XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)

1999. október / 11. szám

1999. Oktober Nagy iramban folyik a fejlesztés A SATIMEX, MINT A UPC RÉSZE, AZ EGÉSZ KERÜLETÉ LESZ A Satimexnél nagy horderejű változások történnek - olvas­suk, halljuk innen-onnan a híre­ket, de jó volna többet tudni: Kapunk-e többet, jobbat az elő­fizetési díjunkért, javul-e, széle- sedik-e a lakásunkba bejövó' ké­pi szolgáltatás? Forduljon a Satimexhez válaszért - mond­ják itt, a XIII. kerületben az ügyfélszolgálati irodákban az érdeklődőknek. Hogyhogy, már nem az önkormányzathoz tarto­zik a helyi kábeltelevíziós cég? És egyáltalában: ez a Satimex még ugyanaz a Satimex, mert azt rebesgetik, hogy valami új nevet kell megtanulnunk. Irány a Jász utca, ott van a Satimex központja. Amíg odajutunk, néhány buckába belebotlunk. Mondják az ille­tékesek és illetéktelenek, hogy a kerületet most jellem­zően meghatározó utcai útfel­bontások részben éppen a Satimex „műve”. A cégfelirat a kapun válto­zatlan. És aki a főnöki irodá­ban fogad, szintén jó ismerős: Rozbroy József, aki eddig is a cég vezetője volt, és látható­lag az eddigi stábjával együtt ittmarad..- Nemde, a régi bevált szakemberekre szükség van ?- Beletartozunk az eddigi nagy elképzelésekkel teli fej­lesztésekbe, amelyek azonban a kívántnál lassabban valósul­tak meg - mondja Rozbroy József. - Az idei januártól azonban, úgy tűnik fel nekem és a kollégáimnak, mintha évek rohantak volna el, olyannyira felgyorsultak az események itt nálunk.- Gondolom, nem kell meg­kérdeznem, mi akadályozta eddig ezt a tempót?- Természetesen a tőke­hiány. Amikor 1997-ben létre­hozta a XIII. kerületi önkor­mányzat az Angyalföldi Mé­dia Alapítványt, úgy képzel­tük,^ befolyó pénzek elegen­dők lesznek a folyamatos fej­lesztéshez. Akkor én a fel­ügyelőbizottság elnöke vol­tam, majd megválasztottak a Satimex Kft. ügyvezető igaz­gatójává. Nagyon igyekez­tünk, s azt vallottuk, hogy nem volna jó, ha minket is ki­szorítanának a nagy nemzet­közi multicégek. De ezt ebben az évben korrigálnunk kellett. Immár nem vagyunk magá­nyos harcosok, hanem része, láncszeme a világ, de főképp Európa egyik legnagyobb, hatmillió előfizetővel rendel­kező társaságának, amely mil­liós pénzekkel száll be a mi kerületünk legmodernebb, üvegszálas, koaxális televízi­ós hálózatának a megteremté­sébe. A nevét többek között a XIII. Kerületi Hírnök hirdeté­seiből is kezdik már megis­merni: United Pan-Europe Communications, rövidítve: UPC Magyarország, de kiejt­ve köznapiasan: jupiszi. Egyelőre azonban maradha­tunk a Satimex névnél, mert ezen nem változtatunk.- És Ön, Rozbroy úr, azo­nos maradt-e önmagával?- A titulusom az UPC XIII. kerületi projektmenedzsere. De igazából most érzem ma­gam a Satimex építőjének, mivel a főfeladatunk: építeni, építeni, építeni, jó technikát tenni a földbe végre az egész kerületben, beleértve az Újlipótvárost is. Csillagpon­tos rendszert építünk a soros rendszer helyett, ami azt je­lenti, hogy csak a fővonalak üvegszálas kábelek, az egyes házakba történő becsatlakozá­sok már nem, mert így elő­nyösebb. Főcéljaink a kábel­tévé-szolgáltatás, az Internet elterjesztése az eddiginél jobb és jutányosabb átalánydíjas alapon, az üzleti és intézmé­nyi adatátvitel, a vagyon- és életbiztonsági kamerás szol­gáltatás szervezése, és ha elju­tunk odáig, még a telefoncsat­lakoztatás is.- Elismeri-e a jupiszi az ed­digi - hadd mondjam így - szatimexes teljesítményüket ?- Úgy hiszem, igen, hiszen megvették a hálózatunkat, el­lentétben más helyi társasá­gokkal, amilyen a Kábeltel és a Kábelkom volt, őket egészé­ben vették meg úgy, hogy az ő nevük teljességgel beolvadt a UPC-be.- Még nemrég a Satimex tulajdonosa a XIII. kerületi önkormányzat volt. A váltás­sal megszakadt-e a korábbi szoros kapcsolat?- Ellenkezőleg, most, hogy a tárgyalóasztal két oldalán foglalunk helyet, a viszo­nyunk még termékenyebb le­het. Mi továbbra is teljes szí­vünkkel és igyekezetünkkel állunk a kerületi önkormány­zat szolgálatára.- Mennyit nyom a latba a Satimex mintegy 25 ezres elő­fizetői tábora a UPC hatmilli­ós volumenében?- Ez a 25 ezer reményeink szerint felmegy hamarosan 50 ezerre, s országosan is lesz mintegy 500 ezer előfizető. De ezeknél a számoknál sok­kal többről van szó. A nagy becsatlakozásról. Az, hogy most már van egy UPC Ma­gyarország is, egész Európá­ban növeli a cég értékét. Még bizonyára az amszterdami tőzsdén is - fejezi be nyilatko­zatát Rozbroy József. És talán számunkra is kere­kebb lesz ezzel Európa - gon­dolom hazafelé menet. (Sas) Rozbroy József a Jász utcai irodájában Javító szándékú megjegyzések az újlipótvárosi—angyalföldi közlekedésről - II. Szinte egész nap azt látjuk, hogy a Szent István parktól a Radnóti Miklós utcáig állnak, araszolnak a lármás, büdös, mérgező gázokat kibocsátó gépkocsik, miközben a Margit híd felől egyetlen autó se ér­kezik, hiába mutat számukra zöldet a lámpa! Miért van szükség ebben a keresztező­désben háromfázisú forga­lomirányításra? Az eltelt évek során bebizonyosodott, hogy az felesleges. Miért ne lehetne korrigálni? (Persze átmeneti­leg valamilyen módon, feltű­nően jelezni kellene a forgal­mi rend változását, mert a park irányából érkező és a Radnóti utcába kanyarodó jár­művek vezetői megszokták, hogy szabadon kanyarodhat­nak.) Részletesebb indokolás­sal szívesen szolgálok, ha va­laki rászánná magát egy meg­beszélésre és a jelenlegi hely­zet megváltoztatására. A Po­zsonyi úton mindkét irányba, egyidőben kellene szabaddá tenni a forgalom áramlását, ezáltal kétszer annyi idő állna rendelkezésére a Margit híd felé tartó járműveknek. Az el­lenkező irányba haladókat biztosan nem zavarná az isko­la felé kanyarodó néhány jár­mű. A Dráva utca és a Kárpát utca kereszteződésében igen nagy a forgalom. A Váci út fe­lől érkező autók nagy része (valamint a 79-es trolibusz) itt kanyarodik be az Újlipótváros felé, de erre tartanak azok is, akik a Margit hídra, Budára igyekeznek. Ebben a kereszte­ződésben a forgalmi jelzőlám­pák a különböző napszakok­ban nem egyformán működ­nek. Néha úgy vannak beállít­va, hogy a Váci út felől és a Duna felől egyszerre mutat­nak zöldet, tehát a kanyarodni készülőknek meg kell várniuk az egyenesen haladókat, más­kor pedig úgy, hogy a Duna felőli irányból pirosra vál­tanak, tehát a Váci út felől ér­kező és a Kárpát utcába ka­nyarodni készülőknek bőven van idejük a kanyarodásra. Ez a folyamatos változtatás ve­szélyes is és hátráltatja is a forgalmat. El kellene dönteni végre, melyik beállítás célsze­rűbb. Véleményem szerint az utóbbi, tehát ami zavartalanná teszi a déli irányba kanyaro­dok útját. Ebben a keresztező­désben tehát célszerű lenne 3 fázisúra beállítani a lámpákat. A Balzac utca Váci úti tor­kolatában a kocsik jó része balra szándékozik kanyarod­ni, kifelé folytatva útjukat a Váci úton. Igen ám, de erre csak egyetlen sáv szolgál és az is csak rövidebb ideig, mint az egyenesen haladók két sáv­ja! Ez a kanyarodó sáv ugyan­is csak akkor válhat szabaddá, ha a Ferdinánd hídról már le­állt a forgalom. Kb. 10 mp a kanyarodó sáv késleltetése. Ha össze lehetne hangolni a Ferdinánd hídról jövő, vala­mint a Balzac utcából a Váci útra kanyarodó forgalmat, gyorsulna a forgalom, már csak azért is, mert akár két sávban is meg lehetne enged­ni a kanyarodást. Erre van hely (annyira, hogy „siető- sebb”, agresszívabb autósok most is megteszik, hogy a sza­bályosan közlekedők mellett, a Balzac utcai középső sávból kanyarodnak balra, a Váci út­ra...). Es most néhány megjegy­zést a metróról. Minden vona­lán, minden állomáson moz­gólépcső könnyíti meg a le- és feljutást. Kivéve a Váci úti . megállókat. Pl. a Lehel téren legalább két emeletnyi mé­lyen van a metró pályája, in­nen kell - két szakaszban - felbandukolni a felszínre. Szánakozva nézem a Lehel pi­acra igyekvő, a lépcsőket ne­hezen megmászó öregeket. Itt nem építettek mozgólépcsőt, mondván: „az emelési magas­ság” nem haladja meg azt a mértéket, amikor már mozgó­lépcsőt kell „telepíteni”. így döntöttek az íróasztal mellett. Azok, akiknek az anyja, fele­sége nem jár se a Lehel téri pi­acra (se pedig a Váci út vala­melyik üzemébe, irodaépüle­tébe). Jó lenne már végre egy mozgólépcsőt építeni, leg­alább a Lehel téri metrómeg­állóhoz. Legalább az alsó sza­kaszhoz. De az se baj, ha a felső szakaszhoz is... A Duna Plazánál lévő megállóban, a metrópálya alatti, nem túlsá­gosan mély átjáróban van mozgólépcső. Pedig itt az „emelési magasság” lényege­sen kisebb, mint a Lehel téri megállóban. (Egy megjegy­zés: a Duna Plazánál lévő ál­lomáson nincsen mozgólép­cső a gyermekkórház felé ve­zető lépcsőnél...) Ha már a közlekedésről be­szélünk, nem tudom megjegy­zés nélkül hagyni a szép, új tájékoztató táblákat. Az egyi­ken azt olvasom: Váci u., vagyis Váci utca. Ezúton köz­löm a tábla festőjével és a táb­la kihelyezőjével, hogy a Váci u. az V. kerületben található! Van olyan tábla, amelyiken a Pozsonyi utat (pardon: Pozso­nyi utcát) nyíl jelöli - de meg­lepő módon, csak az egyik irányban. Pedig a Katona Jó­zsef utca torkolatából a Po­zsonyi út két irányba tart... Ilyen furcsaság más kereszte­ződésekben is található. Ha már tájékoztató egy tábla, ak­kor tájékoztasson helyesen! És az utca legyen utca (u.), az út pedig legyen út. Egyszótagú szavakat a helyes­írási szabályok szerint nem szabad, de nem is ésszerű rö­vidíteni. Javító szándékú megjegy­zéseimet mint lelkes,budapes- ti - ezen belül újlipótváro- si-angyalföldi - lakos írtam le. Nagyon remélem, hogy si­került a figyelmet ráirányíta­nom néhány olyan rendelle­nességre, ami kiigazítható, ha nem is mindenütt könnyedén és hamarosan. Bogárdi Mihály A polgármester válaszol A Visegrádi utcai ortopédián 16-19 óra között van rende­lés, ahová csak számmal lehet bejutni. Augusztus 24-én és augusztus 31-én próbáltam bejutni az ortopédiára, de mindkét alkalommal sikerte­lenül jártam. Édesanyám fel­hívta a rendelőt, ahol azt mondták neki, hogy 16 órától van rendelés, de azt elfelejtet­ték hozzátenni, hogy mikortól lehet számhoz jutni. Odamen­tem 15 óra előtt, de sajnos már elfogytak, de jöjjek vissza augusztus 31-én. Mire én megkérdeztem, hogy mi­kor kell idejönni ahhoz, hogy számot kapjak? Mit gondol, mit válaszoltak? Hát azí, hogy az idős hölgyek már 12.30-tól ott tolongtak a recepciónál a számokért. Mégis csak felhá­borító, hogy az embernek már ott kell lennie 13.30-kor a re­cepciónál, hogy számhoz jus­son! A másik dolog pedig az, hogy egyszer azt mondják az embernek, hogy 15 órától ad­ják ki a számokat, másszor pedig azt, hogy 15 óráig. Hogy van ez, kérdem én? Bir­tokomban van az információ is, hogy kevés az óraszám az ortopédián. Ha kevés, akkor miért nem tesznek ellene vala­mit? Erről eszembe jut édes­anyám esete, mikor odament a rendelésre 16 órára és 17.15- kor még sehol sem volt az or­vos. Ráadásul ki sem kell mennie beteghez, mert nem háziorvos. Tisztelettel: Proszonics Patrícia Üteg utca Tisztelt Asszonyom! A levélben foglaltakat kivizs­gáltam és a következőkről tá­jékoztatom: Kerületünk lakosai közt igen gyakoriak a mozgásszer­vi panaszok, ezért az ortopéd­orvos segítségét sokan igény­lik. Éppen ezért az ortopéd­szakrendelést a lakosság egészségügyi ellátásának javí­tása érdekében tartja fenn az önkormányzat. A levélben írt panaszát jo­gosnak tartom. Sajnálatos módon sokkal több beteg ke­resi fel ezt a rendelésünket, mint amennyit orvosaink a legjobb szándékuk és tudásuk szerint zökkenőmentesen el tudnak látni. Én is tapasztal­tam, hogy a várakozás, a hosszú előjegyzési idő, a sor­számokkal kapcsolatos viták igénybe veszik lakosaink tü­relmét. Az eddigi tapasztala­taink is azt támasztják alá, hogy a lakosságra vetített ren­delési óraszám igényünk ma­gasabb, mint amennyit az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztártól kapunk. A jelenlegi rendelési időnél lényegesen több kellene. A rendelési óraszám növe­lése érdekében az úgynevezett szakorvosi óraszám emelésére van szükség, ezért az Egész­ségügyi Szolgálatunk az el­múlt időszakban tárgyaláso­kat folytatott a társadalombiz­tosítóval, magasabb óraszá­mot igényeltünk. Ennek ered­ményét a következő évben már érezni fogja Ön és a kerü­let lakossága is. A megoldás megtalálásáig kérem szíves türelmét. Dr. Tóth József „1948 áprilisá­ban léptem be a GANZ Hajó­gyárba. Szak­munkás, techni­kus, mérnök, majd export- osztály-vezetó' munkakörben dolgoztam” - ír­ja bevezetőjében Reichardt Fe­renc, a nemrég megjelent „A Ganz Hajógyár története” című füzet szerzője. Reichardt Ferenc A GANZ hajógyár Története HELYTORTENETI FÜZETEK Fogyasztóvédelmi tanácsadás / íztelen a babérlevél Egyre többen veszik igénybe a XIII. kerületi polgármeste­ri hivatal ügyfélszolgálati irodáján a havonta egyszeri ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsadást. A kerületi lako­sok a legkülönfélébb problé­mákkal keresik fel a szolgá­latot ellátó dr. Márkus Ágnes jogásznőt. Az egyik pana­szos előszerződést kötött egy céggel üdülőjog megvé­telére. A letétbe helyezett nyolcvanezer forint foglaló­nak számított, a panaszos nehezményezte, hogy nem tájékoztatták megfelelően a szerződés aláírásakor és rek­lamáló levelére nem vála­szoltak. Többen szóvá tet­ték, hogy nem ellenőrzik kellőképpen a Lehel piaci árusok mérlegének hiteles­ségét. Volt, akinek a babérle­vél okoz gondot, ugyanis a vásárló szerint az íztelen le­véltől keserű lesz az étel. A legtöbb reklamáció cipővá­sárlással kapcsolatos. A termék bevizsgálásakor a vásárlónak tudomásul kell vennie, hogy a szakértői vé­leménnyel vitatkozni nem lehet, a vevőnek a legtöbb esetben el kell fogadnia az ismert szlogent: nem a ren­deltetésének megfelelően használta a lábbelit. Ismét ingyenes fogyasztó- védelmi tanácsadás vehető igénybe 1999. október 18-án 16-18 óra között a XIII. ke­rületi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján (Béke tér L). A vásárlással, szolgáltatással kapcsolatos problémákat jogász jegyző­könyvezi. Kérhető vásárlás előtti jogi tanácsadás is.

Next

/
Thumbnails
Contents