XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. szeptember / 9. szám

Az 1930-as év októbere és decembere között jelent meg az Angyalföldi Napló című hetilap. Két cikkéből idézünk. Budapest közegészségügyi szégyene a Ferdlnánd téri piac Azoknak a visszásságoknak a sorában, melyek Angyalföld lakosságát sújtják, nem utolsó helyet foglal el a piac kérdése. Angyalföldnek ma lé­nyegében nincsen számottevő' piaca. Azon a területen belül, mely az új an­gyalföldi közigazgatási kerületet fogja alkotni, két piac van. Az egyik a Hungária út és Lehel utca sarkán lévő úgynevezett kis Lehel piac, mely azonban terjeszkedni nem képes, és így ezen az árusok ámivelláló egész­séges versenye nem alakulhat ki. Drága a kis Lehel piac, de még talán en­nél is drágább a Fáy utca és Szent László út sarkán lévő piac, mely még az előbbinél is kisebb. Ez a két hely sem a nagyságánál fogva, sem az árai mi­att nem alkalmas arra, hogy Angyalföld szegény sorsú vásárló közönségét kielégítse. Ez az oka annak, hogy az angyalföldiek kerületükön kívül eső piacok­ra, Újpestre és a Ferdinánd téri piacra járnak vásárolni. Az újpesti piac árai nem drágák, de az angyalföldi asszonyok számára megdrágítja az odavaló járást a villamosköltség. Arról nem is beszélve, hogy Budapest székesfővá­rosnak egyáltalán nem érdeke, hogy a közönsége olyan kereskedőknek vi­gye a pénzét, akik nem fővárosi adófizetők. Van azután az Angyalföldről Újpestre piacra járóknak még egy átka, éspedig a fővárosi kövezetvám. Hogy helyesen vagy helytelenül, ezt most ne kutassuk, de Budapest szé­kesfőváros vámot szed a behozott húsneműek után. Az újpesti piacról az Angyalföldre hozott húsnemú'eket, baromfiakat megvámolják. A szegény háziasszonyoknak nem csak a vámot kell megfizetniük, hanem ha a betűs BUR-villamoson jönnek, el kell gyalogolniuk a messzi Szent László útra, mert a vámpénztár ott lévén, a fizetendő összeg csak ott róható le. A második piac, ahová az angyalföldiek járnak, a Ferdinánd hídi. Hogy ez a piac a mai formájában még megvan, valóságos szégyene Budapest közegészségügyének. A nyitott piac általánosságban nem lehet tiszta, de a Ferdinánd téri piac különösen piszkos. A környéken lévő házak lakói re­megnek attól, hogy esetleg a Ferdinánd téri piacot le találják bontani, és ak­kor az ott kitenyésztődött patkányhad a házakat és lakásokat meg fogja ro­hanni. A Ferdinánd híd vidéke meglehetősen szeles. Az illetékes hatósági közegek megállapítása szerint a Ferdinánd téri piacról egy kisebb szellő özönével röpíti el a rothadt piaci piszkot és a piszokkal együtt a bacilusok légióját. Angyalföldet elsősorban is dolgozó proletárok lakják. Ha valakinek, hát az angyalföldi lakosságnak van szüksége olcsó és higiénikus piacra. Már régóta tervbe van véve egy fedett vásárcsarnok építése a Ferdinánd téri piac helyén. Hová építse a főváros az angyalföldi vásárcsarnokot? 1903-ban került először szóba, hogy a piac céljaira használt Ferdinánd teret fel kell szabadítani, azon sétateret kell létesíteni és a nyílt piacok he­lyett egy közös, nagy angyalföldi vásárcsarnokot kell építeni, mely az ab­ban kifejlődő hasznos verseny által hivatva legyen Angyalföld lakosainak megélhetését úgy az ipari, mint az élelmezési cikkek árainak csökkentésé­vel olcsóbbá tenni. Számos terv merült fel, melyeknek közös alapja az volt, hogy a vásárcsarnokot a főváros tulajdonában lévő területeken kell meg­építeni, függetlenül attól, hogy ez a szükséges igényeket racionálisan kielé­gítette volna vagy sem. így került legelőször szóba az időközben kitelepített izraelita temető he­lye, melyet azonban pénzügyi szempontokból a főváros gyümölcsöztetőb- ben kívánt kihasználni és annak egy részét átengedve a magántőkének na­gyobbik részén fővárosi bérházakat épített, majd egy iskolát és a Népszál­lót. Elfelejtette azonban kitelepíteni a szükséglakások céljaira ugyanezen a helyen gyorsan összetákolt barakklakásokat, melyek az Aréna út és a Fóthy út sarkán kislakásos telep címén még ma is számos családnak szolgálnak lakóhelyül, akik részére már nem jutott modern fővárosi bérház. Másik terv az ugyancsak a főváros birtokában levő Váci út, Aréna út és Angyalföldi út által határolt területrészen kívánta elhelyezni a vásárcsarno­kot akként, hogy ezen területhez hozzá kellett volna még vásárolni a Huba utcáig terjedő telkeket és az így keletkező telektömbön Angyalföld vásár- csarnokát megépíteni. De ez a terv is terv maradt csak, érdekütközések kö­vetkeztében ide telepítették inkább a főváros bitumenező telepét, hogy ké­sőbb azt is megszüntessék és ugyancsak magánkézre bocsássák bérbe a te­rületet. Felmerült annak a terve is, hogy a hatalmas területen fekvő Linzer­féle szeszgyár (V. kér., Váci út. Révész utca, Visegrádi utca és Dráva utcák által határolt terület) helyén kellene a vásárcsarnokot felépíteni, sőt foglal­koztak az akkori újságok olyan tervekkel is, melyek a Hungária körút és Lehel utca kereszteződésénél be nem épített területen gondolták megvaló­síthatónak Angyalföld régi vágyát, a vásárcsarnokot. Az a tény, hogy ennyiféle tervről beszéltek és cikkeztek székében és hosszában, mind élénk bizonyítéka annak, hogy Angyalföld lakosai vágya­koztak egy olyan, a modem egészségügyi követelményeknek minden te­kintetben megfelelő vásárcsarnok után, mely megszüntesse a nyílt piaco­kat. mert ezek egészségtelen levegőt terjesztettek a körülöttük elterülő la­kóházakban, sőt kétségtelenül nehezen tisztítható voltuknál fogva a patká­nyoknak váraivá váltak, melyek tudvalevőleg a ragályos betegségek leg­jobb terjesztői. A vágyak és tervek azonban nem használhatók fel vásár­csarnok céljaira és így valóban elodázhatatlanul sürgős szükség van arra, hogy ez a régi terv ma, a nagy munkanélküliség idején tetté valósuljon. Egy modem, gazdaságos tevékenységet kifejtő város vezetőségének első­rendű kötelessége, hogy egy százezernél több lelket magában foglaló vá­rosrésznek megépítse a városnak is csak hasznot hajtó vásárcsarnokát. Ennyi balsikerű tervezgetés után megszületett a leglehetetlenebb terv, melyet mint végleges megoldást kívánnak végrehajtani, de mégiscsak ide­iglenes jelleggel. Ez a terv a Ferdinánd téren épülő új plébániatemplom építkezésével függ össze. A templom hátterében ugyanis a jelenlegi nyílt piac nagyon rossz hatást keltene, miért is az a terv merült fel, hogy a jelen­legi rendezetlenül odahányt deszkabódékat lebontják és ideiglenes jelleg­gel, de 100 000 pengő óriási költséggel egyforma külsejű ideiglenes bódé­piacot építenek, mely addig marad fenn. amíg a vásárcsarnok felépítve nem lesz. Ez a megoldás a pazarló gazdálkodásnak egyik legkirívóbb példája volna, ha kivitelre kerülne. Bizonyos azonban, hogy a főváros vezetői kel­lő időben ráeszmélnek ennek a megoldásnak tarthatatlan voltára, mert át­meneti megoldás céljaira százezer pengőt kidobni és amellett a kívánt célt, ti. a templom hátterének esztétikusabbá tételét el nem érni, egyenesen pénzpocsékolást jelentene. Nem átmeneti megoldásra, hanem végleges és praktikus, minden igényt teljesen kielégítő megoldásra van szükség, mert a főváros mai helyzete nem bír el százezer pengős kísérleti építkezéseket, melyek nemcsak a templom hátterét tennék tönkre építészeti szempontból is, hanem az egész városrésznek, mely a Ferdinánd tér körül terül el, képét határozottan mégcsúfítaná egy téglából épített kunyhósorozat. A templom környékére nem alkalmas egy lármás piaci bódésorozat elhelyezése, mely a szertartások áhítatát vásári zajával, kocsik örökös zörgésével és automo­bilok tülkölésével okvetlenül zavarhatná, hanem feltétlenül szükséges, hogy ott a főváros belsejében ugyanis nagyon kis számban rendelkezésre álló és minden körülmények között hiányt pótló pázsitos és fásított sétányt kell létesíteni. Ez a megoldás természetesen szükségszerűen követeli a vá­sárcsarnok kérdésének végleges megoldását. A csarnokot már úgy kell el­készíteni, hogy az egy fejlődő világváros nívójának megfeleljen és a legké­nyesebb igényeket is kielégítse, mert a főváros soká lesz olyan rózsás anya­gi helyzetben, hogy hasonló beruházásokra Angyalföld javára, ahol még annyi egyéb közmunka elvégzésére is nagy szükség van. újabb jelentéke­nyebb összegeket áldozzon, márpedig ennek a városrésznek fejlődése elő­reláthatólag gyors és nagyvonalú lesz. HM mi®mm űnsll@ít sas ünsll®ítlháis? A jelenlegi készültségi fok Annak idején „kiszivárgott” a hír, hogy kedvelt, általunk is épít­getett, ápolgatott játszóterünk he­lyén többszintes üzletház épül. Érthetetlennek tűnt. Mi, a kör­nyék házainak lakói próbálkoz­tunk. Összegyűlt többszáz tilta­kozó aláírás, magyarázó leveleket küldtünk a vélt vagy valóságos il­letékeseknek, miszerint nincs itt szükség napsütést elfedő, lég­mozgást, kilátást elzáró, nyo­masztó monstrumra. Leírtuk, hogy környékünk jól ellátott, a takaros kis boltok, áruházak szín­vonalasan kielégítik a környék la­kóinak vásárlási igényeit. És ha valakinek mégis üzletházhoz len­ne kedve - egy nagyobb lélegzet- nyi sétára ott van a Duna Plaza. A játszóteret lebontották, az építkezés nagy erővel, látványo­san elindult... Megjelent a tábla, mely szerint: „Béke u. 65. Itt Üzletház épül, ter­vező, kivitelező, felügyelő, elle­nőrző, üzlethelyiségeket értékesítő szervezet stb., stb... Építkezés kezdete: 1997. június. Építkezés befejezése: 1997. november.” Az építkezést a megjelölt idő­pontban elkezdték, a határidőnek megfelelően „befejezték”. Az építők elvonultak. Állnak a vakolatlanul ázó tűz­falak, áll a deszkákból eszkábált hézagos „tetőszerkezet”, alsza­nak a vakablakok, dohszagot árasztanak a méretes törmelék­halmok. A „Kutyával őrzött terü­let” feliratokat eltávolították. Ok­kal. Több mint fél éve ugyanis - néhány kivételtől eltekintve - nem járt ott a kutya sem. A megjelölt telefonon elmond­ták, hogy jelentéktelen az ajánlott üzlethelyiségek iránti igény, ki­merülőben vannak az anyagi for­rások, a hiteligénylési tárgyalá­sok folyamatban vannak, de... (?)• Se játszótér, se üzletház! Valaki melléfogott? Valakik melléfogtak? Varga Béla Béke út 63/B. * * * Az ügy hátterével kapcsolat­ban szerkesztőségünk megtudta, hogy a Béke út 65. szám alatti in­gatlant az Angyalföld- Ujlipótváros-Vizafogó Vagyon­kezelő Részvénytársaság a Krizobell Építészeti Szolgáltató Kft. részére üzletház létesítése céljából értékesítette. Az ezzel kapcsolatos építési engedélyt a környező épületek képviselői megfellebbezték. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal mint má­sodfokú hatóság az elsőfokú ha­tározatot helybenhagyta, de az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény értel­mében a másodfokú határozat bí­róság előtti megtámadásának le­hetősége a környező épületek képviselői előtt nyitva állt. Ők és a részvénytársaság azonban 1997. május 29-én peren kívül megegyeztek, amelynek lényege, hogy a bíróság előtti megtámadás jogáról a lakók lemondanak, amennyiben az rt. vállalja két da­rab mágneskártyás sorompó fel­állítását és üzemeltetését, hogy az üzletház melletti és a lakótelep belső részén lévő parkolót csak ezáltal lehessen igénybe venni. Kikötöttek még bizonyos zöldte­rület-növelést is. Az építkezés az írásunk szerzője által leírt okok­ból szakadt félbe. További sorsa az építtető cég kezében van. Rendőrségi felhívás A BRFK Bűnüldözési Főosz­tály, Életvédelmi és Rablási Osz­tály, Életvédelmi Alosztálya nyo­mozást folytat ismeretlen tettes ellen, emberölés bűntett elköve­tésének alapos gyanúja miatt az alábbiak alapján. 1998. augusztus 18-án, a Budapest XIII., Garam u. 32. szám alatti ház kapualjában, az egyik szemetes konténerben ha­lott leánycsecsemő holttestét fe­dezték fel. A csecsemő egy ketté­tépett, fehér színű lepedőbe volt csavarva, majd egy nejlon rek­lámtáskában helyezte el az elkö­vető. A reklámtáskán zöld színű SPAR felirat látható, a hátoldala pedig húsvéti motívumokkal, fi­gurákkal díszített. A csecsemő életképesen, telje­sen kifejlődve, élve született, ha­lálát erőszakos úton idézték elő. A nyomozás eddigi adatai szerint a csecsemő világrajövetele, majd halála időpontja, a megtalálástól számított egy hónapon belülre te­hető. Kérjük a lakosság segítségét, hogy akik a bűncselekménnyel, illetve az ismeretlen elkövetővel kapcsolatban érdemleges infor­mációval rendelkeznek, vagy tu­domásuk van olyan kismamáról, aki terhességét követően, meg­született gyermekével nem tud elszámolni, úgy munkaidőben a BRFK Életvédelmi Alosztályát a 443-5321-es telefonszámon, munkaidőn túl a BRFK Központi Ügyeletét a 107-es hívószámon értesíteni szíveskedjenek. 48 éves volt Németh Katalin pszichopedagógus (1950-1998) A kerületben élt, iskolába is itt járt, harminc éve dol­gozni is itt kezdett, 27 éven át a Nevelési Tanácsadónak volt közismert és közkedvelt mun­katársa. A Gyógypedagógiai Főiskola elvégzése után kitar­tó munkával elismert szak­emberré képezte magát. Pszichopedagógusként tanu­lási problémás és dyslexiás gyerekekkel foglalkozott. Pedagógusok, szülők és gyerekek szerették őt segítő­készsége, temperamentumos közvetlensége, sugárzó élet- szeretete, színes egyénisége miatt. A Nevelési Tanácsadó dolgozói odaadó munkatár­sukat és barátjukat veszítet­ték el, akire mindig számítani lehetett. Akivel jó és egyszerű volt együtt dolgozni. Elvesztése személyes vesz­teségünk. Ismét robbantottak BEffljttt’tmJBfa&ikiiartL Sfflft jWa.&J»»aí&L&b smMNk BOB <4»* M Tonenneten voina rosszaooui 1998. augusztus 12-én 23 óra 15 perckor a Csángó utca 24. számú társasház előtti par­kolóban egy OpeJ Astrába Molotovra keresztelt robbanó­szerkezetet dobtak. A kisebb detonációra a gépkocsi ablakai betörtek, kárpitja kigyulladt. Szerencsére az alvilági stílu­sú cselekménynek ezúttal na­gyobb lett a füstje, mint a láng­ja. A házfelügyelő és egy lakó megőrizték lélekjelenlétüket, eloltották az égő gépjárművet. Az üzemanyagtartály így nem robbant fel. Sérülés és a közel­ben parkoló autókban kár nem keletkezett. Mire a rendőrség és a tűzoltóság a helyszínre érke­zett, már csak az esemény meg­történtét regisztrálták. Miért érdemel mégis fi­gyelmet ez az esemény? A robbantásos figyelmezte­tést egy olyan személynek cí­mezték, aki az említett házban egy lakás bérlője; az elcsúfí­tott Opel is az ő tulajdona. A bérlő azon az estén nem tartózkodott otthonában, a ko­csiját és a lakását is kölcsönadta a baráti köréhez tartozóknak, akik gyakran fordulnak meg ná­la, hajnalokig tartó hangosko­dással zavarják a lakók, társas­házi tulajdonosok nyugalmát. A merénylő a lakás bejára­ta előtt is működésbe hozhatta volna a gyújtóeszközt, amely­nek következtében a tűz az egész lépcsőházra kiterjed. Sok a beépített, gyorsan láng­ra kapó és mérgező füstöt árasztó műanyag. S ez nem egyszerű találgatás, a főváros­ban a közelmúltban történtek hasonló tragikus kimenetelű események. Arról nem is be­szélve, hogy az építők „kispó­rolták” az épületből a tűzcsa­pot, csak poroltóval lehetsé­ges a tűz elleni védekezés. A gondokat fokozza, hogy a magas biztosítási tarifa mi­att az épület közös helyiségei­re a tulajdonosok nem kötöt­tek biztosítást, sőt még a laká­sok sem mindegyike biztosí­tott. Elgondolkodtató köny- nyelműség. Sajnos a kerület­ben nem egyedi jelenséggel állunk szemben. A ház tulajdonosai tűnőd­nek, tanakodnak és félnek. Bi­zonyosra veszik, tenniük kell valamit, mert tudják, nem kö­telesek tűrni sem a házirendet megsértők életmódját, sem a veszélyhelyzetet jelentő tűz­oltási, vagyonvédelmi feltéte­lek hiányát. (kardos) Katonai szakképzés Indul Kedves érettségizett fiatalok! A Magyar Honvédség várja jelentkezésüket, ha kedvet és elhivatott­ságot éreznek a katonai pálya iránt, ha egészségileg, fizikailag és pszi­chológiailag alkalmasak a hivatásos szolgálatra, magyar állampolgá­rok, valamint büntetlen előéletűek. Katonai szakképző iskoláinkban (Budapesten, Szentendrén, Szolno­kon) 1999. februári kezdéssel „keresztféléves” képzést indítunk az Or­szágos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő katonai szakképesítések egyes szakán (ágazatain). A tanulmányi idő egy év. Mit kínálunk? Teljes és ingyenes ellátást, szállást, ruházatot, a tanulmányi költsé­gek átvállalását. Kérjük, gondolják végig:- egy év alatt tiszthelyettesi rendfokozatot szerezhetnek és hivatásos katonák lehetnek,- avatásuk után nem kell munkahelyet keresniük, mert a katonai szervezeteknél biztosítjuk a végzettségnek megfelelő beosztást,- a továbbtanulás nem terheli a családi „költségvetést”, sőt tanulmá­nyi eredménytől függően még ösztöndíjban is részesülhetnek,- a NATO-hoz történő csatlakozásunk felértékeli a tiszthelyettesi pályát. Amennyiben sikerült érdeklődésüket felkelteni, úgy az induló sza­kokról és egyéb részletekről bővebb felvilágosítást a polgármesteri hi­vatalban dr. Gazda Pálné katonai főelőadónál személyesen vagy telefo­non kaphatnak. Telefon: 270-1266/5183. Jelentkezési határidő: 1998. szeptember 30. A V-ART Stúdió felvételt hirdet fiúknak lá­nyoknak művészeti csoportja­iba: Zenés gyermektorna - sportgimnasztika. Színpadi tánc - Jazz tánc stb. Kezdés: szeptember 14. Beiratkozás minden nap 17- től 18.30-ig a Tömöri Pál Ele­mi és Általános Iskolában (1131, Tömöri u. 2.). Felvilá­gosítás: 06-20-274-257. Stú­dióvezetők: Tauber Lászlóné (Vali néni), Németh Marietta. A tizenötödik évadját megkezdő Kreatív Mozgás Stúdió az 1998/99-es szezonban is vár­ja táncolni vágyó vendégeit! Kortárs tánc technika - Kontakt tánc - Kreatív gyer­mektánc - Kondíció tánc Alapító, vezető: Angelus Iván. Cím: 1132 Bp., Csanády u. 19. Telefon: 270-3026. In­formáció: 350-2856. Fax­modem: 350-2857. E-mail: budance@compuserve. com / i V t í »

Next

/
Thumbnails
Contents