XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. április / 5. szám
2000. április J \ • • ___/ E ZEK IS A HELYI TÖRTÉNELEM LAPJAI A XIII. kerület ipari műemlékei / Kerületünknek nincs történelmi városmagja, így nem is őrzött meg klasszikus értelemben vett műemléki épületeket, ilyenekkel nem büszkélkedhetünk. Az Újlipótváros csak a századforduló táján kezdett kiépülni, a Vizafogó pedig panelből épült lakótelepi formát öltött. Ezzel szemben ipari műemlékek tekintetében a többi kerületekhez képest jól állunk, hiszen Angyalföld területén a nagyipar már a XIX. században kifejlődött és még 15-20 évvel ezelőtt is virágzott, majd ránk hagyta emlékeit. Ezek is értékek, de a velük való bánásmód vegyes képet mutat. Vannak köztük olyanok, amelyeket már eltüntettek a föld színéről, mentségül szolgáljon, hogy fennmaradásukra nem mindig találtak reális lehetőséget. Vannak aztán olyan régi ipari objektumok, amelyek, ha megváltozott méretekben is, de eredeti rendeltetésüknek megfelelően működnek, mások sorsa hányatott, nem egy pedig közülük a korábbi profilját feledve „átállt” kereskedelmi vagy szolgáltatói feladatok befogadására. Itt következő képes leírásunk, amelynek szerzője Bazsó Gábor művészettörténész, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa, ipari műemlékeinket és sorsukat ismerteti. A Hegedűs Gyula utca 83-87. szám alatti gödör helyén állt a fó'város egyik első áramfejlesztő telepe, amelyet a Budapesti Általános Villamossági Rt. létesített 1893-ban. A telep fokozatosan épült ki, végső formáját 1907-re nyerte el. A Tutaj, illetve a Bessenyei utca mentén helyezkedtek el a gépházak, ezek mögött, az udvar felől álltak a kazánházak. A Visegrádi utcai gazdagon tagolt homlokzat tomyocskás, gótizáló jellegű volt, ettől teljesen eltért a Hegedűs Gyula utcai, ahol nagy ablakokkal ellátott felületek négy oszlopos, klasszicizáló kapuzatot fogtak közre. E tekintélyt parancsoló bejáraton keresztül közlekedtek be az udvarra a szénszállító vasúti kocsik az utca túloldalán lévő széntárolóból. Az erőműnek az 1930-as évektől - a Kelenföldi Erőmű felépülte után - már csak csúcsidei kisegítő szerepe volt. Az áramtermelés 1945 után megszűnt, és az 1953- ban létrehozott Erőműkarbantartó Vállalat költözött ide. Az ERŐKAR hamarosan kinőtte az épületet, a hatalmas turbinalapátok szállítása is nehezen volt megoldható, ezért az ■ 1/ r i. Bfc j Meder utca. Danubius Hajógyár gépműhelye Váci út 152. Láng Gépgyár (egykori Eisele gyár) kazánsze- reló' műhelye Révész utca. Gázművek - FÉG Váci út 85-Frangepán u. 1. (Höcker Antal gépgyára) 1960-as évek végén Rákospalotán építettek egy új gyártelepet. Á műhelyek kiköltözésekor vetődött fel, hogy az egykori erőmű épületeit ipari műemlékként kellene megőrizni. 1973-ból valók a legkorábbi erre vonatkozó iratok a Budapesti Műemlékfelügyelőség irattárában. 1974-ben, a szerveződő Elektrotechnikai Múzeum itteni elhelyezése merült fel, de a Budapesti Elektromos Művek által létrehozott és fenntartott gyűjtemény végül a Kazinczy utcába költözött. A következő levélváltás az ügyben 1984-85 folyamán történt. Az épületek ekkor lényegében funkció nélkül álltak, csak filmforgatásra használták azokat esetenként. A védetté nyilvánítás érdekében 1991-ben történtek újabb próbálkozások, mivel az erőmű helyén irodaházat terveztek építeni. Több tanulmány mutatta be az illetékeseknek az épület történetét, jelentőségét, hasztalan: a telepet 1992 