XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. január / 1. szám

„ XIII. KERÜLETI 5] Egyháztörténeti honismeret Volt egyszer egy Magdolnaváros Szűkebb lakóhelyüket vagy szülőföldjüket szerető XIII. kerü­letiek lelkes csoportja látogatja rendßzeresen a XIII. kerületi Helytörténeti Klub foglalkozásait az Ujlipótvárosi Klub-Galé­riában. Az egyik itt elhangzott nagysikerű előadás „Magdol­naváros és Külső-Magdolnaváros Egyházközségének rövid története” az ott működő egyházi intézmények kultúraápoló és oktató tevékenységét mutatta be. D 'r. Dömötör Ákos klubve­zető megnyitó szavai után dr. Hajnal Róbert plébános a Béke téri plébánia rövid történetét is­mertette. A második világhábo­rú előtt jelentős karitatív és kul­turális munkát végző templo­mot a századelőn még 50, 60, 90 ezres létszámmal működő egyházközségek munkájával elégedetlen katolikus hívők igénye hívta életre. A mai XIII. és XIV. kerület jórészt akkor még a Terézvároshoz tartozott, amely természetesen nem tudta maradéktalanul összefogni e hatalmas terület rendszeres hi­téletét. A környék egyetlen is­tentiszteleti helye a Huba utcai templom volt, amely szerzetesi templomnak és nem plébániá­nak épült 1896-ban. Ezért 1910-ben Templomépítő Egye­sületet hoztak létre, és két év múlva megépült a Szent László utca 26. számú ház udvarán egy kápolna, amelynek első emele­tén létrehozták a lelkészi lakást is. Amikor 1916-ban a „kihe­lyezett lelkészség” ún. „helyi lelkészséggé” alakult át, meg­kezdődött itt az anyakönyvve­zetés is. Ez a városrész helytör­téneti adatainak a szempontjá­ból is emlékezetes esemény. A húszas években jelentős karitatív és kulturális tevékeny­ség bontakozott ki az egyház- község szakosztályaiban és egyesületeiben. Havonta sike­res művészesteket, kultúrdél- utánokat és előadás-sorozatokat rendeztek a hívők körében. Ka­ritatív tevékenységük kezdet­ben a rászoruló gyermekekre terjedt ki, akiknek vasárnap délutánonként diavetítéseket, színdarabokat, uzsonnát ren­deztek. Többszáz szegény gyer­mek kapott a Mikulás-esteken, a karácsonyfa-ünnepeken sze- retetcsomagot, ruhaneműt. Üdültetési akciójuk során kül­földi családoknál, illetve Viseg- rádon, Gödöllőn és Hűvös- völgyben nyaralhattak a rászo­ruló hívek gyermekei. Egészna­pos kirándulásokat szerveztek cirkuszba, a Városligetbe, az Állatkertbe. 1923-tól pedig be­kapcsolódott az egyházközség a szervezett segélyakciókba és ínségstábot hozott létre. Az adatok szerint évente 400 nyo­morgó családot segélyeztek. . jelenlegi Béke téri temp­lom felépítését 1927-ben hatá­rozták el, mert a kápolna kicsi­nek bizonyult. Petrovácz Gyula tervei alapján az 1928. decem­ber 2-i alapkőletétel után egy évvel elkészült az új templom és plébánia, amelyet Szent Lászlóról neveztek el. Az építé­si költségek majd felét gyűjtés­sel teremtették elő. Művészi ér­téke van a márvány főoltárnak és a felette lévő hatalmas góti­kus számyasoltárnak, amelynek táblaképeit Molnár C. Pál festő­művész készítette. Ezt megelőzően a hívők ma­gas száma miatt kivált 1923-ban a Tripolisz egyházközség, 1943- ban pedig a külső-magdolnavá- rosi (Rokolya utcai) plébánia, majd a Vizafogó egyházközség. A Lehel téri plébániától pedig idecsatoltak néhány utcát. 