XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-07-12 / 11. szám

S XIII. KERÜLETI • • í 8 2001. Julius ' ■::y ■ CD, kazetta, de még a bakelitlemezek is élnek Autogramot is szerez a lemezre Törékeny alkat lélekből elővilágló szemmel. Áldozatos és boldog életút. Felszabadultság a fáradhatatlanságban. O Baumgarten Karola, amilyennek megismertem albumba gyűjtött vi­rágmeséit, rajzait, majd felébredvén iránta kí­váncsiságom, őt magát is. Itt él, lakik, dolgo­zik, segít, ápol és álmodozik a mi pátriánkban. Itt is született. A Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, majd Gödöllőn szakmérnökit. Aztán a körülményei úgy hozták, hogy olyan pályára kellett átváltania, amelyen a jogszabályok is­merete az elsődleges. Újból tanulni kezdett és a harmadik felsőfokú végzettségre is szert tett. Diplomamunkájának címe ez volt: Állami gon­dozott gyermekek társadalombiztosítási hely­zete. Ezirányú kutatómunkája során került mun­kakapcsolatba Ferge Zsuzsával. Rájött, hogy a társadalomtudománynak ebben az ágában mi­lyen kevés az emberek ismerete, ezért sok rá­szoruló életét lehet akár pár mondatos informá­cióval is jótékonyan befolyásolni. Munkaköre vállalásakor az vezérelte, hogy minél több em­beren közvetlenül segíthessen. Emellett több mint egy évtizede munkahelye fiataljait ő vezeti be a hivatás rejtelmeibe, s éveken át egyetemen és főiskolán is oktatott, írt szak­könyveket, jogi kézikönyvekben fejezeteket és publikált novellákat. És közben örül az aszfaltból kinövő fűszál­nak, illatáról megismeri a virágokat, mert - amint megvallja - az énjébe épült a növények és a természet szeretete, s immár beleépültek a mindennapjaiba is. A munkából haza kell siet­nie, mert az ápolására szorul szeretett párja. S amíg annak álmát őrzi, ő csendben meséket ír és rajzol, amelyeknek főszereplői a virágok - de embertörténeteket jelenít meg velük. így érzi életét teljesnek és értelmesnek. Ehelyütt bemutatom néhány keze munkáját és írását élete színhelyeiről. Baumgarten Karola Itthon vagyok « Music Discovery elnevezé­sű bolt érdekes zenesziget a Pozsonyi út 22/a. szám alatt. A helyiség nem túl nagy, de aki ide betéved, szinte rögtön otthon érzi magát. Nyugodtan böngészhet, válogathat ked­vére a CD-ék, kazetták, de még a bakelitlemezek közül is. A falakat különböző hazai zenekarok dobosai által dedi­kált cintányérok díszítik, sok­sok zenész aláírásával ellátott tenyérrajza is látható itt. A bolt üzletvezetője, a 26 éves Kutika Balázs évekig dolgozott kiskereskedésekben mint boltvezető, de mivel a zene és a zenészvilág mindig is foglalkoztatta, párhuzamo­san több neves zenekarnak is dolgozott a háttérben, például a Pompadour vagy a Love együttesnek.- 1997-ben Benkő László (Omega, billentyű) ajánlatára és segítségével lettem üzletve­zetője a CD-boltnak - mondja Balázs -, melynek üzletpoliti­kája arra épül, hogy ami az egyik embernek értéktelen, az a másiknak a legértékesebb. Ami már valakinek nem kell, mert, esetleg megunta, behoz­za, itt hagyja eladásra vagy el­cseréljük. Egy másik ember majd csak megörül neki. An­nak idején 30 CD-vel nyitott a bolt, jelenleg 1000-1500 da­rab van. Ezek elsősorban használt CD-ék, az újakat fő­leg zenészkörökből szerezzük be. Tartunk pop, rock, populá­ris, szintetizátoros, klasszikus zenei anyagokat, és bár nem jellemző, de az alternatív zené­ben is próbálunk otthon lenni.- A kazetták és a hangleme­zek mellett - folytatja - van­nak zenével kapcsolatos video­kazettáink, gitár, szájharmoni­ka tankönyveink, sőt még gra­mofon lemezeink is. Rengeteg magyar kazettánk van - szinte egy archívumnak is felfogható -, Szécsi Pál, Máté Péter pél­dául most újra nagyon népsze­rűek a fiatalok körében.- Mikor van nyitva az üzlet, kik térnek be, és mit keresnek?- Hétfőtől péntekig 11-19 óráig, szombaton 11-14 óráig, bár a hétvégi nyitva tar­tást nem mindig sikerül meg­oldanom, mert próba szinten koncerteket is szervezek, és előfordul, hogy már péntek este le kell utaznom vidékre. Az érdeklődőkről pedig el­mondhatom, hogy vegyes korosztály tér be vásárolni és hogy számunkra mikor mi a sláger, azt természetesen a közízlést befolyásoló média­tényezők határozzák meg. Né­ha, amikor látom, hogy valaki szívesen meghallgat többféle zenét is, akkor ajánlatainkból segítek neki a választásban.- Leülteted őket zenét hall­gatni?- Igen, mert sokféle zene létezik, nem ismerhetjük az összesét. És ha valamelyik megtetszik neki, akkor meg­veszi, .bár eredetileg, amikor bejött, nem azt kereset. Volt már ilyen nem is egyszer - te­szi hozzá.- Naponta hányán fordul­nak meg itt?- Van, amikor pangás van, aztán meg tízen-húszan is be­jönnek. Sok zenész barátom is megfordul itt naponta. Kicsit leülnek beszélgetni vagy cse­rélnek. Többször együtt ebé­delünk vagy kávézunk. Elő­fordult már olyan is, hogy a betérő vásárlók megijedtek, amikor egy alkalommal az Action nevű zenekar tagjai jártak nálam. Az ő jellegzetes­ségük, hogy agyon vannak te­toválva és azért az emberek­ben még mindig él az a tévhit, hogy a tetováltak rossz előéle- tűek.- Ért valakit kellemes meg­lepetés is, mikor betért?- A FreshFabric nevű zene­kar tagjai - ők most nyertek Arany Zsiráf-díjat metalrock kategóriában - is sokszor be­jönnek hozzám. Egyik nap egy 14 év körüli srác - itt la­kik pár házzal odébb - meg­állt nézelődni a kirakat előtt és benézett. Az előbb említett együttes énekese és dobosa pedig éppen itt tartózkodott a boltban. A srác szeme meg­akadt rajtuk, de egyszerűen nem akart hinni a szemének. Végül bejött autogramot kért és nagyon örült. De jönnek mások is aláíratni, például most a Black Out zenekarnak írattam alá egy CD-jét.- Bárki bejöhet és meg­kérhet, hogy dedikáltasd a kedvenc magyar zenekará­val a lemezét vagy a kazet­táját':7- így van, persze főleg azokkal, akikkel közelebbi kapcsolatban vagyok. Ilyen például Szekeres Ta­más, Roy és Ádám, Bikini, Hooligans, Üllői úti fack, Balek II Black, Action, Boom Boom vagy Takáts Tamás, de megkereshetek bárkit, ha valaki nagyon rajong valakiért. Nekünk nem kerül semmibe, őt meg boldoggá tehetjük. Szoboszlai Éva B ecsukom a szemem... Be­csukom? Nem is kell. Gondolatban végigmegyek Angyalföld utcáin, s azon ka­pom magam: eddigi életem kockakövein lépdelek... A Jász utcai gyermekpara­dicsomban, ahol még nem tudtam, csak éltem a csodát. Apró, szűkös otthonban, de édesanyám a mosóteknő mel­lett is énekelt, és a konyha kö­vén szteppelni tanított. A ha­talmas kertben, ahol békésen megfért az akác-, a juhar-, a szil- és az ecetfa, a terjedel­mes bodza, a június hófehér liliomot nyitott, útifüvet sza­kíthattam sarlóval elvágott uj- | jamra, s a november megfa­kult katánggal köszöntötte az első deres reggelt. December , fagyos hajnalán - szerencsére - még aludtam, mikor a í Forgách utcai alsó szomszéd­nál utolsót visított a disznó. I Bezzeg, nagyonis éber figye­lemmel csodáltam a másik j udvarban a kordélyosok pom­s' pás lovait. Meg a csacsit, I „akivel” Kálmán bácsi szenet I fuvarozott a Tatai úti tüzéptelepről. Jász utca - nekem már pa- ( radicsom. De ’44-ben a kertre s hullott bomba földdombot ve­tett, nem sejtve: tíz év múlva j egy gyerek boldogan szánkó- I zik rajta. Fáy utca - amputált lábú, csapágyakkal felszerelt deszkán gördülő bácsi -, első ; találkozásom a háború tragé- . diájával. Fél sarokkal arrébb ; ma is áll a „Héni ház”, három emeletnyi zsivajával, és pin­céjének ’56 őszét idéző meg- j csöndesülésével. T ripolisz, Babér telep, ahol anyu élt nyolc testvérével, I s ettől nem messze a Juta-ház, > ahol férjem született. A Tamai i rét - elbeszélésekből ismerős I jégvermei és dinnyeföldjei - ! számomra már kedves OTI | házak és a Tahi út esti petú- í niaillatban úszó lakótelepe. Országbíró utca, ahol kosár- \ ból virágot kínáló lánytól vett apu ibolyát, anyura várva. I Egy kis gyaloglás, és máris í érzem a Teve utca bérházának ; ódon illatát, ahol nagymama 1 derűjétől mindig csöndes sze­retet ölelt át. Gyöngyösi úti SZTK - nyolc évnyi életem első ájulá­sa egy vérvétel után. Mada­rász kórház - talán az életem köszönhetem. S a Szabolcs ut­ca, ahol mindig gyógyulást, bíztatást, őszinteséget és tal­pig emberséget kapunk. És vissza a Jász utcába: 12 évfolyamos iskola, ahol az emberség, a tisztesség, a lelki elmélyültség és a tudás volt az érték. Aztán szavalóverseny és Ki mit tud?, gólyabálok és szalagavatók a József Attilá­ban, futóverseny a Margitszi­geten és matekverseny a Ber­zsenyiben. Dózsa mozi a Ro­berten, ahol ámulatba ejtett a „Csend világa”, és a „Pitkin”- nek nevető Béke mozi nézőte­rének fülledt, nyári melege a Szent László úton. József At­tila Színház - és egy bőrig ázás, még az 55-ös busz meg­állójában, vagy hajnali gyüle­kező a Lángban, aztán irány a Börzsöny. Máglya-köz és környéke... kapálás, sarabo- lás, gereblyézés és locsolás a Főkert alkalmi munkásaként, az egyetemi tankönyvek érde­kében. Váci út, Magyar Acél... Apu itt inaskodott. S majdnem mellett az én munkahelyem, ahol bő két évtizede idős, be­teg embereken segíthetek. M últ és jelen - bennem együtt él. Nyikorgón gör­dülő 3-as villamos és zajosan nyüzsgő metró. „Gödörben” lakó iskolatárs és a ma koldu­sai az aluljáróban. Főiskolás fiú furulyával és kutyával, görbedt hátú férfi „Fedél nél­kül”. Lehel piac összevissza dülöngélő bódéjaiból isme­rősként rámmosolygó árusok -, s most alig várom: mikor vehetem már az új csarnok legjobb krumpliját, természe­tesen továbbra is Lajos bácsi­tól. És a Dagály! „Pancsoló kislány” a strand hangszórójá­ból, és a ma: a feszített víztük­rű nagy medencében eggyé válók a természettel. A kerület alakul, formáló­dik, s közben ismeretlen isme­rősök születnek. Mint a kutyá­(S. Gy.) Özvegység (sókerámia Philemon és Baucis jával sétáló idős néni - már egymásra köszönünk. És megtalálom a Visegrádi utcá­ban sárga virágszőnyeget terí­tő ecetfát, a Népfürdő utcai buszmegállóban a bódító illa­tú olajfát, a Dagály sarkán fe­hér virágaival már messziről integető bodzát. Ma is meg­Hétköznapi gyilkosság (ibolya) Öregség (kucsmagomba) csillan a Rákos-patak az alko- nyi fényben, ma is érzem a víz végtelenjét a Duna partján, s meghallom a Béke téri temp­lom lengedező szélben érkező harangbúgását. Akár gyalog, akár járművön, ha belépek a kerületbe, érzem: hazaérkez­tem. Igen, már itthon vagyok. Balázs a zenészek aláírásával ellátott tenyérlenyomataival is büszkélkedhet Az egykori alma mater, a Jász utcai Lévai János 12 osztályos iskola előtt, amely ma hajózási szakközépiskola Ez itt a pólók, dedikált cintányérok és CD-k választéka Törvénytudás, természetszeretet, meseképzelet Karola:a szolgálat embere I Ölelés

Next

/
Thumbnails
Contents