekellátására. Az ellátá­si formák gyermekközpontú- ak, a gyerekek és a család igé­nyeit maximálisan figyelembe veszik. Ezekben az országok­ban már gyakori a bölcsőde, óvoda integrációja és a családi napközi üzemeltetése. Az EU- országokban a gyermekellátás a családsegítés, a családfinan­szírozás egyik alapeleme. Dr. Szanyi Tibor ország- gyűlési képviselő az unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtéséről beszélt. Elő­adásában hangsúlyozta a jog­harmonizáció fontosságát. Véleménye szerint nincs lé­nyeges különbség a magyar és az EU-jogrendszer között, de apróbb kiigazítások még szükségesek lehetnek. El­mondta, hogy a jogharmoni­zációnak azzal kell járnia, hogy a munkavállalók jobb helyzetbe kerüljenek. Feladat a több és jobb mun­kahely teremtése, a szegény­ség és a hátrányos megkülön­böztetések elleni küzdelem. Ehhez hazánkban törvények, jogszabályok módosítása vá­lik szükségessé. Az előadó példaként említette, hogy mintegy 70 ezer önkormány­zati rendelet módosítása szük­séges az EU-hoz való csatla­kozáshoz. Zöldy Pálné, a Szociális és Családügyi Minisztérium szakosztályvezetőjének elő­adásából megismerhették a résztvevők, hogy az EU- országokban a hátrányos helyzetűek védelmére alkotott intézkedéseket. Kulcskérdés a foglalkoztatás növelése. En­nek négy alappillére: a foglal­kozások javítása, a vállalko­zási készségek fejlesztése, az alkalmazkodóképesség növe­lése, és a férfi-női munkavál­lalók közötti esélyegyenlőség megteremtése. Nagy hang­súlyt fektetnek a fiatalok munkanélküliségének meg­szüntetésére, az időskorúak munkaképességének a megőr­zésére. Előadásában hangsú­lyozta a családbarát munka­hely fontosságát. Az előadásokat konzultá­ció, kötetlen beszélgetések követték. Napirend után Elhangzott a Parlamentben 2001. március 7-én A fővárosi önkormányzatban a legutóbbi nagy vihart a hannoveri használt villamosok vásárlá­sának vitája kavarta, ami egészen a koalíció sza­kításának kísérletéig eljutott. Ez nagyon fontos kérdés, hiszen a körutakon nem használt, hanem elaggott villamosok járnak, a külvárosok villa­mosai pedig már régen a közlekedési múzeum­ba valók. Összegezve: a villamosparkot illetően I világvárosi színvonalról nem lehet szó. Most azonban mégsem a sárga, a hannoveri villamosokról, hanem a „zöld villamos”-nak becézett nyilvános illemhelyekről szeretnék szólni. Ez a téma az, amit megkérdőjeleztem: vajon a Parlament elé való-e? Nos, ha ezzel a város el van látva, akkor nem. De hát ma a város ilyen szolgáltatást alig ad polgárainak. Korábban - jól tudjuk - a nyilvános illemhe­lyek egész rendszere állt az utcán mozgó töme­gek rendelkezésére. E tömeget nemcsak a vá­roslakók jelentik, hanem a turisták, az alkalom­I szerűen vidékről ideutazók is. Az építmények formatervezettek, színükkel figyelemkeltők, rendezettek, megfizethető árúak voltak. Jelen­létük a város életében a szó szoros értelmében létszükségletet jelent, illetve jelentett. Egy bizonyos Maslow nevű pszichológus megállapította az emberi szükségletek prefe- renciasórát. S míg persze nem tagadta a szere­tet szükségletét az ember életében, elsőként mégis a fizikai létfenntartás szükségleteit, má­sodikként a biztonság, a kiszámíthatóság felté­telét tekinti. Talán önök is hallották, hogy Hongkongban megépítettek és bemutattak egy színarany il­lemhelyet. Tulajdonosa úgy nyilatkozott: ezzel az a szándéka, hogy Hongkongban minél több legyen, s azt az emberek minél tisztábban tart­sák, megbecsüljék. Kiváló, kulturált magatar­tásra ösztönző szándék. Mindezek tudatában nem elegendő csak saj­nálkozni, hogy Budapest utcáiról, sőt parkjai­ból, játszótereiről hiányoznak az illemhelyek. Sürgetni és minden módon késztetni kell a fő­városi és a kerületi önkormányzatokat, hogy ennek az alapvető szolgáltatásnak a rendszerét újból megteremtsék. Enélkül nemcsak világvá­rosról, de egyszerű polgári városról, egyálta­lán: modem városról sem lehet szó. A polgár­nak pártcsatározás helyett fizikai kényelemre, biztonságra van szüksége. Szeressük hát annyira Budapestet, hogy minden párt rávonatkozó szándékának politikai tartalma a város lakóinak kényelmét, biztonsá­gát szolgálja. Az új évszázadot ezzel a remény­nyel kell elkezdenünk. Dr. Weszelovszky Zoltán országgyűlési képviselő v

Next

/
Thumbnails
Contents