XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. február / 2. szám

XIII KEBÜLET1 mw-S 2000. február 0 Az év első, meghívottakkal kibővített testü­leti ülésén - 2000. január 13-án - ünnepi megemlékezéssel dr. Tóth József polgár- mester köszöntőjével hivatalosa" íc megkezdődött a 2000. évi miller niumi ünnepségek programso­rozata a XIII. kerületben. A je­les eseményt 31 kulturális és több mint húsz sportrendez­vény kívánja emlékezetessé tenni minden kerületi lakos szá­mara. Az évforduló lehetőséget ad a kulturá­lis élet reprezentatív bemutatására is. A ter­vek szerint az intézmények és civil szerveze­teik sokszínű programkínálatukkal szeret­-?000 nének minuenKi szamara marauanuo él­ményt nyújtani, megismertetni az érdeklő­dőkkel, hogy milyen is a kultúránk az ezred­fordulón. A rendezvények között a hang- ersenyektől kezdve az utcai vigasságo­kig minden megtalálható. A jól ismert Kerületi Napok rendezvénysorozat is a millenniumhoz kötődik. Kiemelkednek továbbá: az amatőr művészeti fesztivál; a tíz évvel ezelőtt a kerületből induló Himnusz-mondó verseny; az iskolák vetélkedője, majd gá­laműsora; illetve a helytörténeti vetélkedő; a nemzetközi betlehemes találkozó rendezvé­nyei és a különböző kiállítások. Interjú dr. Nemeskürty Istvánnal a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalban Országszerte megkezdő­dött januárban a millenni­umi ünnepségsorozat. Sok helyi kezdeményezéssel, öt­lettel, jellegzetességgel ki­veszi belőle a részét vala­mennyi település. Kerüle­tünknek talán annyival van több köze ehhez a mozga­lomhoz, hogy a főszervezést bonyolító, segítő, s részben finanszírozó Millenniumi Kormánybiztosság élén ke­rületünk neves lakosa és díszpolgára dr. Nemeskürty István (képünkön) áll. Ért­hető, hogy lapunk szerkesz­tőjét kitüntető szívélyesség­gel fogadta hivatalában.- Kormánybiztos úr, ön megbízatása kapcsán most so­kat foglalkozik államalapító első' királyunk személyével, ám ha otthonában tartózko­dik, sincs távol tőle. Közvetlen közel lakik a Szent István parkhoz, pár perc sétányira a Szent István kőrúthoz, s mint történész, jól tudja, hogy lak­helyét, Újlipótvárost 1938-tól néhány évig Szent István vá­rosnak nevezték. Gondolja, hogy híven szolgálja István királyunk kultuszát a mi tele­pülésünk?- Én úgy látom, hogy nevé­hez méltó gondossággal és szépérzékkel újították fel a parkot, s bár sok vita volt kö­rülötte - magam is sokat dör- mögtem miatta -, igazán a magunkénak érezhetjük. Kü­lön örülök annak, hogy Raoul Wallenberg szobrát is itt, a park közepén állították fel, mert itt a helye, ahol egy rossz korszakban nem engedték fel­állítani.- Feltekinthetünk e jelképes emlékműre úgy, hogy kettős értelme van, hiszen két vész­korszakra is emlékeztet?- Úgy vélem, aktualitást is kifejez, tisztességes és haladó, bár egymástól esetleg távol eső eszmevilágok és történel­mi magatartások kölcsönös megértésének, befogadásának szükségességét. Milyen jól megfér együtt, egy helyen az első magyar uralkodó és a hu­szadik századi svéd diplomata neve és emléke.- Emlékhelyek, emlékmű­vek alapítása nem mindig ta­lál ilyen egyetértésre. Példa erre a mi kerületünk által tervbe vett helyi emlékhely szellemi és formai megjelení­tése körül mutatkozó nézetkü­lönbség.- Biztosra veszem, hogy végül is mindenki által elfo­gadott emlékhely lesz, s mivel a millenniumi program része, szívesen támogatjuk anyagi­lag is. Lehet a nemzeti egység gondolatában fogant emlék­művet alkotni. Szigetváron avattunk ilyet. Bencsik István szobrászművész emlékmű­kompozícióján nincs megfog­ható alak, esztétikai hatása így is mindenkihez eljut. A mil­lenniumi programsorozat ösz- szefogó erejében bízom. A megyék, a városok, a falvak politikai vezetése különböző, s ha adódnak is ebből bizo­nyos előítéletes jelenségek, azt tapasztalom, hogy az ün­nepségek, a műsorok a mil­lennium jegyében a résztve­vők lelkére békét és megértést teremtően hatnak. Mostani feladatkörömben ez az egyik főtörekvésem.- A fővárosi kerületek poli­tikai vezetése is különböző. A millenniumi megemlékezések­re ez nem nyomja rá a bélye­gét? Például a mi kerületünk­re?- A XIII. kerület önkor­mányzatát nagyrabecsülőm, habár személyesen csak a pol­gármester urat ismerem, aki benyomásom szerint rendkí­vül rokonszenves módon igyekszik a kerületet hagyo­mányosan tisztességes polgári szellemben összetartani, és minden tekintetben a kerületi lakosok érdekeit szolgálni. Joggal hiszem, hogy ez a tes­tület többi tagjára is érvényes. Mondom mindezt annak elle­nére, hogy - bizonyára sokan tudják - a lányom teljes lelke­sedéssel részt vett az 1998-as választási küzdelemben mint a Fidesz képviselőjelöltje. Nem ő győzött. Mégis, ő is és én is meggyőződéssel hiszünk a demokráciában és tudomá­sul vesszük a választók akara­tát. És elfogulatlanul drukko­lunk, segítünk az ellenkező politikai felfogású vezetőség­nek, ha értünk dolgozik.- Miben látja ennek a tanú­jeleit?- Nagy érdeklődéssel ol­vastam a kerület távlati tervét, amelyet a polgármester úr megküldött nekem, s elmond­hatom, hogy minden sorával egyetértek, beleértve az önkri­tikus megállapításait is. Na­gyot változott az utóbbi évek­ben a mi kerületünk, különö­sen ami a volt hagyományos munkáslakta, gyáripari An­gyalföldet illeti. Azt azonban nem szeretem, ha az Újlipótvárost is, egybefoglak lóan, Angyalföldnek nevezik. Persze nem azért, mintha An­gyalföldnél különbnek tarta­nám, de azért ez más világ. S az volt különösképpen azok­ban az időkben, amikor mi ideköltöztünk 1968-ban. A szó nemes értelmében ez egy úrinegyed volt, ahol azonban a legkülönbözőbb foglalkozá­sú, felfogású, felekezetű em­ber élt együtt, s bár mindenki tudta a másikról, hogy milyen beállítottságú, ezt nem érez­tette, békésen megfért vele. Csendes, kellemes és tiszta la­kóhely volt a klasszikus Újlipótváros, azzal együtt, hogy még villamos csöröm­pölt végig a Pozsonyi úton. Aggaszt azonban, hogy ma már nem teljesen ilyen. Elko­szolódtak az utcák. Persze er­ről mi, lakosok is tehetünk, úgy látszik, már nem érezzük közös tulajdonunknak. Ez ta­lán abból is ered, hogy újab­ban nagy a lakosság fluktuáci­ója.- Hogyan látja ezeket az ál­lapotokat a helybeli lakos és hogyan a kormánybiztos Nemeskürty István?- Azonosan. Mert lakni is és ünnepelni is igazán csak tiszta, rendezett környezetben lehet. De a romló körülmé­nyek ellenére szeretek ebben a kerületben élni. Mint emlí­tettem, szép a park és szép a Duna-part is. Nem így a Dunapark Kávéház, amely a múltban összetartó erőt jelen­tett, most pedig hosszú idő óta zárva tart. Díszpolgárságomra büszke vagyok, de azokéra is, akik szintén megkapták ezt a címet, s külön öröm számom­ra, hogy tavaly Radnóti Miklósné is megkapta.- Milyen kívánsága van mint egyszerű kerületi pol­gár?- Most legfőképpen egy. Hogy sikerrel teljesítse a ke­rület a kitűnő és gazdag mil­lenniumi programját. És ugyanígy az ország minden helysége. Boldogan fogom át­adni kerületemnek is a millen­niumi zászlót, amikorra kérik, mert ez is egy jelkép, amely az országot e zászló alatt ösz- szekapcsolja. Pillantás a mentok munkájába LÁTOGATÁS A XIII. KERÜLETI BÁZISON Az elmúlt hónapban két hír is érkezett a mentő­sökről. Egy szülés előtt álló asszonyt a szülészetre szállító mentőautó itt a kerületben ütközött, ami­nek következtében az anya is és az újszülöttje is meghalt, de a mentősök is súlyosan megsérültek. A másik hír: a mentősök rossz felszereltségük és ala­csony fizetésük miatt demonstrációra - nem sztrájkra - készülnek. Bármilyen furcsa: az Országos Mentőszolgá­lat dolgozóinak nincs még kollektív szerződé­sük, de Szolgálati és Működési Szabályzatuk is jó pár évtizede született, s aki a több kilónyi mó­dosításból kihámozza a már érvényest, az meg­érdemel legalább egy ilyen súlyú mellszobrot. A mentősök ettől függetlenül minden nap bemennek munkahelyükre és segítenek a rá­szorultakon.- Néha úgy érzem magam, mint egy asztalfi­ók - mondja Szabó László, a XIII. kerületi mentőbázis 50 éves gépkocsivezetője, 32 éves jogosítvánnyal tárcájában és egymillió kilomé­ter „Balesetmentes Közlekedésért” plakett bir­tokosaként. Kicsit értetlenül néztem rá, de per­cek alatt megértettem, mikor rövid pihenő után máris indulnia kellett, mert ahogy mondják, „ha kell kihúznak, ha kell becsuknak”. Szabó László különben egy úgynevezett ONE mentőautó irányítója, s ez a mentőszolgá­lat „konyhanyelvén” nem angolul egyet, hanem orvos nélküli esetkocsit jelent. dön megbetegedett vagy megsérült magyar ál­lampolgárokat is. S hogy milyen a fluktuáció, van-e jövés-me­nés a dolgozók körében? Természetesen van, bár ez inkább az ápolószemélyzetre vonatko­zik, és ennek több oka van. Érdekes módon nem a vitán felül nagyon alacsony bér, hanem például az is, hogy több fiatal, akit nem vettek fel az orvosi egyetemre, jelentkezik ápolónak, és ezt a tevékenységet valamiféle előszobának tekinti, „előkészítőnek” egy újabb felvételi vizsgához. S ebben van némi realitás, hiszen a jelenlegi orvostársadalom több tagja ezen a lépcsőfokon jutott el az orvosi diplomához. Hírek szerint a je­lenlegi főigazgató-helyettes is közéjük tartozik. S ha már a diplomáknál tartunk: a nem orvos személyzet is csak alapos képzés után ülhet mentőautóba. Van kétéves - ők a szakápolók -, s van négyéves, s ez már főiskolai szintű kép­zést ad, ők a mentőtisztek, meglehetősen széles körű jogosítvánnyal. A szakszemélyzet között találhatók majdani orvosok is, pontosabban ha­todéves orvostanhallgatók, mert a szabályzat számukra ennyi orvosi tanulmány után engedé­lyezi a mentőzést. A mentőzés - nyugodtan elmondható - spe­ciális életforma, és a mentőkre joggal illik a megszállott elnevezés. Mert ugyan már mi más indokolná, hogy egy diplomás fiatalember mentőautót vezessen, amikor agrármérnökként is elhelyezkedhetne? Ritkán az is előfordul, hogy a mentő szorul mentésre. Egy mentőt ugyanis, miközben a társával egy lakóházban súlyos életveszélyes állapotban lévő beteg életben tartásán fára­dozott, az egyik szomszéd hátul­ról úgy fejbe rúgta, hogy eszmé­letét vesztette. A mentőszolgálat természetesen feljelentést tett, és most vizsgálják, hogy az ille­tő csontrészeg volt-e, vagy csak elöntötte az érthetetlen löttyös indulat? Váraljai Árpádot - Szabó László társát - is érte inzultus: egy teljesen érthetetlen feljelen­tés, mert egy autóval elütött, Az utca is „veszélyes üzem”: egy elgázolt ember a hordágyon , ... és egy felborult kerékpár, a tulajdonosával már a kórház felé robog a mentőautó Hogy a XIII. kerületi állo­másbázis területén tartózkodó mentőegységek milyen feladatot látnak el, arról Rónaszéki Lajos vezető főápoló tájékoztat. A XIII. kerületben 17 futó, azaz készenlétben lévő mentő­autóval rendelkeznek és ezek háromféle feladatot látnak el. A legismertebb az „egyszerű” be­tegszállítási forma, amikor vala­kit kórházi tartózkodás után ha­zaszállítanak, vagy bevisznek utókezelésre, illetve ha kórház- bavitele nem igényel azonnal szállítást. A második fokozat a már említett „one”, itt már szak­ápoló is tartózkodik a gépkocsiban. Ők olyan esetekhez mennek mint, pl. egy lábtörés, amit orvos még nem látott - ezt a bejelentést és oda- irányítást a Markó utcából kapják - és van még ismertebb nevén a rohamkocsi. Ezeken teljes személyzet, orvos, ápoló dolgozik. Valójában ez egy mini kórház, és a legsúlyosabb esetek­hez riasztják. A XIII. kerületi bázison található még 3 úgy­nevezett Alarm Centrumhoz tartozó mentőautó, s ezek feladata a Magyarországon tartózkodó és már hazájában ápolható betegek hazaszállí­tása. Ugyanaz a szolgálat hozza haza a külföl­A február 10-i képviselő-testületi ülés napirendjéből Javaslat beruházási és felújítás célokmányok, programok jóváhagyására. Javaslat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2000. évi költségvetési rendeletére. Javaslat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján egyes önkor­mányzati rendeletek módosítására. Beszámoló a lakásépítés helyi támogatásának tapasztalatairól; javaslat az új lakástá­mogatási rendszer kerületi feladataira. Javaslat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat lakáshoz jutás támogatá­sának rendszeréről szóló 52/1995. (XI. 27.) Ö. K. számú rendelete módosítására. Javaslat a XIII. kerületi közterület-felügyelet további működésére. Javaslat közművelődési megállapodásokra. Pályázat a helyi önkormányzat közművelődési érdekeltségnövelő támogatására. Javaslat a Budapest XIII. kerület, Róbert Károly körút 96., 98., 100. számok alatti szanált telekingatlan-együttes értékesítésére. Tájékoztató a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2000..évi megosztottságáról szóló javaslat és rendelettervezet vé­leményezéséről. Javaslat ideiglenes vizsgálóbizottság felállítására a Lehel Csarnok beruházás ellen­őrzésére. Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. Tájékoztató a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. Tájékoztató a Fővárosi Közgyűlés munkájáról. Az ülés helye: Frangepán utca 44/A. Kezdete: 14 órakor. Az ülés nyilvános, szaba­don látogatható. pontosabban épphogy fellökött gyermeket nem szállított kórházba kivizsgálásra. Mindezt kife­jezett szülői kérésre tette, egy aláírt nyilatkozat birtokában, mely szerint az édesanya a sérültet maga viszi vizsgálatra. Nem vitte. Hetek után viszont feljelentést tett, alighanem némi kárté­rítési pénz reményében. Hála az égnek, Váraljai Árpádnak vannak kedves élményei is. Ahogyan ő mondja: nemré­giben „szültünk”, s ez nem lehetett utolsó pro­dukció. Az történt ugyanis, hogy egy érkező kisembernek nem volt „türelme” megvárni, amíg várandós édesanyjával kórházba érnek, a mentőautóban annak rendje és módja szerint világra jött. S miután kisleányként jött a világ­ra, a neve Mercedes lett. Merthogy a szülőszo­ba ez esetben egy Mercedes mentőautó volt. De mi lett volna, ha például Toyota? Közlekedési pszichológusok szerint egy megkülönböztetett fény- és hangjelzést haszná­ló jármű észlelése 15-30 másodperc. S az is tény, hogy a mentő, tűzoltó vagy rendőrautó vezetője piros lámpás kereszteződésbe csak ak­kor hajthat be, ha meggyőződött a biztonságos áthaladásról. Ha balesetet okoz, a törvény előtt éppoly felelős, mint egy civil autóvezető, s le­het, hogy maga is a baleset áldozata lesz. Egyes mentősök alkalmanként borravalót kapnak, ismert nevén, jattot. Főként a kezelés­re, vagy a kórházból betegeket be-, illetve on­nan hazaszállítok. Teljesen világos, hogy egy utcai balesetet szenvedő, vagy egy szívroham­ban lévő ember célbaérkezéskor nem a pénztár­cájában kotorászik, de az őt elkísérő hozzátar­tozója sem. Pedig hát a megmentőik fogcsikor­gatva küzdenek azért, hogy ebben a már-már eszelős közlekedési káoszban teljesítsék a rá­juk rótt feladatukat. V.Á. Millenniumi évkezdet a XIII. kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents