XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. augusztus / 8. szám

12 Csak a családdal összefogva lehet segíteni Veszélyeztetettek és drogfüggők A közelmúltban a Nyíró' Gyula kórház addiktológiai osztá­lyáról írtunk, ahol a drogbetegeket ápolják. Ezúttal a kórház, éppen most tíz esztendős drogambulanciáját kerestük fel, ahol orvosok, pszichológusok és pedagógusok várják a gyógyulni vágyó betegeket. Már messziről szembe tűnik a Jász utca 88. számú ház a Rá­kos patak mellett. Nem várt kép fogad. Az előtérben 10-15 fia­tal, egyikük sem érte még el a 25 évet. Többen receptre várnak, másikuk orvosságot kap, de van, akik csak most jelentkezik először. Az ambulancia munkájáról Tremkó Mariann pszicholó­gussal beszélgettünk.- A gyógyítást, a drogosok­kal való foglalkozást két egy­mástól eltérő módon végezzük - mondja Tremkó Mariann- Az egyik részlegünk a kemény, régóta krónikus drogfüggő be­tegek aktív gyógyszeres kezelé­sét végzi. Munkánk másik ré­sze, legalább ilyen fontos, mert itt a drogtól még nem függő pa­ciensekkel és családjukkal vé­geznek pszichológusok aktív, megelőző kezelést.-A családtagokkal is foglal­koznak?- A drogos nem egymagában él, hanem családi környezetben élve alakult ki betegsége. Ezért úgy gondoljuk, ha változást érünk el betegünknél, és azt akarjuk, hogy annak hatása meg is maradjon, akkor a csalá­di környezetének is meg kell változnia. Ha a szülő behozza gyermekét, akkor azt szoktuk javasolni, ha már itt van, ülje­nek le együtt beszélgetni. És ekkor sok minden kiderül. Ké­pet kapunk arról a közegről is, amiben a gyerek a családon kí­vül megfordul. De nagyon fon­tos megismernünk a fiatal ottho­ni körülményeit, milyen a szülő és gyermeke kapcsolata. Nem ritkán tapasztaljuk, hogy a szü­lőnek azért jutott későn tudomá­sára, hogy baj van, mert a kap­csolata gyermekével felszínes.- Ezek szerint az első lépés a családtagok közötti kommuni­káció megteremtése.- Volt olyan esetünk is, hogy a szülő elhozta serdülőkorú, te­hát nem kis gyerekét, anélkül, hogy a fiú tudta volna, hová jönnek. Már ez is arról árulko­dott, hogy itt bizony igen nagy űr lehet szülő és gyermeke kö­zött. A beszélgetésünk első pil­lanataiban már ki is derül, hogy elsődlegesen nem is a drogról van szó, hanem arról, hogy nem tudnak egymással beszélni. Nem ritka az sem, hogy a má­sodik, esetleg a harmadik be­szélgetésünk során kiderül, hogy a háttérben olyan súlyos nevelési problémák vannak, amelyek mellett a drog csak felszíni megjelenés.- Ez a legenyhébb változata a drogfogyasztásnak?- Valóban, de sajnos, az a serdülő, aki szüleivel, vagy akár egymaga is kezelést keres, már kisebb vagy nagyobb mér­tékben kapcsolatban áll a dro­gok enyhébb, vagy súlyosabb változatával.- Akkor ezek már drogfüg­gők?- Nem, a függőség már be­tegség. Ezek még. csak drog­problémások.. Ez esetben egy széles sávról beszélhetünk, amikor még nem beteg, de már veszélyeztetett a fiatal. Ide so­rolhatók a legtöbben. A mai „tisztességes”, rendes fiatalok között is nagyon sok a veszé­lyeztetett. A legnagyobb baj, hogy nem ismerik, melyik drognak az „élvezete” milyen következményekkel jár. Nem ismeri sem a hatását, sem a mellékhatását. Van, amelyik bi­zonyos idő után erős szédülést okoz, a másik fulladásos jelen­séggel jár, de erős szorongást is okozhat. E hatások miatt, mert váratlanul érte a fiatalt, igen erős pánikreakció alakulhat ki, amelynek egészen végzetes kö­vetkezményei is lehetnek. Ma már a közlekedési balesetvéde­lemnek szakkifejezésévé vált a diszkóbaleset, olyannyira, hogy a statisztikai kimutatásokban külön rovatot kapott. A disz­kóbalesetek oka, hogy a drog- fogyasztás (bizonyos értelem­ben a túlzott szeszfogyasztás is az), vezetés közben érezteti ha­tását. Véleményem szerint, ha felvilágosítjuk a gyereket, hogy melyik drog milyen hatást vált ki, mitől mi várható, attól nem kapnának többen kedvet a droghoz, de aki hozzányúl, az tudná mi vár rá. Ezzel kikerül­hető lenne a sok veszélyt rejtő pánikállapot. Nem csak riogatni kell a fiatalokat, jobb volna elma­gyarázni, mitől mit várhatnak, és józan ítélőképességükre bízni, mit tegyenek és mit ne tegyenek.- Mindig fiúkról beszélünk. Lányok nincsenek drog-közei­ben?- A drogpaciensek 2/3-a fiú, nemcsak nálunk, általában ez a helyzet.- Meddig foglalkoznak egy ide kerülő pácienssel?- Szűrő beszélgetéssel kez­dünk, annak megállapítására, hogy miről is van szó, milyen súlyos és milyen jellegű a be­tegség. Ha veszélyeztetett, ak­kor néhány hónapig, heti gya­korisággal javasoljuk a bejá­rást. Ilyenkor egy-egy órát négyszemközt, vagy szülei tár­saságában, ritkábban csoporto­san foglalkozunk velük.- Es a súlyosabb esetekben mit tudnak tenni?- Akkor már drogfüggőség­ről, betegségről van szó! Lehet, hogy a fiatal már nem tart kap­csolatot a családjával, be van már ágyazódva egy drogos szubkultúrába, esetleg már nem is dolgozik, nem tanul, lehet hogy már kriminalizálódott is. Ez már súlyos probléma, igazi betegség, amikor nagy rendsze­rességgel és hosszabb távon ke­zeljük, ha kell kórházi ellátást javaslunk valamelyik kórház, ilyen betegekkel foglalkozó osztályában.- A törvény módosítása sze­rint a csekély mennyiségű kábí­tószerrel visszaélők büntethe­tők, de választhatnak egy fél éves kezelést is. Ezekkel is Önök foglalkoznak ?- Ezek a fiatalok többnyire azok, akiket diszkóban LSD bé­lyeggel, XTC-vel vagy marihu­ánás cigarettával elkaptak és a kezelést választották. Tapaszta­lataink szerint a rendőrségi ha­tározattal ide került fiataloknak egy része nem beteg, egy kis százalékuk még csak nem is ve­szélyeztetett. Egyszerűen pech­je volt, mert életében először kipróbálta a marihuánás cigaret­tát, de nem volt tisztában hatásá­val, szokatlan viselkedése viszont az ellenőrző szerveknek feltűnt.- A kezelést választottak kö­zött nincs is súlyosabb eset?- Sajnos elég sok akad. Ezek részére kidolgoztunk egy sajá­tos csoportos foglalkozást, amellyel, reményeink szerint segíteni tudunk.- Telefon-bejelentkezésekkel is foglalkoznak? Ha például a szülő bejelenti, hogy valami bajt észlel, az a gyanúja, a fia valamilyen kábítószert fo­gyaszt...- Természetesen meghallgat­juk, és mindjárt tanácsot is adunk. Elmondjuk, melyek azok a jelek, amelyekre min­denképpen fel kell figyelni, ho­gyan tudja felmérni a gyerek veszélyeztetettségét. Mi az ami célra vezető és mi az, amit nem tanácsos csinálni? A napokban felhívott egy édesanya, mert úgy hiszi, gyereke íróasztalá­ban LSD-bélyegeket rejteget. Ő ugyan nem ért hozzá, de a fiát nem akarta megkérdezni, hogy mifélék azok a bélyegek. Tő­lünk kért tanácsot. Legelőször is azt javasoltuk, beszélgessen a gyerekkel. Nem csak a drogról, hanem próbáljon közelebb ke­rülni hozzá, próbálja megismer­ni a fiú környezetét, társait, és ha ezután is úgy látja, a gyanú alapos volt, azonnal keressen fel bennünket, gyermekével együtt.- Hogyan lehet önökhöz be­jelentkezni?-Telefonon (129-1209, 140- 8768, 270-4221) lehet pontos időpontot kérni. De lehet sze­mélyesen is jelentkezni. Tulaj­donképpen - kapacitásunk ere­jéig - az egész országból bárkit fogadunk. Mi egészségügyi in­tézmény vagyunk, ezért tb-kár- tyát kell hozni, amelyen a TAJ- szám van. Aki névtelen akar maradni, az olyan drogkonzul­tációs központhoz forduljon, amelyek kifejezetten azokat ke­zeli, akik névtelenül kívánnak megszabadulni drogbetegsé­güktől. Koós Tamás Jász utca 88. A drogambulancia bejárata. Csak eddig merészkedhet a fényképezőgép Zsolt Hét érmet hozott el Sydney-bol Legnagyobb sikerforrása az úszás Horonyi Zsolt a XIII. kerü­let Váci út 57. szám alatti Speciális Általános Iskola ta­nulója. Az iskola azért speciá­lis, mert a kerület egyetlen olyan intézménye, ahol a ta­nulásban és értelmileg akadá­lyozott óvodás és tanköteles korú gyermekek nevelésével és oktatásával gyógypedagó­gusok foglalkoznak. Zsolt ma már 16 éves, isko­lai munkájában apró lépések­ben, de szépen halad előre, egyre több praktikus ismeretet szerez meg napról-napra. 3 éves korától rendszeresen úszik a Vizipók Képességfej­lesztő és Uszásoktató Integ­rált Egyesületben. Már szá­mos hazai és nemzetközi ver­senyen vett részt, s kivétel nélkül éremmel tért haza. A legutolsó éremzápor Ausztrá­liában, Sydney-ben történt. Zsolt 9 versenyszámban in­dult, 2 versenyből a rossz for­dulás miatt kizárták, de 7 ér­met így is elhozott. Ezekből az egyik legkiemelkedőbb a 400 m-es vegyes úszás, ahol I. helyezést ért el, mert a vilá­gon az első értelmileg akadá­lyozott, aki ezt a távot teljesí­tette. Eredményei a következők: 400 m-es vegyes úszás: I. helyezés, 100 m-es mellúszás: I. helyezés, 100 m-es hátúszás: I. helyezés, 1500 m-es gyorsúszás: II. helyezés, 200 m-es vegyes úszás: III. helyezés, 200 m-es mellúszás: III. helyezés, 4x100 m-es férfi gyors váltó: III. helyezés. Számára az egyik legna­gyobb sikerforrás az úszás, és abban elért eredményei. Kinti tartózkodásához a XIII. kerületi Oktatási Kultu­rális és Sport Bizottság, vala­mint a Soros Alapítvány nyúj­tott támogatást. További sok sikert kívá­nunk Zsoltnak! Locsmándi Lajos A Váci úti Speciális Általános Iskola igazgatója Meghívás a Kenderkócra A XIII. kerületi Önkor­mányzat Frim Jakab Értelmi Fogyatékosok Napközi Ottho­nának gondozottjai július 3-ra meghívást kaptak a kerületi Jó­zsef Attila Művelődési Házba. A napköziben 30 középsú­lyos és súlyos értelmi sérült fi­atal tölti napjait. A napközi legfontosabb feladatának te­kinti a sérült fiatalok önállósá­gának és kreativitásának érvé­nyesülését a különböző tevé­kenységi területeken, így a kézművesség, a zenélés és a közös játékok terén. Kevés lehetőségük nyílik azonban külső, szervezett programokban való részvétel­re. Gondozók és gondozottak egyaránt örömmel veszik, ha kimozdulhatnak olykor. Ezért volt különleges nap ez a csütörtök a napközi fiataljai számára, amikor is a József At­tila Művelődési Ház „Kender- kóc” című szórakoztató déle­lőttjén részt vehettek. A Művelődési Központ gyakran szervez hasonló in­gyenes műsorokat. A Frim Ja­kab Napközi Otthon dolgozói és gondozottjai ezúton üdvöz- lik ezt a nemes kezdeménye­zést. KáirjpóÉMs k<mámzMg^(skm(sk és kmUáuyákmauk Felhívjuk azoknak a hadiöz­vegyeknek és hadiárváknak a figyelmét, akiknek férje vagy szülője szovjet hadifogságban vesztette életét, keressék fel a budapesti, illetve megyei Kár- rendezési és Kárpótlási Hivata­lokat és az 1992. évi XXXII. törvény alapján jelentsék be szeptember 8-ig kárpótlási igé­nyüket. Az időpont be nem tar­tása jogvesztő hatályú. Nem részesülhetnek kárpótlásban azok, akik e törvény alapján a magyar államtól már kárpót­lásban részesültek. Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK FIGYELMÉBE A XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalban augusztus 22-ig folya­matos az ügyfélfogadás az üzletek működési engedélye megújítá­sának zavartalanabb intézése, a hosszabb várakozás elkerülése ér­dekében az ipar-kereskedelmi csoport 1997. július 28. és augusztus 22. között hétfőn: 8-17.30 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön 8-16 óráig, pénteken 8-11.30 óráig tart ügyfélfogadást. A Polgármesteri Hivatal ismételten felhívja a kereskedelmi tevé­kenységet folytatók figyelmét, hogy az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm.. r. alapján 1997. augusztus 22-től az üzletek kizárólag jogerős működési engedély birtokában üzemeltethetők. Az összes - 1997. február 22. előtt kiadott - ún. üzletnyitás-beje­lentés, működési engedély a fenti dátummal érvényét veszti. További információ az egyéni és társas vállalkozók számára: az 58/1995. (XII. 11.) Ö.K. r. alapján a zeneszolgáltatás csak az ön- kormányzat jegyzőjének hozzájárulásával történet. A kérelmeket (akusztikus szakértői véleménnyel együtt) az építésügyi osztályon kell benyújtani. A működési és a zeneszolgáltatásról szóló engedélyek kiadásá­nak határideje a kérelem benyújtásától számított 30 nap. Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Ha nem történik időben intézkedés Mit tartalmaz 1997. évi XIV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról? A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, erre a fe­lettes szerve - kérelmére vagy hivatalból - utasít­ja­Ha a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi ha­tározatot - a következő bekezdésben foglaltak ki­vételével -, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügy­ben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szer­vet - azzal egyetértésben - jelöl ki. A kijelölt köz- igazgatási szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - harminc napon belül érdemi határo­zatot hozni köteles. Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, ille-j tőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigaz­gatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján ki­adott utasítására tizenöt napon belül köteles ele­get tenni kötelezettségének. Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főpolgármester, a polgármester, a közgyűlés elnö­ke, a bizottság, a részönkormányzat testületé az önkormányzati hatósági ügyben a határozathoza­tali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérel­mére a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy leg­közelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon. Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél ké­relmére nemperes eljárásban kötelezi a közigaz­gatási szervet az eljárás lefolytatására. A törvényt az Országgyűlés az 1997, A közigazgatási és önkormányzati szervtől - az itteni második és negyedik bekezdésben foglaltak ki­vételével - a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Az első, második, harmadik és ötödik bekez­désben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is al­kalmazni kell. Ha a felettes szerv a mulasztó közigazgatási szerv helyett azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, az elintézési határidő a kijelölés­nek az eljáró szervhez érkezésekor kezdődik. A felettes szerv eljárása esetén az elintézési ha­táridő az iratoknak a felettes szervhez érkezése­kor kezdődik. A közigazgatási szerv a felettes szerv intézkedésének kézhezvételétől számított öt napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Ha a közigazgatási szerv helyett - annak mu­lasztása miatt - a hatáskörébe tartozó ügyben fe­lettes szerve vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv jár el, az eljárás költsé­geit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az eljárás költségeit a ténylegesen felmerült költségek alap­ján kell megállapítani. Ötvenezer forintot meghaladó eljárási költség esetén az eljárási költség megállapításáról az eljá­ró felettes szerv vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv külön határozatot hoz. Ha az adatigazolással, nyilvántartás-vezetés­sel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására tizenöt na­pon belül sem tesz eleget kötelezettségének, a fe­lettes szerv a mulasztóra harmincezer forintig ter­jedő bírságot szabhat ki. A felettes szerv a mulasztóval szemben fegyel­mi eljárást kezdeményez. március 18-i ülésnapján fogadta el. 1 r

Next

/
Thumbnails
Contents