XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. július / 7. szám
Közös gondolkodással alkossuk meg kerületünk fejlesztésének programját A XIII. kerület önkormányzatának képvise- lő-testülete 1996 szeptemberében döntött a hosszú távú kerületfejlesztési koncepció kidolgozásáról. A döntés óta eltelt idő alatt elkészült a helyzetelemzés, valamint az előttünk álló mintegy 10 év várható tendenciáinak felvázolása. Az elkészült anyagok legfontosabb következtetése az, hogy az elkövetkező 2-3 év történései hosszú távon fogják meghatározni a kerület helyzetét. Ez a helyzet a jelenleginél kedvezőtlenebb lehet akkor, ha folytatódik a demográfiai mozgások jelenleg tapasztalható tendenciája, azaz „öregszik” a kerület; a beköltözések és elköltözések összegzett hatásaként csökkent a kerületben a viszonylag jobb élethelyzetben élő lakosok aránya és növekszik a tartósan a társadalom perifériájára szorulók száma. Ugyancsak kedvezőtlen tendencia a lakóházak rohamosan romló állapota, ami radikális beavatkozás nélkül tragikus helyzetet idézhet elő. Ma még nem pontosan minősíthető annak a gazdasági szerkezetnek az alakulása, ami a kerületben átvette a kiszorult ipar helyét. Neuralgikus pont kerületünkben (is) a bűnözés növekvő tendenciája. A már rövidebb távon súlyos gondot okozó problémák közé sorolhatjuk a kerület belső részeiben kialakult tarthatatlan parkolási helyzetet. Az önkormányzat eddig is sokat tett a vázolt problémák enyhítésére, amit egyebek között bizonyít a kerület egyes részeinek világvárosi- asodó arculata, a szociális problémák eredményes kezelése, a vagyonfelélés megállítása, az oktatás színvonalának megőrzése, a sport és kultúra támogatása, egészségügyi létesítmények fenntartása és fejlesztése stb. A megszerzett tapasztalatok és az eddig elért eredmények lehetővé, - az idő sürgetése szükségessé tették azt, hogy az önkormányzat nagyobb léptékben, a stratégia igényével fogalmazza meg hosszú távú feladatait, amelyek lehetővé teszik a kedvezőtlen tendenciák fékezését, a kedvező folyamatok kibontakozását. A kerületfejlesztési koncepció most készülő harmadik fejezete ezt a célt kívánja szolgálni. A feladatok három pillérre épülnek, amelyek té- zisszerűen az alábbiak: 1. Biztonságot a kerület minden polgárának A biztonság fogalmát tágan értelmezzük:- a létbiztonság követelményét, ami magában foglalja az önhibájukon kívül rászorulttá tett emberekről való magas szintű gondoskodást, munkahelyek teremtését a munkaképes emberek számára, a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek életesélyeinek javítását stb.;- a hivatás gyakorlásának biztonságát, ami a kerületünkben élő és alkotó művészek, az itt tanító pedagógusok, a hivatásukat itt gyakorló orvosok, és mindazok számára jelent optimális feltételeket, akiknek tudása és munkája nélkül nincs civilizált életforma. Ide soroljuk természetesen a közigazgatásban és a szolgáltatásban dolgozó jelentős létszámú kerületi lakosságot is;- a vállalkozás biztonságát, ami tartalmazza mindazon kerületi vállalkozók és vállalkozások támogatását, amelyek a kerület lakosságának szükségleteit elégítik ki, munkahelyeket teremtenek és tartanak fenn, ma még esetleg csíráját jelentik a kerület kívánatos gazdasági szerkezetének;- a gyermekszülés és -nevelés biztonságát, aminek alapvető eleme az önálló lakás, és fontos részei a kötelező normákon felül biztosított, a rászorultságot figyelembe vevő támogatási rendszer, a bölcsődei ellátás, a magas szintű iskolai képzés;- a közbiztonságot, amit a koncepció nem elsősorban rendőri feladatként értelmez, hanem olyan környezeti feltételek hosszabb távon megvalósítható kialakításaként, amiben csökken a megélhetési bűnözés kényszere, gyökeresen átalakulnak a bűnözés utánpótlását biztosító, lepusztult kerületrészek, erősödik az állam- polgári tudat és felelősségérzet. 2. Világvárosi jelleg - lakható környezet Örvendetes tény a kerület egyes részeiben a világvárosi jelleg látványos fejlődése, ugyanakkor jó lenne elkerülni sok nagyváros ezzel együttjáró súlyos gondjainak kialakulását: a hivatali negyed elnéptelenedését, a fejlődésből kimaradó kerületrészek „szlömösödését”, a bűnözés terjedését. Kerületünk adottságai kedvezőek arra, hogy otthont adjanak a fejlődő gazdaságnak, a széles sávban mozgó lakásigények kielégítésének, a szabadidő eltöltésének. A kerületfejlesztési koncepció városképpel foglalkozó fejezete nem kívánja átvenni a városépítő szakemberek munkáját és felelősségét, de közvetíteni akaija a kerületben lakó emberek igényeit és kívánságait. 3. K polgárait támogatni tudó gazdag önkormányzat A koncepció épít arra az örvendetes tényre, hogy a kerületben jelentősen lassult a vagyonfelélés évekig tartó folyamata. Reális lehetőség van arra, hogy a kerületben működő gazdaság fejlődésével, a kerület polgárai szélesedő rétegének remélhető gazdagodásával, a vagyongazdálkodás fejlesztésével megszűnnek az ön- kormányzat alapfeladatok ellátását veszélyeztető napi gondjai, és az állampolgár mindinkább érezni fogja azt, hogy az önkormányzat az ő érdekeit szolgálja. Mindenki számára, aki a koncepció kidolgozásán dolgozik, világos az, hogy ez a kívánatos állapot nem egyik napról a másikra érhető el, de hogy elérhető legyen, megvalósítását valamikor el kell kezdeni. Erre pedig megérett az idő. Az is nyilvánvaló, hogy előnyére válna a koncepciónak, ha minél több hozzáértő „lokál- patrióta” gondolatait ötvözhetné. Kérjük - az ebben a lapszámban mellékletként található kérdőív kitöltésén túl - a kerület lakosságát és a civil szervezeteket, hogy véleményeiket, javaslataikat, ajánlásaikat juttassák el a programirodához 1997. július 31-ig. Cím: Programiroda, Szervezési Osztály, Béke tér 1. Munkába állt az új rendőrségi központ Mind a sajtó, mind az érdeklődő lakosság már megtekinthette belül is a XIII. kerület szívében felépített új központi rendőrségi központot, ezt a különleges építészeti csodát, a Népstadion létrehozása óta Magyarország második legnagyobb beruházását, amely mégsem a palota címet viseli, hiszen nem más, mint koncentrált munkahely. Otthona ez a ház az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és a Pest megyei Rendőr-főkapitányságnak. Az építmény összterülete: 60 000 m2, az épületben dolgozók létszáma: 2000 fő, a napi ügyfélforgalmi szám: Fotó: Csontos Jolán 800-1000 fő, felvonók száma: 16, homlokzati felülete üvegből: 18 500 m2, gránitból: 2500 m2, felhasznált beton: 36 000 m3, betonacél 4500 m3. Városképi szempontból meghatározó épület. A leglényegesebb szempont azonban, hogy a rendőröknek minden bizonnyal a legkorszerűbb munkafeltételeket teremti meg ahhoz, hogy eredményesebben végezhessék a bűnmegelőzés és a bűnüldözés nehéz szolgálatát. Mi, állampolgárok pedig reméljük, hogy ezen az impozáns új helyen javulhat a velünk való kapcsolat és ügykezelés stílusa és eredményessége. DCyofcacfszor cfíjaztaéa ÁerieÁmestereit A Polgármesteri Hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya 1990-ben hirdette meg először a XIII. kerület lakóinak és kisközösségeinek a „Legszebb virágos élőkért, kiskert és erkély” versenyt. A 8 év alatt 227 egyéni és 14 lakóközösségi versenyző nevezett be a nemes és díszes versengésbe. Kezdettől Stoics Istvánná, a Fővárosi Kertészeti Rt. margitszigeti kerületének vezetője látja el a zsűrielnöki teendőket, aki értékelésébe mindig - mint ez évben is - nagyszerű szakmai tanácsokat fűz. A hivatal agrármérnökei, Kovács Judit, Rivasz Mária és Henczidai Péter, valamint Kovács Piroska művelődési főtanácsos töltik be mellette a zsűritagi tisztet. Döntésük alapján az idén Élőkért kategóriában I. díjat nyert közösen Kovács Józsefné és Czakó Jánosné (Mosoly u.), II. díjat Hancsák Ottó (Tatai út), III. díjat közösen Badítz Ottó és Zöldi Jánosné (Rokolya u. és Reitter Ferenc u.). A közösségi park nevű új kategóriában I. díjat nyert Horváth Tiborné (Keszkenő u.), II. díjat az Országbíró Lakásszövetkezet, két III. díjat Zsirke István és felesége (Fiastyúk u.) és Jelinek Józsefné és közössége (Fiastyúk u.). Kiskert kategóriában I. díjat nyert Kis tamás Gyula (Nővér u.), II.díjat Negró Kornél (Tatai út), két III. díjat Donnert Leopold (Kisgömb u.) és Kovács Lászlóné (Nővér u.). Erkély kategóriában I. díjat nyert Dános Pálné (Kassák Lajos u.), II. díjat Surmanné Papp Katalin (Szent László u.), III. díjat Földvári Pétemé (Béke út). A zsűri különdíját Tarnóczky Andor vehette át Nővér utcai nagyon szép kiskertjéért, amellyel 8 éven át minden versenyen részt vett és minden alkalommal díjat is nyert, Baksa Gábortól, a MISO vezetőjétől. A díjazottak összesen 48 ezer forint értékű növénydíjat kaptak. Az „örökdíjas” Tarnóczky Andor átveszi jutalmát Baksa Gábortól * i * * A X ELFOGADTÁK A SZENT ISTVÁN PARK FELÚJÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGVETÉSÉT A Fővárosi Közgyűlés 1997. június 26-án elfogadta a Szent István park felújításának költségvetését. A rekonstrukcióra terv készül, ennek elkészültekor tájékoztatni fogjuk a részletekről a lakosságot, várhatóan a XIII. kerületi Hírnök augusztusi számában. ____________________ __________________I
