XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. január / 1. szám
„ XIII. KERÜLETI 5] Egyháztörténeti honismeret Volt egyszer egy Magdolnaváros Szűkebb lakóhelyüket vagy szülőföldjüket szerető XIII. kerületiek lelkes csoportja látogatja rendßzeresen a XIII. kerületi Helytörténeti Klub foglalkozásait az Ujlipótvárosi Klub-Galériában. Az egyik itt elhangzott nagysikerű előadás „Magdolnaváros és Külső-Magdolnaváros Egyházközségének rövid története” az ott működő egyházi intézmények kultúraápoló és oktató tevékenységét mutatta be. D 'r. Dömötör Ákos klubvezető megnyitó szavai után dr. Hajnal Róbert plébános a Béke téri plébánia rövid történetét ismertette. A második világháború előtt jelentős karitatív és kulturális munkát végző templomot a századelőn még 50, 60, 90 ezres létszámmal működő egyházközségek munkájával elégedetlen katolikus hívők igénye hívta életre. A mai XIII. és XIV. kerület jórészt akkor még a Terézvároshoz tartozott, amely természetesen nem tudta maradéktalanul összefogni e hatalmas terület rendszeres hitéletét. A környék egyetlen istentiszteleti helye a Huba utcai templom volt, amely szerzetesi templomnak és nem plébániának épült 1896-ban. Ezért 1910-ben Templomépítő Egyesületet hoztak létre, és két év múlva megépült a Szent László utca 26. számú ház udvarán egy kápolna, amelynek első emeletén létrehozták a lelkészi lakást is. Amikor 1916-ban a „kihelyezett lelkészség” ún. „helyi lelkészséggé” alakult át, megkezdődött itt az anyakönyvvezetés is. Ez a városrész helytörténeti adatainak a szempontjából is emlékezetes esemény. A húszas években jelentős karitatív és kulturális tevékenység bontakozott ki az egyház- község szakosztályaiban és egyesületeiben. Havonta sikeres művészesteket, kultúrdél- utánokat és előadás-sorozatokat rendeztek a hívők körében. Karitatív tevékenységük kezdetben a rászoruló gyermekekre terjedt ki, akiknek vasárnap délutánonként diavetítéseket, színdarabokat, uzsonnát rendeztek. Többszáz szegény gyermek kapott a Mikulás-esteken, a karácsonyfa-ünnepeken sze- retetcsomagot, ruhaneműt. Üdültetési akciójuk során külföldi családoknál, illetve Viseg- rádon, Gödöllőn és Hűvös- völgyben nyaralhattak a rászoruló hívek gyermekei. Egésznapos kirándulásokat szerveztek cirkuszba, a Városligetbe, az Állatkertbe. 1923-tól pedig bekapcsolódott az egyházközség a szervezett segélyakciókba és ínségstábot hozott létre. Az adatok szerint évente 400 nyomorgó családot segélyeztek. . jelenlegi Béke téri templom felépítését 1927-ben határozták el, mert a kápolna kicsinek bizonyult. Petrovácz Gyula tervei alapján az 1928. december 2-i alapkőletétel után egy évvel elkészült az új templom és plébánia, amelyet Szent Lászlóról neveztek el. Az építési költségek majd felét gyűjtéssel teremtették elő. Művészi értéke van a márvány főoltárnak és a felette lévő hatalmas gótikus számyasoltárnak, amelynek táblaképeit Molnár C. Pál festőművész készítette. Ezt megelőzően a hívők magas száma miatt kivált 1923-ban a Tripolisz egyházközség, 1943- ban pedig a külső-magdolnavá- rosi (Rokolya utcai) plébánia, majd a Vizafogó egyházközség. A Lehel téri plébániától pedig idecsatoltak néhány utcát. 1962-ben elvégzett nagyarányú újjáépítésről. Az egyházközség jelenlegi kultúraápoló és oktató tevékenységének jelentős bázisa a Szent László Kultúrotthon és a Jerikó Keresztény Gimnázium, amelynek munkájáról dr. Bokori István igazgató tájékoztatta a Helytörténeti Klub tagjait. A Szent László Egyesület 1989. november 20-án jött létre a célból, hogy a Rokolya utca 28. számú épület emeletén lévő templom alatt a földszinten a kultúrotthont helyreállítsák. Ez a Magyar Honvédség, a hajógyár és sok más szervezet segítségével megtörtént. A Szent László Kultúrotthon a térséghez tartozó 20 ezer ember kulturális igényét segít kielégíteni magas színvonalon. Például az Irodalmi Színpad Moliére, Mó- rus Tamás művét és Németh László VII. Gergely című színművét adta elő. Családsegítő szolgálatot, Nyugdíjas Klubot működtetnek és filmvetítés áll az érdeklődők rendelkezésére. A Látássérültek Klubjában vakok, gyengénlátók és látók közösen vesznek részt az Irodalmi Színpad tevékenységében. A Klub elnyerte a művelődésügyi minisztérium félmillió forintos projektjét, a XIII. kerületi önkormányzat- gpdig 1989- től folyamatos szakmai és anyagi támogatást nyújt. Együttműködés alakult ki a Vakok Állami Intézetével, a Gyengénlátók Intézetével. Megalakították a Jerikó Humán Egyletet, ebből jött létre a Jerikó Keresztény Humán Egyesület - nevét Jerikó városról kapta, ahol Jézus meggyógyított egy vakot. Már 1990-ben megérlelődött az a gondolat, hogy a Kultúrott- honban jöjjön létre egy kisebb gimnázium, ahol látássérültek is tanulhatnak. így született meg a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium, mely 1995-ben költözött át jelenlegi helyére, az Országbíró utca 46. számú épülettömbbe. A megüresedett helyiség egy részében most a Szent Gellért Társaság működik, a másik rész a Jerikó Intézet kötelékében került a Szent László utcába. A gimnáziumban 110 tanuló folytat tanulmányokat az általános gimnáziumi tanterv szerint. Angol, olasz, német, francia nyelv tanulására van lehetőség, fő fakultációs tárgy az idegen- vezetés, kiegészítő pedig a vendégfogadás különböző szakterülete. A tanárok oktatómunkáját mentálhigiénés program, gyermekorvos, pszichopedagó- gus, szemorvos segíti. Irodalmi színpad, népitánc-csoport, személyiségfejlesztő kör, kosárlabda-csapat, filmesztétika, gépíró szakkörben fejleszthetik képességeiket a látó és látássérült diákok. A, előadásokat követően dr. Dömötör Ákos a mai kerület területén épült templomok településszervező szerepéről és a második világháború előtti kulturális központ jellegéről szólt. Hangsúlyozta a helytörténeti emlékek megbecsülésének a fontosságát. A számos hozzászóló klubtag nemcsak emlékeit idézte fel, hanem ismereteit is kicserélte a szeretett Angyalföldről, mindennapi életük színteréről. Dr. Ruzsicska Mária Ez Azután megemlékezett az előadó az 1944-45-ös ostrom nehéz napjairól, az újjáépítésről, valamint a háborút követő hitéleti fellendülésről, végül az Megnyílt a Pannónia Klub Decemberben megnyitotta kapuját a Pannónia Klub a Pannónia utca 18. számú házban. Ez a kellemes és célszerű helyiség valójában a XIII. kerületi Önkormányzati Képviselő és Vállalkozói Klub nevet viseli nevéből következően zártkörű, csak tagsági igazolvánnyal látogatható. A Ktub hétfőtől péntekig 13-22 óráig tart nyitva. Érdeklődni lehet a 270-1723-as telefonszámon. Dr. Tóth József polgármester szalagátvágással avatja fel a klubot. ,Ha büszkék rám a kerületben, én is büszke vagyok a figyelmességükre” Rózsa Norbert az ezüst-párti aranyérmes A dombóvári születésű Rózsa Norbert iskolás koráig semmi jelét nem mutatta annak, hogy az ország és a világ valaha valamiért tisztelettel emlegeti majd a nevét. Jószabású gyerek volt, szó se róla - ilyen azonban több is akadt. Elsőrendű kézilabdás édesanyja, Zsombori Zsuzsanna (ez az egyetlen sport-előzmény a családban) mindenesetre a város sporttagozatos iskolájába Íratta be. „Norbi” akkor még nem tudott úszni és - ezt már ma mondja, tréning után, a Császár Uszoda mellett működő Don Pepe vendéglőben, ahol beszélgetünk - nem is szerette a vizet. Kedvező testalkatát számbavéve a tornatanár igazgató sportág választásul az úszást ajánlotta. Édesanyja helyeselte (ennek lehetett bizonyos lélektani magyarázata is, erre még visszatérünk).- Nem szerettem a vizet, de hamar megtanultam úszni - méghozzá legelőbb is sprintelni - emlékezik a világnak jelenleg legjobb rövidtávú mellúszója. - Nem mondhatni, hogy túl gyorsan kitűntem, csak majd harmadik-negyedikes koromban. Időimet látva indítottak az Országos Úttörő Korcsoportos Bajnokságon. Megnyertem. A következő évit ismét.- 1987-ben Széchy Tamás látott a medencében, felhívtam rám a figyelmet. A Honvéd szakosztályvezetője, Kliment Frigyes lejött Dombóvárra, beszélt a szüleimmel. Felengedtek Budapestre, a XI. kerületben működő akkori Latinca Sándor Kollégiumba. Levelezőként folytattam az iskolát Csepelen a Dolgozók Gimnáziumában, előbb a Honvéd, majd az Újpesti Dózsa (ma UTE), majd a BRSE (Budapesti Rendészeti Sport Egyesület) versenyzőjeként. Ekkor már mindenütt mellúszóként - szakemberek egyértelműen ezt ítélték testalkatom, mozgásom szerint a leginkább ígéretesnek.- Erős a gyanúm, hogy igazuk volt.- Valószínű. Több hozzáértő szerint sikereimet elsősorban annak köszönhetem, hogy gyorsaságot és állóképességet arányosan sikerült ötvözni bennem, illetve magamban.- Ezt a megállapítást is igazolva látod?- Igen, de azért ehhez több dolgot hozzáfűznék. Mindenekelőtt azt, hogy ez alighanem minden, az úszáshoz hasonló, sportágban szükséges, kivált rövid távokon. És, ami fontosabb, nagyon büszke vagyok váratlan Athén-i, Perth-i világcsúcsaimra, háromszoros világbajnoki címemre, de hasonlóképpen londoni harmadik helyemre az akkori világcsúcstartó Adrian Moorhouse mögött, második helyemre Perth- ben 200-on és barcelonai helyezéseimre, ahol mindkét távomon (100 és 200) „csakmásodik” lettem. A idézőjeles hangsúllyal azt akarom kifejezni, hogy ellenszenvesnek tartom ezt a fajta szóhasználatot. Én nagy „második hely párti” vagyok. Nagyon jól tudom, hogy ellenfeleim ugyanazt csinálják végig, amit én. Valameny- nyien úsztunk annyit.a Barcelona és Atlanta közt eltelt négy év alatt, amivel - saját példámmal - megtehették volna a Budapest-Perth közti távolságot oda-vissza. És akkor még párszáz hosszot a Császárban. A végeredmény századmásodperceken múlik, mint az atlantai 200-as döntőben is történt, a volt nagyszerű Európa-bajnok, Nick Gillingham ellenében, ahol végüí is Güttler Karcsi „csak második”, az említett favorit „csak harmadik” lett. Mind Furcsa volt látnom a minap Szegedi úti lakótelepünk egyik lakóházának földszinti kiskereskedésében megelevenedni a múltat.- Bácsi, van tíz forintja? - szólított meg egy 10 év körüli joggin- gos fiúcska.- Nincs - vetettem oda csak amúgy félvállról, és bementem az üzletbe. Túl jól öltözött ahhoz, hogy adjak neki, gondoltam magamban. Sorbanállás közben azonban felerősödött bennem egy érzés, amely nagyobb fájdalmat tud okozni, mint a legelvetemültebb középkori kínzóeszközök. Ez pedig a lelkiismeret. Lehet, hogy csokira kellett neki a pénz, vagy ami még ennél is rosszabb, kenyérre? De hát ahhoz túl jól volt öltözve. Ezek, a gondolatok jártak a fejemHárom szál cigi ben, amikor betoppant a kis kére- gető.- Kérek három szál cigit - mondta, és a pultra tette apróját. Darabra cigit? Jól hallottam? Eszembe jutottak a régi trafikos bácsik, akik ötösével előre csomagolták a Munkást vagy a Szimfit. A hatvanas évek vége felé már megszűnt ez a fajta gondoskodás, a díszes külföldi dohányárut nem bontották meg. Manapság már népszerű popénekesünk is azt harsogja, hogy „Marlborót szívunk, s nem Munkást”. És akkor itt van ez a tökmag, és kér három szál cigit. Kíváncsian néztem a kiszolgálóra, vártam, hogy mi lesz. A boltosnő szó nélkül elővett egy már megkezdett Sopianaet, és átadott belőle három darabot. A srác kiment, az ajtóban már várta hasonkorú haverja.- Sikerült - szólt oda, és eltűntek. Minden bizonnyal nem ez volt az első akciója, a boltosnak úgyszintén, hiszen egykedvű közönnyel szolgálta ki őkéimét. Csak remélni tudom, hogy nem ők pöfékelték el a koporsószöget, hanem hazavitték a papának vagy mamának. S ha mégsem? Nem kellene valahogy jobban odafigyelni rájuk? Vagy már annyira rosszul megy a bolt, hogy szálanként is hajlandóak eladni a cigarettát a kicsinyeknek? (K. I.) a ketten megérdemeltek volna egy-egy himnuszt, nem említve Széchy Tamást, aki sikertelenségek után lelket öntött magyar fiaiba. Az ilyen eredményeket lebecsülni, elérőiket fitymálni, „leírni” korlátoltság és jellemtelenség. Okom van a kifejezésre.- Sejtem az okot. Nem kívánsz beszélni róla?- Ellenkezően, nagyon is kívánok. Barcelona után személyem körül olyan légkört teremtettek, az elhíresült Zemplényi-ügyben olyan nyálazás célpontjává tettek, amilyent nem tudtam elviselni. Jó érzéssel nem is lehet. Egy dolog volt fontos számomra: minél messzebb kerülni innen. Szeretett, nagyra becsült nevelő edzőmnek, mai napig jó barátomnak, a Kaposvárott élő Kecskés Andreának nagy mértékben köszönhetem, hogy nem hagytam abba az egészet. Fehér Ágnes barátnőm is kitartott mellettem. Együtt mentünk el jó messzire. Nevezetesen öt év előtti nagy sikereim városába, az ausztráliai Perth-be. Az ottaniak - magyarok és nem magyarok - megértéséért, segítőkészségéért köszönettel tartozom. Annyit mondhatok: jó ott élni. Mi azonban - bár itthon sok légből kapott dolgot összehordtak rólam - idővel haza akartunk jönni. 93 végén aztán, amikor máig edzőm, Széchy Tamás a gárdával kinn táborozott - remélvén, hogy itthon elcsitultak már a személyem körül gerjesztett pocsék viharok - haza is jöttünk. Mostani klubom, az OTP Sport-Plusz S. E. bizalommal fogadott. Dr. Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, Gyárfás Tamásnak és persze Széchy Tamásnak külön is köszönet a segítségért. És mindazoknak, akik hasonlóan viselkedtek. Lezárva ezt az epizódot: ezen a Barcelona-Budapest-Perth-Budapest „hosszú távon” sok tapasztalatot szereztem.- Ugorjunk Atlantába. Elmondható néhány szóban, hogy sikerült győznöd?- Azt hiszem, csakis néhány szóban mondható cl. Az amerikai felkészülés, akklimatizálódás kitűnő volt, mestereimnek köszönhetően formaidőzítésem is. A döntő napján délelőtt nehéz elődöntőben jól úsztam, délután a legnagyobb ellenfelem melletti kőről startoltam.így hát figyelhettem őt. A feladatom az maradt, hogy 150-ig ne szakadjak le Gillinghamről, a maradék 50 méteren pedig próbáljam legyőzni. És ez - ha hajszállal is - de sikerült.- Hadd „ ússzak el” a szigorúan sport témától. Említett barátnőd is úszó?- Olyannyira nem, hogy nem tud úszni. Akárcsak édesanyám. Ha ráérnék, indíthatnék egy családi úszó-tanfolyamot. Fehér kisasz- szony szép szakmája, hogy olykor „Fehér” és piros „Rózsát” kössön - tréfán kívül: a virágkötés művésze. De az emberi kapcsolatoké is.- Az időrabló úszáson kívül marad időd valami más passzióra ?- Marad, de nem sok. Zenehallgatásra mindenképp, az úgynevezett komoly zenétől a popig, minden műfajban. Táncolni is szeretek, de nem vagyok jó táncos - remélem tudok még fejlődni. Es - meglehet, a gyors előre haladás iránti elemi kényszer teszi - nagyon szeretem az autókat. Az olimpiai aranyérmesek között kisorsolt kocsival szerencsém volt, az enyém lett. Nem akármi: egy Cabrio BMW.- Tekintettel a XIII. kerület „Hírnök” lapjára megkérdezem: van valamelyes kapcsolatod legszűkebb hazáddal, Angyalfölddel?- Örülök, hogy itt is köszönetét mondhatok a kerület lakóinak és vezetőinek. Az önkormányzat már Atlantába gratuláló táviratot küldött nekem, a közelmúltban kitüntetett és megjutalmazott. Ha ők büszkék rám, én is büszke vagyok figyelmességükre. Azokéra is, akik eljöttek köszöntésükre (Kovács Pisti volt a másik angyalföldi „aranyos”), a Vizafogó testnevelés tagozatos iskola tanulóinak szép virágaira. A lurkók láttán dombóvári pajtásaim jutottak eszembe. Megbeszélt élménybeszámolóm, amelyhez hasonlót sokat tartottam országszerte (Dombóvárott, Kaposvárott is), úgy, hogy nyaralni sem mehettem el - itt a kerületben pocsék időjárás miatt sajnos elmaradt. ígérem, hogy a fuccsba ment találkozást, beszélgetést pótolom.- Elköszönésiil egy kijelentő mondat: 2000- ben olimpia lesz Sydneyben.- Hallottam róla. Addig mégegyszer „el kell úsznom Perthbe és vissza - és pár hosszot itt a Császárban”. Ha nem jön közbe semmi rossz, akkor ott leszek. Rajk András