nyarán lebontották. Egyedül a timpanonos kapu maradt meg, hogy emlékeztessen a múltra. A XIII. kerületben jelenleg kilenc ipari épület élvez valamilyen szintű (országos, fővárosi, kerületi) védelmet. KözVáci út 47/E. Schlick Nichol- son-gyár, később Ganz-felvonó- gyár Kámfor utca. Angyalföld Vasútállomás Dózsa György út-Kassák Lajos utca sarok. FIAT-szerviz tűk van az 1893-ban létesült másik erőmű is. A főváros ugyanis egyidejűleg két céggel kötött szerződést az áramszolgáltatás megindítására. A Budapesti Villamos Rt. erőművét az Általános Villamos- sági Társaságétól nem mesz- sze, a Váci út-Tisza utca sarkon építették fel. A Váci út felől az irodaház állt, a Tisza utca mentén pedig maga az erőmű épült fel két ütemben, Pucher József tervei szerint. A gépház épülete még áll, az 1980-as években az ELMŰ hozzákezdett színházteremmé alakításához, azaz belsejét teljesen szétbontották, e munka azonban félbemaradt, az épület üresen áll. A terület iparának korai korszakából nincsenek építészeti emlékek, a legidősebb műemlékek 1890 körül épültek. Az újpesti téli kikötő 1857-ben történt kialakítása után néhány évvel megindult az öbölben a hajógyártás, de e tevékenység kezdetben nem igényelt komolyabb épületeket. Nagyobb beruházás csak 1890-91 folyamán történt a Népszigettel szembeni Duna- parton. Ekkor épült fel a Meder utcában a magyar hajógyártás legjelentősebb üzeme, a Danubius Hajógyár. A termelőtevékenység megszűnése kapcsán 1998-ban készült részletes rendezési terv az 1890-ben épült egykori gépműhelyt és egykorú szomszédját, a kétemeletes hajógyári irodaházat is műemlékként javasolta megtartani. Utóbbit tavaly lebontották, de az üzemi épület megőrzésére van remény. Ma már nemcsak külföldi példái vannak az ipari épületek revitalizációjának. Az Óbudai Hajógyár régi csarnokaiban igényes éttermeket, rendezvénytermet, üzleteket és raktárakat alakítottak ki. Hasonló funkciót nyerve, s a Duna Plazához kapcsolódva remélhetőleg megmarad a Meder utcai faszerkezetű csarnok, amely a 19. század végi nagyipari építészet jellegzetes műhelytípusának egyik utolsó emléke. A magyar technika- és ipar- történetben előkelő helye van a gőzgépeiről, kazánjairól, turbináiról híres Láng Gépgyárnak. A Váci úti épület- együttes is mutatja a gyár tiszteletre méltó korát, bár a legrégebbi, s legszebb épület csak 1911 óta tartozik a Láng gyárhoz. A mai Turbina utca sarkán álló egykori kazánszerelő műhelyt Eisele József építtette Alpár Ignác tervei alapján 1891-ben. Ä következő védett gyár a Frangepán utca elején található, ahol Höcker Antal 1880- ban alapított gépgyára működött. A nemrég felújított épületek feltehetően a századforduló idején épültek. A Váci út-Dunyov István utca sarkán bútoráruház működik a Schlick gépgyár egykori üzemcsarnokában, amely feltehetően a Nicholson gyárral történt fúzió idején, 1912-ben épült. A Schlick- Nicholson gyárat 1927-ben felszámolták, az egyetlen megmaradt épületben az 1990-es évekig a Ganz Felvonógyár működött. A Duna-parti látképben a lakótelep panelházai között üdítő színfoltot képvisel a Révész utcai ipari együttes. A jelenlegi fűtőerőmű 1906-1908 között épült a Villamos Városi Vasút (később BSZKRt.) áramfejlesztő telepeként. A Révész utca túloldalán a Fővárosi Gázművek építette fel 1910 körül készülékgyártó üzemét, amely ma már nagyobbrészt nem ipari jellegű, de nem is az épület igényességéhez méltó funkciónak ad otthont. Az úgynevezett újpesti kocsiszín 1896-ban épült, s 1911-ben vasbeton szerkezettel bővítették. A csarnokot a technika egyik szép korai alkotásaként nyilvánították védetté 1994-ben, amikor már néhány éve romosán állt. 1997-ben történt igényes felújítása óta élelmiszeráruház működik benne. A szomszédos romantikus vendéglőépület hányatott sorsa tavaly végre szintén örvendetes fordulatot vett, amint erről a Hírnök is beszámolt. A Visegrádi utcában található egykori Schmoll-paszta gyár képviseli a modem építészetet a védett épületek sorában. Kozma Lajos tervei szerint épült 1938-ban. A jelentős alkotó utolsó műve: a Nővér utcai iskola, szintén kerületünkben található. A már védett ipari emlékek rövid bemutatása után következzenek azok, amelyek még csak várományosai az ipari műemlék címnek. Ugyanannak az állomásépület-típusnak két, 1890 körül épült példánya áll kerületünkben. Mindkettőt felújították a közelmúltban, az Angyalföld vasútállomást eredeti funkciójában, az újlipótvárosi (Vizafogó) állomásépületet irodaházként. A XIX. század végén komoly gyártelepek létesültek a Váci út teljes hosszában, ezek némelyike még ma is áll. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár épületeiben korábban a Könyvesház működött, most a Lehel piac költözött be az egyik csarnokába. A Csavargyár épületei is kereskedelmi célt szolgálnak. Ha a telepet egyszer majd felújítják, hogy az üzlethalmaz rendezettebb képet mutasson, a jellegzetes épületeket - elsősorban a kéttornyú kaput - eredeti szépségükben kellene helyreállítani. A Podvinecz és Heiszler Malomgépgyár színes téglás homlokzatú Váci úti épülete Fellner Sándor tervei szerint épült 1900-ban. A gépgyár helyén 1936-tól a Rico Kötszergyár működik. Szintén mutatósak, de sajnos a Váci útról Bulcsú utca. Majláth Szerviz Bulcsú utca. Majláth Szerviz - más nézetből Váci út 48. Modiano Cigaretta- papírgyár, jelenleg Postabank Teve utca. Kores Másolópapír- gyár Reitter Ferenc utca. Forcon gyár homlokzata nem látszanak a Jutagyár 1910 körül épült kazánházának, illetve üzemcsarnokának ívelt téglasávokkal tagolt homlokzatai. Az 1930-as években számos autószerviz telepedett meg a kerületben, korszerű épületeiket a szaklapok is bemutatták: az egykori Fiat szerviz a Dózsa György út-Kassák Lajos utca sarkán (1936, tervező: Quittner Ervin), a Majláth szerviz a Bulcsú utca 19. alatt (1938, Körmendy Nándor), a Ford Motor Részvénytársaság a Váci út-Klapka utca sarkán (1940), a MA VAUT Garázs a Szabolcs utcában (1938- 1940, Pretsche János; 1952, Bandi Ferenc, Vajda Pál). A modem gyárépítészetnek néhány jelentős példája szintén megőrzésre méltó: Kores Rt., Teve utca 4L; Akkumulátorgyár, Váci út 137-139 (1942); Forcon gyár, Reitter Ferenc utca 132. (1943). Ezekhez járni néhány fontos mű az 1945 utáni időszakból: Gyógyászati Segédeszközök Gyára (1962-63, Kiss E. László), Medicor (1968-73, Gulyás Zoltán). A szocreált a hajógyár két szoborral díszített irodaháza képviseli a Váci úton (1953). A műemléknek javasolt üzemek sorát egy alig 25 éves gyár zárja: a Bőrdíszmű Szövetkezet Frangepán utca 17. szám alatti épülete. Minden csodálatunk a tervezőé (Rácz Endre), aki el tudta érni, hogy a szocialista építőipar legyártotta a finom vonalú, végükön vastagodó paneleket, s az épület más egyedi elemeit. Reitter Ferenc utca. Forcon gyár udvara Szabolcs utca. MÁVAUT- VOLÁN-garázs Dózsa György út. Gyógyászati Segédeszközök Gyára Frangepán u. 17. Bőrdíszmű Ktsz.
