XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. július / 7. szám

Életbe lépett a távhőszolgáltatásról szóló törvény Angyalföld választópolgá­rainak akaratából, az 1994—98- as ciklus után újabb négy évre, országgyűlési képviselő lett dr. Vitányi Iván és Antalóczy Atti­la. Ők tehát a folytatás, s egy­ben az újrakezdés emberei. Antalóczy Attilát a József Atti­la Művelődési Központban lévő képviselői irodájában kerestük fel az új parlament megalakulá­sának óráiban.- Most a korábbi kormány- párti oldal helyett az ellenzék padsoraiban foglal helyet. Mennyiben érinti ez a változás? - kérdeztük.- Ahogyan az MSZP-frakció vezetője, Kovács László nyilat­kozta, konstruktív ellenzéki szerepre készülünk. Ez a képvi­selői felelősségen mit sem vál­toztat, de bizonyára - részemről is - határozottabb, kritikusabb magatartást követel.- Ön az elmúlt négy év alatt köztudottan erősen kötődött a választóihoz és a helyhez, ahonnan a parlamentbe küld­ték. Bízhatunk ugye abban, hogy ez a kontaktus mostantól tovább erősödik?- Én úgy tekintem az előző négy évet, hogy az alapozás négy esztendeje volt. Most le­hetőséget kaptam rá, hogy ami ismeretet és élményanyagot szereztem eddig, arra még tuda­tosabban építsek a jövőben. Kellett rá a négy év, hogy a ke­rületrészeket, az utcákat, s mondhatom, még az egyes há­zakat is, képviselőként magam is „belakjam”. Az itt élők segít­ségével ezt tovább hasznosítha­tom. A nyári szünet kivételével, amikor a már közismert céllal „táborozom”, ezen túl is havon­ta négy fogadóórát tartok a la­kosok számára. Napi kapcsola­taimat továbbra is fenntartom a kerületi civilszervezetekkel, amelyek közül az Angyalföl­dért Egyesületnek és a polgár­őrségnek tagja is vagyok.- A helyi népképviseleti szerv, a kerületi önkormányzat miképpen illeszkedik ország- gyűlési tevékenységébe?- Az önkormányzat világa számomra szilárd háttér és él­ményalap. A törvényalkotás fo­lyamatához innen, a kerületem­ből merítettem a tapasztalato­kat, az életanyagot. Az eközben felmerült kérdésekről konzul­táltam az önkormányzat szakér­tőivel. A jövőben sem lesz más­képp.- S mi áramlik vissza az or­szágos szintű politikusi munká­ból, tapasztalataiból a helyi közélet folyamataiba?- A kettő között kölcsönös­ség áll fenn. A Biztonságérze­tünk ’97 című, itt a JAMK-ban tartott konferencia ezt jól pél­dázta. A közbiztonság védelmé­vel és a bűnmegelőzéssel fog­lalkozó tanácskozás országos gondokat és feladatokat .tárgyalt meg, előadói is a téma országos szintű vezető szakemberei vol­tak. De a konferenciát a XIII. kerület önkormányzata és pol­gárai is támogatták, egyik elő­adója dr. Tóth József, a kerület polgármestere volt. A megszer­vezés munkájában jelentős mértékben támaszkodhattam a kerületre. A Biztonságérzetünk konferenciát a mostani képvise­lői megbízatásom ideje alatt is megszervezem, mert a lakosság biztonságérzetének az erősítése és a fokozódó agresszió elleni harc ezt megköveteli. Annak ér­dekében, hogy eredményeket érjünk el. ezt nem lehet abba­hagyni.- A Hírnök az előző ciklus idején adott hírt további kezde­ményezéseiről is. Ezeknek is lesz folytatásuk?- A már elmondottakkal összefüggésben munkatervem fontos eleme a szabadidős programok bővítése, s az ezért a célért munkálkodó szakembe­rek segítése. A közszféra elvi- selhetőségének és javításának érdekében tenni kell a magán­szféra tartalmasabbá tételéért is. Egyre több az önmagával kezdeni nem tudó ember, ehhez hozzájárul a családok gyengülő helyzete. Különösen fontos, hogy a gyermekek és az ifjak találják meg az értelmes időtöl­tés lehetőségeit és helyét. Eh­hez jó alapot adhat a Dagály ut­cában működő Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház, amelynek vezetőjévé nemrég nevezte ki a kerület képviselő­testülete a tehetséges és törekvő Antal Gábort. Támogatni kívá­nom az iskolákban is az olyan programok indítását, amelyek szélesítik a közművelődés kereteit, felkeltik és táplálják a közéleti szellemet, szélesebbre nyitják a demokrácia kapuit.- Egyetemistákkal, főiskolás­okkal, középiskolásokkal ismét táborozni indul Füzérrad- ványba. Ez is egy bevált kezde­ményezés továbbvitele?- Úgy érzem, ez is a mentál­higiénés program része, amely a dr. Veér András által vezetett országos iroda munkájában il­leszkedik. Kerületünkben ered­ményesen működik a gyámolí- tásra szoruló, értelmi fogyaté­kos gyermekek nevelésében és foglalkoztatásában a Frim Ja­kab Napközi Otthon Apostol Éva vezetésével. Színvonalas szakmai munkájuk révén nem­zetközi hírük és kapcsolat­rendszerük is kialakult. Az Angyalföldi Ifjúsági és Infor­mációs Iroda szintén hasznos hivatást tölt be. Ennek a prog­ramnak a fejlesztésében kívá­nok ezután is részt venni. A nyári önismereti táborban oiyan kreatív tanulók találkoz­nak, akik úgy érzik, hogy hat­ni tudnak környezetükre és korosztályukra.- Tanúi voltunk az elmúlt négy év alatt törekvéseinek a kerület értelmiségének összefo­gására. Látja-e ennek a hatá­sát?- Valóban igyekeztem - és erről a szándékomról nem tet­tem le - a Dagály utcai könyv­tárban a kerület értelmiségének közvéleményformáló szerepét dinamizálni, s ehhez egy kerekasztal formájában a kere­tet megteremteni. Az értelmiség eziránt egyelőre nem igyekezett kellő érdeklődést tanúsítani, s ezt tapasztalva magam sem erő­szakoskodtam. Persze az értel­miségi magas kultúra ápolása mellett adósnak érzem a kerüle­tet Angyalföld százéves munkáskulturális hagyománya­inak felélesztésében. Van előt­tem is cél és teendő elég. Meg­köszönöm a rám szavazó polgá­roknak, hogy újra lehetővé tet­ték számomra a tevékeny kép­viseletüket a velejáró munkával együtt. Új parlamenti képviselőt mentünk el köszönteni a mar­gitszigeti Európa Házba. Ez dr. Szanyi Tibor munkahelye. La­punkban is közzétett életrajzá­ból megtudhattuk, hogy a nem­zetközi gazdaságpolitikának el­ismert elméleti és gyakorlati szakembere. Amikor megláto­gattuk, már „beleszagolt” az or­szággyűlés levegőjébe.- Első lélegzetvételemmel - mondja - a köszönetemet feje­zem ki azért a rengeteg szava­zatért, amelyet választókerüle­tem polgáraitól kaptam. Bizal­muk nagy erőt ad nekem ahhoz, hogy érdekeik képviseletében minden igyekezetemmel fellép­jek.- Önt erre a feladatra egyé­nileg választották meg. Milyen fellépésre ad ez önnek lehetősé­get?- A társadalom azért struktu­rált, hogy mindenkinek megle­gyen a maga helye. Az én felfo­gásom szerint az egyéni képvi­selő a helyi önkormányzat frontembere az országos ügye­ket intéző parlamentben. A sor­rendet a következőképpen lá­tom. Az állampolgárok ügyeit, bajait, problémáit, véleményét, javaslatait az önkormányzat össze tudja gyűjteni, hiszen ka­pillárisán benne él a helyi társa­dalomban. Az összeszedett problémáknak vannak olyan elemei, amelyek az országos törvényhozás közbejöttét igénylik. Ilyenkor kell az ön- kormányzatnak jól mozgatnia a parlamenti képviselőt. Úgy is fogalmazhatok, hogy a helyi önkormányzatnak munícióval kell ellátni minket.- Ön, mint ebben a láncolat­ban új ember, ezt hogyan képzeli?- Olyan módon, hogy azt mondja nekem az önkormány­zat: - Na, kérlek szépen, ez és ez'lenne a feladat, ilyen és ilyen jellegű törvényeket, törvény- módosításokat légy szíves java­solni, támogatni, kiharcolni. A folyamat természetesen fordít­va is igaz. A parlamenti képvi­selőnek, ugye, nagyobb a rálá­tása és áttekintése az országos ügyekre, célszerű tehát hazafelé is „fociznia”.- Érzékeltetné ennek a műkö­dését?- Ez például azt jelenti, hogy amennyiben valamelyik tör­vényjavaslat környékén olyan másodlagos információ jelenik meg, amely valamilyen fokon hasznos lehet a kerületnek, ak­kor „le kell adni a drótot” az önkormányzatnak, fiúk, van itt a számotokra ilyen és ilyen tá­mogatási lehetőség, összponto­sítsatok az elnyerésére.- Ezt a focizást nevezik ugye közkeletűbb szóval, lobbyzás­nak?- Igen, ez a lobbyzás oda- vissza.- De nem gondolja, hogy a lobbizás könnyebb és eredmé­nyesebb kormányzati pozíció­ban, mint ellenzéki szerepkör­ben?- Ez nem vitás, azonban a helyzet mégis csak az, hogy az informálódás, a tájékozódás valójában pártsemleges. A kér­dés inkább az, hogy a képviselő az információval mennyire tud az önkormányzat és a választói javára válni. A kormányzati szerep természetesen előnyö­sebb, de azt nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy ma a magyar parlamentben történe­tének legnagyobb és legmonoli- tikusabb ellenzéke van jelen.- Személyes jelenléte a válasz­tói között milyen súllyal szere­pel az időbeosztásában és a ter­veiben?- Azzal kezdem a választ, hogy én lényegében minden nap jelen vagyok a választóim között, hiszen itt lakom a kerü­letben, és azon belül is a válasz­tókerületemben. Bánataikat, örömeiket, gondjaikat, kívánsá­gaikat közvetlenül érzékelem, s igyekszem is meglátni és meg­hallani. Havonként három alka­lommal és három különböző helyen tartok fogadóórát, tehát viszonylag gyakran és könnyen vagyok felkereshető. A nyár fo­lyamán is megtalálhatnak. Ter­vezem, hogy egy naptárat jutta­tok el kerületem minden lakásá­ba, amelyen egy évre előre fel­tüntetem valamennyi fogadó­órám helyét és idejét. Szeret­ném azonban, ha választóim tudnák, hogy a parlamenti kép­viselő a parlamenthez van köt­ve, amely nem karitatív intéz­mény, nem valamilyen hatóság, amely kifejezetten egyéni pana­szok, sérelmek, óhajok ügyé­ben el tud járni és segíteni. Ezt azért említem meg, mert már eddig többszáz ilyen igény fu­tott be hozzám.- De hiszen még képviselősé­ge elején tart.- Én már a választási kam­pány idején is megtalálható vol­tam; minden áldott este ott ül­tem a kampány irodában. Annyit természetesen megte­szek, hogy eligazítom a hozzám forduló lakosokat: szociális, ál­lás, lakás és egyéb személyes ügyeikben mely testületek ille­tékesek az intézkedésre, amennyiben azok jogosak és el­intézhetek. Ha szolidáris va­gyok is, többet nem tehetek. Hozzáteszem azonban, ha egyazon körzetben több helyről tipikusan ugyanazzal a problé­májukkal jelentkeznek nála az emberek, az országgyűlési kép­viselőnek tudnia kell ebből kö­vetkeztetéseket levonni, és in­tézkedésre sarkallni az önkor­mányzatot, a rendőrséget, a tűz­oltóságot, a kórházat, bárkit.- Vannak esetek, amikor az önkormányzat szívesen hozna valamilyen közérdekű rendele­tet, intézkedni szeretne a lakos­ságot irritáló esetekben, de ma­gasabb jogszabály megköti a kezét. Tud-e ilyenkor valami­lyen megoldást az országgyűlé­si képviselő a maga eszközeivel kieszközölni?- Magam is ismerek egyet- kettőt az említett esetek közül. De ezekre vonatkozólag is igénylem, hogy az önkormány­zat lássa el munícióval a parla­menti képviselőt a lakosságot irritáló esetek, jelenségek or­voslására. Ilyen eszköz lehet számára a parlamentben az in­terpelláció és a kérdés intézmé­nye, amely ha nem is jár azon­nali megoldással, segít napiren­den tartani a témákat.- Megkérem búcsúzóul, is­mertesse, mivel foglalkozik az Európa Ház?- Ez az Európai Unió egyik szaktestületének, a Közzétételi Hivatalnak a budapesti irodája. Lényegében hazánk európai in­tegrációját elősegítő informáci­ós központ, amely mintegy 200 hazai intézménnyel és nagyvál­lalattal van napi kapcsolatban, hogy a csatlakozásunk ügyében fontos sűrített jogi, statisztikai és műszaki tudnivalókkal szol­gáljon. Talán sokan nem is tudják, hogy a Magyar Országgyűlés 1998 márciusban megtárgyalta és elfogadta a távhőtörvényt, amely a távhőszolgáltatás átfo­gó szabályozását hivatott bizto­sítani. A törvény 1998 június 20-án lépett hatályba, tehát ha tetszik, ha nem, a jövőben an­nak követelményei szerint fá­zunk vagy melegedünk. Sőt iz­zadunk, mérgelődünk ha a díj­beszedő magas térítési összeget tanúsító számlát helyez a posta­ládánkba. A Budapesti Távhőszolgál- tató Rt. alapos felvilágosító kampányba kezdett, hogy a lai­kusok számára is némi útbaiga­zítást adjon, mire hivatott az új törvény és mit kell tenni a fo­gyasztónak. A korábbiakhoz viszonyítva milyen újszerű rendelkezésekkel számolhat a lakossás? Talán egyik legalapvetőbb, hogy öt éven belül megszűnik az átalánydíj szerinti díjfizetés és a távhőfogyasztás-mérés szerinti elszámolása váltja fel. Ez azzal jár, hogy a távhőszol- gáltató a lakóközösség fogyasz­tását a szolgáltatói hőközpont­ban, illetve a hőfogadó állomá­son köteles mérni és elszámol­ni. A törvény lehetőséget bizto­sít, hogy a fogyasztott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető, elszámolható legyen. Természetesen ez az út csak ak­kor járható, ha a fogyasztó váll­alja a megvalósítás, az átalakí­tás költségeit. A hőközponti hőmennyiség- mérés szerint történő díjfizetés nem jelenti az épület számlájá­nak egy összegben való ki- egyenlítését. A számlázás tör­ténhet a jövőben is lakásonként, és valószínűleg a társasházak tulajdonosai ehhez a módszer­hez fognak vonzódni. A törvény lényeges eleme, hogy a nem fi­zető fogyasztók esetleges díj­tartozása egyetemlegesen nem terheli a tulajdonos társakat. A távhődíj tartozóira külön törvé­nyi rendelkezéseket kell alkal­mazni. . A távhőszolgáltatás díjai hatósági árak A hatósági ár megállapításá­nak jogkörét Budapesten a Fő­városi Közgyűlés gyakorolja. Tehát az önkormányzati képvi­selő hölgyeket és urakat kell di­csérni vagy elmarasztalni az ár­képzésért. Persze az árképzés is szabályok, külön rendelkezések előírása szerint történhet, sem­miképpen sem ötletszerűen. Alapvető törekvés a legkisebb költségű távhőszolgáltatás, de a megbízható hőtermeléshez és folyamatos ellátáshoz a szol­gáltatónak tartalékkal kell ren­delkeznie, amely az árakba rendszeresen beépítésre kerül. A negyedévenkénti felfelé csú­szó áremelkedés elkerülésére sincs egyenlőre orvosság. A távhőszolsáltató a lakossági fogyasztóval közüzemi szerződés alapján működik együtt A törvény értelmében a köz­üzemi szerződés határozatlan időre szól. A szerződés alapve­tő célja kettős; egyrészt a távhőt szolgáltató vállalja a biztonsá­gos távhőellátást, másrészt a fo­gyasztó megtéríti a szolgáltatás díját. Az általános közüzemi szer­ződést a fogyasztó közösség felmondhatja, de csak 30 na­pos felmondási határidővel. A távhőszolgáltatás rendszeréből való kilépést egyéb feltételek­hez is köti. így például azonos komfort értékű más hőellátást kell megvalósítani. A szerző­dés felmondása nem okozhat kárt, hátrányt más számára, nem korlátozhatja mások tulaj­donosi, használói, bérlői jogát. Továbbá viselnie kell a fel­mondónak azokat a költsége­ket, amelyeket az új hőellátás műszaki megoldásai követel­nek. A törvény hatékonyabb fogyasztóvédelmet biztosít Ez azt jelenti, hogy a távhős- zolgáltató köteles együttmű­ködni a fogyasztóvédelmi szer­vekkel, a fogyasztói érdekkép­viseletekkel. Az illetékes mi­nisztérium kidolgozza a fo­gyasztói érdekvédelemre vonat­kozó ajánlásokat, amelyeket a lakosság majd külön kiadvány­ból ismerhet meg. A vélemény-nyilvánításba bevont szervek körét a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése je­löli ki. A képviselő testület a távhő ármegállapítása előtt kö­teles a fogyasztóvédelmi szer­vek, továbbá a fogyasztói ér­dekképviseletek álláspontját ki­kérni. Az önkormányzat főjegy­zője intézkedési jogkörében kö­teles kivizsgáltatni a távhőszol­gáltatással kapcsolatos fo­gyasztói panaszokat. Kik részesülhetnek távhődíj­kompenzációban ? A Fővárosi Közgyűlés 1997. november 27-i határozata alap­ján azon személyek és csalá­dok, akik a kerületi önkormány­zat ügyfélszolgálati irodájából felveszik a formanyomtatványt, hitelt érdemlően kitöltik és ugyanoda visszajuttatják. A rá­szorultság alapján döntenek az illetékesek a támogatás megíté­léséről. A távhődíj-kompenzáció családonként május-szeptem­ber hónapokban 900, ápri­lis-október hónapokban 1300, november-március hónapok­ban 1800 forint. Azon csalá­doknál, ahol 24 ezer forint a személyenkénti havi nettó jöve­delem, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint az egyedül élők, és a legfeljebb 16 ezer fo­rintos személyenkénti havi net­tó jövedelemmel rendelkezők esetén a támogatás mértéke a fentebb említett lebontásban 450, 650, 900 forint. Távhődíj-kompenzációban akkor is részesülhetnek a rászo­rulók, ha azzal egyidőben más közüzemi (víz-, csatorna-, sze­métdíj) támogatást is folyósíta­nak részükre. Csökkenhetnek-e a távhődíjak? Azon a tájékoztatón, ahol a fenti információk lejegyzésre kerültek, mintegy ötven ember vitázott egymással. Volt olyan, aki elmondta, hogy január óta áttértek a fogyasztás szerinti mérésre, nincs okuk dicseked­ni, mert eddig a költségeik nem csökkentek, sőt emelkedtek. Egységes véleményként fogal­mazódott meg, hogy az épüle­tek hőszigetelése a hőfo­gyasztás csökkentésének az alapvető feltétele. A panelházak fugáinak tömítése, a nyílászá­rók cseréje, ha úgy tetszik, el­kerülhetetlen. Kérdés, kinek van rá pénze. Változatlanul azt a hőveszteséget is a fogyasztók fizetik, amely a házakban lévő hőközpontok, hőfogadók, vala­mint a hőszolgáltatók kazánjai közötti csővezetéken a közmű- alagutakban elillan. Egyelőre tehát itt tartunk, és várakozhatunk, mi történik a törvény végrehajtása során. K. B. ßeszelgetes két parlamenti képviselőnkkel Antalóczy Attila: Ja önkormányzat világa számomra szilárd háttér” Dr. Szanyi Tibor: Ja országgyűlési képviselő a helyi önkormányzat frontembere”

Next

/
Thumbnails
Contents