1962-ben elvégzett nagyarányú újjáépítésről. Az egyházközség jelenlegi kultúraápoló és oktató tevé­kenységének jelentős bázisa a Szent László Kultúrotthon és a Jerikó Keresztény Gimnázium, amelynek munkájáról dr. Boko­ri István igazgató tájékoztatta a Helytörténeti Klub tagjait. A Szent László Egyesület 1989. november 20-án jött létre a cél­ból, hogy a Rokolya utca 28. számú épület emeletén lévő templom alatt a földszinten a kultúrotthont helyreállítsák. Ez a Magyar Honvédség, a hajó­gyár és sok más szervezet segít­ségével megtörtént. A Szent László Kultúrotthon a térség­hez tartozó 20 ezer ember kul­turális igényét segít kielégíteni magas színvonalon. Például az Irodalmi Színpad Moliére, Mó- rus Tamás művét és Németh László VII. Gergely című szín­művét adta elő. Családsegítő szolgálatot, Nyugdíjas Klubot működtetnek és filmvetítés áll az érdeklődők rendelkezésére. A Látássérültek Klubjában va­kok, gyengénlátók és látók kö­zösen vesznek részt az Irodalmi Színpad tevékenységében. A Klub elnyerte a művelő­désügyi minisztérium félmillió forintos projektjét, a XIII. kerü­leti önkormányzat- gpdig 1989- től folyamatos szakmai és anyagi támogatást nyújt. Együttműködés alakult ki a Va­kok Állami Intézetével, a Gyengénlátók Intézetével. Megalakították a Jerikó Humán Egyletet, ebből jött létre a Jeri­kó Keresztény Humán Egyesü­let - nevét Jerikó városról kap­ta, ahol Jézus meggyógyított egy vakot. Már 1990-ben megérlelődött az a gondolat, hogy a Kultúrott- honban jöjjön létre egy kisebb gimnázium, ahol látássérültek is tanulhatnak. így született meg a Jerikó Keresztény Humán Gim­názium, mely 1995-ben költözött át jelenlegi helyére, az Országbí­ró utca 46. számú épülettömbbe. A megüresedett helyiség egy ré­szében most a Szent Gellért Tár­saság működik, a másik rész a Jerikó Intézet kötelékében került a Szent László utcába. A gimnáziumban 110 tanuló folytat tanulmányokat az általá­nos gimnáziumi tanterv szerint. Angol, olasz, német, francia nyelv tanulására van lehetőség, fő fakultációs tárgy az idegen- vezetés, kiegészítő pedig a ven­dégfogadás különböző szakte­rülete. A tanárok oktatómunká­ját mentálhigiénés program, gyermekorvos, pszichopedagó- gus, szemorvos segíti. Irodalmi színpad, népitánc-csoport, sze­mélyiségfejlesztő kör, kosár­labda-csapat, filmesztétika, gépíró szakkörben fejleszthetik képességeiket a látó és látássé­rült diákok. A, előadásokat követően dr. Dömötör Ákos a mai kerület te­rületén épült templomok telepü­lésszervező szerepéről és a máso­dik világháború előtti kulturális központ jellegéről szólt. Hangsú­lyozta a helytörténeti emlékek megbecsülésének a fontosságát. A számos hozzászóló klubtag nemcsak emlékeit idézte fel, ha­nem ismereteit is kicserélte a sze­retett Angyalföldről, mindennapi életük színteréről. Dr. Ruzsicska Mária Ez Azután megemlékezett az előadó az 1944-45-ös ostrom nehéz napjairól, az újjáépítés­ről, valamint a háborút követő hitéleti fellendülésről, végül az Megnyílt a Pannónia Klub Decemberben megnyitotta kapuját a Pannónia Klub a Pannónia utca 18. számú házban. Ez a kellemes és célszerű helyiség valójában a XIII. kerületi Önkormányzati Képviselő és Vállalkozói Klub ne­vet viseli nevéből következően zártkörű, csak tagsági igazolvánnyal látogatható. A Ktub hétfőtől péntekig 13-22 óráig tart nyitva. Ér­deklődni lehet a 270-1723-as telefonszámon. Dr. Tóth József polgármester szalagátvágással avatja fel a klubot. ,Ha büszkék rám a kerületben, én is büszke vagyok a figyelmességükre” Rózsa Norbert az ezüst-párti aranyérmes A dombóvári születésű Rózsa Norbert isko­lás koráig semmi jelét nem mutatta annak, hogy az ország és a világ valaha valamiért tisz­telettel emlegeti majd a nevét. Jószabású gye­rek volt, szó se róla - ilyen azonban több is akadt. Elsőrendű kézilabdás édesanyja, Zsom­bori Zsuzsanna (ez az egyetlen sport-előzmény a családban) mindenesetre a város sporttagoza­tos iskolájába Íratta be. „Norbi” akkor még nem tudott úszni és - ezt már ma mondja, tré­ning után, a Császár Uszoda mellett működő Don Pepe vendéglőben, ahol beszélgetünk - nem is szerette a vizet. Kedvező testalkatát számbavéve a tornatanár igazgató sportág vá­lasztásul az úszást ajánlotta. Édesanyja helye­selte (ennek lehetett bizonyos lélektani magya­rázata is, erre még visszatérünk).- Nem szerettem a vizet, de hamar megta­nultam úszni - méghozzá legelőbb is sprintelni - emlékezik a világnak jelenleg legjobb rövid­távú mellúszója. - Nem mondhatni, hogy túl gyorsan kitűntem, csak majd harmadik-negye­dikes koromban. Időimet látva indítottak az Országos Úttörő Kor­csoportos Bajnoksá­gon. Megnyertem. A következő évit ismét.- 1987-ben Széchy Tamás látott a meden­cében, felhívtam rám a figyelmet. A Honvéd szakosztályvezetője, Kliment Frigyes lejött Dombóvárra, beszélt a szüleimmel. Felenged­tek Budapestre, a XI. kerületben működő ak­kori Latinca Sándor Kollégiumba. Levele­zőként folytattam az is­kolát Csepelen a Dol­gozók Gimnáziumá­ban, előbb a Honvéd, majd az Újpesti Dózsa (ma UTE), majd a BRSE (Budapesti Ren­dészeti Sport Egyesü­let) versenyzőjeként. Ekkor már mindenütt mellúszóként - szakem­berek egyértelműen ezt ítélték testalkatom, mozgásom szerint a leginkább ígéretesnek.- Erős a gyanúm, hogy igazuk volt.- Valószínű. Több hozzáértő szerint sikere­imet elsősorban annak köszönhetem, hogy gyorsaságot és állóképességet arányosan sike­rült ötvözni bennem, illetve magamban.- Ezt a megállapítást is igazolva látod?- Igen, de azért ehhez több dolgot hozzá­fűznék. Mindenekelőtt azt, hogy ez alighanem minden, az úszáshoz hasonló, sportágban szük­séges, kivált rövid távokon. És, ami fontosabb, nagyon büszke vagyok váratlan Athén-i, Perth-i világcsúcsaimra, háromszoros világbajnoki cí­memre, de hasonlóképpen londoni harmadik helyemre az akkori világcsúcstartó Adrian Moorhouse mögött, második helyemre Perth- ben 200-on és barcelonai helyezéseimre, ahol mindkét távomon (100 és 200) „csakmásodik” lettem. A idézőjeles hangsúllyal azt akarom ki­fejezni, hogy ellenszenvesnek tartom ezt a fajta szóhasználatot. Én nagy „második hely párti” vagyok. Nagyon jól tudom, hogy ellenfeleim ugyanazt csinálják végig, amit én. Valameny- nyien úsztunk annyit.a Barcelona és Atlanta közt eltelt négy év alatt, amivel - saját példám­mal - megtehették volna a Budapest-Perth közti távolságot oda-vissza. És akkor még pár­száz hosszot a Császárban. A végeredmény századmásodperceken múlik, mint az atlantai 200-as döntőben is történt, a volt nagyszerű Európa-bajnok, Nick Gillingham ellenében, ahol végüí is Güttler Karcsi „csak második”, az említett favorit „csak harmadik” lett. Mind Furcsa volt látnom a minap Szegedi úti lakóte­lepünk egyik lakóházá­nak földszinti kiskereske­désében megelevenedni a múltat.- Bácsi, van tíz forintja? - szó­lított meg egy 10 év körüli joggin- gos fiúcska.- Nincs - vetettem oda csak amúgy félvállról, és bementem az üzletbe. Túl jól öltözött ahhoz, hogy adjak neki, gondoltam ma­gamban. Sorbanállás közben azon­ban felerősödött bennem egy ér­zés, amely nagyobb fájdalmat tud okozni, mint a legelvetemültebb középkori kínzóeszközök. Ez pe­dig a lelkiismeret. Lehet, hogy cso­kira kellett neki a pénz, vagy ami még ennél is rosszabb, kenyérre? De hát ahhoz túl jól volt öltözve. Ezek, a gondolatok jártak a fejem­Három szál cigi ben, amikor betoppant a kis kére- gető.- Kérek három szál cigit - mondta, és a pultra tette apróját. Darabra cigit? Jól hallottam? Eszembe jutottak a régi trafikos bácsik, akik ötösével előre csoma­golták a Munkást vagy a Szimfit. A hatvanas évek vége felé már megszűnt ez a fajta gondoskodás, a díszes külföldi dohányárut nem bontották meg. Manapság már népszerű popénekesünk is azt har­sogja, hogy „Marlborót szívunk, s nem Munkást”. És akkor itt van ez a tökmag, és kér három szál cigit. Kíváncsian néztem a kiszolgáló­ra, vártam, hogy mi lesz. A boltosnő szó nélkül elővett egy már megkez­dett Sopianaet, és átadott belőle három darabot. A srác kiment, az ajtóban már várta hasonkorú haverja.- Sikerült - szólt oda, és eltűn­tek. Minden bizonnyal nem ez volt az első akciója, a boltosnak úgyszintén, hiszen egykedvű közönnyel szolgál­ta ki őkéimét. Csak remélni tudom, hogy nem ők pöfékelték el a kopor­sószöget, hanem hazavitték a papá­nak vagy mamának. S ha mégsem? Nem kellene valahogy jobban odafi­gyelni rájuk? Vagy már annyira rosszul megy a bolt, hogy szálanként is hajlan­dóak eladni a cigarettát a kicsi­nyeknek? (K. I.) a ketten megérdemeltek volna egy-egy him­nuszt, nem említve Széchy Tamást, aki siker­telenségek után lelket öntött magyar fiaiba. Az ilyen eredményeket lebecsülni, elérőiket fity­málni, „leírni” korlátoltság és jellemtelenség. Okom van a kifejezésre.- Sejtem az okot. Nem kívánsz beszélni ró­la?- Ellenkezően, nagyon is kívánok. Barcelo­na után személyem körül olyan légkört terem­tettek, az elhíresült Zemplényi-ügyben olyan nyálazás célpontjává tettek, amilyent nem tud­tam elviselni. Jó érzéssel nem is lehet. Egy do­log volt fontos számomra: minél messzebb ke­rülni innen. Szeretett, nagyra becsült nevelő edzőmnek, mai napig jó barátomnak, a Kapos­várott élő Kecskés Andreának nagy mértékben köszönhetem, hogy nem hagytam abba az egé­szet. Fehér Ágnes barátnőm is kitartott mellet­tem. Együtt mentünk el jó messzire. Nevezete­sen öt év előtti nagy sikereim városába, az ausztráliai Perth-be. Az ottaniak - magyarok és nem magyarok - megértéséért, segítő­készségéért köszönet­tel tartozom. Annyit mondhatok: jó ott élni. Mi azonban - bár itt­hon sok légből kapott dolgot összehordtak rólam - idővel haza akartunk jönni. 93 vé­gén aztán, amikor máig edzőm, Széchy Tamás a gárdával kinn táboro­zott - remélvén, hogy itthon elcsitultak már a személyem körül ger­jesztett pocsék viharok - haza is jöttünk. Mos­tani klubom, az OTP Sport-Plusz S. E. biza­lommal fogadott. Dr. Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójá­nak, Gyárfás Tamás­nak és persze Széchy Tamásnak külön is kö­szönet a segítségért. És mindazoknak, akik ha­sonlóan viselkedtek. Lezárva ezt az epizódot: ezen a Barcelona-Budapest-Perth-Budapest „hosszú távon” sok tapasztalatot szereztem.- Ugorjunk Atlantába. Elmondható néhány szóban, hogy sikerült győznöd?- Azt hiszem, csakis néhány szóban mond­ható cl. Az amerikai felkészülés, akklimatizá­lódás kitűnő volt, mestereimnek köszönhetően formaidőzítésem is. A döntő napján délelőtt nehéz elődöntőben jól úsztam, délután a legna­gyobb ellenfelem melletti kőről startoltam.így hát figyelhettem őt. A feladatom az maradt, hogy 150-ig ne szakadjak le Gillinghamről, a maradék 50 méteren pedig próbáljam legyőzni. És ez - ha hajszállal is - de sikerült.- Hadd „ ússzak el” a szigorúan sport témá­tól. Említett barátnőd is úszó?- Olyannyira nem, hogy nem tud úszni. Akárcsak édesanyám. Ha ráérnék, indíthatnék egy családi úszó-tanfolyamot. Fehér kisasz- szony szép szakmája, hogy olykor „Fehér” és piros „Rózsát” kössön - tréfán kívül: a virág­kötés művésze. De az emberi kapcsolatoké is.- Az időrabló úszáson kívül marad időd va­lami más passzióra ?- Marad, de nem sok. Zenehallgatásra min­denképp, az úgynevezett komoly zenétől a popig, minden műfajban. Táncolni is szeretek, de nem vagyok jó táncos - remélem tudok még fejlődni. Es - meglehet, a gyors előre haladás iránti elemi kényszer teszi - nagyon szeretem az autókat. Az olimpiai aranyérmesek között kisorsolt kocsival szerencsém volt, az enyém lett. Nem akármi: egy Cabrio BMW.- Tekintettel a XIII. kerület „Hírnök” lap­jára megkérdezem: van valamelyes kapcsola­tod legszűkebb hazáddal, Angyalfölddel?- Örülök, hogy itt is köszönetét mondhatok a kerület lakóinak és vezetőinek. Az önkormányzat már Atlantába gratuláló táviratot küldött nekem, a közelmúltban kitüntetett és megjutalmazott. Ha ők büszkék rám, én is büszke vagyok figyelmes­ségükre. Azokéra is, akik eljöttek köszöntésükre (Kovács Pisti volt a másik angyalföldi „ara­nyos”), a Vizafogó testnevelés tagozatos iskola tanulóinak szép virágaira. A lurkók láttán dom­bóvári pajtásaim jutottak eszembe. Megbeszélt élménybeszámolóm, amelyhez hasonlót sokat tartottam országszerte (Dombóvárott, Kaposvá­rott is), úgy, hogy nyaralni sem mehettem el - itt a kerületben pocsék időjárás miatt sajnos elma­radt. ígérem, hogy a fuccsba ment találkozást, beszélgetést pótolom.- Elköszönésiil egy kijelentő mondat: 2000- ben olimpia lesz Sydneyben.- Hallottam róla. Addig mégegyszer „el kell úsznom Perthbe és vissza - és pár hosszot itt a Császárban”. Ha nem jön közbe semmi rossz, akkor ott leszek. Rajk András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents