XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. február / 2. szám

Az önkormányzat jelenti Sikeres a hét éve működő pszichológusi hálózat A képviselő-testület tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el a kerületi pszichológusi hálózat tevékenységéről. Megállapítot­ta, hogy az 1992-ben létreho­zott, országos szinten is újdon­ságnak számító mentálhigiénés csoport működésével a XIII. ke­rületi gyermekek, szülők és pe­dagógusok egyaránt gazdagod­tak. A pszichológuscsoport szer­ves részévé vált a kerület oktatá­si-nevelési intézményhálózatá­nak, jól és eredményesen dolgo­zott. Az előterjesztés a hét év eredményeit és nehézségeit egy­aránt bemutatja. Az 1992-ben a XIII. kerületi önkormányzat által - akkor egyedülállóan - létrehozott pszi­chológiai csoport integráltan ke­rült a Pedagógiai Kabinet szer­vezetébe. Létrehozásának célja az óvodák és általános iskolák pszichológusokkal való ellátása volt, akik az adott intézmény ne­velési-oktatási feladatainak se­gítését, a pszichológiai kultúra terjesztését, a gyermek- és peda­gógusközösségek mentálhigién- jének jobbítását végzik és az egyéni gondok megoldásában is aktívan közreműködnek. A je­lenleg 14 fős csoport a kerület 15 óvodájában, összes (15) álta­lános iskolájában és időszakon­ként gimnáziumaiban végzi az óvoda- és iskolapszichológusi tevékenységet. A kerület pedagógusai számá­ra nemcsak egy-egy iskola pszi­chológusa, hanem a pszicholó­guscsoport együttesen nyújt többféle szolgáltatást, így példá­ul az általuk kidolgozott BÖBE- program (Bizalom, Öröm, Biz­tonság, Egészség) keretében sokféle továbbképzési lehetőség közül választhattak a kerület óvónői, tanárai. Emellett Ma­gyarországon először kezdték el az általános iskolában széles körben alkalmazni a hierarchi­kus szociometriát. A mentálhigiénés csoport tag­jai aktívan részt vesznek a szak­mai közéletben, többen publiká­ciós tevékenységet fejtenek ki, egyetemi előadók, illetve gya­korlatvezetők. A csoport vezető­je Ruskó György vezető pszi­chológus, tagja a Magyar Pszi­chológiai Társaság Etikai Bi­zottságának, egy másik kolléga vezetőségi tag az Iskolapszicho­lógusok Egyesületében, míg van, aki a Pszichodráma Egye­sület vezetőségi tagja. A kerületi intézményvezetők megítélése szerint a pszicholó­gusok munkájának egyik ered­ményességi mutatója az, hogy a pedagóguskolléga hiányolja a pszichológust, amikor például munkahely-változtatás miatt egy ideig nincs ott az óvodában vagy az iskolában. A szülők gondol­kodásmódja is jelentősen válto­zott, azaz nem tekintik tragédiá­nak - mint esetleg korábban - azt, ha gyermekük vagy saját problémájuk miatt szakembe­rekhez kell fordulniuk. További eredmény, hogy im­már minden óvoda, általános is­kola és néhány gimnázium is igényli a pszichológus munká­ját. Időközben az ellátandó terü­let és feladat is lényegesen több lett, az intézményekben töltött idő esetenként kevésnek tűnik, ezért fontos az alakuláskor dek­larált alapelvek megerősítése, azaz az óvoda- és iskolapszicho­lógus fő feladata: a pedagógiai munka segítése, a prevenció és a mentálhigiénés tevékenység. A csoport fennállása óta több ezer gyerekkel és több száz szü­lővel, pedagógussal került kap­csolatba. Az intézményekben a pszichológusokat elfogadták, bi­zalommal fordulnak hozzájuk, egyre inkább az iskolai élet szer­ves részévé váltak, illetve vál­nak. Bár tudomásunk szerint az­óta Budapest több kerületében foglalkoznak ilyen hálózat létre­hozásával, illetve van, ahol már meg is valósították, de ilyen lét­számmal és pedagógiai szolgál­tató intézményhez csatoltan ez ma is egyedülálló. Kiszámítható bérleti díjak lesznek a Lehelen Az önkormányzat, rendeletét mó­dosítva, döntött a Lehel piacot fel­váltó Lehel Csarnokban 2001. ja­nuár 1-jétől 2002. december 31-ig alkalmazandó bérleti díjakról. A döntést az igény az indokolta, hogy az épülő csarnok üzlethelyi­ségeit a kiszámítható bérleti díj is­meretében tudják a kereskedők bérbe venni. A bérleti díjak meghatározásá­nak elveit is megállapította a tes­tület. Az élelmiszerpiaci jelleg meg­őrzése érdekében előnyben része­síti az alapvető élelmiszer-kereske­dést, illetőleg magasabb díjtétele­ket írt elő a csarnokban egyébként szükséges, de más jellegű áruk és szolgáltatások esetében. A csarnok versenyképességé­nek megőrzése érdekében a bér­leti díjakat úgy határozta meg, hogy a csarnok indulásakor érvé­nyes bérleti díjak lényegében az infláció várható mértékével le­gyenek magasabbak a jelenlegi bérleti díjaknál. A zöldséget, gyümölcsöt, to­jást, vágott baromfit árusító ős­termelők asztali napijegyárát 2001-től a csarnokban a jelenlegi 300 forintról napi 350 forintra emelte. Az asztalokon a napi­jegyárak átlagosan 50%-kal lesz­nek magasabbak a jelenleginél. Továbbra is lehetőség lesz idény­jellegű cikkek árusítására. 2001-ben a nappali parkolás dí­ja óránként 120 forint lesz. 2002- től a parkolási díj azonos lesz a Váci útra érvényes mindenkori parkolási díjjal. A csarnok üzem­idején kívül a parkolót a lakosság használhatja, a parkolási díj a nap­pali díj 60%-a lesz. Mind a keres­kedők, mind a lakosság részére kedvezményes bérlet vásárlására nyílik lehetőség. A Lehel Csarnok átadása előtt olyan szabályozást célszerű al­kotni, amely továbbra sem enge­délyez álló italmérést a csarnok­ban, de lehetővé teszi, hogy egy­értelműen meghatározott feltéte­lek teljesülése esetén alkoholos italt is felszolgálhassanak. A 2000. év első rendelete a városrészek nevének felvételéről és névhasználatáról A 2000. év első, a XIII. kerület és városrészei nevének felvéte­léről és használatáról szóló ren­deletét hozta meg az önkor­mányzati jelképekről hozott ren­delet logikai folytatásaként a képviselő-testület. A kerületben ugrásszerűen nőtt a gazdálkodó, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek száma. Közülük jó néhányan szerepeltetik megnevezésükben a kerület, illet­ve egyes városrészei nevét. Ezek sorából kiemelkedik az Angyal­föld név, melyet gyakoriságával követ az Újlipótváros és a Vizafo­gó, de más kerületi közigazgatási egység, esetleg történelmi város­rész nevének használata sem ritka. A gazdálkodó szervezetek te­vékenységét - a nevükben meg­jelenő kerületi kötődés feltétele­zése miatt - nem egy esetben szoros összefüggésbe hozzák a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat munkájával, ezért jogos és indokolt a névhasználat szabályozása. Fontos, hogy is­mert legyen, ki kapott engedélyt a névhasználatra, és adott eset­ben a visszavonás lehetőségét is meg kell teremteni. Az elfogadott rendelet szerint ezentúl a XIII. kerület közigaz­gatási területén jogi személyek, jogi személyiség nélküli szerve­zetek, alapítványok, egyesületek és magánszemélyek egyéb tár­sulásai, csoportosulásai elneve­zésükhöz, tevékenységük gya­korlásához vagy működésük folytatásához az alább felsorolt elnevezések használata - bár­mely szóösszetételben és betű­formában - engedélyhez kötött: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Margitsziget, Nyit­lak