XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. április / 5. szám

Már a törökök felfedezték a helyet Hogyan alakult ki a Dagály fürdő? Május l-jén megkezdő­dik a strandszezon. Ke­rületünkben a két nagy forgalmú strand megte­lik a nyári fürdőzőkkel, napozókkal. A margit­szigeti Palatínus strand nyáron tart nyitva, a vi­zafogói Dagály viszont gyógyfürdőként és fe­dett uszodaként télidő­ben is üzemel. A követ­kezőkben a népszerű Dagály fürdő történetét ismertetjük. A jelenlegi fürdővel szemben már régebben létezett egy úgynevezett Fürdősziget. A törö­kök fürdőházat is létesítettek rajta, amelyet 1775-ben mosott el a Duna. Később a Fürdő­sziget már csak alacsony vízállásnál látható zátonnyá alakult, kézenfekvő volt a gondolat, hogy a Dunába ott elszökő vizet a parton mély­fúrással tárják fel. 1943-ban kezdték meg egy létesítendő strandfürdő első termálkútjának fúrását. Elne­vezése Árpád strandfürdő lett volna, több me­dencével. Köztük olimpiai méretű úszómeden­ce építését is tervezték, ugrótoronnyal. A kö­vetkező évben 126 méter mélységből percen­ként 6000 liter 42 C°-os víz tört fel. Néhány évig a kerület lakói először csak kellemes hő­mérsékletű vízzel telt gödrökben fürödtek. Visszaemlékezéseik szerint a közelben lévő rendőrségi épületben működő szovjet szükség­kórház beteg katonái is kedvelték az itteni me­legvizet. 1 1947-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezdeményezésére kezdőtek meg az előkészítő munkák, a gátépítés, a területrendezés, a me­dencék és az öltözők kialakítása. Nagyarányú talajcserére volt szükség, mert a meglévő szer­ves anyagokkal telített altalajépítés céljára nem volt alkalmas, nem lévén elég teherbíró. Ezért a Duna felhordott iszapjáig, 2,8 mélységig kel­lett lemenni. Ide tiszta dunai kavicsréteget he­lyeztek, erre került a beton. Árvízvédelem cél­jából a parton töltés készült, így az épületek védett területre, az utcai szintre kerültek. 1948- ban a Népszava többször foglalkozott az épít­kezéssel, amelyhez közmunkát is igénybe vet­tek. Solti Lajos cikkének címében „a szegény pesti köszvényesek Pöstyénjének” nevezte a készülő strandot. (1948. június 20.) Természetesen először a gyerekek jelentek meg, akik vidáman lubickoltak a félkész me­dencében. Később feltűntek a felnőttek is. Ál­talában a bokrok mögött vetkőztek. A kénye­sebbeknek egy barakk állt a rendelkezésére, kemény 60 fillérért. 1948. szeptember 4-én került sor a strand­fürdő megnyitására, az úgynevezett ikerme­dence üzembe helyezésével. Október 7-én a második, az úgynevezett vese alakú medence is elkészült. Különböző árúak voltak a belépője­gyek. Reggel 7 és 9 között egy forintért, utána egy forint ötven fillérért lehetett fürdeni. Egész szezonra szóló bérlet 60 forintba került. A fürdő Dagály néven lett közismert, a víz­ellátást biztosító kút a Béke-kút nevet kapta. 1949-ben hivatalosan Szabadság strandfürdő­nek nevezték el, de ma már az eredeti Dagály fürdő elnevezést használjuk. A Dagály két angyalföldi tájegység a Lepsi és a Nudli határán terül el. 1954-ben 3 hektáros területtel bővült a fürdő. Ekkor még gondot je­lentett az árnyékos területek hiánya, ezért sok fát ültettek. Ma már inkább ritkítják a növény­zetet. 1955-ben készült el az 1100 nm vízfelületű díj téli medence. 1956-ban épült az étterem-bü­fé, a játszóterek, majd az 50 méteres úszóme­dence. Ezekben az években „már” 2 Ft 10 fillér volt a napi belépő, de ez az ár nem tartotta visz- sza a látogatókat. Különösen nyaranta jöttek sokan. Előfordult, hogy egy kánikulai szom­bat-vasárnap 50 ezren is megfordultak itt. Szerencsére 1956-ban nem károsodott a für­dő, pedig a kerület kevés harci eseménye a kö­zelben, a Rákos-patak mellett „Gödör”-nél zaj­lott. 1961. január 10-én adták át a téli öltöző épü­letet, 1260 vállfás öltözőhellyel. Sajnos idővel a Béke-kút vizének hozama és hőmérséklete csökkent. Ez tette szükségessé, hogy a Széche­nyi fürdő vizét távvezetéken idehozzák. 1969. december 8-tól az ottani biztosítja a termálfür­dő szükséges hőfokát. 1973. február 24-én pedikűrszalon nyílt az előcsarnokban, és ugyanez év május 21-től a fürdő SZTK-beutalókat is fogadhatott, ettől kezdve a gyógyfürdőként is üzemel. Azóta sokat fejlődött a Darvas Lajos tervei alapján épült fürdő. Télikert, sátortetős úszó­medence, több lábtenisz pálya szolgálja a ven­dégek kényelmét, felüdülését. 1985-ben a téli ülőmedencét körülölelő szél­védő pergolát is felújították. Megújhodtak a medencék. Idén május 1-jétől élménymedence várja a vendégeket. Kormányrendelet értelmé­ben 2002-ig a gyógymedencét kivéve, az ösz- szes medence szűrőforgató lesz. Napjainkban a 9,3 hektáros területen elhelyezkedő Dagály fürdő (nagyobb mint Bükfürdő) a pesti oldal legnagyobb fürdője. 11 000 fős egyidejű befo­gadóképességével, 12 medencéjével, hatalmas parkjával nem csak a kerület lakosainak, ha­nem az egész fővárosnak egyik kedvenc fürdő- és pihenőhelye. Éves vendégforgalma napja­inkban eléri a 800 000 főt. Valódi oázis ez a házrengeteg közepén télen- nyáron felüdülést, szórakozást és, ha kell, gyógyulást adva látogatóinak. Róbert Péter Meghívás nyílt napra a XIII. kerület lakosaihoz! izonyára már feltűnt a kerület lakosainak - de legalábbis azoknak, akik a Hegedűs Gyula utcán közle­kednek -, hogy egy új épület készül. Engedjék meg, hogy röviden bemutassuk a Syd­ney Apartment Hotelt, és sze­retettel meghívjuk önöket a május l-jén 10-14 óra kö­zött tartandó nyílt napra, amelynek keretében bemu­tatjuk önöknek a szállodát. A Sydney Apartment Ho­telben két év óta 22 négycsil­lagos szállodai színvonalnak megfelelő luxuslakással és a teljes szállodai háttérszolgál­tatásokkal váijuk vendégein­ket. Tágas 50-110 négyzet­méternyi életteret kínálunk egy szűk szállodai szoba áráért. Az idén áprilisban nyitó új szárnyban további 75 ötcsil­lagos luxusapartmannal, jú­niustól pedig konferenciater­mekkel, uszodával és szauná­val bővül kínálatunk. Hétvé­gi csomagáraink nagyon ked­vezőek, egy éjszakára is fo­gadunk vendégeket, noha az apartmanszálloda különösen jól megfelel a hosszabb távon Budapesten tartózkodni szándékozó vendégek igé­nyeinek is. Tekintettel arra, hogy közel 230 férőhelyünk lesz, így csoportos beutazta­tásra és bankettek, valamint konferenciák lebonyolítására is alkalmas a szálloda, hiszen Budapest legdinamikusabban fejlődő üzleti negyedében ta­lálható, a kék metró vonalán, Újlipótvárosban ötpercnyi gyalogos távolságra a Westend City Centertől. Cé­lunk, hogy vendégeink ottho­nuktól távol otthonos hangu­latra találjanak. Szeretnénk, ha a kerület lakosai legalább olyan büsz­kék lennének erre a szálloda, mint amilyenek mi vagyunk arra, hogy ebben a kerületben épülhetett fel. Szeretettel várunk min­den érdekló'dőt május 1- jén! Pap István szállodaigazgató, és a Sydney Apartment Hotel kollektívája Gondolatok, felvetések! a 2001, évi BKIK-ról J A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. számú törvény értelmében alapvetően megha­tározó tényként kell kezelni, hogy a kamarai tagság nem kö­telező, önkéntes alapon kell új­raszerveződnie. A gazdasági kamarák köztestületek, melye­ket önkéntes alapon a gazdasá­gi szervezetek hoznak létre, lét­rehozásukat követően kezde­ményezhetik a kiemelten köz­hasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket. A BKIK helyzete különle­ges, hiszen nemcsak jelentős gazdasági szervezeteket tömö­rít, hanem a magyar gazdaság több mint 30%-át is reprezen­tálja, képviseli jelenleg. A tör­vény értelmében az önkéntes kamarai tagság az elkövetke­zendő időszakban a már meglé­vő és működő kamara által lét­rehozott alapokon épülhet újjá, és hozhatja létre az általa is megfelelőnek tartott új kama­rát. A budapesti gazdasági szer­vezetek által az elmúlt időszak­ban felvetett kérdésekre kell a jövő kamarájának válaszolnia, hiszen ez fogja meghatározni a tagsági viszony létesítését. A teljesség igénye nélkül az alábbi fő kérdésekre, gondola­tokra kell a jövőben válaszolni:- a kamarai tagsági viszony létesítésének feltételei, költsé­gei,- mennyiben fogja a jövő ka­marája a kisvállalkozókat kép­viselni, hiszen a tagdíj nagysá­ga nagyban befolyásolja a tag­sági viszony létesítését,- a jövő kamarája mennyi­ben tudja segíteni, képviselni tagjait, mit nyújt a tagdíj fejé­ben,- a budapesti közigazgatási rendszer (kerületek) alapján a kerületi önkormányzatoknak partnere a kerületi kamarai tag­csoport, míg a Fővárosi Köz­gyűlésnek a BKIK központi szervezete, tehát ennek a struk­turális berendezkedésnek tük­röződnie kell a kamara felépíté­sében,- a kamarai tagság által befi­zetett tagdíj bizonyos részét (max. 50%-át) a kerületi tag­csoportok és az osztályok saját hatáskörben használhassák fel a közösen kialakított programok­ra,- a kamarai tagságot a terüle­ti elvnek megfelelően kerüle­tenként tagozatokba, osztályok­ba kellene sorolni és az így lét­rejövő osztályokban választa­nák meg a központi tagozatok és osztályok tagjait, akik egy­ben küldöttek is, a tagok re­gisztrációs száma így a követ­kezők szerint alakulhat: 2 karakter a kerület száma, 1 karakter a tagozat száma, 1 karakter az osztály száma, 6 karakter sorszám,- a kamarai tagozatok szá­mát min. 3-ban (ipari, kereske­delmi, kézműves), az osztályok számát tagozatonként 6-8-ban határozhatnánk meg,- minden kerületnek osztá­lyonként minimum 1 főt kell je­lölnie a központi osztályokba, és kerületi osztályonként min­den 50 tag után plusz 1 főt,- minden belépő kamarai tagnak lehetőséget kell biztosí­tani arra vonatkozóan, hogy maga dönthesse el, melyik ta­gozatba és melyik osztályba kí­ván bejelentkezni, valamint azt Vámos Péter irodavezető is, hogy melyik kerületi tagcso­portban kíván részt venni,- a kiemelt gazdasági válla­latokat az osztályuknak megfe­lelően automatikusan a közpon­ti osztályokba kell sorolni mint küldöttet, a kiemelt vállalatok száma nem lehet 100-nál több, és osztályonként az 5 főt nem haladhatja meg,- az így kialakított küldött struktúra feltételezhetően meg­haladja az 500 főt, ez így job­ban reprezentálja a budapesti gazdasági élet szereplőit,- természetesen az osztályok minden szinten maguk válasz­tanák meg a tagozat elnökeit,- a BKIK elnöksége a fent javasolt elvek alapján a követ­kezőkből állna: elnök - általá­nos elnökhelyettes - tagozat (központi) elnökök - osztály (központi) elnökök és a kerüle­ti elnökök soraiból és általuk választott 5 fő,- a kerületi elnökök automa­tikusan küldöttek, és így a kül­döttértekezleten még jobban tudják képviselni a tagságukat,- továbbra is fent kell tartani a kerületi tagcsoport-elnökök kollégiumát, mely közvetlenül az elnökség munkájához csatla­kozna,- a fenti elvek szerint felépí­tett kamarai rendszer, vélemé­nyünk szerint kielégíti az alul­ról építkező kamarai stmktúrát és a törvényben megfogalma­zott alapelveket is,- a kamarának el kell dönte­nie, hogy a gazdasági élet ér­dekvédelmi szervezeteivel a jö­vőben milyen kapcsolatot kíván kialakítani, és hogyan tudja azok érdekeit képviselni úgy, hogy azok önállóságát ne sért­se. Természetesen a fentieken kívül számtalan megválaszolat­lan kérdés és felvetés merülhet fel, de elsősorban ezek azok a kérdések, amelyeket felvetet­tek, és talán a legfontosabb a tagdíj kérdése. Ezért a teljesség igénye nélkül felsorolnánk az alábbi elképzeléseket:- a kezdő vállalkozások az első évben 5000 Ft alaptagdíjat fizessenek,- a minimális tagdíj 6000- 12 000 Ft/év,- a maximális tagdíj 3 600 000-5 000 000 Ft/év,- a tagdíjba sorolás alapja a bázisév korrigált nettó árbevé­tele,- felmerült annak a lehetősé­ge is, hogy a kamarai tagokat a korrigált nettó árbevételük alapján 10-15 csoportba sorol­juk, melyeknél a minimális tag­díj 12 000 Ft/év, a maximális tagdíj 3 600 000 Ft/év, Boda E. György elnök- lehetőséget kell biztosítani a kamarai tag részére, hogy amennyiben az előírtnál maga­sabb tagdíjat kíván fizetni, ak­kor a többletet mire használhat­ja fel a kamara,- a tagdíj meghatározását alapvetően arra az elvre kell építeni, hogy a jövő kamarájá­nak a befolyt tagdíjakból fedez­nie kell a működtetés költségeit és a térítésmentes alapszolgál­tatást,- természetesen meg kell ha­tározni azon szolgáltatások kö­rét, melyért fizetni kell,- a kerületi kamarai irodák fejlesztésével a szolgáltatások mértéke hatékonyan növelhető, fokozható a tagság és kamara közötti kapcsolattartás. Az elmúlt időszakban a fel­vetett javaslatok alapján kezd kialakulni egy olyan álláspont, mely szerint a tagdíj mértéke és az ahhoz kapcsolódó szolgálta­tások milyensége meghatároz­hatja a vállalkozók belépési szándékát. Tömören így fogal­maznak: Mit nyújt a kamara tagdíj fejében? Megéri-e belép­ni! Ezért alapvetően fontos, hogy meghatározzuk azokat a feladatokat, szolgáltatásokat, melyeket a jövőbeli kamara fel tud vállalni és ezek közül mi az, amit térítésmentesen, és mi az, amit térítés ellenében tud csak biztosítani. Az alapvető és térítésmente­sen biztosított kamarai szolgál­tatásokon túl minden kamarai vállalkozó számára jelentős szempont kell hogy legyen a tagság léte. A jövő kamarájának el kell érnie, hogy a kamarai tagság elismertséget jelentsen. Ki kell zárni a kamarai tagok sorából a gazdasági élet olyan vállalkozásait, amelyek a ka­mara alapvető etikai és gazda­sági normáit sem tartják be. A fenti gondolatok és kérdé­sek további alternatív javasla­tok alapjául szolgál, melyek felvetésével elérhető, hogy kö­zös gondolkodással megalapoz­zuk a jövő kamarájának arcula­tát, és egy olyan kamarát hoz­hatunk létre, amelyről elmond­ható, hogy a jövő kamaráját a tagok hozták létre a tagoknak. Ezért kérem, hogy további javaslataival és gondolataival segítse elő azt, hogy minél na­gyobb körben gondolkozzanak el a jövő kamarájáról, hogy mi­nél többen érezzék azt, hogy észrevételeikkel elősegítik a jö­vő kamarájának kialakítását, és annak részeseivé válhatnak. Boda E. György a BKIK XIII. kerületi tagcsoport elnöke BKIK XIII. kerületi tagcsoport vezetősége ELNÖK: Boda E. György, ügyvezető igazgató, BODACO Kft. 1072 Király u. 53. ALELNÖKÖK: Dallos Gyula, ügyvezető igaz­gató, SIMA ÚT Kft. 1139 Frangepán u. 44/a.; Kmetty Gyula, ügyvezető igazgató, K+K+K Kft. 1131 Béke út 113.; dr. Schneider Péter, vezérigaz­gat ó, BFVK Rt. 1091 Üllői út 45. TAGOK: Agárdi László, ügyvezető igazgató, AGÁRDI Kft. 1134 Lehel piac; Bánkúd János, műszaki igazgató, SCHILLER OPEL 1138 Váci út 113.; Farkas Gabriella, főosztályvezető, KON­ZUMBANK Rt. 1132 Nyugati tér 5.; File Miklós, elnök, FÉMMUNKÁS Rt. 1139 Frangepán u. 11.; László Sándor autószerelő, 1131 Dolmány u. 10.; Pogány Eda Glória, kommunikációs igazgató, PROCTER and GAMBLE HUNGARY Váci út 35.; dr. Somodi Magdolna, ügyvezető igazgató, „Zöld Panoráma” Kft. 1132 Váci út 54.; Szűcs Pé­ter, ügyvezető igazgató, HUNJUG Bt.; Vörös Ist­ván, autórugó javító, szerelő és készítő kovács­mester. 1135 Fáy u. 84.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents