XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. augusztus / 9. szám
V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1999. AUGUSZTUS Kéznyújtásnyira a Nyugati Városközpont EXKLUZÍV INTERJÚ DEMJAN SÁNDORRAL A Váci út és a Ferdinánd híd sarkán sokak által jól ismert kisvárosias hangulatú épület a Sóház, amely műemléki jelleggel fog beilleszkedni a körülötte magasodó Nyugati Városközpontba - korábbi nevén West End City Centerbe itt van a beruházó és építő cégek „főhadiszállása”, és itt található a munkát elindító és irányító Trigránit Fejlesztési Center Rt. igazgatóságának elnöke, Demján SánA Sóház a Ferdinánd híd lezárása eló'tt dór, aki már korábbi létesítményeivel, a Skála Cooppal, a Pólus Centerrel közismertté tette a nevét és munkásságát. A sikeres vállalkozó, vezető menedzser, üzleti szakember az irodájában adott interjút a Hírnöknek az új és az eddigieknél láthatólag még nagyobb projektjéről.- Ezen a két parlament alapterületét kitevő nagyságú vasúti telken, amelyet méltán nevezhettünk mindeddig a fővárosi belterület egyik legcsúnyább hátsó udvarának, most végül is a Dózsa György útig, vagyis az Állatkertig terjedően egy olyan városközpontot építünk fel, amely a hagyományos pesti Belvárost jelentős mértékben megnyújtja, s ez egyben azt is eredményezi, hogy a XIII. kerület szorosabban és szervesebben kapcsolódhat a Belvároshoz. Sőt, mi, akik ezt a részt építjük, s gondolom, más beruházók is, akik majd a többi részt fogják, erősen hiszünk abban, hogy olyannak építjük meg, aminek következtében a jövendő évtizedekben a Belváros súlypontja áttevődik erre a területre.- Ez a bíztató és ígéretteljes jövő', amiért jelenleg és már eléggé hosszú időn át a közvetlen szomszédságban élő XIII. kerületi lakosoknak is áldozatot kell hozniuk az utcáikban folyó építkezés okozta felfordulás, piszok, zaj és akadályoztatás eltűrésével. Talán megkönnyíti ezt számukra, ha megtudhatják Öntől, hogy konkrétan mit kapnak cserébe.- Mindenekelőtt szeretnék mindenkit biztosítani afelől, hogy nagyon igyekszünk az építkezés méreteihez képest gyorsan, viszonylag zajmentesen és a közlekedési zavarokat elkerülve dolgozni. De gondoljuk csak meg, ezen a korszakos művön 400 magyar cég és 18-20 ezer ember munkálkodik. Ez tehát színmagyar alkotás, az egész főváros legnagyobb milleniumi építkezése, még ha szerényebb is, mint a századfordulós volt. Azt tűztük ki célul, hogy korunk, tehát már a harmadik évezred építészetét reprezentálja. Az ország húsz legkitűnőbb építészéből tíz dolgozik ezen, igen magas szintű zsűri, a munkájukba mi nem is szólunk bele, tudásukat nincs jogunk felülbírálni. De hát azt kérdezte, mit kap ettől az új városközponttól a XIII. kerület. Mi megértjük, hogy azok a lakók, akik megszerezték a lakásukat, a tulajdonukba vették, azok szeretnének a környezetükben köz- biztonságot, tisztaságot, hogy vagyontárgyaikat és lakásuk értékét megvédjék, s ha lehet, növeljék. Mi ennek az esélyét akarjuk megadni nekik. Már az építkezésünk megkezdése óta a környéken jelentősen megnőttek az ingatlanok, a lakások, üzlethelyiségek, még a raktárul szolgáló pincék árai is.- Mennyire ismeretesek Ön előtt a XIII. kerület közbiztonságának tényei?- Családom, lányom, unokáim itt laknak a XIII. kerületben. A lányom még nekem is megtiltotta, hogy az itteni aluljárókon át vigyem át az unokáimat. Persze a felszínen sem éppen biztonságos és nevelő hatású a helyzet. Hadd vegyem példának a Nyugati teret, amelyet három kerület, az V, a VI. és a XIII. vesz körül, mégis mind a három kerület rendőrfőkapitánysága azt mondja, ez a tér nem az övé. Marad tehát egy olyan határövezet, amelynek közbiztonsági állapota mind a három kerületre káros és folyamatosan romlik.- És úgy véli, hogy a Nyugati Városközpont megjelenése ezt feltartóztathatja?- Igen, mert az Országos Rendőrfőkapitánysággal, a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal és a három kerület rendőrkapitányságával, valamint három, itt lévő gazdálkodó szervezet, a MÁV, a Skála Metró és a Nyugati City Center összefogásával olyan rendkívül magas színvonalú köz- biztonságot szeretnénk ebben a térségben megteremteni, amilyenre az Újlipótváros lakossága is régóta áhítozik. Ezzel akarjuk megakadályozni ennek a tradicionálisan jó minőségű városrésznek az úgynevezett elszlömösödését. Világszerte sok helyen tapasztalható, hogy az ilyen - megmagyarosított kifejezéssel élve - „elszötymösödési” folyamat miatt a jobb jövedelmű emberek kiáramlanak a városokból, miközben a szociálisan rászorultak kényszerű következményként rosszabb ellátottsággal ott ragadnak. Ha (Folytatás a 2. oldalon) A TARTALOMBÓL Mi lesz veled Szabolcs utca? 3. ■ Újra (sz)épül a Lóvasút Indóház 7. ■ Jó hangulat a Nagyon Idősek Iránytű vagy amit akarnak 4. Mit látni Kéri László erkélyéről? 8. Napján Pártpolitika? Kit érdekel? 4. Fröcskölő COW-boy az úton 8. Barátunk az antikvárius Rendelet-tervezet az állattartásról 11—12. 9. 10. Kenyeres históriák - augusztus 20-ra A polcok és a pult tele friss kenyérrel és finom pékáruval. De - meséli a Szent István körúti pékség üzemvezetőnője - a kenyér- fogyasztás visszaesett az utóbbi időben, az emberek szívesebben vesznek friss kenyeret Cikkünk a 2. oldalon) Szederkényi András építőipari cégének irodájában munka közben Interjúink a 6. oldalon Augusztus 29. Itt az utcabál Pillanatkép a tavalyi utcabáli karneválról. Részletes program az 5. oldalon Számvetést végez a tíz bizottsági elnök Dr. Szalay Péter, a Visegrádi utcai rendelőjében az egyik páciensével
