XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998. szeptember / 9. szám

( Angyalföldi polgárőrökkel) éjszakai járőrözésen Beszélgetés a Kerületről C-dúrban Lendvay Kamillával A kerületben 1991-ben alakult polgárőr csoport napjainkra megizmoso­dott, jól működő, akció­képes szervezetté vált. Kezdetben 1-2 lakóte­lepre koncentráló szol­gálatukat az elmúlt év­től egész Angyalföld te­rületére kiterjesztették. A lakosság jelentős ré­sze és több intézmény vezetője felismerte hasz­nos közbiztonsági lépé­seiket. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az önkormányzat anyagi támogatása, továbbá, hogy a polgárok növek­vő arányban ajánlják fel személyi jövedelem- adójuk 1%-át működé­sük segítségére. 1997- ben az APEH 258 ezer forintot utalt át a szám­lájukra ezen a címen. Régen gyötört a kíváncsi­ság, mit jelent polgárőrnek lenni. Kik azok, akik a bátor­ságot veszik és puszta jelen­létükkel akarják a rendet fenntartani, a bűnelkövetésre készülőket meghátrálásra kényszeríteni. A minap a szervezet helyet­tes elnöke, Pesti lst\’án éjsza­kai akciójukra invitált. Ez már valami, gondoltam, s egy pil­lanatig sem tépelődtem, a megbeszélt időpontban elin­dultam a találkozóhelyre. Nyolc férfi és egy nő polgárőr jelentkezett a közbiztonsági programra. Három járőrré szerveződtek. Mindegyik gép­kocsival, rádió adó-vevő ké­szülékkel felszerelve várta az indulási parancsot. A vezető, Pesti István pontosan megha­tározta a járőrök útvonalát, ki­jelölte a feladatokat és az ak­ció befejezésének időpontját. Az első számú járőr gépko­csijába szálltam. Jó modorú, udvarias 20-30 év közötti fia­talokhoz társultam, akik ma­gabiztosan viselkedtek. Meg­győződésem, hogy kimondot­tan élvezjk amit csinálnak, megvetik a bűnözést, a narkó- zást, kifejlett az erkölcsi ér­tékrendjük. Mazug Zsolt fogta össze munkájukat. Őt kértem, avas­son be titkaikba. Vállalta el­igazodásom segítését.- Első tennivaló - mondta bejelentkezni a Budapesti Polgárőr Szervezet állandóan működő diszpécser központ­jába.- Miért? - kíváncsiskod­tam.- Mert ez a rend, tudniuk kell, ha dolgozunk. Egyéb­ként segítséget is szokott kér­ni a központ. Ez alkalommal is diktálták azoknak a gépko­csiknak a rendszámát, ame­lyeket a legutóbbi órákban loptak el. Tovább kérdezősködtem.- A központban nyilván­tartják a lopott gépjárműve­ket?- Igen - válaszolt Zsolt. - Számítógépben van minden hasonló adat, teljesen megbíz­hatóak ezek az információk. Már sikerült azonosítanunk „elkötött” gépjárművet, és a rendőrséget azonnal tájékoz­tattuk. A gépkocsit vezető ifjú pol­gárőr a XIII. kerületi Rendőr- kapitánysághoz hajtott.- Mit keresünk itt? - tudakodtam.- Bejelentkezek az ügyele­tes tisztnél, hogy járőrözni fo­gunk - világosított fel Zsolt. Ez aztán a szervezettség, gondoltam. Néhány perc eltel­tével már a Margitszigeten teljesítette a csoport a szolgá­latot. Először a Fővárosi Víz­művek objektumát járták kö­rül, ezt a Vízművek kérésére rendszeresen megteszik, hangsúlyozták. Az idő ekkor már későre járt. Ennek ellené­re feltűnt, milyen sokan ke­rékpároztak a sziget fő- és mellékútjain. Kivilágított ke­rékpárt szinte alig lehetett lát­ni. Micsoda felelőtlenség - gondoltam -, hiszen baleseti veszélyforrás egy ilyen jármű. Az utat hol gyalog, hol gép­kocsival folytattuk. A polgár­őrök nagyfényű lámpákkal megvilágították a bokrokat, búvóhelyeket. Erőszakosko­dásra, bűncselekményre sze­rencsére nem bukkantak.- Előfordulnak garázda cselekmények? - kérdezem.- Sajnos igen - hangzott a válasz. - A Margitsziget ve­szélyeztetett terület. A kö­zelmúltban a kerékpáros rend­őr bicaját emelték el egy óvat­lan pillanatban. Mi segítet­tünk a terület lezárását és a tettes kézrekerítését.- Mit kezdenek olyan eseteben, ha megtámadnak valakit?- Mint állampolgár, az ál­lampolgárnak segítséget adunk. Értesítjük a rendőrsé­get és megpróbálunk hiteles személyleírást adni a támadó­ról. Egyéb intézkedési joggal nem rendelkezünk. A polgárőr szervezet társadalmi szerve­zet, az alapszabálya szerint működik. Csak azt teheti, amire az kiterjed. Nincs olyan törvény, amely hatósági jogo­kat biztosítana számára. Közben a másik két járőr a kerület utcáit járta. Az egyik értesült, hogy a Gyöngyösi sé­tányon gépkocsi feltörésére készültek. Nyomban a hely­színre indultak. A bűnözőket a lakók ébersége elriasztotta. A rádió adó-vevő kihangosítva szólt a gépkocsiban. Egy zug­lói éjszakai szolgálatos gyógyszertár bevételének el­rablásáról adott információt. Lopott Mercedesszel érkezett és távozott a két bűnöző. Már diktálta is a Polgárőr Közpon­ti Szolgálat milyen rendszámú Mercedest kell figyelni. A harmadik járőr lakossági panaszra a Klapka utcai Jéé Diszkonthoz vette útját. Iszo­nyatosan vinnyogott az üzlet riasztó berendezése. A szem­közti nővérszállás ablakából behatolási kísérletet észleltek. A rendőrség is a helyszínre ért, de nem találták annak ne­vét és címét, akit ilyen eset­ben értesíteni kell. Éjjel há­romnegyed kettőtől délelőtt fél tízig szólt a riasztó, megrö­vidítve sok ember éjszakáját. Napok múlva derült fény a történtekre. Hangtompítós fegyverrel belelőttek a riasz­tóba. Lehet, hogy egy újsze­rű betörlési móddal kísérle­teztek? Ezúttal nem volt si­keres. Néhány óra elteltével a ve­zető összegezte az éjszakai akció tapasztalatait. Elégedett volt, viszonylag kevés bosszantó esemény történt. Valószínűleg a rendőri jelen­lét is szerepet játszott abban. 4-5 járőrkocsi cirkált a kerület utcáin és terein. Ne feledjük, a polgárőrök is oltalmazták An­gyalföld nyugalmát. Kerületünknek csaknem negyed százada lakója Lendvay Kamilló, aki két éve lett Kiváló Művész, életművé­ért az idén kapott Kossuth-dí- jat és - véletlenül Kodály szü­letésnapja után - december 28-án lesz hetvenéves. Ez az életmű régi komponistákéra emlékeztet, akiknek az idejé­ben a zene még nem különült „komoly” és „könnyű” ágaza­tokra. Irt operát és musicalt, operettet és vonósnégyest, songot, oratóriumot, filmze­nét és ezen túl is mindent - de mindig zeneakadémiai felvé­telekor felismert abszolút hal­lásának megfelelő igényes­séggel. Elképesztően termékeny. Legutóbbi beszélgetésünkben azt mondta: - Valamin mindig dolgozom, van, hogy azonos időben több munkán. Azóta bemutatták Trióját klarinétra, fagottra és cimba­lomra; Rapszódiáját (ősszel a Bartók rádióban lesz ismét hallható); Szoprán-szaxofon versenyét Dés László játszotta a Nemzeti Filharmonikusok­kal a Zeneakadémián, majd öt vidéki városunkban; CD-n megjelent öt versenyműve más-más hangszerre. Október 6-án a Nádor-teremben Szakcsi Lakatos Béla Lendvay zongoravázlatokra improvizál, születésnapján a Rádió 6-os stúdiójában zene­karra írt Requiemje hangzik el.- Köszönöm a felsorolást - mondja -, de arról beszéltünk, Lendvay Kamilló hogy ezúttal a kerület lapjá­ban térjek vissza az e témában korábban kifejtett, részben ke­serű észrevételeimre.- Egy zeneszerzőről azért ennyit illik közölni, de csaku­gyan örömmel vesszük a visszatérést az időszerű témá­ra.- Szerencsére sok a mun­kám, de emellett is mindig ér­dekeltek közvetlen környeze­tem ügyei, gondjai, nemcsak az engem közvetlenül érintő kérdésekben. Tettem is észre­vételeket, és most elismerés­sel mondhatom, nem volt falra hányt borsó. Megfigye­lésem szerint ebben a kerület­ben odafigyelnek a lakossági észrevételekre, többek között az egészségügy, az iskolák, az üzlethálózat fontos dolgaiban. Vagy itt van valami, ami en­gem is közvetlenül érint. Nem egyedül panaszkodtam a haj­dan gyönyörű Szent István park lepusztultsága miatt. Vet­tem a fáradságot és megnéz­tem az előzetes kiállításon a főváros és az önkormányzat nagyszabású, 200 milliós re­konstrukciós terveit, és figye­lem fokozatos megvalósulá­sát. Tájékozatlannak, odave- tettnek tartok bizonyos kifo­gásokat a végeredmény ki­bontakozása, a fű, bokor, fa parkosítási mozzanatok kifej­lődése előtt. Ez olyan, mint félkész művet bírálni. Szó sincs róla, hogy sok a beton, hozzátéve, hogy a nem füves területek többsége nem beton, hanem kőlap. A park szép és kellemes lesz, persze, ha vi­gyázunk rá. Szeretnék polgár­társaim közösségi érzésére apellálni, külön megszólítva a kutyatulajdonosokat: saját gyermekeik, unokáik és saját egészségük védelmében ne engedjék kutyáikat a gyermek játszóhelyekre, és teljesítsék a kulturált városi kutyatartás elemi (Nyugaton komolyan vett, ellenkező esetben súlyo­san szankcionált) követelmé­nyeit. Higiéniáról, egészség­védelemről van szó. Örülök, hogy parkőr vigyázza majd a rendet - remélem, valóban a rendet.- Annak idején beszélget­tünk a lokálpatriotizmus fel­élesztéséről és ismert szemé­lyiségek lehetséges segítségé­ről ebben.- Képzőművészek vonalán tapasztalok némi előrehala­dást, szép kiállítások láthatók az önkormányzat termeiben. Meggyőződésem, hogy ha a kerület erre illetékes, általam becsült tisztségviselői felkér­nének más ágazatbeli művé­szeket beszélgetős bemutat­kozásra, senki nem zárkózna el. Az ilyesmi érdekli az em­bereket és elősegíti az össze­tartozási érzés kialakulását, fejleszti az olyannyira hiány­zó emberi kapcsolatok megje­lenését. Időszerű óhajom, hogy a közelgő önkormányza­ti választás ne pártok vissza­tetsző csatája legyen, hanem hozzáértő, figyelmes, alkal­mas személyiségek kiválasz­tása, meghagyva azokat tisztükben, akik eddig is bizo­nyították adottságukat az ilyen természetű, a közösség érdekét szolgáló munkához, fogékonyságukat a város, a kerület lakóinak jobbítása iránt. Mit is kívánhatna mást e té­mában egy muzsikus?' Rajk András A Jerikó Intézet szak tan folyama i: Érettségizetteknek pedagó­giai asszisztens, oktatásszer­vező (felsőfokú), vállalkozási ügyintéző, egy éves, OKJ végzettséget adó képzések. Érdeklődni lehet a 349- 9198 és a 340-1102-es telefo­non. . Kardos Bálint Karmelita búcsú, szentmisék, körmenet Hangulatjelentés a Huba utcából A z idei ünnepen nemcsak kapuit tárta ki a karmeliták angyalföldi temploma, de a Duna Televízió jóvoltából az egész világ ven­dége lehetett Paskai László bíboros, a karmeli­ta atyák és növendékek, a zsúfolt templom és az előtte állók közössége. Ezen a napon vetély- társat kapott a százéves torony, eléje építették az alig alacsonyabb adótornyot. Közelében a búcsú sátrai, a búcsúsok különbuszai, az utcán keresztet vivő, népviseletes csoportok. A virág­erdős templomból árad az ének, az imádság. A napok óta tartó beszédsorozat és szentmisék után elérkezett július 19-én vasárnap délelőtti, majd esti szentmise. Az utóbbi előtt a körmenet. Már a harmadik utcába kanyarodik a menet, amikor még mindig ontja híveit Budapest egyik legszebb belsejű temploma. Lobognak a zászlók, többek kezében a gyertyák, s úgy száll az ének, mintha hónapokon át gyakorolták volna. A menetben többen is visz­nek keresztet, a kolostorét komoly kiállású, öntuda­tos fiatalember emeli ma­gasba. Civilben van, hi­szen nem tagja a rendnek. A szeretet köti oda, akár­csak a többieket. Egyszer majd - talán - felcseréli rövid ujjú fehér ingét a karmeliták zárt öltözéké­re, életét a kolostori kö­zösségből időnként híve­ik közé kilépő szerzete­sek önfeláldozó életére... A szerzetesek nem mindegyike vesz részt a körmenetben. A gyóntató­folyosón hosszú sorban állnak a megigazulásra vá­ró bűnbánók. A metró fe­lől kíváncsiak futnak a menet felé, csodálják a re­mekbe készült lobogókat, az égő, apró villanykörték íve mögötti Szűzanyát, akit cipelni édesség - aho­gyan az egyik hordozó mondta. Csodálják a töme­get, a népviseletes asszonyokat, a „Győzelemről énekeljen” indulós dallamát. Rendőrök izzadnak az utcasarkokon a nap hevében, s miközben más­felé irányítják az erre tévedő járműveket, oda- odanéznek a menetre. Magukban talán dúdolják is az ismerős vagy akár ismeretlen dallamokat. Spányi Antal püspöki ornátusban, de maga is zarándokként halad a munkások és munkanél­küliek negyedében, ahol mára eltűntek a gyá­rak, a laktanyák, lakások tucatjai is - de áll a szeretet jele, százévesen is örök fiatalon. Mel­lette, hozzáforrva, a másik jel, a kolostor, amely újra élettel teli, ahol ma már több a fia­tal, mint az idős szerzetes. Egy másfajta menetre emlékezik az öt ven év körüli asszony, akit megkérdezek: honnan jött, miért jött?- A város túlsó végéből vagyok itt. Régeb­ben a szomszédos Dózsa György úton álltunk s vártunk órákon át, hogy meginduljunk a tribün felé május elsején. Szakszervezeti bizalmi vol­tam. jó példával kellett elöl járnom munkástár­saim előtt. A pártvezetésnek - noha nem vol­tam párttag - hangulatjelentést kellett írnom. Csupa jót írtam, olyanokat, hogy mindenki örült a havi 100 forintos fizetésemelésnek, meg hasonlókat. Nem hitték el, unszoltak, hogy ír­jam meg a rosszat is. Elkeveredtem ebbe a templomba, elálmélkodtam a szépségén, a sok faragott oltáron, még a virágokon is. Az a gon­dolatom támadt, hogy az én emberségemnek is hasonlónak kell lennie. Nem is ártottam senki­nek, továbbra is csak jókat írtam mindenkiről...- Hanem a Kar- melhegyi Boldogasszony búcsújáról képtelen len­nék hangulatjelentést ír­ni, annyira tele van vele a szívem. Egyetlen épkéz­láb mondatot sem tudnék megfogalmazni. Csak át­adom magam a hangulat­nak, a többiekkel éneke­lek, imádkozom. És nem győzök hálát adni. Igaz, magam is utcára kerül­tem, de a két gyerekemet még sikerült önállósíta­nom. Ahol laknak, ők is templomba járók. Ez a legnagyobb örömöm. Mert hát láthatja maga is, úgy elmúltak azok a har­cos május elsejék, mintha nem is lettek volna. El­múlt a Római Birodalom is. Ez meg itt újraéledt. Mármint a körmenet meg a kolostor, mivel a temp­lom mindig is nyitva volt.- Van egy kis ideje? Jöjjön be velem a temp­lomba egy pillanatra, most úgysem zárják be egyhamar. Nézzen csak oda fel a magasba! Látja, meg van festve az egész magyar történe­lem. Kezdve a királyoktól a mai panelházakig. Munkásember, asszony a gyerekével, fejken­dős falusi asszony... Még toronydaru is. Hát lehet nem szeretni ezt a templomot? Az utolsó mondatra többen is odanéznek, mivel a suttogásból félig hangosra váltott a vá­ros túlsó végéből jött asszony. Odanéztek a még távolabbról, meg a szomszéd utcából ér­kezettek. S talán - a freskóról - a királyok, a szent karmeliták meg az ugyanilyen munkás­emberek is. Talán még Marcell atya is, aki itt élte életét, s szentség hírében távozott a földről. Mert a mi egyházunkban, a mi templomunk­ban semmi sem lehetetlen... Tárnoki András Kerületük egyik legszebb épülete a karmelita templom A Vízművek területét is ellenőrzik a szigeten \ t I * * V

Next

/
Thumbnails
Contents