XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. február / 2. szám

2 Többmillió ember döntési helyzetben Miért volt szükség a nyugdíjreformra? Folytatás az 1. oldalról A mostani nyugdíjrendszer ugyanis úgy mű­ködik, hogy a társadalombiztosítás beszedi a járulékot az aktív dolgozóktól és a befolyt pénzt egyszerűen szétosztja a nyugdíjasok kö­zött. Több pénzt pedig nem lehet szétosztani, mint amennyi befolyik. Hogy mennyi pénz fo­lyik be a társadalombiztosításba, az elsősorban attól függ, hogy hány járulékfizető van. Egyre kevesebb. Ennek először is az az oka, hogy egyre kevesebb a munkavállalási korban lévő polgár. Másodszor az, hogy a munkanélküliség miatt sokan a munkavállalási korban lévők kö­zül sem dolgoznak, mivel nem kapnak munkát. Harmadszor pedig az, hogy lanyha a járulékfi­zetési hajlandóság: aki csak tudja, elkerüli a já­rulékfizetést. Miközben a járulékfizető aktív dolgozók száma csökken, a nyugdíjasok száma nő. To­vább élünk, egyre több az idős ember, öregszik a társadalom. Sokan a munkanélküliség elől rokkant- vagy korai nyugdíjba menekülnek, ami szintén növeli a nyugdíjasok számát. Az aktív dolgozók számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése azzal a következménnyel jár, hogy egyre kevesebb já­rulékfizetőnek kell fedeznie egyre több nyugdí­jas ellátását. 1995-ben már 82 nyugdíjas jutott 100 aktív dolgozóra, és az előrejelzések szerint ez az arány tovább fog romlani. Tudnunk kell azt is, hogy a társadalom elöre­gedése nem magyar sajátosság. így van ez Franciaországban, Svédországban, Németor­szágban és Olaszországban is. Európában szin­te mindenhol terítéken van a nyugdíjrendszerek reformja. A demográfiai változások mellett azonban más érvek is szólnak a hazai nyugdíjrendszer megváltoztatása mellett. Többek között az, hogy jó lenne, ha az állampolgároknak minél kevesebb pénzt kellene adóként és járulékok­ként befizetni, és minél inkább maguk dönthet­nének sorsukról. Ma még rengeteg pénz megy el nyugdíjra, évente közel 600 milliárd forint. Ez akkora összeg, mintha valaki 60 éven keresztül heten­te 200 millió forintot nyerne a lottón. Óriási ez az összeg, az egyén mégis rosszul jár a jelenle­gi nyugdíjrendszerben, és a jövőben még rosszabbul járna. Ha megtartanánk a jelenlegi rendszert, akkor egy 1970-ben született átlagos magyar férfi élete során 4,7 millió forint nyug­díjjárulékot fizetne, amiért csak 1,8-2,4 millió forintot kapna vissza nyugdíjként. Hasonló ko­rú barátnője sem járna sokkal jobban: ő 3,9 millió forintot fizetne be, és ebből nyugdíjas­ként mindössze 1,9-2,4 millió forintot kapna vissza. Éppen ezért a nyugdíjreformot már nem le­hetett tovább halogatni. Ha változtatás nélkül megtartanánk az eddigi nyugdíjrendszert, irgal­matlan terhet raknánk a jövő adófizetőinek - gyermekeinek és unokáinknak - vállára. Ezt pedig senki sem akarhatja. A reformtól az várható, hogy a nyugdíjrend­szer igazságosabb és biztonságosabb lesz. Igazságosabb lesz, hiszen aki több éven keresz­tül több járulékot fizet, annak a nyugdíja is ma­gasabb lesz. Az új nyugdíjrendszer filozófiája így szól: Ha jó nyugdíjat akarok kapni, akkor fizetek; és fordítva: ha fizetek, biztosan magas nyugdíjat kapok. Az új nyugdíjrendszer bizton­ságosabb lesz, mivel az új szabályozás jobban biztosítja a nyugdíjak értékállóságát, és az ál­lam garanciát vállal a nyugdíjak kifizetésére. A nyugdíjreform következtében többmillió ember kerül döntési helyzetbe. Dönteni kell ar­ról, hogy a korszerűsített régi vagy az új nyug­díjrendszert választják-e. Ez pedig nem könnyű feladat. Körültekintően és megfontoltan kell dönteni. Mérlegelniük kell, hogy melyik rend­szerből számíthatnak nagyobb nyugdíjra. Eh­hez pedig pontosan meg kell ismerniük a jelen­legi és az új nyugdíjrendszer adta lehetőségeket egyaránt. De milyen lesz az új nyugdíjrend­szer? Elsősorban az különbözteti meg a jelen­legitől, hogy a benne résztvevők nem egy, ha­nem két vagy három forrásból kapják majd nyugdíjukat. Az új rendszerben is megmarad a tb-nyugdíj, csak kevesebb lesz, mind eddig. Ez lesz az első pillér. A kötelező magánnyugdíj lesz a második pillér. Az új rendszerben ennek a két pillérnek együttesen kell azt nyújtania, amit a jelenlegi rendszerben az egyetlen pillér, a hagyományos tb-nyugdíj nyújt. De várhatóan többet, sőt bizonyos esetekben jelentősen töb­bet is fog nyújtani. Az új rendszerben résztvevők azért kapnak majd két forrásból nyugdíjat, mert aktív éveik alatt kétfelé fizetik a járulékot is. A gyakorlat­ban ez úgy fog kinézni, hogy továbbra is a tb- hez megy az a járulék, amelyet a munkáltató fi­zet a munkavállaló után. A munkavállalói ré­szesedést viszont - amelyet a fizetésből vonnak le - az új rendszerben nem a tb kapja meg, ha­nem a munkavállaló által kiválasztott kötelező magán-nyugdíjpénztár. Mivel az új rendszerben a tb csak körülbelül a háromnegyed részét kapja meg annak, amit a jelenlegi rendszerben kap, az új rendszerben a tb-nyugdíj is arányosan kisebb lesz. Hogy a magánpénztárba éveken keresztül befizetett já­rulék - a tagsági díj — nyugdíjba vonulás után mekkora havi összeget ér, az erősen függ az adott magánpénztár gazdálkodásától. A magán- pénztárak ugyanis nem azt csinálják, amit a tb, azaz nem a mindenkori befizetésekből fedezik a mindenkori nyugdíjkifizetéseket, hanem be­fektetik, forgatják a tagdíjakat. A befizetett tag­díjat a hozamokkal együtt egyéni számlákon tartják nyilván. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, melyik magánpénztárra bízza az em­ber a pénzét. A jól gazdálkodó pénztártól jelen­tősen magasabb magánnyugdíjat kaphatunk, mint egy gyengébben teljesítőtől. Mindenesetre az, aki akfry éveinek java ré­szét az új rendszerben tölti el, nagyon visszafo­gott becslés szerint is arra számíthat, hogy a két forrásból mintegy, tíz százalékkal magasabb nyugdíjat fog kapni, mint amit a jelenlegi rend­szerben kapna. Az új rendszer harmadik pillére az önkéntes magánnyugdíj. Aki teheti és kellőképpen előre­látó, beléphet egy önkéntes magánpénztárba is. így - a vállalt havi tagdíjának nagyságától füg­gően - jelentősen növelheti öregkori anyagi biztonságát, sőt nyugdíjasként is tarthatja aktív korának életszínvonalát. A Pénzügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgárokat hi­teles és pontos információval segítse a döntés meghozatalában. Ennek érdekében indította el a Nyugdíjreform Információs Iroda telefon­szolgáltatásait. A 06-40-400-400-as kék szá­mon az érdeklődők helyi hívás áráért tájékozta­tást kaphatnak többek között a reform lényegé­ről, az új nyugdíjrendszer felépítéséről. Infor­mációkat hallhatnak arról, hogy kinek érdemes átlépnie az új rendszerbe, és mi alapján érde­mes magán-nyugdíjpénztárat választani. Megnyílt a Pénzügyminisztérium Nyugdíj- reform Budapesti Információs Irodája is. Az ér­deklődők itt is választ kaphatnak a nyugdíj- rendszerrel kapcsolatos kérdéseikre, és meg­tudhatják, érdemes-e átlépniük az új nyugdíj- rendszerbe vagy sem. Cím: 1092 Budapest, Lónyay utca 42/A. Telefon: 217-8229, 216- 1984. Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök 8-18, pénteken 8-16 óra között. SZOCIÁLIS AKCIÓ A Magyar Vöröskereszt észak-pesti területi szervezete jó minőségű, olcsó, használt ruhaneművel várja Önöket a XIV. kér., Abonyi u. 4-ben február 10. és 11-én 17 óráig, február 1,2-én 15 óráig. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XI1I/8. kiállítótermében (XIII., Dagály u. 9.) STEKLY ZSUZSA TŰZZOMÁNC kiállítása február 18-ig. Hétfőn, kedden, szerdán pénteken 9-19-ig, szombaton 13-18-ig, vasárnap 9-13-ig tekinthető meg. Csütörtökön szünnap. JERIKÓ TANULMÁNYI INTÉZET - SZENT LÁSZ­LÓ KULTÚROTTHON ál­lamilag elismert tanfolyamo­kat indít január végétől. • Felsőfokú irodavezető más­fél éves (nyelvtanulással). • Személyügyi ügyintéző (egyéves). • Menedzser-asszisztens (egyéves). • Mérlegképes könyvelő (két­éves). • Gyermek- és ifjúságvédel­mi ügyintéző. • Oktatásszervező (egyéves). A XIII. kerületiek 10% tan­díjkedvezményt kapnak. Jelentkezni a 140-1102 te­lefonszámon lehet. r Ma. holnap, holnapután in A Hírnök magas példányszáma elvileg - s remélhetőleg a gyakorlatban is - lehetővé teszi, hogy a kerületben lakó valamennyi családhoz egyidejűleg eljusson a NAT-ról elindított cikksorozatunk. S mivel a beszélgetés résztvevői kérdés-felelet formában veszik sorra a NAT-ban megjelenő ismereteket és újdonságokat, felfoghatjuk ezt úgy is, mintha a szülőknek a pedagógusokkal folytatott párbeszéde volna. Márpedig a NAT csak úgy érvényesülhet és válhat a családok és az iskolák életének, s ezáltal a közoktatásnak ^valóságos és szerves részévé, ha lehetőleg minél kevesebb kérdés marad e témakörben megválaszolatlanul. Sorozatunk ennek a célnak kíván megfelelni. Holopné Schramek Kornélia Folytatjuk a közoktatásról szóló cikksoroza­tunkat. A beszélgetés résztvevői a Pedagógiai Ka­binet munkatársai: clr. Donibrády Lórándné kabi- netvezető, Bódi Ferencné, Hajdú Györgyné, Li­getfalvi Mihályné, Pataki Éva, Pusztai Katalin ta­nácsadók, valamint Kollár László, a Pannónia Ál­talános Iskola Iskolaszékének elnöke, aki elöljáróban így nyilatkozik:- Édesapám pedagógus volt. Még emlékszem azokra a tankönyvekre, amelyekből tanított. Az egész pólyája során ugyanazok a könyvek sora­koztak az. asztalán a tanítási órára való felkészü­lésnél. Ezekhez képest az én iskolás éveim alatt változott ugyan néhány tankönyv tartalma, egy­két új tantárgy is szerepelt a tanrendben, de a tan­könyveinket mindig átadtuk az alsó évfolyamokra járó gyerekeknek, akik szintén továbbadhatták azokat. A jelenleg általános iskolába járó gyere­keim között két év korkülönbség van, de már első osztályban más-más könyvből tanulták a betűve­tést. 4; iskolai munkájukat figyelve azt látom, hogy a felsőbb osztályokban a tananyag is alapo­san megváltozott. Előző alkalommal a közoktatási törvényről be­szélgettünk. Ez alkalommal a Nemzeti Alaptan­tervről esik szó. Mit tanítanak az. elkövetkező években az iskolák­ban? Mit jelent ez a sokat hallott rövidítés: NAT? A tananyagot mindig a tanterv tartalmazza. Magyarországon az állami oktatás több mint két­száz éves. A tantervek tartalma ez idő alatt sokat változott. Eddig a tantervek központilag kötelező­en előírták minden iskola számára a tananyagot, a követelményt, a tantárgyakat, az óraszámot. Az iskola nem térhetett el egyik területen sem a tan­terv útmutatásaitól., Az iskolák nem yiacjtájc, ly^lyi sajátosságaikat érvényesíteni. Az új. tanterv, a NAT. teljes nevén Nemzeti Alaptanterv keret jel­legű tanterv, amely alapján az iskolák a helyi igé­nyeknek megfelelően kidolgozzák saját helyi tan­tervűket. A NAT tartalmazza a minden ember szá­mára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait, amelyeket vala­mennyi magyarországi iskolában az 1-10. évfo­lyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsa­játítására minden tanuló jogosult. Ki dönt arról, hogy melyik megoldást választ­ja az. iskola? Minden iskolában a tantestület dönt ebben a kérdésben. Több óráink lesz, a gyerekeknek? Az óraszám nem lesz több. Ennek oka, hogy néhány tantárgy tananyaga átrendeződött, keve­sebb lett. A NAT-ban felsorolt tananyagmennyiség nem tölti ki a kötelező órák száz százalékát. A törvény előírja, hogy melyik évfolyamon hány kötelező órája lehet a gyerekeknek. A kötelező órákon a NAT-ban rögzített tananyagot kell alaposabban - esetleg ha a tanulók képesek erre, bővebben - ta­nítani. Mi úgy gondoljuk, hogy az alapos tudás a sikeres továbbtanulás miatt nagyon fontos, és bí­zunk abban, hogy az iskolák élnek a NAT által biztosított lehetőséggel. Mivel az iskolák többet is taníthatnak, mint amennyit a NAT meefoealmaz.. mi történik ak­kor. ha egv gverek iskolát változtat? A NAT a kötelező oktatás valamennyi hazai is­kolában érvényesítendő azon követelményeit foglalja magában, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvé­nyesüljenek. Ezzel elősegíti a tartalmi egységet és biztosítja az átjárhatóságot. A NÄT nemcsak fejlesztési feladatokat és tan­anyagot tartalmaz, hanem megfogalmazza a mini­mális teljesítményt is. Az iskoláztatás negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamára ír elő ún. minimum-követelményeket. A NAT-ból tehát megtudjuk, mi az, amit ezen szakaszhatárok vé­gére minden magyar gyereknek feltétlenül tudnia kell. A NAT-ban megfogalmazottak kérhetők szá­mon minden gyerektől, ha iskolát változtat. A szakaszhatárok végén vizsgázniuk kell a gyerekeknek? Helytelen lenne, ha a gyerekeket vizsgáztatnák az iskolák a szakaszhatárok végén. Semmi nem indokolja ezt. A gyerekeknek nagy szellemi meg­terhelést jelent egy vizsgahelyzet, ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a törvény nem tiltja a vizs­gáztatást. A szakaszhatárok végén megfogalma­zott követelményt azt jelenti, hogy erre az idő­szakra kell rendelkezniük a tanulóknak a NAT- ban felsorolt képességekkel, készségekkel. A kötelező órák mellett lesznek választható órák is? A törvény biztosít nem kötelező órakeretet is, és minden önkormányzat az anyagi lehetőségei szerint kiegészítette ezt plusz órákkal. A mi ön- kormányzatunk is plusz órákat biztosított annak érdekében, hogy az oktatás színvonala, sokszínű­sége megmaradjon a kerületben. Mire lehet ezeket az. órákat felhasználni? A nem kötelező órák felhasználási lehetősége széles körű. Lehet például a NAT-ban leírt tartal­mak mélyítésére használni, de lehet bármely tan­tárgyat vagy műveltségi területet emelt óraszám­ban tanítani. Lehet tehetséggondozásra, felzár­kóztatásra, csoportbontásra használni. A felsorol­takon túl minden iskola a helyi igényeknek meg­felelően a NAT-ra építve, a közoktatási törvényt figyelembe véve dönt a nem kötelező órák fel- használásáról. Ezeket a pedagógiai programban fogalmazzák meg az iskolák. Az óvodáknál is van változás? Igen, hiszen hasonlóképpen az iskolákhoz, ők is egy kötelezően előírt nevelési program szerint nevelték a gyerekeket. Azonban a pluralizálódó pedagógiai közgondolkodás, a szülők igényei fe­szítik az egységes, kötött és nagyon részletes köz­ponti szabályozást. Ezért szükség volt törvényben rendelkezni az óvodai nevelés elveiről, ami bizto­sítja a kisgyermekek jogait, védi érdekeiket, fejlő­désüket és megvalósítása minden óvoda számára kötelező. 1996-ban jelent meg az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amely a 3-6-7 éves gyer­mekek óvodai nevelésének célját, főbb irányel­veit, az életkornak megfelelő tevékenységi formá­kat, fejlődési jellemzőket határozza meg. Van-e lényeges elvi eltérés az úi dokumentum között? Elsősorban szemléletében. Pl. a gyermek neve­lése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ebben csak kiegészítő szerepet játszik. Te­hát az intézményes nevelés helyett deklaráltan is a családi nevelés kerül előtérbe. A nevelés az em­beri személyiség teljés kibontakoztatására irá­nyul, és a nemzetközi szerződésekben vállalt kö­telezettségeknek megfelelően a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelemben ré­szesíti. Az Alapprogram a hazai óvodai nevelés értékei, nemzeti sajátosságai, nemzetközileg elis­mert gyakorlata mellett az újabb kutatások ered­ményeit beépítve határozza meg az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Nagyon sok ismertetőt, vitát hallottunk a NAT-ról az utóbbi években. Ez. az. újszerűség­ének vagy a kidolgozatlanságának szól? Azért hallottunk róla sokat, mert egyrészt szé­les körű megegyezésen alapult a tartalma, más­részt a szemlélete más, mint az előző tanterveké. Mennyire volt széles körű a kidolgozás? A munkát egy hétfős szakmai bizottság irányí­totta. A dokumentum tartalmának kialakításában figyelembe vették a pártok és a pedagógusok vé­leményét egyaránt. Minden tantestületnek, ezen keresztül minden egyes pedagógusnak lehetősége volt véleményt nyilvánítani. Mit jelent az újszerű szemlélet? Az előző tanlerv például elsősorban az ismere­tekre helyezte a hangsúlyt. A NAT a fejlesztést tartja fontosnak, a fejlesztési feladatokat fogal­mazza meg elsődlegesen, vagyis leírja, milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkezniük a tanulóknak. Természetesen körülhatárolja az elsa­játítandó ismeretek körét is. Az ismeretek köre szélesedett. A kor igényeinek megfelelően tartal­maz etikai, vallási, háztartási ismereteket, állam- polgári magatartással kapcsolatos képességeket. Nagy lemaradást kell pótolni az idegen nyelvek és az informatika terén is. Ezek az. ismeretek ái tantárgyként jelennek mec? A NAT nem tantárgyak, hanem műveltségi te­rületek köré csoportosítva fogalmazza meg a fej­lesztési feladatokat és az ismereteket. Ezek a kö­vetkezők:- anyanyelv és irodalom,- élő idegen nyelv,- matematika,- ember és társadalom,- ember és természet,- földünk és környezetünk,- művészetek,- informatika,- életvitel és gyakorlati ismeretek,- testnevelés. Ez nem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni a hagyományos tantárgyakat, azok bővíthetők az új ismeretekkel. Választhatják az iskolák azt a meg­oldást is, hogy a műveltségi területeknek megfe­lelő tantárgyat hoznak létre (pl. ember és társada­lom tantárgy). Az iskolai és az óvodai pedagógiai programok­ról a következő alkalommal beszélgetünk. 4 I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents