XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. január / 1. szám
XIII. KERÜLETI Kék Karika Kupa - a Kék Iskolában December 6-án 7 egyesület (Csepel, Budaörs, Csikó DSE, Tököli DSE, Diana SE, valamint a XIII. kerületi Fiastyúk Általános Iskola csapata és a Kék Suli DSE) 18 csapatának 69 versenyzője vett részt a Kék Karika Kupa elnevezésű ritmikus sportgimnasztikai versenyen. A verseny dr. Tóth József polgármester ünnepélyes megnyitóbeszédével kezdődött, aki köszöntötte a Magyar Ritmikus Sportgimnasztika Szövetség szakmai alel- nökét, Patocska Máriát és Varga Judit nemzetközi bírókat, Szamosi Istvánt, az OKSB elnökét, a megjelent versenyzőket, edzőket és az igen nagy létszámban össze- sereglett nézőközönséget. A verseny ezután a legifjabbak gyakorlataival indult. Az 1989-ben született versenyzők szabadgyakorlatot mutattak be. Az első eredményhirdetésre megérkezett a Télapó is, természetesen krampuszai kíséretében. A győzteseknek Patocska Mária és Tarján András igazgató átadták az érmeket és okleveleket, míg Télapó és krampuszai minden versenyzőt megajándékoztak. Az I. korcsoport eredményei: 1. Bánhiday Kinga, Csepel; II. Lendvai Marian, Csikó DSE; III. Krassalkovics Zsófia, Kék Suli DSE. A II. korcsoport eredményei: I. Bartonovszki Dóra, Kék Suli DSE; II. Izsó Viktória, Csikó DSE; III. Vass Nóra, BDSE. A B korcsoport versenyén fokozódott az izgalom, hiszen a csapatbajnokság eredményét nagyban befolyásolta az 1987-ben születettek teljesítménye, akik szabad és kéziszer (kötél vagy karika) gyakorlatokat mutattak be. Osz- szetett versenyben holtverseny született: Guzmits Viktória (budaörsi) 15,5 ponttal és Sike Nóra (Kék Suli DSE) 15,5 ponttal, ők osztozkodtak a szerenkénti döntőkben is. A szabadgyakorlattal Guzmits Viktória, míg a karikagyakorlattal Sike Nóra szerezte meg a bajnoki címet. Már csak a kupa átadása volt hátra, amit 18 csapatból a Kék Suli DSE „A” csapata vehetett át. I. Kék Suli DSE (44,80 összpontszámmal) Edző: Bódy Ildikó. A csapat tagjai: Krassalkovics Zsófia, Bartonovszki Dóra, Sike Nóra. II. BDSE (43,50 összpontszámmal) Edző: Bodony Gabriella. A csapat tagjai: Wolf Gabriella, Izsa Szilvia, Tungli Borbála. III. Diana „A” (43,40 összpontszámmal) Edző: Hosszú Rita. A csapat tagjai: Hódossi Enikő, Csaben Krisztina, Illés Zsófia. AZ ADY ENDRE GIMNÁZIUM (XIII., Röppentyű utca 62.) felvételt hirdet jelenleg 6. osztályos tanulók részére az 1997 szeptemberében induló hatosztályos gimnáziumi osztályába. Jelentkezési lap 1997. január 6-tól az iskola portáján vehető át. A jelentkezés határideje 1997. február 15. Marosán Júlia, igazgató Többezer pályamű Újvidéktől Udvarhelyig Gyermekrajz-fesztivál A szervezők sem számítottak ekkora sikerre. Több mint 4000 pályamű érkezett az ősszel meghirdetett Kárpát-medencei Gyermekrajz Fesztivál versenyére. A karácsony és a szeretet témája megmozgatta a fantáziákat, és külön örömet jelentett az is, hogy az alkotások negyede a határokon kívülről érkezett. Moravicából, Csíkszeredáról és Rimaszombatról egész osztályok neveztek, de sokat rajzoltak az angyalföldi gyerekek is. Egy bátaszéki tanárnő annyira jónak tartotta az ötletet, hogy helyi versenyt szervezett, és a legjobbakat küldte a „nagy” kiállításra. Mások is írták, hogy jövőre szintén szerepelnének. Fognak is, hiszen a december 14-i kiálO A kiállítás egy részlete a JAMK-ban © A kézdivásárhelyi 12 éves Szász Enikő műve © A 2. osztályos budapesti Juhász Ágnes rajza © A 6. osztályos Szűcs Enikő díjazott pályázata lításmegnyitón a József Attila Művelődési Központban elhangzott, hogy lehetőség szerint ezután