XIII. Kerületi Hírnök, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998. január / 1. szám
A jelen és a jövő igényeinek megfelelően Elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt a Lehel téri piac fejlesztésére I A képviselő-testület 41/1997. (III. 25.) sz. határozatának megfelelően a XIII. kerületi polgármesteri hivatal meghívásos tervpályázatot tartott a Lehel téri piac rehabilitációja tárgyában. A polgármesteri hivatal által meghirdetett zártkörű, meghívásos tervpályázatra az öt felkért tervező közül négy, továbbá egy meg nem hívott pályázó nyújtott be értékelhető dokumentációt. A felkért valamennyi pályázó három alternatívára, úgy mint- hagyományos piac,- kétszintes csarnok + szint alatti vagy feletti gépkocsiparkoló,- a jelenleg érvényben lévő RRT-vel összhangban álló max. 31 m homlokzatmagasságú multifunkciós, komplex épület, szint alatti parkolókkal, kétszintes piactérrel (közvetlen metrókapcsolattal) adott be tervcsomagot. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi, a Tulajdonosi, valamint a Közbiztonsági Bizottságok tagjaiból, valamint a témakörrel közvetlenül foglalkozó hivatali dolgozókból alakult ad hoc bizottság a benyújtom pályázatokat két fordulóban értékelte és két tervcsomagot fogadott el továbbfejlesztésre. 1. A bizottság elutasította a hagyományos, földszintes, pavilonos rendszerű piac alternatívájának gondolatát, hiszen egy ilyen beépítés a jelenlegi állapotokat - ha nem is tartósítaná, de rövid idő-intervallumon belül - reprodukálná. Továbbá egy ilyen beépítés mellett a kereskedelmi terület nem növekedhetne, és a parkolási gondok megoldására sem ad - nem adhat megnyugtató választ. 2. A piaci csarnok változat vonatkozásában az ad hoc bizottság megvalósíthatósági tanulmány elkészítését célzó megbízás kiadásáról döntött, melyet a KÖZTIGON Kft. kapott meg. 3. A jelenleg érvényes Részletes Rendezési Tervvel (RRT-vel) összhangban álló tervjavaslatok közül a Típustervező Intézet (TTI) által benyújtott pályázatot tartotta a bizottság továbbfejlesztésre érdemesnek, egyben a bizottság felkérte a Tulajdonosi Osztályt arra, hogy befektetői ajánlatot szerezzen be a komplexum megvalósítására. A kétszintes piaci csarnok terveit a KÖZTIGON Kft. továbbfejlesztette, és a megvalósíthatósági tanulmányt két változatra készítette el. „A” változat Az „A” változat esetén a gépkocsitárolót, valamint a piacot kiszolgáló raktárakat a - 1 és a 2 - szinteken, térszint alatt helyezte el tervező, de ennek fajlagos költségei sokkal magasabbak és hasznosítása kedvezőtlenebb, mint a „B” változat, ezért részletesen ezt nem ismertetjük. „B” változat A napjainkra kialakult forgalmi rend, valamint a jelen és jövő igényeinek figyelem- bevételével alakítottuk ki a Lehel csarnok funkcionális elrendezését. A kihasználatlan lapostetőre helyeztük a gépkocsiparkolókat, ezzel az I. emeleti üzletek felértékelődnek. A javasolt beépítésnél a közönség és az áruforgalom nem keresztezi egymást. Az áru a pinceszintre érkezik, és ebben a térben található a metró déli galériaszintjéhez kapcsolódva a szupermarket is. Földszint: a csarnok legforgalmasabb részét, jellegükből és funkciójukból adódóan hat, jól elkülönített zónára bonthatjuk. Őstermelők: a csarnok súlypontjában helyezkednek el. fjz a klasszikus piaci, Ijprfna a piac szíve, a szupermarket és a boltok ölelik körül, ,1(Kj Boltok: elrendezésük középfolyosós, méreteik igény szerint változtathatók. Szupermarket: a legintenzívebb gyalogosforgalmú front közelében helyezkedik el. Felügyelőség: a Bulcsú utcai oldalon nyert elhelyezést, itt történik az áru beléptetése. A felügyelőség ellenőrzése nélkül áru a csarnok területére nem kerülhet. Utak: körülölelik a középen lévő boltokat, illetve - öbölszerűen - szolgálják ki az üzleteket és őstermelő pultokat. I. emelet: a klasszikus csarnokokkal szemben az emeleti szint itt nem másodrendű, hanem értékes terület, tekintettel arra, hogy a tetőn elhelyezett parkolókról a vásárlóközönség elsőként ide érkezik, és itt kezdheti meg bevásárlókörútj át. Tetőszint: a vb. szerkezetű laposfödémű épületrészek tetőszerkezetén parkolókat javasolnak elhelyezni. Ütemezés: a Lehel piac fontosabb funkciót tölt be annál, hogy az építés teljes ideje alatt a vásárlóközönség nélkülözni tudja, hogy bezárjon, ezért négy ütemű beruházást javasolunk, úgy, hogy az építkezés ideje alatt a piacnak mindig maradjon működő része. o A TTI-féle, az RRT-vel harmonizáló tervek alapulvételét kérve három potenciális befektetőt keresett meg és kért fel ajánlattételre a Tulajdonosi Osztály. Ajánlatot csupán egy, a Lehel piac témájával már több éve foglalkozó Ruhrstein Hungária Kft. jogutódja, az INTER-BONUM Ingatlankereskedelmi és Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaság nyújtott be. A befektetői elképzeléseknek megfelelően a TTI pályázati tervét módosították. A módosításokat előzetesen egyeztették a kerület főépítészével, így a módosított terv változatlanul megfelel az RRT előírásainak. A terv a piac számára a - 1 szintet ajánlja, mely szint megegyezik a metró-galéria szintjével, ily módon teremtve közvetlen összeköttetést a metróval. A Kassák utca felől, valamint a Lehel tér felől kialakításra tervezett lesüllyesztett és szint alatti nyitott passzázs kialakítása révén a - 1 szint két oldalról nyitott homlokzatot, természetes bevilágítást kap. A Váci út felőli homlokzaton ferde üvegfelületek biztosítják a -1 szint bevilágítását. A piaci vásárlók gépkocsijai biztonságos tárolására, valamint az árufeltöltés zavartalan módon történő biztosítása számára a-2 szint ad teret. A befektető a földszinten és a földszint felett megépítendő épületrészeken saját befektetői elképzeléseinek megfelelően - de összhangban az RRT-vel - irodai, szállodai, kereskedelmi és kulturális funkciókat ellátó egységet kíván megvalósítani. A XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a decemberi ülésén a „B” variáció mellett döntött, mely szerint: a) A jelenlegi piac szanálását szorgalmazza, ezért önkormányzati és vállalkozói források terhére vállalja egy kétszintes piac megépítésének költségét a zárófödémen elhelyezett gépkocsiparkoló megépítésével 2-3 M Ft bruttó beruházási forrás biztosításával. A beruházási forrás biztosítására társfinanszírozókat keres. b) Kéri, hogy a szerződéses konstrukció véglegesítését, az előmegállapodások megkötését követően - de a vonatkozó szerződések aláírását megelőzően - jóváhagyásra terjesszék a képviselő-testület elé. c) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a választott variáció megvalósítását, a szerződéses jogviszonyok létrehozását célzó tárgyalásokat a piaci bérlők képviselőivel, a potenciális befektetőkkel kezdje meg. Határidő: 1998. június 30. Addig elkészül a megvalósítás részletes építészeti, funkcionális, finanszírozási és kommunikációs terve is. A felszólaló képviselőit mindegyike hangoztatta annak fontosságát, hogy a terveket - véglegesítésük előtt - ismertessék, és vitassák meg a lakossággal. k E sorozat első részének megjelenését követő visszhang arról győzött meg, hogy nem hiábavaló széles teret szentelni kerületi újságunkban, a Hírnökben a meghonosítandó NAT, azaz Nemzeti Alaptanterv ismertetésére, hiszen közérdeklődésre tart számot. Olyan összegezés ez, amely hosszú időre meghatározza a pedagógusok, a gyermekek, a szülők viszonyát, tennivalóit, jogait és kötelességeit az új generációk felnevelésének mind személyes, mind össztársadalmi feladataival kapcsolatban. Jelentkeznek problémák, kételyek is, amelyekhez a megértetés szándékával csak világosan megfogalmazott kérdésekkel és válaszokkal lehet közelíteni. Ezt igyekszik szolgálni sorozatunk folyatatása, amelyet szíves figyelmükbe ajánl Holopné Schramek Kornélia A um A beszélgetés résztvevői a Pedagógiai Központ munkatársai: dr. Dombrády Lórándné kabinetvezető, Bódi Ferencné, Hajdú Györgyné, Ligetfalvi Mihályné, Pataki Éva, Pusztai Katalin tanácsadók, valamint Kohár László, a Pannónia Általános Iskola Iskolaszékének elnöke. Előző alkalommal a közoktatás távlati stratégiájáról beszélgettünk. Ez alkalommal a közoktatási törvényről esik szó. Miiven változások indokolták az. úi közoktatási törvény megalkotását? Egy gyökeresen új korszak látszik körvonalazódni a magyar oktatás elmúlt 50 éves történetében. Ez a folyamat az 1985-ös törvénnyel kezdődött, hiszen ekkor érintette meg a szabadság először az iskolákat. Ez az időszak rendkívül izgalmasat, újat alkotott (hat-nyolc osztályos gimnáziumok indultak), de időnként a mindent szabad elve is felütötte a fejét. Ez a szabadság egy kicsit megkésve az 1993. LXXIX., illetve az 1996. évi LXII. törvénnyel szabályozottá vált. Milyen alapelveket röez.ít a törvény? A közoktatás intézményeiben mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok tevékenységé keretében gondoskodik. Továbbá ingyenes az óvodai nevelés, a gimnáziumi, a szakközépiskolái, a Szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai nevelés és oktatás. Az állam köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az állami és a helyi önkormányzati nevelésioktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. A nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vehessen részt. Az államnak jogi lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények jöhessenek létre. Ezek alapítására és fenntartására nem köteles. Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A hátrányos megkülönböztetés - bármilyen okból (pl. nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása miatt) a közoktatásban is tilos. Mit ír a törvény a tankötelezettségről? A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az alapműveltségi vizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni. A gyermeknek abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év első napjától kezdve óvodában történő iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles résztvenni (ez legfeljebb napi 4 óra). Pl. ha a gyermek 1998. november 18-án tölti be az 5. életévét, akkor szeptember 1-jétől óvodaköteles. A szülőnek azonban már májusban jeleznie kell felvételi igényét a választott vagy körzeti óvodába ahhoz, hogy szeptemberben gyermeke óvodába járhasson. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. Az első' osztályos gyermeket hová kell beíratni? A gyerekeket a körzeti iskolába kell beíratni. Mivel az iskolaválasztás szabadságát a törvény biztosítja, a- szülő dönti el, hogy gyermeke a körzeti vagy bármely más általa választott iskolában teljesíti-e a tankötelezettséget. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda, illetve a nevelési tanácsadó véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Tarthat-e felvételi vizsgát a hatéves gyermek számára az iskola? Sajnos a törvény nem tiltja, tehát megteheti. Nem értünk egyet ezzel a stresszhelyzet elé állítással, hiszen az iskolaérettséget igazoló szak- vélemény birtokában minden gyermek megkezdheti tanulmányait az általános iskolában. Az előző cikkben beszélgettünk a hosszú távú tervezés kapcsán a tankötelezettség kiterjesztéséről, a kétszintű érettségiről. Hogyan szabályozza ezt a törvény? Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami, melyet országosan egységes vizsga- követelmények szerint kell megtartani. Az alap- műveltségi vizsga központi vizsgakövetelményei a nemzeti alaptantervre épülnek. A tanuló a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát, a tizenkettedik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességet elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány szakképzésbe való bekapcsolódásra, bizonyos munkakörök betöltésére, illetve bizonyos tevékenységek folytatására jogosít. Felsőoktatási intézménybe való felvételre az érettségi bizonyítvány jogosít. Mi történik, ha a gyermeket a 8. osztály után nem veszik fel középiskolába vasv szakiskolába? Vannak a fővárosban olyan általános iskolák, amelyekben kilencedik, tizedik évfolyam is működik. Itt a gyerekek nem egy szakmát, hanem többféle szakma megszerzéséhez szükséges alapismereteket és készségeket sajátítanak el. Kerületünkben 1998 szeptemberétől a József Attila Művelődési Házban indul kilencedik osztály. Milyen jogok illetik meg a gyermekeket és milyen kötelezettségeik vannak? A gyermeknek joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. Joga van nem állami, nem önkormányzati oktatási intézményben tanulni. A gyermekjoga, hogy a családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Ä gyermek kötelessége, hogy- részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,- eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,- megtartsa az intézmény rendjét, óvja az iskola felszereléseit,- óvja saját és társai testi épségét és egészségét,- tartsa tiszteletben az intézmény tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait. Milyen jogaik és kötelességeik vannak a szülőknek? A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad választásának joga. Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, neveléséhez tanácsokat kapjon. A szülő kötelessége, hogy- biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,- megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért,- rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,- elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartásai szabályainak elsajátítását. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A következő cikkünkben a pedagógiai program tartalmáról fogunk beszélgetni.
