XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. szeptember / 9. szám
1998. szeptember Ahány ház és ahány lakás - annyi rács A vasrácsok sem miképp sem a társadalom egészségének és nyíltságának, az emberek egymáshoz való közelségének jelzései. De nem is a lakosok természetes belső tulajdonságainak hatására, hanem kényszerűségből kerültek a lakásajtókra, folyosók, gangok, lépcsó'fel- és lejáratok eltorlaszolására némely hívatlan látogatók elől. A vagyonféltés, a tulajdon megóvása mindenki által val- lottan helyes emberi törekvés a szegénység és a gazdagság bármely fokán. A rendőrség is arra figyelmeztet minket, hogy előzzük meg a bajt, akadályozzuk, nehezítsük meg a betörők dolgát, ne utólag siránkozzunk a sokszor nagy családi csapást jelentő kirablásunk miatt, s szidjuk a hatóságot, mert nem képesek azonmód tetten érni és fülön csípni az elkövetőket (később is csak ritkán). Otthonaink, vagyontárgyaink, értékeink biztonságos elzárására valóban csak ösztönözni lehet. Hanem az már nem jó, ha egyik-másik lakóház kezd börtönhöz hasonlítani. Senki sem szereti magát, pláne ártatlanul, kellemes komfortérzet helyett a Sing-Sing fegyházban érezni. Sok esetben a rácsok a lakóközösségek tagjainak egymás közti vitáinak is tárgyai, hiszen megeshet, hogy egyes közös használatú utakon való közlekedést akadályoznak vagy nehezítenek meg velük. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tűzoltóparancsnokság egyértelműen rácsellenes. Ezt a tűzvédelmi szabályzatában ugyan kereken nem mondja ki, de jól értelmezhetően körülírja a következőképp: „Tűz esetén a menekülési útvonalakat kell használni. A menekülés útvonalai: a) a főlépcsőház és a melléklépcsőház; b) a ház főfolyosói és mellékfolyosói; c) a pincék utcai kijárata, a főkapu. A közös tulajdonban lévő folyosókat, fő- és mel- léklépcsőházakat, pincei folyosókat és kijáratokat teljes szélességükben szabadon kell hagyni, még átmenetileg sem szabad leszűkíteni, azokon a menekülést akadályozó tárgyakat tárolni tilos.” Világos beszéd. Igaz, hogy ezek az előírások különböző típusú lakóházakra különbözőképp illenek, sőt az egyes lakások is eltérően veszélyeztetettek mind vagyon-, mind tűzvédelem szempontjából. Megtörtént tűzesetek bizonyítják viszont, hogy a vasrácsok felfeszítése mennyire nehezítette és késleltette a veszélyben lévő lakásokba való bejutást, s onnan a veszélyeztetettek kimentését, az égés, a füstmérgezés megakadályozását, a lángok megfékezését. A jogos vagyonvédelem és a tűz elleni védekezés - e két fontos személyes és társadalmi érdek - szembekerült egymással, legalábbis ami a rácsok elszaporodását illeti. Arról, hogy melyik a fontosabb érdek, embertelenség volna beszélni. Ahol tűz van, ott emberéletek foroghatnak kockán, s ha a mentés útjában rács van, a vagyonvédelemre való hivatkozás sem igen áll meg, A vagyonvédelem nem kerülhet szembe a tűzvédelemmel Innen és túl a rácsokon hiszen a tűzben a vagyon is megsemmisülhet. Ezzel szemben a tények azt bizonyítják, hogy - ebben a viszonylatban talán még azt is lehet mondani: szerencsére - betörés nagyságrendekkel több fordul elő, mint tűzeset. Az is bizonyítható, hogy a rácsok a betörések elhárításában jó hatásfokkal „működnek”. Aligha lehet komolyan gondolni, hogy az egyes lakástulajdonosok vagy bérlők a sok pénzbe került rácsaikat önként le fogják bontani lakásbejárataik és folyosóik előtt. Igazán akkor lehetne ezt elvárni tőlük - akkor sem egy csapásra -, ha számottevően javulna a köz- biztonság, s erőteljesen visz- szaszorulnának a betörések. Egyelőre sok esély arra sem mutatkozik - talán egyes kirívó eseteket kivéve -, hogy hatóságilag lenne lehetséges a rácsok tömeges eltávolítása. Az ellentmondásos helyzet azonban arra int: mindenütt, ahol ez probléma, „házon belüli” közmegegyezéssel találják meg a módját, hogy ahol kell, a rácsok is megmaradjanak, de tűz esetén se akadályozhassák egy másodpercre sem a tűzoltók oltó- és mentőmunkáját. Ha van rá készség, csak egy kis jóakarat kell hozzá és - együttgondolkodás. Mint annyi más probléma esetében. S. Gy. Az y O&HUSÓf fofz/mptoK is tőoüfa Dcyáfy utcai' íönpo-tár Már a felavatását sem várták meg Visszatér a helyére a Wallenberg-szobor Az a hír kelt szárnyra, hogy az 1949 áprilisában már felállított, de órákkal az ünnepélyes felavatása előtt, az éjszaka leple alatt ledöntött és ismeretlen helyre szállított első WalT lenberg-emlékszobor az újjáépített Szent István park megnyitásával egyidőben visszakerül az eredeti helyére. A hír csak félig-meddig igaz: készülnek a szobor visszaállítására, ám arra csak a megújult park megnyitását követő hónapokban kerülhet sor. Raoul Wallenberg svéd kö- vetségi titkár 1944 júliusában megkezdett emberi akciójával a szovjet hadsereg bejöveteléig az üldözött emberek tízezreit mentette meg a pusztulástól. Közvetlenül a háború után sokan érezték kötelességüknek, hogy kétféleképpen is leróják hálájukat a bátor és nemes megmentőnek azzal, hogy a volt úgynevezett svéd védett negyed területén utcát neveztessenek el róla, és szobrot állítassanak neki. Zse- dényi Bélának, a nemzet- gyűlés elnökének és Szakosíts Árpádnak, a Budapesti Nemzeti Bizottság elnökének a védnöksége alatt Wallenberg Bizottságot alakítottak e célok elérésére. E bizottság 1945. november 11 -én fordult kérelemmel engedélyezésért Budapest székesfőváros vezetőségéhez, amelyre a hozzájárulást - egy hét sem telt bele - november 17-én megkapták. Az erről hozott határozat dátuma november 25. volt. Addigra Pátzay Pál, a nagynevű szobrászművész már el is készítette a szobormű modelljét. Ezután azonban három és fél évnek kellett eltelnie, hogy a szobor elkészüljön és felavatásának az idejét kitűzzék. A szobor 1949. április 8-án vagy 9-én már ott állt 3 méter magas talapzatán a Szent István parkban. 10-én, vasárnap fél 12-re tűzték ki a felavatást. Az összegyűlt ünneplő közönség akkorra azonban már a szobor hűlt helyét találta. Akikkel felállíttatták, azokkal le is bontanák. A Dunapark Kávéház reprezentatív épületében lakó Hatvány Lajos báró az ablakából látta a műveletet, és hajnalban telefonon hívta fel Pátzay,t, aki maga is így értesült alkotása eltüntetéséről. Hogy hová vitték, sűrű titkolózás fedte. Sejteni az okát persze lehetett, csak hangosan kimondani nem. Wallenberg, aki hősként szállt szembe a náci terrorral, a szovjet államvédelmi terrorszervezet elhurcolt foglya és áldozata lett. A magyar hatóságok pedig paran11(11 ™m ¥ M mágia® csőt teljesítettek az emlékmű lerombolásával. Maga a szobor azonban, hogy, hogy nem, új életet kezdett. Nem sokkal később Kígyós figura címmel Pátzay Pál a Műcsarnokban más műveivel együtt kiállította az Első Magyar Képzőművészeti Kiállításon. Természetesen - mivel szimbolikus jellege ezt megengedte - Wallenbergtől teljesen elidegenítve. Az eredeti talapzaton elhelyezett domborművű plakett, amely Wallenberget profilból ábrázolta, az ugyanoda felvésett szöveggel együtt, már hiányzott róla, és többé soha nem került elő. Egy bizalmas iratban előfordult még Kígyós férfiakt címmel, s lett belőle Kígyóölő, amikor - ennek a sztoriját még nem derítették fel hitelt érdemlően - a debreceni Biogal Gyógyszer- gyár előtti téren 1953-ban felállították. Érdekes módon e szobor másolata az egyik Üllői úti klinika kertjében is megtalálható, tehát a kompozíció egyidejűleg két hazai egészségügyi intézet környezetét is díszíti. A Raoul Wallenberg személye és tragikus sorsa körüli hallgatás időközben megtört, s ez a körülmény ismét előtérbe hozta egy emlékmű-szobor felállítását. Az új Wallenberg-szobor, Varga Imre alkotása, 1987. április 12. óta a Szilágyi Erzsébet fasorban őrzi a nagy svéd diplomata emlékét. Később a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkán lévő lakóház falán is elhelyeztek egy domborművű Wallen- berg-relief mementót. Deák Gábor, kerületünk lakója, mint elmondta, lapunkból értesült a Szent István park rekonstrukciójáról. Minthogy tudott az eredeti Wallenberg-szobor debreceni hollétéről, a park terveit bemutató kiállításon javaslatot tett az ön- kormányzat vezetőinek az emlékmű egykor kijelölt helyén történő rehabilitációjára. Ennek elősegítésére alakult meg a Wallenberg Szoborbizottság ’98. Jelentékeny nehézségeket kell ugyanis addig még leküzdeni, amíg az új parkban a szobor a helyére állítható. Egyelőre a tulajdonjoga is tisztázatlan. Állapota is helyrehozatalra szorul, amelynek a költségeit - a szállítás és újrafelállítás költségei mellett - elő kell teremteni. S ha majd ott áll eredeti helyén a régi szobor, a szép, új parkban megfordulókat emlékeztetni fogja a vészterhes időkben helytálló hősre. De rápillantva, az eltelt fél évszázad viharait sem teszi sokak számára jó ideig feledhetővé. Tizenhat évvel ezelőtt, 1982- ben nyílt meg Angyalföldön a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának egyik legnagyobb és - elfogultság nélkül állíthatjuk - legszebb könyvtára. Az ezer négyzetméteres, kétszintes könyvtárépület a főváros akkori kultúrpolitikusai szerint egy nagyszabású könyvtárfejlesztési elképzelésbe illeszkedett. Kőbánya és Kelenföld után ebben a nagy múltú munkáskerületben álmodták meg a tervezők az 1975 és 1985 között létrehozandó 8-10 korszerű, európai fővárosház méltó - oly régen nélkülözött - modem könyvtárak következő „darabját”. Sajnos az elképzelés jórészt csak terv maradt. De a Dagály utcai könyvtár elkészült. És nagyon szép lett: a tágas kölcsönzőtermekben, negyven főt befogadó olvasótermében, az akkori viszonyoknak megfelelően korszerű, felszerelt zenei részlegében mintegy 80 ezer dokumentum állt az olvasni vágyók rendelkezésére. A gyerekkönyvtár lehetőséget kínált színes gyerekprogramok szervezéséhez, az előadó-kiállítóterem számos kiállítás és könyvtári rendezvény leendő színtere lett. Persze voltak, akik tamás- kodtak: kell-e az angyalföldieknek egy ekkor könyvtár? Hiszen van itt már éppen elég, pontosan hét. Igaz, hogy kicsik, rozogák, egyik-másik alig nagyobb egy trafiknál, sőt alagsori is van. De ezeket megszokták a környék lakói, szeretik is, lehet, hogy ez elég. Meg aztán a Dagály utca nem is a kerület központja, a közlekedése sem igazán jó. A Váci úti metróépítkezés pedig évekre szinte meg- közelíthetetlenné tette. A kétkedők számára a választ maguk az olvasók adták meg. 1983 végére (ez volt az első teljes év) a Dagály utcai könyvtárnak 4400 beiratkozott olvasója lett. Felvetődhet a kérdés, hogy a korszerűtlenebb kis könyvtárakból jöttek-e át, és azokat mintegy kiváltotta és feleslegessé tette-e a „nagy”? A válasz erre a kérdésre is nemleges. 1981-ben a régi XIII. kerületi könyvtárakat 9000 olvasó látogatta. 1997-ben - miközben a Dagály utcában 5700 a beiratkozok száma - a fiókokba összesen több mint 6500 olvasó járt. Azt kár lenne tagadni, hogy mindazok, akik bővebb könyvválasztékot és a szolgáltatások szélesebb körét, úgymint naponta 10 órás és hétvégi nyitva tartást is, CD, CD-ROM kölcsönzést, Internet hozzáférést, hang- és fénymásolást stb. igényelnek, a Dagály utcai könyvtárat keresik fel. Az átlagosnál magasabb a közép- és főiskolások száma, a tavalyi évben megközelítette a háromezret. 1997-ben pl. a XIII. kerületi könyvtárakból kölcsönzött 44 ezer hanglemezből és kazettából 32 ezret a Dagály utcából kölcsönöztek ki. Az elmúlt 16 év alatt 900 ezer kölcsönző közel 3 millió dokumentumot kölcsönzött és a forgalom folyamatosan nő. A több mint másfél évtized alatt a könyvtár soha nem tartott nyári szünetet és jelenleg Budapest egyetlen vasárnap is nyitva tartó kerületi közkönyvtára. A téli hónapokban a napi forgalom nem ritkán 5-600 fő. Az utóbbi években - sajnos utazás, nyaralás helyett - nyáron is egyre több kerületi lakos keres szabadsága idejére a könyvtárban könyvet vagy egyéb szórakozási lehetőséget. A folyamatos és intenzív igénybevétel közben bizony a könyvtár helyiségei elhasználódtak. Szeptember közepén, pontosan 11-én tatarozás miatt több hónapra be kell zárnunk. De nem csupán külső felújítást tervezünk. 16 év alatt nemcsak az derült ki, hogy az olvasók igénylik és szeretik a könyvtárat, de változtak az olvasói szokások is. Szeretnénk a felújítást felhasználni arra, hogy olyan funkcionális változtatásokat hajtsunk végre, amely az új olvasói igényekkel jobban összhangban van. Bővítjük például a „fogadó” övezetet, nagyobb teret biztosítva az újságot, képeslapot olvasók számra, vagy azoknak, akik csak melegedni, beszélgetni jönnek a könyvtárba. Változtatni kívánunk a jelenleg több helyen szétszórt hangzó és vizuális dokumentumok, szolgáltatások rendszerén, egy hang-kép-tár részleg kialakításával. A zajosabb vagy éppen csendet igénylő gyerekfoglalkozások számára a gyerekkönyvtáron belül harmonikaajtóval szeparálható foglalkoztatót alakítunk ki -, hogy csak néhány példát említsünk. l'Mtfk le/ietfoty afaUfótáá idcjm Az épületfelújítások Magyarországon sajnos a kelleténél mindig tovább tartanak - és ez bizony a Dagály utcai könyvtár szolgáltatásainak szüneteltetésével jár majd. Olvasóinkat azonban nem hagyjuk cserben, az átmeneti időre többféle lehetőséget ajánlunk:- azoknak, akik érvényes olvasójegyük van, ingyen iratkozhatnak be a kerület valamelyik fiókkönyvtárába - ezek címe a Dagály utcában ki lesz függesztve,- azoknak az olvasóknak, akik szélesebb választékot, olvasótermi használatot igényelnek, az újpesti Király utcai könyvtárat ajánljuk (metróval csak 3 megálló),- azok számára pedig, akik átmenetileg sem akarnak megválni a Dagály utcai könyvtártól (és a jól ismert könyvtárosoktól), ideiglenes a Láng Művelődési Házban kínálunk szűkített szolgáltatásokat: itt folyamatosan fogjuk kölcsönözni a saját video-, hangkazetta-, CD- és CD-ROM állományunkat, könyvkölcsönzésre pedig a Művelődési Ház bocsátja az angyalföldiek rendelkezésére a helyi könyvtár állományát. A nyitva tartási idő szintén a Dagály utcában tudható meg. Á Dagály utcai könyvtár, meggyőződéssel állíthatjuk: a XIII. kerület minden lakosáé. Ezért tartjuk szükségesnek tájékoztatni Önöket az átmeneti változásokról, ezért kérjük megértésüket és türelmüket a felújítás idejére, és ezért hívjuk, várjuk vissza Önöket megújuló könyvtárunkba. Szabó Jánosné az Észak-pesti könyvtárak igazgatója y Gimnáziumi előkészítő Az Ady Endre Gimnázium (XIII. kerület, Röppentyű utca 62.) idén is szervez az általános iskolák nyolcadikos tanulóinak előkészítő tanfolyamot magyarból, matematikából és biológiából, szeptember 30. és január 30. között. Részvételi díj: tantárgyanként 4000 Ft/félév. Jelentkezni az iskola portáján elhelyezett jelentkezési lapokkal lehet. Első foglalkozás és befizetés szeptember 30-án 15 órakor. További információt Szalai Bernadett igazgatóhelyettestől lehet kérni. Herczig Ferencné igazgató ^