szigete, Nép-sziget, Szú­nyog-sziget, Tripolisz, Tizen­háromház, Hétház, Madarász­telep, Rákos mezeje, Magdol- naváros, Ördögmalom, Lő­portár dűlő, Felső-Bikarét, Palatínus, Erdőtelkek, Kikötő dűlő, Tarnay-major, Népfür­dő, Napföld. Testületi döntések A képviselő-testület elfogadta:- a Budapesti Kézműves Kama­rával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak tel­jesülését tartalmazó előteijesz- tést, és megállapította, hogy a hivatalos kapcsolat mindkét fél részére eredményes volt;- a Budapest XIII. kerület, Drá­va utca-Kárpát utca-Révész utca-Viza utca-Népfürdő utca- Latorca utca-Duna által határolt terület kerületi szabá­lyozási tervének jóváhagyás­ára tett javaslatot;-a Budapest XIII. kerület, Já­szai Mari tér-Újpesti rak- part-Szent István park-Po- zsonyi út által határolt terület­re vonatkozó módosítását. A polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya adócsoportjának tájékoztatója Tájékoztatjuk tisztelt adófizetőinket, hogy az adózás rendjéről szó­ló 1990. évi XCI. törvény módosítása alapján számlaszámaink 2000. január 1-jétől megváltoztak. Új számlaszámaink: Építményadó-számla: 11784009-15513003-02440000 Telekadó-számla: 11784009-15513003-02510000 Késedelmipótlék-számla: 11784009-15513003-03780000 Bírságszámla: 11784009-15513003-03610000 A gépjárműadó-számla változatlan: 11784009-15513003-08970000 Az általunk nyilvántartott adóalanyoknak a 2000. évben teljesíten­dő adófizetési kötelezettségekhez várhatóan februárban postázzuk az új befizetési csekkeket az adóívekkél együtt. A 2000. évi adófizetési kötelezettségek teljesítési határideje: I. félév: március 16., csütörtök II. félév: szeptember 15., péntek Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztály, adócsoport - 1555 Budapest, Béke tér 1. Az északi Duna-híd avatása még „odébb van” MEG KELL ÉPÍTENI OE HOL ÉS MIKOR7 Amikor tavaly októberben a kerületi önkor­mányzat képviselő-testülete véleményezte a fő­város közlekedési rendszerének fejlesztési ter­vét, többek között üdvözölte, hogy a dokumen­tum egyértelműen állást foglal az Aquincumi híd és a Körvasútsori körút megvalósítása mel­lett. Nem véletlenül, hiszen ha ezek a beruházá­sok elkészülnek, igen pozitívan hatnak majd a XIII. kerület közlekedésére is. „Angyalföld mind a két északra tervezett Duna-híd megvalósításában érdekelt” - mondta nemrég egy építészeti fórumon Fegyverneky Sándor, a kerület főépítésze. Az Újpestet Óbudával összekötő (valójában a XIII. kerület határát érintő) közelebbi átkelő megépítését éppúgy fontosnak tartja, mint a három kilométerrel feljebbre tervezett MO-ás autóút Szentendrei-szigetet érintő hídját. Ma az Árpád hídon, Budapest legészakibb közúti hídján halad át a főváros és az agglo­meráció Dunán átkelő forgalmának az egy- harmada! Ha elkezdődik a Margit híd lassan­ként elkerülhetetlen teljes felújítása, akkor az Árpád hídon katasztrofálissá válik a hely­zet. Már a korszerű Váci út és Róbert Károly körút sem igazán bírja az „elégtelen” északi hídhelyzet miatt fennálló hatalmas terhelést. Régen sem volt könnyű Észak-Budapest régebben is kemény har­cokat vívott azért, hogy hidjai lehessenek. Sokáig az 1876-ban átadott Margit híd volt az utolsó északi átkelő. Amikor az óbudai szőlőskerteket kipusztította a filoxéra, a megélhetés nélkül maradt szőlőművelők jó eséllyel csak a Duna másik oldalán kereshet­tek maguknak munkát: a fejlődésnek indult angyalföldi iparterületen. A gyárakat azon­ban csak hatalmas kerülővel tudták megkö­zelíteni. 1893-ban a „Buda és Vidéke” című lap már az óbudai-angyalföldi hídért szerve­zett megmozdulásokról ír, mégis 1896-ban előbb a Vámház téri (Ferenc József), majd 1904-ben az Eskü téri (Erzsébet) híd épült fel. 1908-ban hoztak a törvényt az új északi Duna-híd megépítéséről, de csak a harmin­cas évek közepén jutottak el a tervezésig. Logikusnak tűnt, hogy a nem sokkal koráb­ban elkészült Hungária körútat és a Vörösvári utat kapcsolják össze híddal. Óbu­da elég nagy árat fizetett ezért, hiszen a híd kettészelte a történelmi belvárosát, alig ma­radt belőle valami mutatóban a két oldalon. Az Árpád híd építését 1938-ban kezdték el, ám 1944-ig csak a Hajógyári-szigetig tar­tó szakasz - és a pillérek - készültek el. (Ér­dekessége: a hídlejáró megépítése érdeké­ben, északi irányban mintegy 130 méterrel hosszabbították meg a kerületünkhöz tartozó Margit-szigetet.) A németek a negyedkész építményt nem robbantották fel, így 1950 november 7-én, a NOSZF 33. évfordulóján sikerült átadni az új hidat a 33-as villamossal a hátán, amelynek a járatszámát 1892-ről 1879-re festették át, Sztálin születési évére, s „mi sem természetesebb”, hogy a hidat is ró­la nevezték el. Csak az 1956-os forradalom után kaphatta vissza a becsületes nevét. Két kerületi hidunk már nem bírja Az újjáépített északi vasúti híd 1955-ös át­adásáig a vonatok is az Árpád hídon közle­kedtek, a dorogi szén ezen átjutott el az an­gyalföldi gyárakba. Később a növekvő for­galom miatt szükségessé vált a bővítés, ezért 1980-84 között két - szerkezetileg önálló - új hidat építettek északról és délről a régi mellé. Mára azonban úgy tűnik, a villamos­pályákkal együtt, kétszer nyolcsávos Árpád híd sem elegendő a főváros északi közleke­dési igényeinek kielégítésére. A kerület forgalmát délen elvezető Margit hidat legutóbb 1978-ban újították fel alapo­sabban. A híd egyedülálló ívelt formája né­hol nagyon megnehezíti az acél szerkezeti elemek megközelítését. Ezért a közterület­fenntartók a szükséges rendszeres korrózió- védelmet sem tudták elvégezni. Az eltelt 22 év alatt sokat romlott a híd állaga, a teljes re­konstrukció nem sokáig halasztható. A híd korábban tervezett kiszélesítését már elvetet­ték (szerencsére!), de a felújítás egyre sürge­tőbb feladat. Azonban a híd kiesése az új északi átkelő átadása előtt, biztos, hogy totá­lis fővárosi közlekedési káosszal járna. A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy az új északi híd avatására még egy ki­csit vámunk kell. Közelebb állt a megvalósí­táshoz (egy ideig) az MO-s autóút átkelője, hiszen a körgyűrű északi szakaszának tavaly év végi átadásával az út már csaknem elérte a Duna-partot. Katona Kálmán közlekedési miniszter értékelése szerint, igaz ugyan, hogy az autópálya-építés némileg megtorpant, ez azonban nem veszélyezteti a kormány tíz év­re szóló útfejlesztési programjának végrehaj­tását, amelyben viszont eredetileg nem szere­pel az északi MO-s híd megépítése. Az MO-s híd és az Aquincumi híd Derce Tamás újpesti polgármester szerző­désszegésnek tartja az MO-híd építésének (a jövő ködébe vesző) elhalasztását, pedig a ke­rület csak ezzel a feltétellel járult hozzá a körgyűrű északi szakaszához. A híd nélkül Újpestre zúdul a sehová sem vezető MO-s forgalma, ha pedig a külső Váci utat sem szélesítik ki, a forgalom elvezethetősége már szinte lehetetlen. (De ami ott mégis átjut, az Angyalföldre zúdul.) Az újpesti polgármes­ter beperelte a közlekedési tárcát, az ügy fo­lyamatban van. Az MO-s északi híddal más gondok is van­nak. A középszintű környezetvédelmi ható­ság a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Szentendrei-sziget élővilágát féltve nem já­rult hozzá a tervezett nyomvonalhoz. A Víz­művek a fővárosi vízbázis szennyeződésétől tartva ellenzi a tervet. A Környezet- és Ter­mészetvédelmi Főfelügyelőség nyolc szak- hatósági vélemény alapján végül is jóvá­hagyta a híd építését. Ezt a határozatot meg két környezetvédő csoport támadta meg a bí­róság előtt. Arató Balázs, az Állami Autópá­lya-fejlesztés és -Kezelő Rt. vezérigazgatója elmondta, ők mindenesetre megkezdik a híd építésének előkészületeit. A tízéves autópá­lya-programot másfél év múlva felülvizsgál­ják, elképzelhető hát, hogy az északi MO-s híd építését 2002-ben el lehet kezdeni. (Ha a közel 40 milliárdos költségkeret is rendelke­zésre áll majd.) Újpest megint csak a várható átmenő for­galom miatt nem ért egyet a másik északi- híd-elképzeléssel. Az északi összekötő vas­úti híd mellé kerülne az úgynevezett aquin­cumi híd. Több változatból az a legvalószí­nűbb, hogy a vasúti híd két oldalára, a meg­lévő pillérekre épülnének a kétsávos közúti pályák. Azonban a nemrég elvégzett pillér­vizsgálatok kétségessé teszik a terv megva­lósíthatóságát. Az új pillérekkel, a vasúti híd csavarozott és elkorrodált szerkezetének ki­cserélésével jócskán megdrágul ennek a híd­nak az építése is, szakértők szerint az erede­tileg számolt 20 milliárd helyett annyiba ke­rülhet, mint az új MO-s híd. Minél hamarabb, de miből? Tarlós István, a III. kerület polgármestere szerint az aquincumi híd megépítése sürge­tőbb feladat, mint a városhatárra tervezett MO-s hídé. Annál is inkább, mert az MO-s körgyűrű budai továbbépítése előtt még számtalan akadály áll. Az újpestieknek ezzel szemben az a véleményük, hogy a főváros tervezett negyedik kőrútjának, a Körvasútso­ri (korábban Munkás-) körútnak a megépül­te előtt nem szabad a híd tervével foglalkoz­ni. Élénken tiltakoznak az ellen is, hogy a híd forgalmát a Nép-szigeten át vezessék ki az MO-s felé, illetve a Váci útra. (A IV. kerü­let szabadidő-területként szeretné a szigetet fejleszteni, védetté nyilvánítása folyamatban van.) Hová épüljön és mikor az északi híd? Nem teszi könnyebbé a kérdés eldöntését, hogy óriási viták vannak akörül is, ki fizes­se? Gyurkovics Sándor, a közlekedési tárca közigazgatási államtitkára szerint az aquin­cumi híd megépítése egyértelműen a főváros feladata, az állam ehhez - ha tud - legfeljebb csak támogatást adhat. Ezzel szemben Atkári János főpolgármester-helyettes úgy látja, hogy az országos jelentőségű infrastrukturá­lis beruházásokat - amilyen ez a híd is - az állami költségvetésből kell megvalósítani. A főváros abban nem foglal állást, hogy melyik híd készüljön el előbb, mert mind a kettőt mihamarabb - ha lehetne, egyszerre! - meg kell építeni. Az MO-s híd az országos vérke­ringésbe kapcsolódást, az agglomerációval való kapcsolattartást segítené, az aquincumi híd pedig a főváros közlekedési viszonyait jobbítaná. A főváros feladata lesz a kapcso­lódó úthálózatok kiépítése és ennek eleget is tesz. Manninger Jenő, a közlekedési tárca poli­tikai államtitkára nemrég megerősítette: a minisztérium álláspontja változatlan, Buda­pestnek az elkerülő közúti hídra és az aquin­cumi hídra egyaránt szüksége van. Azonban a szekszárdi híd, az M3-as és az M7-es meg­előző építési feladatai miatt úgy tűnik, egy új fővárosi hídra már csak 2002 után lehet for­rást találni. Török J. Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents