XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
CITIBANK» __Egy nagyobb összegre lenne szüksége céljai eléréséhez? Hívja a Citibank Hitelvonalát! könnyen kezes nélkül ingyenes zöldszám vBJvkv Hónapra 06 80 400-000 Újdonság! Csak a Citibanknál... mostantól kezes és fedezet nélkül vehet igénybe személyi kölcsönt 500 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig. Tehát, ha elmúlt 21 éves és Budapesten vagy Pest megyében lakik, hívjon minket a 06 80 400-000-ás ingyenes zöldszámon munkanapokon 7 és 21 óra között, és ügyintézőink fogadják jelentkezését. Csak egy hívás!* MILLIÓ KÖLCSÖN Kölcsön 60 hónapos | 48 hónapos 36 hónapos 24 hónapos 12 hónapos futamidő esetén I futamidő esetén I futamidő esetén I futamidő esetén futamidő esetén * A Citibank a kölcsönt a hitelbírálati feltételei alapján nyújtja. ** Egyéb díjakkal kapcsolatos információért hívja a 06 80 400-000-ás telefonszámot! Segítünk megvalósítani álmait THE CITI NEVER SLEEPS® http://www.citibank.hu 10 Fotóművészek kiállítása a Folyosó Galérián Friedmann Endre: / „...és szerencsés esetben összejön a KÉP” Január 26-án a polgármesteri hivatal első emeleti Folyosó Galériáján megnyílt a XIII. kerületi fotóművészek kiállítása, amely március 26-ig tekinthető meg a hivatal ügyfélfogadási idejében. A kiállítás anyagát Friedmann Endre, Gink Károly, a fiatalon autóbalesetben elhunyt Hegyi Gábor, Korniss Péter, Lévai Jenéi, Nagy Lajos és Szabóky Zsolt válogatták össze munkásságuk szép és reprezentáns darabjaiból. Friedmann Endre, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa valójában immár több mint négy évtizedes örökmozgó eseménykrónikási feladatának teljesítése közben emelkedett az itthon és világszerte elismert fotóművész magas rangjára. Mivel azonban még ha rászolgált is, nem szereti az ilyen elragadtatott minősítéseket, beszéljenek a száraz tények.- Hogyan kezdte ?- Rögtön a hivatásomnak választott fotózás akkori legnagyobb vállalatánál, a Magyar Távirati Iroda fotórészlegének elődjénél, a Magyar Fotó nevű állami cégnél, mint segédmunkás. Ebédet hordtam, takarítottam, s már attól boldog voltam, ha valamelyik fotós „cucctró- gere” lehettem. Ebbe a munkakörbe sem volt könnyű bekerülnöm, hónapokig jártam a személyzetis, sőt még a Népművelési Minisztérium nyakára is, hogy végül is „leszóltak”, vegyék fel már akárminek ezt a megszállott gyereket, csak hogy békén hagyjon minket.- Alulról felkapaszkodni a csúcsra, ez az, ami igazán szép. De milyen lépcsőfokokat kellett addig megjárnia?-Az első kiugrásom egy hirtelen és merész elhatározásomból történt még Farkas Mihály honvédelmi minisztersége idején. A Magyar Néphadsereg Napja alkalmából koszorúzás volt nagy protokoll mellett a Kossuth Lajos Katonai Akadémia előtt. A díszegység felsorakozott, már a Himnusz is felhangzott, amikor a hivatalosan kiküldött fotós, akinek erre külön kiadott engedélye volt, még nem je,lent meg a helyszínen. Ekkor én egy nagyot gondoltam, előugrottam, és amatőr gépemmel fényképezni kezdtem úgy, ahogyan a nagyoktól láttam. Aztán futott át rajtam a rémület, no, ebből még katonai bíróság is lehet. Hát nem lett, még meg is köszönték, hogy megmentettem a Magyar Fotó becsületét. A képekből meg látták, hogy lehet rám bízni fotózási feladatokat, esetleg még éles helyzetekben is.- Mondjon egy ilyen éles helyzetet.- A vietnami háború megfelel? Négy és fél hónapot töltöttem el benne. Többek között elkészítettem ott A fogságból a szabadságba című fotósorozatomat. Egyszer a két szembenálló ellenség közt fogolycsere történt. Én átkeltem az elaknásított folyón, és lefényképeztem, amint a fogságból szabadult katonák azonnal beöltöztek és újból harcba szálltak. Ezek a képeim megjelentek a világsajtóban, sőt elnyerték a World Press pályázat díját is.- Látni azonban itt a kiállításon, hogy a gyengédébb témák iránt is van vonzódása. Nagyon megindító a Szerelem című kompozíciója.- Ez is egy sok év előtti sorozatom egyik képe. Igen, sorozatot készítettem a szerelemről, s ez is bejárta mind az öt földrészt. Ez annak köszönhető, hogy az MTI-nek eléggé tág a témavilága. Az eseményriportokon kívül készíthettem zsánerképeket, művész-, politikus-, tudós- és általában emberportrékat, szociofotókat, s nemcsak megrendelésre, hanem olykor a magam kedvére is.- Mitől válhat művészivé egy fotó?- Hogy művészivé mitől válhat, nem tudom. Mindenesetre én megtanultam munka közben több síkon látni. Ennek a személyes jelenlétem az első eleme, a második, hogy az adott feladatot meg kell oldanom, a harmadik a témáról alkotott véleményem. Ha mindez szerencsésen összejön, megszülethet belőle a nagybetűs KÉP, a jelennek és az utókornak egyaránt szóló dokumentum. Éhhez a mindenkori pillanatra gyorsan kell reagálnom. Rá kell éreznem a fotózott alanyom stílusára, hogy azt is átvehessen! és érzékeltessem a képeimen. De soha sem szabad meghatódnom személyének a nagyságától. Az embert kell látnom benne, azt nem takarhatja el előlem, hogy milyen magas a beosztása vagy a tekintélye, akár egyszerű protokolláris eseményről vagy világot forgató történésről készítem is a felvételt.- Gondolom, nemcsak szalagra veszi, hanem szubjektív élményként őrzi is magában azt a rengeteg hazai és nemzetközi eseményt, látnivalót, ami kevés embernek juthatott osztályrészül.- Igen, ez nagy hozadéka az életemnek. S ehhez nagyban hozzájárul, hogy imádom a szakmámat. Soha meg nem unnám.- Mit tart pályája legnagyobb szerencséjének?- Hogy a szakma nagy mestereitől tanulhattam, leshettem el a tudásuk titkait. Ettől nem sajnáltam az időt és a fáradságot. Köztük volt az egyik itt kiállító, Gink Károly is, akivel sokat dolgoztam együtt. De rájöhettem arra is, hogy a képbe nem szabad beleszólni, azt mindenkinek a saját látása és felfogása alapján lehet csak megalkotnia.- Most nyilván öntől tanulnak ifjabb kollégái...- Én őket magammal egyenrangúnak tartom. Egy feltétellel. Ha megtanulják a szükséges szinten a technikát. Amennyiben ez fél év alatt nem sikerül nekik, kár is folytatniuk hivatásszerűen a fotózást. S. Gy. Friedmann Endre két képe Egy kocka a Szerelem-sorozatból (1962) ' Jancsó Miklós (1970) í * I
