XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. október / 11. szám
Folytatjuk bizottsági elnökeinket megszólaltató sorozatunkat Jogi Bizottság HERBOLY LÁSZLÓ: Munkánkhoz a törvények adják a keretet- Az önkormányzatok tevékenységét átszövi a jog. Kettős értelemben is, lévén az önkormányzatok jogalkalmazók, egyszersmind jogalkotók. A képviselők előtt, jelképesen szólva, mindig nyitva kell állniuk a törvénykönyveknek. Erre a célra hozták létre a Jogi Bizottságot, az ő munkájuk alfája és ómegája a hatályos jogszabályok teljes gyűjteménye. Elnök úr, nehéz búvárkodniuk, még pontosabban kiigazodniuk a paragrafusok irdatlan halmazában?- Bizony nem könnyű, s nemcsak a jogszabályok mennyisége miatt, hanem amiatt is, hogy sok közöttük az elavult, sőt az egymásnak ellentmondó. A mi munkánk legalább két fázisból áll, mielőtt az elénk terjesztett témákhoz, előterjesztésekhez, amelyeket rendszerint a jegyzőtől és a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztályától kapunk, kialakítanánk az állásfoglalásunkat. Áll ez a tárgyra vonatkozó jogszabályok vizsgálatából, amit a bizottság jogi képzettségű tagjai végeznek el: alaposan átrágnak mindent előzetesen, hogy olyan szak- véleményeket tegyenek a bizottság asztalára, amelyekben jószeréivel minden szóba jöhető jogszabály benne van. Tehát az üléseinken - és ez a második fázis - nem történhet meg, hogy a bizottság jogot nem végzett tagjai olyan gondolatokat forgathassanak a fejükben, amelyek jogszabály- ellenesek és megtámadhatók.- Nem tekintik ezt vereségnek?- Semmiképpen sem, hiszen akkor ebben az egész képviselő-testületnek is osztoznia kellene, mivel ők is megszavazták ezeket a rendeleteket. Meg aztán nem is kell nekünk elfogadnunk minden észrevételt, még ha az említett hivatalnak módjában áll is észrevételi határozatának a bíróság, illetve az Alkotmánybíróság előtti érvényesítése. Nem biztos, hogy nem nekünk lesz igazunk. Mi mindenképp a lakosság, a választóink érdekében cselekszünk, amikor a nyugalmuk és az egészségük védelmét állítjuk szembe egy rendelettel, miközben elismerjük, hogy a Közigazgatási Hivatalnak viszont kötelessége az érvényben lévő jogszabályokat védelmeznie.- Tudtommal mindezekkel együtt a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a kerületek közül előkelő helyre állítja a XIII. kerületet a törvényesség betartásának mutatóit illetően.- Ennyire előírásosan mennének a dolgok?- No nem egészen. Az üléseken, most már együttesen, a szakvéleményekhez hozzátesszük, képviselői megbízatásunknak megfelelően, az állampolgári szempontokat, legyen az akár emeszpés, akár miépes, mert ha a pártjainkról nem is feledkezhetünk meg, nekünk minden ügyben, ami elénk kerül, egyetértésre kell jutnunk. Ez pedig olykor természetesen vitában születik meg.- Mi a vita tárgya, ha egyszer a törvényben már megtalálták a választ?- Az' kétségtelen, hogy minden állásfoglalásunk csak a jog talaján jöhet létre, s nekünk csakis a.törvény diktálhat. De nem zárhatjuk ki a személyes, saját felfogásunkra alapuló problémáinkat, amelyeket mindnyájan elmondunk az üléseinken. Ezeket összevetjük a már feltárt jogi lehetőségekkel. Persze mindenképpen ezeknek a lehetőségeknek a határain belül kell maradnunk. Igaz, nem egyszer nagyon is e határok szélein sétálgatunk. Az ilyen esetek jellemző példái az utcai alkoholfogyasztás korlátozására vagy az anyagtöltő állomások létesítésének szabályozására hozott rendeleteink voltak, amikor is ellentétbe kerültünk a Fővárosi Köz- igazgatási Hivatal jogértelmezésével. Időnként ez is előfordulhat. Van, amikor vállalnunk kell a kockázatot, hogy a Közigazgatási Hivatal él a törvényességi észrevételezési jogával.