évente lesz ilyen tárlat. A megnyitó és az azt követő műsor látogatottságát egyébként minden kulturális intézmény megirigyelhette volna. A színházteremben ülőhely már nem is jutott mindenkinek, a késők ezért kénytelenek voltak állva végignézni a Stella Stúdió kicsinyeinek előadását. Az egyik egyéni díjazott Kopasz Zsuzsa a Szabolcs-Szatmár-Bcreg megyei Tuzsér- ról érkezett, ahol a helyi rajztanárnőnek köszönhetően sok képzőművész-palánta cseperedik. Zsuzsa a rajzolás mellett próza- és versmondásban, valamint fuvolában is jeleskedik. Amikor szóba került az elnyert 10 000 forint sorsa, Zsuzsa mégis a sportot választotta: korcsolyát készül venni belőle karácsonyra. Biztos, hogy nem jött későn az ajándék, hiszen januárban is még javában tart a tél. Fagyos időket kívánunk. Kádasi Csaba * Évente több száz gyerekkel, szülővel, pedagógussal kerülnek kapcsolatba Négy éves a kerületi óvoda- és iskolapszichológiai hálózat Az óvodai és iskolai élet szinte valamennyi történésének pszichológiai vonatkozása van. Az a felismerés, hogy a gyerekekkel adódó gondokkal (és a gyerekek gondjaival) célszerű minél korábban és természetes feltételek között foglalkozni, ösztönözte az iskolapszichológusi tevékenység kialakulását. Az óvoda/iskolapszichológus fő feladata a pedagógiai munka segítése. A tevékenység célja, hogy a gyerekek és a felnőttek minél jobban érezzék magukat az óvodában, az iskolában, örömmel és eredményesen vegyenek részt az intézmény életében. E cél jegyében szerveződött meg a mentálhigiénés hálózat és - a kerületi Önkormányzat szándék- nyilatkozatának megfelelően - 1993 januáijában 11 pszichológus kezdte meg a munkát. Ä kerület valamennyi óvodája és hét általános iskolája igényelt és kapott pszichológust. A megnövekedett iskolai igények miatt 1994 januárjától, illetve szeptemberétől státusfejlesztési lehetőséget kaptunk az Önkormányzattól. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a 15 álláshellyel rendelkező hálózat a kerület 16 óvodáját és 12 általános iskoláját látja el 1995. január 1-től. Az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat közel négyéves működése során gazdag, színes tevékenységrepertoár alakult ki. Szem előtt tartottuk, hogy munkánk közvetlenül kapcsolódjék az intézmény szükségleteihez, elvárásaihoz. Úgy tűnik, sikerült összhangot teremteni az iskolák igényei és a pszichológusok számára is fontos törekvések között. Az intézmények megtapasztalták, hogy a pszichológus nemcsak a „nehezen nevelhető” gyerekekkel foglalkozik. A pszichológus hozzájárul a gyerekek egyéni és az osztály mint csoport megismeréséhez. Az első osztályosok szüleinek az első szülői értekezleten kérdőívet adunk, amelyben a gyerekek szokásairól, iskolavárásról, kedvteléseiről, a családi nevelés gyakorlatáról érdeklődünk. Tapasztalataink szerint a szülők szívesen válaszolnak a kérdésekre, a tanító számára pedig megkönnyíti tanítványai megismerését. Az osztályfőnöki munkához vizsgálatsorozatot állítottunk össze, amely a nevelés-lélektani diagnosztika eszközeivel pszichológiai jelenségek osztályszintű és egyéni megragadására alkalmas. A szakirodalom felhasználásával olyan témákat választottunk, amelyek kapcsolódnak az iskolai alaptevékenységekhez (pl. tanulási típusok, tantárgy iránti érdeklődés), s hozzájárulnak a gyerekek individuális jellemzőinek differenciáltabb megismeréséhez (pl. szorongás, önértékelés, a család nevelési attitűdje). Néhány iskolaszintű eljárás is szerepel az összeállításban. A felkínált módszerekből az osztályfőnökök tetszés szerint választhatnak. Az eredmények egy-egy iskolában nevelési értekezlet, osztályfőnöki óra, illetve egyéni beszélgetés témái lettek. Az egyik iskolában a gyerekek szöveges formában kapták meg a saját jellemzőikről készült leírást. A tanítók és tanárok kérésére a pszichológusok osztályfőnöki órák tartásában is rendszeresen részt vesznek. Az egyik 3. osztályban pl. a más etnikai-kulturális csoportok iránti tolerancia növelését célzó játékos foglalkozásra került sor. (Az osztályba egy kínai és négy cigány gyerek járt.) Az osztályfőnöki munkához adott segítséget több iskola 3-8. osztályosai körében végzett vizsgálat a tanulási szokások megismerésére. Ebben a tanulás módszereiről, a fáradásról, a tantárgyak nehézségének megítéléséről, a jó és gyenge tanulói teljesítményre vonatkozó szülői reagálásokról tájékozódtunk. Az eredmények alapján figyeltünk fel pl. arra, hogy a gyerekek több mint felének - saját véleménye szerint - nem megy túl jól az olvasás, nem mindent ért abból, amit elolvas. Ezt alátámasztotta egy felső tagozatban végzett olvasás- és írásvizsgálat is. Továbbgondolásra ösztönzött az az adat is, amely szerint az életkorral csökken azon gyerekek aránya, akik ha nem értenek valamit, megkérdezik a tanártól. A várakozáshoz épest lényegesen többen számoltak be arról, hogy feleléskor izgulnak és élnek át különböző - a félelemmel társuló - élettani tüneteket (mint pl. pirulás, izzadás, kézremegés, fejfájás). Az egyik tanévben az iskolapszichológus és az osztályfőnöki munkaközösség néhány tagja feldolgozta három, az előző tanévben legmagasabb hiányzási adatokkal rendelkező osztály dokumentációs anyagát. (Az iskolában az előző tanévben a hiányzások igen magas értéket mutattak.) Máshol a pszichológus vezetett évfolyamszintű konfliktusmegbeszéléseket az összes ott tanító pedagógus részvételével. A pszichológusok több iskolában személyiség- fejlesztő játékokkal járultak hozzá az osztályfőnöki órák változatosságához. Az egyik intézményben az iskolai diákönkormányzat tagjai vettek részt kommunikációt és konfliktusmegoldási képességet fejlesztő foglalkozásokon. Összeállításra került egy játékgyűjtemény, amelyet az iskolapszichológiai csoport több tagja használ. Általános és folyamatos a pszichológusok munkájában az osztálylátogatás, a pedagógusokkal és a szülőkkel folyó konzultáció, részvétel a nevelőtestületi megbeszéléseken, együttműködés a logopédussal és a néhány intézményben működő szociális munkással. A pedagógus és a szülő leggyakrabban a gyerekekkel kapcsolatos egyéni gondok megoldásában igényli az iskolapszichológus segítségét. A felmerülő probléma jellegének megfelelően egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat végzünk, s - ha indokolt -javaslatokat fogalmazunk meg a nevelő számára. Évente több száz gyerekkel, szülővel és pedagógussal kerülünk kapcsolatba az egyéni panaszok nyomán. Ez adott esetben több alkalomból álló egyéni pszichoterápiás jellegű foglalkozásokat, máskor csoportos foglalkozásokat jelent. Amikor a nehézségek az iskolán belül nem oldhatók meg, a gyereket, illetve a családot szakintézményekbe irányítjuk. Munkacsoportunknak jó kapcsolatai vannak a kerületi társintézményekkel. Az egyéni gondok esetében az iskolapszichológus többnyire a szülővel is találkozik. (Az egyéni foglalkozás természetesen mindig a szülő beleegyezésével, gyakran az ő kérésére történik.) A szülők és az iskolapszichológus kapcsolatának alakulását a szülői értekezleteken váló részvétel, fogadóórák tartása és a családok számára nyújtott pszichológiai ismeretterjesztés segíti. A szülők körében tartott előzetes tájékozódó felmérést az egyik iskolában pl. „Szülők fóruma” követte, ahol a családokat leginkább érdeklő téma került megbeszélésre. Egyik másik iskolában kérdőívvel kerestük meg a szülőket, amelyben az iskola technikai felszereltsége, a tanárok tanítási módszerei, nevelői hatékonysága, a diákok terhelése, a segítő szolgáltatások milyensége stb. szülői megítéléséről érdeklődtünk. Az összes szülőnek megküldött kérdőív elemzésének legnagyobb tanulsága az volt, hogy - az értékes és hasznos javaslatok, vélemények mellett - a szülők többsége rendkívül pozitívan értékeli és igényli az ilyenfajta „megszólításokat”. A pedagógus kollégák pszichológiai tájékozottságának, felkészültségének növelése - érdeklődésüktől, igényeiktől függően - többféle módon valósul meg. Az egyik óvodában és iskolában pl. pszichológiai faliújság olvasható a tanári szobában. Ezen a pszichológiai témák képes-raj- zos-szöveges formában jelennek meg, kapcsolódva a pedagógiai munka, az óvodai és iskolai élet különböző mozzanataihoz, jelenségeihez. A hirdetőtáblán a nevelők frissen megjelent pszichológiai könyvek ajánlásával is találkozhatnak. A pszichológusok a Pedagógiai Kabinethez tartoznak. A kerület nevelői, illetve az oktatási ágazatban dolgozók számára a Pedagógiai Kabinet számos új továbbképzést hirdet. így az 1996/97-es tanévre a pszichológus által kidolgozott BÖBE-program (Bizalom, Öröm, Biztonság, Egészség) keretében a következő továbbképzési lehetőségek közül választhattak a kerület óvónői, tanítói, tanárai: Neveléslélektani helyzetelemző módszerek; Gordon TET- programja, a tanári hatékonyság fejlesztése; Autogén tréning; Egyéni mentálhigiénés konzultáció; Konfliktusfeltáró és -kezelő csoport; Pszichodrama- tikus elemeket használó esetmegbeszélő csoport. Néhány tanfolyam, tréning megvalósításához támogatást kaptunk a Soros Alapítványtól. Az eltelt időszakban számos nehézséggel is meg kellett birkóznunk. Bá az elsődleges megelőzés terén sokszínű tevékenységet végzünk, a megelőző munka nemegyszer - az akut nevelési problémát jelentő gyerekkel való foglalkozás miatt - háttérbe szorul. Természetesen a sürgető, aktuális igényeknek igyekszünk mihamarabb megfelelni. Úgy gondoljuk azonban, hogy a magatartási és tanulási problémák csökkenése hosszabb távon elsősorban a prevenciótól várható. A munkacsoport működése során néhányszor előfordult, hogy az intézmény vezetője és a pszichológus kolléga nem talált egymásra; elvárásaik, személyiségük, elképzeléseik nem találkoztak. Ilyenkor a közös megbeszélést követően - ha szükségesnek látszott - átszervezéssel oldottuk meg a helyzetet. A mentálhigiénés csoport tagjai aktívan részt vesznek a szakmai közéletben, többen publikációs tevékenységet fejtenek ki, egyetemi előadók, illetve gyakorlatvezetők. A csoport vezetője tagja a Magyar Pszichológiai Társaság Neveléslélektani Szekciója vezetőségének, valamint a társaság Etikai Bizottságának. Összegzésként a XIII. kerületi Önkormányzat által létrehozott iskolapszichológiai hálózat működését eredményesnek és sikeresnek tekintjük. Fennállásunk óta több ezer gyerekkel és több száz szülővel, pedagógussal kerültünk kapcsolatba. A pszichológusokat elfogadták az intézményekben, bizalommal fordulnak hozzájuk és a pedagógusok mind több területen igénylik közreműködésüket a gyerekekkel, a szülőkkel és saját pedagógiai munkájukkal kapcsolatos feladatok megoldásában. Úgy érezzük, hogy a pszichológus egyre inkább az iskolai élet szerves részévé válik, és a kapcsolatok révén a hálózat is egyre intenzívebben létezik. Ruskó György vezető pszichológus --- XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet /
