XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. augusztus / 9. szám
* 1_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ M r / T ‘ XIII. KERÜLETI • • \ t /^v ' rr 1999. augusztusKéznyújtásnyira a Nyugati Városközpont (Folytatás az 1. oldalról) valóban azt akarjuk, hogy Budapest Európa ezen régiójának központja legyen, ami Magyarország elsőrendű érdeke, kell hogy koncepciónk legyen lakosságmegtartó képességének megalapozására. Ennek pedig szögesen ellentmond, hogy lerobbant, omladozó, telefirkált falú, koszos, kábszeres, bűnöző negyedei legyenek. Nem szeretném, ha Budapest is olyan lenne, mint sok nyugati és amerikai nagyváros, amelynek vannak negyedei, ahová a máshol lakók be sem merik tenni a lábukat, s ha megmondod, hogy ott laksz, a szemükben nullát érsz.- Ilyen messzetekintó' célokat is fel tud vállalni a Nyugati Városközpont, amelyről sokan úgy tudják, hogy alapvetően egy újabb, minden eddigit felülmúlóan óriási és látványos bevásárló központ lesz?- Nem. Ez amint a nevéből is következik, egy új város- központ, amely magában foglal egy nagy kulturális és szórakoztató központot, idegen- forgalmi központot, szolgáltató központot, s hozzá tartozik a sokszínű, nagy választékú kereskedelem is. Életteret adunk benne 350-400 kiskereskedőnek is, akik itt tiszta és biztonságos körülmények között kereskedhetnek. Idekerül a legkiemelkedőbb nemzetközi szállodalánc, a Hilton új hotelje. Az irodákban nagy nemzetközi rangú cégek foglalnak helyet. De mindezen felül szeretnénk a fővárossal és a kerületekkel együtt az egész térséget rendbe tenni. Például, ha akárhol a világon van egy ilyen gyönyörű templom, mint itt a Lehel téren a Szent Margit templom, amely még ha másolat formájában is, de a nemzeti kulturális örökség része, azt estére ki szokták világítani. Nálunk most még sötét folt marad. Amint azonban megnyitjuk a Nyugati Városközpontot, szépen ki fogjuk világítani.- Hallottunk arról is, hogy maga a városközpont sem fog különleges látványosságokban szűkölködni.- Valóban így van. Itt a Váci úti oldalon elkészül a mil- leniumi sétány, amely 50%- kal szélesebb lesz, mint a párizsi Champs-Élysées, fákkal, virágokkal, zöld növényzettel, szobrokkal, teraszokkal, amelyek közt nézelődhet, szórakozhat, hömpölyöghet a nép. Idekerül Kanada ajándéka, a világ legnagyobb, 30 méter magas vízesése. Ez a hely bizonyosan kedvelt találkozó helye lesz a budapestieknek, s pozitív, általános közérzet javító hatásában nagyon bízunk. Az én további koncepcióm, hogy a Nyugati pályaudvar sínéit le kell fedni, s ezáltal egészen a Dózsa György útig egy hatalmas, zöld parkot tudunk létrehozni, s ezen a parkon át besétálhatunk az Állatkertbe. Elképzelhetjük, milyen változást hoz ez az egész környezetre, különösen, hogy a Vágány utcát a Dózsa György út és a Bulcsú utca között a Szabolcs utcával párhuzamosan meghosszabbítjuk, s ezen a szakaszon új minőségi lakóövezet vagy irodaházi együttes jöhet létre. A mi teljes építkezésünk a vasút területét a sokszorosára értékeli fel. Az első ilyen a világon, s így sikeres prototípusnak tekinthető, amire büszkék vagyunk.- Sikeres prototípus? Milyen értelemben?- Ez a magyar szellemi termék, s az ennek alapján megvalósuló objektum, tehát a Nyugati Városközpont olyan modell, amelynek alapján a jelek szerint Európa-szerte hasznosítani fogják a mára már az árurakodás korszerűsödése miatt mindenütt feleslegessé vált vasúti rakodótereket, amelyek itt nálunk is a város szívében igen leromlott állapotban csúfították ezt a jobb sorsra méltó területet. Itt járt a német vasutak elnöke, s kijelentette, hogy az itt építő magyar csapatot, úgy ahogy van, már vinné is magával Németországba. Mindenesetre hét német városban a mi prototípusunk szerint építenek be vasúti területeket, de átveszik ezt a modellt Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban is.- Kívülről már jól kivehetők az építmények méretei, de belülre még nem láthatunk. Milyen érzés lesz benne jár- nunk-kelnünk?- Mindenben a minőséget keressük. Ha nem így volna, nem alakítanánk ki 7 méteres belmagasságot, hanem kettévágnánk, hogy így dupla belterülethez jussunk. Legfőbb építőanyagunk a gránit. A fedett utcákat természetes fény világítja be, télen fűtjük, nyáron hűtjük őket, hogy mindenki kellemesen érezze bent magát. Ez természetesen a látogatókon, a vásárlóközönségen kívül a többszáz kiskereskedőre és az épületben dolgozó 3000-4000 emberre is vonatkozik.- A mi kerületünkben lakóknak is kínálnak munkalehetőséget?- A közelség miatt ez kölcsönösen előnyösnek látszik, s ez is olyan szoros szálakat jelenthet, amelyek idekötik hozzánk a XIII. kerületet.- Egy időre „kilőtték alólunk” a Ferdinánd hidat. Emiatt támadások is érték az épít- tetőket.- Ezek abszolút tévhiteken alapultak. Elmondom az igazságot. A Ferdinánd híd 1996 óta életveszélyes volt, de mivel a fővárosnak nem volt pénze, úgy volt, hogy csak 2000-ben tudja felújítani. Mi most 700 millió forinttal járulunk hozzá, s ehhez a főváros csak 500 milliót ad, hogy az építkezéssel egy ütemben történjen meg a hídfelújítás, s azzal egyidőben be is fejeződjék. Ez, úgy gondolom, akkor is szép gesztus a részünkről, ha az egész létesítmény összképét javítjuk vele.- A 14-es villamossal kapcsolatban is szállonganak mendemondák.- Akkor ebben a témában is hadd ismertessem a tényeket. Megvásároltunk a MAV-tól egy hosszú, csúf épületet, csak azért és nem másért, hogy lebontsuk és átadjuk a fővárosnak, hogy ezen a területen hozza be a villamost a mostani végállomástól a Nyugati pályaudvarig. Úgy vélem, egy más profilú beruházótól ez sem éppen csúnya gesztus.-A pályaudvart milyen módon érinti az egész művelet?- A főépület természetesen marad, de ha minden be lesz fedve, az utasok is egy új, fedett vasúti térbe kerülnek, és emellett egy teljesen új utas- csarnokot is építünk.- Van olyan aggodalom, hogy a fiatalokat egy ilyen szórakoztató centrum túlságosan is magához köti, s elvonja sok más, hasznos tevékenységtől.- Miért, különben hol gyülekeznek a fiatalok? Aluljárókban, rossz hírű szórakozóhelyeken. Én éppen abban bízom, hogy nálunk olyan kulturált és tapintatosan kontrollált találkozóhelyre találnak, ahol jól érzik magukat, társaséletet élhetnek, szórakozhatnak és nem ragad rájuk semmi rossz. De természetesen jól tölthetik el az időt a már felnőttebb generációk is.- Az egész beruházás mindent összevetve mekkora ösz- szeget tesz ki?- 80 milliárd forintot. Úgy hisszük megéri, de jól is kell csinálnunk, különben nagyot is bukhatunk bele. De én hiszek a jól működő vállalkozások jövőjében, s abban, hogy sikeres gazdaság nélkül semmilyen ideológiát sem lehet sikeressé tenni.- A 80 milliárdos beruházásnak legfeljebb a „kis- öccse" lehet a 3 milliárdos Lehel Csarnok beruházás a Nyugati Városközpont tő- szomszédságában. De abban a kerületi önkormányzat pénze fekszik. Úgy gondolja, hogy ez a kisebb volumenű vállalkozás is sikerre tarthat számot? Jó időben indul?- Ha sokat késett is, azt mondhatom rá: soha jobbkor! És egyáltalán nem úgy értékelem, hogy ennek a - mondanom sem kell - jól bevezetett piacnak a rekonstrukciója csupán kistestvére lehet a mi központunknak. Nem csak városképileg, hanem valóságosan is össze leszünk kötve egymással és rengeteg látogatót és vásárlót fogunk hozni egymásnak. Ismétlem: látogatót is. Külföldön a turisták kimennek a piacra, nálunk is turisztikai nevezetesség a Nagyvásárcsarnok, de a Lehel piac már rég elvesztette ezt a vonzerejét. Ha majd visszanyeri, az is bizonyítani fogja újjáépítésének sikerét.- Prognosztizálhatja tehát, hogy a Nyugati Városközpont és a XIII. kerület máris körvonalazódó egymásbaépülése mindkét oldal felvirágoztatásátfogja eredményezni? A válasz egy kézfogás. Vagyis Demján Sándor, az épülő nagy mű atyja kezet ad rá. Egyben talán jelezvén is, hogy a Nyugati Városközpont nem csak karnyújtásnyira, hanem kéznyújtásnyira is van. Sas György Kenyeres históriák augusztus 20-ra Húsvét utáni nap volt, amikor a déli órában egy kisgyermekeket ellátó intézmény első emeleti helyiségébe érkeztem. Az evőeszközök csörömpölése jelezte, még tart az ebéd, így leültem a folyosón a kis- padra.- Ibi néni, kérek kenyeret! - szólalt meg az egyik gyerek a csoportból.- Nincs kenyér! - hallatszott az asszony visszautasító válasza. Néhány másodperc múlva, hangsúlyt adva hangjának, megismételte: - Nincs kenyér, edd meg a főzeléket! Mit főz neked anyád? Müzlit?! A gyerek nem szólt többet. Valaki a folyosóra lépett. Leszegett fejjel ültem az előtérben, mert nem akartam látni, ahogy a fényes tálcán a három kenyér elhagyja a helyiséget. Az utcán nyugtattam magam, ez nem mindennapi eset, nem szabad általánosítani, talán csak rossz napja volt Ibi néninek. Próbáltam elfelejteni, elnyomni magamban a nem tetsző mondatokat. Hiába. Augusztus van - benne az új kenyér ünnepe - és én még mindig azon töprengek, megtagadható-e egy gyerektől a kenyér, az élet szimbóluma, az élelmiszer, aminek a nevét imába foglalták. adnak hangot, ha tíz percig nincs kenyér. Felháborodnak, ha az ára néhány forinttal emelkedik, mégis kilószámra dobják a kukába. A kenyér és a péksütemény illatára beindulnak a nyálmirigyek, egyre kevésbé tudunk ellenállni a metrólejárókban elszaporodott pékségek kínálatának. A múltban kerületünkben sokkal több pékség volt, mint most. A Nagyon Idősek Napján találkoztam a 90 éves Ko- sák Flóriánné Kató nénivel. Néhány évtizeddel ezelőtt a Kosák családnak is péksége volt a Váci úton. Kató nénit szeretet és gondoskodás veszi körül. Ahogy a pékség és a kenyér szavakat említem neki, láthatóan izgalom fogja el. Nehéz háborús éveket élt át, mégis úgy érzi, élete legszebb időszakát a Váci úti pékségükben töltötte. Előjönnek a szép emlékek, a hajnali órák, amikor férje a négy pékkel a tésztát kézzel dagasztotta, majd amikor a finom illat be- lopózott az eladótérbe, ahol fehér kötényben a kenyeret szeletelte. A pék lelkét adja a kenyérbe, ahogy ízesíti, gyúrja, formázza. Nehéz munka, nem csak szaktudás, hanem kitartás is kell hozzá, hallom az idős hölgytől. A Glasner márkanév volt a pékiparban, termékeiket évek pékárut. A vásárlók tizenkét fajta félkilós, 25 dekás és 75 dekás veknis kenyerekből válogathatnak. Kilós kenyeret nem gyártanak, mert a vevők többsége nem igényli. A kenyérfogyasztás visszaesett az utóbbi években, az emberek szívesebben vesznek friss kenyeret, meséli az üzemvezetőnő, ahogy végigvezet a pékségben. Miközben odakinn szakad az eső és valamennyire elviselhető a meleg, a pékek több mint harmincfokos hőségben dolgoznak, hogy az üzletekbe betérőket friss áruval láthassák el. Nem vetették el teljesen a régi kenyérgyártás elvét, ma is kovászos kenyeret készítenek. A kovász meny- nyisége és minősége eltérő a kenyérben, a fehérkovászt kenyérlisztből, sötét kovászt rozslisztből, a híg kovászt elsősorban a szervezet számára emészthetőbb rozslisztből készítik. A kovászos technológiával készült kenyér munkafolyamata: a liszt egy részét élesztővel, vízzel, kovásszal összekeverik, majd egy ideig állni hagyják. Ezután a kenyérhez szükséges adalékanyagok, mint a só, esetenként kukorica és burgonyapehely a kenyér jellegétől függően kerül a masszába. Az összekevert „A kenyér az egyik legszebb magyar szó. A jelentése pedig a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk” - írja Végh Antal „Kenyér és vászon” című könyvében. József Attila Csendes kévébe... kezdetű versében a falu hangulatát, az otthon melegét ekképpen idézi: „porhanyó falucska, mondd el a lágy kenyér dalát”. De mit jelent nekünk, a második évezred végén élőknek a kenyér? A szupermarketekben több száz féle élelem kapható, mégis a vásárlók kétségbeesnek és elégedetlenségüknek múltán is keresték a vevők. Két évvel ezelőtt az Egyesült Államokból hazalátogató híres Glasner pék fia, igencsak megörült, amikor megtudta, hogy az egykori Szent István körúti pékségükben most is süteményt és kenyeret készítenek. - Megkért, hogy vezessük körbe a helyiségben, hogy láthassa. - Emlékezik a történtekre Medgyesi Elekné, a Weber-FSV Príma Pék Kft. üzemvezetője az egykori Glasner pék üzletében. A Hollán Ernő utca felőli pékségben ma is megállás nélkül folyik a munka, hiszen a cég tizenkét budapesti boltjába innen szállítják a A pékszakma vidám utánpótlása a Szent István körúti pékségben tésztát állni hagyják, majd osztják és gömbölyűre vagy hosszúra formázzák, megkelesztik és sütik. Medgyesi Elekné azt is elárulta, hogy bizony a liszt minősége nem olyan, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. Olykor szükségesek adalékanyagok, amelyek a héjat cserepesebbé, a térfogatot nagyobbá teszik. Ezt kifejezetten a vevők igénylik.- Mit jelent a kenyér önnek? - kérdeztem végül a tizenhat éve a szakmában dolgozó élelmiszer-vegyésznő- től.- Ha valaki megismeri ezt a szakmát, nem tud szabadulni tőle. A kenyér készítése olyan folyamat, ami a teremtéshez hasonló. Egy látszólag élettelen anyagból élőt teremtünk, csodálatos látni, ahogy a tészta kel, fejlődik, majd megsül. A másik dolog, ami a folyamatot érdekessé és vonzóvá teszi, hogy az emberi kéz érintésével készül. Ezért is meg kell becsülnünk. Gajdos Erzsébet *