- Az előzőkhöz még hozzátenném, hogy ha egy rendele- tünket még nem is léptethetjük most életbe, azért ez felhívást jelenthet egy felsőbb jogszabály módosítására. De már ezt megelőzően is hatással lehet a lakosságellenes magatartások visszaszorítására, már csak amiatt, hogy nyilvánosságot kap a mi álláspontunk, illetve a képviselő-testület jogi fellépése, részben a mi állásfoglalásunk alapján is.- Herboly úr, tudtommal ön nemrégen kóstolt bele a jogi megítélések és megfogalmazások felelős latolgatásába, mivel inkább a zenei partitúrákban, semmint a paragrafusok között szokott böngészgetni. Nem lepődött meg, amikor a Jogi Bizottság vezetésére kérték fel?- Én már akkor meglepődtem, amikor bekerültem ön- kormányzati képviselőnek, hiszen a MIÉP választási listájáról ketten juthattak be, és azon én a harmadik voltam. Amikor azonban a listavezető Dancsecs György a fővárosi önkormányzati mandátumát választotta, felkerültem a második helyre. Több évtizedes zenepedagógiai és színházi szakmai múltam alapján meg voltam győződve, hogy a kulturális bizottságba kerülök be. A bizottsági helyek elosztásakor azonban úgy alakult, hogy ezt a mostani megbízatást kaptam. Eleinte töprengtem, jó-e ez nekem és az önkormányzatnak, aztán arra gondoltam, hogy a Jogi Bizottság elé sok különböző ügy kerül véleményezésre, tehát széleskörűen tájékozódhatok a képviselői munkám javára.- Nem hiányzik önnek a jogi végzettség a bizottsági munkában?- Azt gondolom, hogy az ügyek érdemi elbírálása szempontjából nem, mivel kitűnő jogászok vesznek részt mellettem a bizottságban. Ilyen dr. Rév Iván, aki az előző ciklusban az akkori Jogi Bizottság vezetőjeként nagy tapasztalatokra tett szert, ilyen dr. Kerényi Ferenc, akinek a feje valóságos törvénytár, s nem utolsósorban ilyen dr. Szűcs Klára, aki elismert szaktekintély az önkormányzatokkal kapcsolatos jogban. Két nem jogász képviselőtársam, Cser Sándor és Kovács Péter is szakmai ismereteivel nagyban hozzájárul, hogy eredményes munkát fejthessünk ki a bizottságban.- Beszélgetésünkre is elhozta magával egy nagy táskában a teljes hangszerfelszerelését...- Ez nálam mindennapos dolog. Trombitaművész vagyok, a Budapesti Operett Színház muzsikusa és zenetanár. Célzott az előbb arra, hogy szívesebben bújom a partitúrák kottafejeit, mint a paragrafusokat. Rájöttem, hogy van a kettő között hasonlóság. A partitúra azt a rendet fejezi ki, amelynek egy zenekari műben kell megvalósulnia, és ez így szép és helyes. A jogszabályok kezelésénél és megalkotásánál is valami ilyenfajta rendre kell törekedni: együtthangzásra, harmóniára. Tudom, hogy a rend kifejezésnek szoktak más jelentést is tulajdonítani, én ezt a legjobb értelemben használom. A jogban a rend megnyilatkozásának tartom, ha minden szó és írásjel pontosan a helyére kerül, és azt tapasztalom, hogy így tartják ezt a bizottságban részt vevő társaim is: olykor egy előterjesztést azzal adunk vissza, hogy a szövegben lévő pontok és vesszők hiánya vagy rendellenes használata akadályozza a megértés világosságát.- Most mit lát a fontos feladatok közül is, amelyekkel a bizottság foglalkozik, a legfontosabbnak?- Az állattartás rendjéről szóló kerületi rendelettervezet véleményezését. Ezt a lakossági fórumokon elhangzott vélemények figyelembevételével módosították, és a képviselő-testületnek hamarosan a végleges változatot kell a mi állásfoglalásunkkal együtt elfogadnia. Nem mentem el a lakossági fórumokra, amelyeken - úgy hallottam - óriási szenvedélyek dúltak, hogy mentes lehessek minden részrehajlástól. A kutyatartás fontos kérdéssé nőtt. Úgy tudom, külföldön ezt a kérdést sokkal jobban és kulturáltabban tudják kezelni. Én nem is annyira az írott jog, mint inkább - egy miépes szájából talán furcsán hangzik - az úgynevezett szocialista együttélés íratlan szabályainak betartásában látom a konfliktus megoldásának az útját. Persze ugyanilyen szívesen látnám, ha a jogkövetés is természetesebb jelenség lenne a társadalom életének, de ez már túlmutat a Jogi Bizottság hatáskörén.- Az előző ciklusokban az Egészségügyi és Szociális Bizottság volt az, amelyik tárgyalta, intézte, értékelte a most önök előtt felhalmozódó ügyeket is. Ez a bizottság az új ciklusban kettévált. Jól felfogott okait már érintettük, amikor az önállóvá vált Egészségügyi Bizottság elnökével, dr. Szaláy Péterrel beszélgettünk e sorozat keretében. A korábbi ügykör másik felét a Szociális Bizottság kapta meg, s az elnöki megbízatással járó nyilván nem csekély gondokat az ön elnöki kezébe tette le a képviselő-testület.- A gondok valóban nagyok. De talán így közelebb kerülünk az ésszerűbb és igazságosabb megoldásokhoz. Az előző bizottságot oly temérdek kérelem lepte el, hogy ezáltal az érdemi munka sérült meg, és háttérbe szorult a tervező- és irányítómunka.- Mennyi jelenleg a bizottság elé kerülő ügyiratok száma?- Nagyon sok. Ebben az évben eddig 17-18 ezer akta fordult meg a kezünkben. Ezeket különböző segélyeket kérelmezők adták be. Eddig 2400 határozatot hoztunk az ügyükben.- És mindezek fedezetéül mennyi pénzzel gazdálkodnak?- A szociális ágazat ebben az évben nagyjából 850 millió forintos költségvetési összeggel rendelkezik, ebből több mint 300 milliót fordít segélyezésre. Ez a legproblematikusabb szelete az önkormányzati gazdálkodásnak, mert az igényekhez mérten mindig szűkösnek bizonyul. Nehéz elosztani. Valószínűleg a többszörösének is lenne helye.- Hányán és kik viselik a gondját a kerületben élő szociálisan rászorult polgártársainknak?- A bizottságban heten vagyunk. A képviselők közül Fejér Józsefné, Oláh József, Tóth Krisztián és én. A testületen kívül Újlaki Györgyné, Vajda István és Szloboda József. A Szociális Osztályon a Fáy utcában mintegy 30-35- en dolgoznak, a szociális intézményhálózatban 350-en Udrea Magdolna vezetésével. Ez igen értékes szakgárda. Mérhetetlen tudást halmoztak fel eddigi működésükkel az ágazatban.- Mennyit árul el magáról Karácsonyi Zoltán?- Itt töltöttem kamaszkorom legszebb időszakát, 13 évestől 25 éves koromig laktam Angyalföldön. Nős vagyok, van egy 18 éves fiunk. A Vízműveknél a reklamációkkal foglalkoztam, egy éve projektvezető vagyok ugyan-, ott. Az előző ciklusban a Lakásbizottság tagja voltam.- A Szociális Bizottság milyen elvek alapján tevékenykedik?- Az önkormányzat már az előző ciklusban megalkotta szociális koncepcióját, legelőször is ezt tekintettük át, és 2002-ig próbáltunk valamilyen előretekintő programot lefektetni. Hosszasan tépelőd- tünk, mik legyenek azok a prioritások, amelyeket fel tudunk vállalni, s amelyek mögé anyagiakat is tudunk helyezni, mi az, ami egyelőre meghaladja az erőnket, de a jövőre nézve evidenciában kell tartanunk, és mi az, amire egyáltalán nem vállalkozhatunk, mivel meghaladja a tehetségünket.- Kezdjük a prioritásokkal.- A pénzbeli segélyezési formák kerüljenek a természetbeni segélyezési formák fnögé, mert így biztosabban jutnak el a rászorultakhoz. Felmértük, hogy idősellátóhálózatunk gyönyörűen ki van építve, vannak jól működő gondozási központjaink, az idősek számára klubjaink, egy láncszem azonban hiányzik: az idősek otthona, ahová az ellátatlan időseket ne csak átmenetileg tudjuk elhelyezni, mint most a Jakab József utcai szép gondozási központunkban. Gondolkodunk, tanakodunk, hol is legyen az idősek otthona és mi legyen a neve. Egyben megállapodtunk: szociális otthon semmi esetre sem. Persze mindent megelőz a kérdés: miből létesítsük. Habár a Nyugatról jött látogatóink által is megirigyeltek az olyan idős korúakat szolgáló intézményeink, amilyenek a Zsinór vagy a Jász utcaiak, a hálózat további fejlesztésre vár, mivel 30 ezer idős él a kerületben, és a számuk egyre nő. Nagy nemzetközi elismertséget vívott ki a szellemileg sérült gyermekeket és fiatal felnőtteket gondozó, foglalkoztató Frim Jakab Napközi Otthonunk is.- S mi van az életkor másik oldalán, mivel tudvalévő, hogy a gyerekek száma viszontfogy?- Érdekes jelenség, hogy ezzel szemben a bölcsődéinkbe adott kicsinyek száma gyarapszik. Ennek is szociális háttere van. Az anyukák nem várják meg a gyermeknevelési díj lejártát, mert emellé korábban elég volt a dolgozó apa keresete a megélhetéshez, de ehhez most már két kereset kell. A mama tehát dolgozni megy, a babát pedig beadja a bölcsődébe.- Hogyan áll a munkanélküliek segélyezése?- A Fővárosi Munkaügyi Központ jelentése szerint csökken a kerületben a munkanélküliség, most mintegy 1,7%-os. A legutóbbi rendele- tünkben 10 napos közhasznú foglalkoztatásukkal igyekszünk a helyzetükön segíteni. Nemcsak az ezért járó pénzt becsülik meg, hanem azt is, hogy ez visszavezető út a munka világába. De azok számára, akik nem mutatnak hajlandóságot a munkára, bevezetünk bizonyos szigorításokat. Behívjuk, beszámoltatjuk őket, igyekszünk elérni, hogy segítsenek ők is magukon. Szerződéses szövetségesünk ebben a Maatwerk nevű holland munkahivatal, amely - hogy úgy mondjam - testre szabottan segít az elhelyezkedésükben. Két év alatt 500 ember foglalkoztatási gondjainak megoldását, enyhítését vállalták, most fogjuk együtt megállapítani, hogyan állunk ezzel időarányosan.- Az a hír járja, hogy az Angyalföldi Szociális Egyesületet, az ASZE-t megkedvelték azok, akik a boltjaikban vásárolnak.- így van. Most egy negyedik szociális bolt megnyitása foglalkoztat minket olyan helyre, amely eddig kiesett az ellátási hálózatból. A Dévai utca-Szabolcs utca környékére gondolunk. Egyébként sokan tekintenék azt is a segélyezésük egyik kielégítő formájának, ha viszonylag olcsón minőségi árut tudnának vásárolni ASZE-utalvánnyal. Ebben az esetben mi fizetnénk be helyettük az egyesületi tagdíjat.- Nagy számban élnek a kerületben közüzemi tartozásokkal küzdő emberek és családok. Miként szándékozik a jövőben kisegíteni őket nehéz helyzetükből a bizottságuk?- Súlyos gondokat okoz nekünk is a szociális segélyezésnek ez a része. Egyre több társasházi lakástulajdonosnak van közösköltség-elmaradása. Különösen a panelházakban nagy a fenntartási költség, van, akiknek a keresetük 30%- a rámegy a lakás rezsijére, s egyre csak növekszik a ki. egyenlítetlen számlájuk. Az adósságkezelésbe bevontak száma nő, ami az életszínvonal romlását mutatja. A bizottságunk, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek, megszavaz nekik bizonyos összeget, de sok a szubjektív elem annak megállapításánál, hogy kik azok, akik erre valóban rászorulnak.- Valami módon mégis csak megállapítják a rászorultságot.- Leülünk velük beszélgetni. De bonyolult feladat némely család valódi anyagi számításába kívülről betekinteni. Van itt egy kolléga az osztályon, akit a képzettsége éppen erre jogosít fel. O kikérdezi az ilyen okból hozzánk fordulókat, és ha kell, életvezetési tanácsokkal látja el őket, hogyan tudhatnának a kis kasszájukból spórolni. Vannak persze, akik ezt a magánéletükbe való beavatkozásnak fogják fel és megsértődnek. Mindenesetre, ha tartozást egyenlítünk ki, azt közvetlenül az azt követelő cégeknek folyósítjuk. Azzal is segítünk takarékosabban élni a kis nyugdíjból nyomorgóknak, hogy vízórát szereltetünk a lakásukba.- A társadalmi aktivitásra mennyire támaszkodnak?- Van kétszer egymilliós pályázati keretünk, fele részben a civil szervezetek, fele részben az intézményhálózatunk pályázhat belőlük kiegészítő szociális célokra. Az odaítélésnél nagy vitáink vannak a bizottságban, mert szívünk szerint mindegyik célra adnánk. De ehhez a keret sokszorosa sem volna elegendő. Szociális Bizottság KARÁCSONYI ZOLTÁN: A természetbeni segélyezést helyezzük előtérbe