XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. november / 11. szám

XIII. KERÜLETI Öt új rendezési terv r “Sedi meg A XIII. kerületi Önkormányzat 1997. december 6-án a margitszigeti Thermál Hotelben - immár hagyományosan - harmadik alkalommal rendezi meg Vállalkozói Bálját. A tiszta bevételt a „XIII. kerület Gyermekeiért” közalapítvány javára ajánljuk fel. Szándékunk, hogy a XIII. kerületben működő vállalatok, in­tézmények vezetői, vállalkozói találkozhassanak egymással, az országgyűlés és az önkormányzat képviselőivel. Reményeink szerint rendezvényünk tovább segítheti, erősítheti együttműkö­désüket, együttműködésünket, üzleti, munkatársi, illetve baráti kapcsolataik, kapcsolataink kialakulását. Kerületünkben a kis- és nagyvállalkozások száma évről évre emelkedik. Annak érdekében, hogy senki se maradjon ki a bálon való részvétel lehetőségéből, várjuk az érdeklődők telefonjait: 270-6022. Jelentkezés esetén részletes programunkkal levélben megke­ressünk Önöket. Holopné Schramek Kornélia a kuratórium elnöke I UU Mk. üli‘~'"*■ i dr. Tóth József polgármester TgV is lehet! A pocsolya nem leküzdhetetlen A Váci út-Meder u. -Újpes­ti Duriaág által határolt te­rület rendezése A hajógyár, illetve kazán­gyár területén lassan megszű­nik az ipari termelés. A terme­lés helyét más funkciók és más tulajdonosok vették át. A jövőben ez a terület a szolgál­tatás, kereskedelem, lakás cél­jait szolgálja ki majd. Kerüle­tünkben az ilyen folyamat nem ismeretlen, hiszen ugyanez játszódott le a század elején, amikor a mai Újlipót- város helyén működó' egykor világszínvonalú üzemeket bontották le azért, hogy he­lyükre modem lakótömböket építhessenek. A Hajógyár te­rületének rendezése egy na­gyobb, összefüggő városrész átformálásának része. A XIII. kerület képviselő-testülete nemrégen hagyta jóvá a Váci út-Rákos patak-Duna folyam által határolt rész, valamint a Népsziget rendezési program­ját. A programban szereplő részek három ütemben kerül­nek végleges jóváhagyásra. Elsőként az ún. Hajógyár te­rülete. A területen új utcák nyílnak, amelyek a kialakult városi tömbök kiszolgálását biztosítják. Az új utcák alatt új közműhálózat épülhet. Az ingatlan gerincén haladó ipa­vágány még hosszú éveken át megmarad, tőle keletre és nyugatra egyirányú utak épül­hetnek. Nagyon fontos eleme a tervnek, hogy a Duna mentén egy széles, zöld gyalogos kor­zót teremt, amely a belvárosi­hoz hasonló partfalakkal, il­letve lépcsőkkel kapcsolódik a vízhez. Az utak, és parti korzó kije­lölése után szabadon maradó területrészek építhetők be. A Váci út mentén további üzleti épületeknek ad helyet, a Duna mentén lakó- és szállásépüle­tek épülhetnek, mintegy 6-7 emelet magasságban. A Teve-Kerekes-Pap Ká­roly és Csongor utcával ha­tárolt tömb részletes rende­zési tervének módosítása Régen rehabilitációra kije­lölt terület a Teve utca és Pap Károly utca közötti két lakó­tömb. A környéken az utóbbi időben elkészült beruházások, mint pl. az ORFK, Nyugdíjfo­lyósító stb. a kerületet felérté­kelték és újra az érdeklődés középpontjába állították. Mi­vel itt egy új hivatali negyed van kialakulóban, a Budapest Főváros Önkormányzata úgy határozott, hogy a Fővárosi Levéltárat a Teve utcában lé­vő ingatlanán kívánja elhe­lyezni. Az elhatározás után az eddigi lakótömbök céljára fenntartott telkeire egy olyan módosított rendezési tervet készítenek, amely a levéltári funkció körülményeit hivatott megteremteni. A módosított terv a Levéltárat a címében szereplő zárt sorú utcatömbön belül helyezi el a Teve utca és Csongor utca sarkán. A tömb többi része továbbra is lakó­célú, tervbe véve a benne lévő lakások korszerűsítését, reha­bilitációját. A Váci út-Rákos pa- tak-Röppentyű u. -Rozs­nyói u. által határolt terület részlete rendezési terve A címben szereplő rész a XIII. kerületi Rákos patak menti fontos zöldterületének eleme. A terület nagyobbrészt ma is sportterület (Láng pálya stb.) és a rendezés után is az lesz. Két részre oszlik, a Váci út menti, illetve a Lomb és Röppentyű utcák közötti rész­re. Az előbbinél a terv az ott lévő szakközépiskola 8 tante­remmel történő bővítését irá­nyozza elő. Az utóbbi sportte­rületet a rendezés korszerű sportcentrummá emeli. Á kor­szerűséget elsősorban, új, pá­lyák megépítése jelenti. A pá­lyák kihasználására olyan há­zak épülhetnek, amelyek lelá­tókat, fedett sportlétesítmé­nyeket, vendéglőket, szállás­helyeket tartalmaznak. Egy nagyobb fedett csarnok meg­építésével is számol a terv, ahol uszoda, vagy fedett pálya lehet. A meglévő lőtér korsze­rűsítve a jelenlegi helyén mar­tad. A sportterek alapvetően továbbra is a labdarúgáshoz igazodnak. Lesz nagy-, illetve edzőpálya, de épülhetnek te­niszpályák, és egyéb labdapá­lyák is. A Róbert Károly krt. -Vi­segrádi u. -Véső u. és Esz­tergomi út által határolt te­rület részletes rendezési ter­ve A Szikra Lapnyomda az 1970-es években épült nagy­üzem. Építésekor nem szá­moltak azzal, hogy környeze­te ilyen ütemben és méretben humanizálódik. A nagy telek­tömböt elfoglaló épülettömeg ma már egyre idegenebb a környező házak között. A nyomda tulajdonosa elhatá­rozta, hogy északi épület­tömbjét egy telekterülettel le­választja a nagy birtoktestről és eladja kereskedelmi célra. A rendezési terv ezt a lehető­séget kívánja szolgálni. A leg­fontosabb eleme, hogy a je­lenlegi Árboc utcát meg­hosszabbítja (a nyomda terü­letének terhére) és összeköti az Esztergomi úttal. így, a nagy nyomdai telket két rész­re osztva, kialakul egy új ke­reskedelmi terület, amely egy meglévő épületből, továbbá építhető csarnokból, valamint az őket kiszolgáló parkolóból áll. Fontos kereskedelmi igényt elégíthet ki, amennyi­ben valamelyik vállalkozó él a lehetőséggel, hiszen a szó­ban forgó terület forgalmi közlekedési csomópontba esik. A Gyöngyösi sétány és kör­nyezetének részletes rende­zési terve A Gyöngyösi sétánynak is­mert parkos tér rekonstrukció­ra szorul. A terv a rekonstruk­ció lehetőségét tárja fel és egyben egy-két szükséges építmény elhelyezését és bő­vítését is segíti elő. A legelső építési SZándék"é§y, a környé­ket ellátó orvosi rendelő meg­teremtése, amely a Gyöngyösi út melletti részen lenne. A to­vábbi szándék a gyógyszertár bővítése, valamint kisebb vendéglátó helyek elhelyezé­se. Olyan épületek megépíté­sét segíti csak a terv, amely a park emberi léptékbe illeszt­hető, tehát földszintes, max. 1 emeletes. A terv helyet keres a terület régi gondjait enyhítő gépkocsitárolásnak is, ame­lyet a park alatt helyezhetnek el kisebb-nagyobb zöld lom­bok alá. A ma már beérett nö­vényzetet újabb telepítésű egyedekkel bővítve, a kerület egyik legnagyobb parkja jöhet létre. Valamennyi terv megte­kinthető a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Fő­építész irodájában. (III. emelet, 56.) Történetünk a Váci út-Tu- taj utca-Visegrádi utca -Bes­senyei utca által határolt, há­rom, hosszan elnyúlt épületet magába foglaló, egyébként parkosított tömbön belül ját­szódik. Az időpont szeptem­ber közepe, reggel 8 óra. Az eső esik. Főhősünket ez nem bosszantja, végül is itt az ősz, ez természetesnek mondható. Lelkiállapota nyugodt, ki­egyensúlyozott, tisztában van emberi értékeivel, az esedékes befizetéseket már régen telje­sítette, így hát bizakodva te­kint a kezdődő nap elé. Átmeneti kabát, ernyő van nála, a biztonsági zárat kettő­re fordította, még átvillan az agyán az a pillanat, amikor a gázfőzőt elzárta. Ellenállás nélkül jut túl a bejárati ajtón, amikor is az épület előtti szer­vizúton egy éppen akkor elha­ladó gépkocsi - zutty! - bete­ríti egy hieglehéfősén nagy pocsolya teljes űrtartalmával. Szenny, sár, mocsok minden rajta és körülötte. A spanyol inkvizíció teljes kelléktára lepereg a szeme előtt, azonban mint a vád kép­viselője, még szigorításért is fellebbezne, amikor az „elkö­vető” után tekint. Annak azonban már se hí­re, se hamva. Menne panaszra minden lé­tező hatósághoz, de egyszerre csak jobb ötlete támad. Megkeresi a lakókörzeté­nek önkormányzati képviselő­jét, Müller Károlyt. Az ese­mények innen kezdve felgyor­sulnak. A képviselő nagy el­szántsággal és rutinnal kezébe veszi az ügyet. Helyszíni szem­léket hív össze, ahol a Polgár- mesteri Hivatal helyreállításo­kért felelős Tulajdonosi Osztá­lyával együtt megállapítják, nem a gépkocsi vezetője a „bűnös”. Sajnálatos, de az épületek közötti szervizutak elöreged­tek, néhol megsüllyedtek a „vízelvezetési együtthatójuk” pedig nulla. A képviselőn azonban nem fog ki egy nulla nagyságú együttható. Tudja, hogy itt nem az a kérdés, hogy mit hogyan nem lehet megcsinálni, hanem a megol­dásra kell koncentrálni. A szakmai feladat adott, az épü­letek közötti szervizutakat fel kell újítani, és ugyanitt a köz­lekedés biztonsága érdekében a forgalomtechnikát is felül kell vizsgálni. A képviselő lendületét az sem töri meg, hogy a kivitelezés felgyorsítá­sa érdekében, a beruházás fi­nanszírozásáért keményen lobbyznia kell. A Tulajdonosi Osztály szintén gyors intézke­dése nyomán mindössze két hét alatt az említett terület szervizútjai új aszfaltszőnye­get kaptak, amelyről az esővíz most már futva távozik a köze­li víznyelőkbe, elejét véve egy esetleges fröcskölődésnek. így is lehet! Kisebbségi nap az angyalföldi őszben Az „Angyalföldi Ősz” ren­dezvénysorozat keretein belül szeptember 26-án kisebbségi napot tartottak az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. A program ke- rekasztal-beszélgetéssel in­dult, melynek témája az 1993- ban elfogadott kisebbségi tör­vény volt, illetve annak kü­szöbön álló módosítása. A be­szélgetést vezető Ács Zoltán, a Magyar Televízió főszer­kesztője vitaindítóként a kö­vetkező kérdést tette fel: ment-e előre a világ a kisebb­ségi törvény elfogadása óta? Az első hozzászóló Ham­buch Géza, a XIII. kerületi Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsenek megfelelően tisztázva a kisebbségi önkor­mányzatok pénzügyi lehető­ségei, pontosabban: a telepü­lési önkormányzaton múlik, hogy milyen módon és milyen mértékben támogatják a ki­sebbségi önkormányzatokat. Hozzátette: ebből a szem­pontból kerületünkben kedve­ző a helyzet. Előrehaladást pedig az oktatás területén, a nyelv és a kultúra ápolásában látott. Bogdán Béla, a XIII. kerü­leti Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke szerint vi­szont a kerület egyáltalán nem nyújt kiemelt támogatást, mint mondta: más kerületek, illetve települések sokkal jobb feltételeket biztosítanak. Ezen kívül fontosnak tartotta meg­említeni, hogy a kisebbségek­nek nincs pénzük önálló in­tézmény működtetésére, vala­mint hiányolta a segítőkészsé­get és az útmutatást. Szentpéteri N. Elemér, a ke­rületi Örmény Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke követke­zett felszólalásra: a kisebbsé­gi önkormányzatok nem ren­delkeznek valódi jogosítvá­nyokkal. Hozzátette: a ki­sebbségek maguk sem tudják, hogy mit akarnak, mit akar­hatnak. Heinek Ottó, a Nemzeti Et­nikai és Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese azt fejtette ki, hogy bár nem lehetünk mara­déktalanul elégedettek a vita­tott törvénnyel, szerinte ment előre a világ a törvény által. Legfontosabbnak a feladattá­mogatás megoldását tartotta. A napot fotó, népművészeti és képzőművészeti kiállítás megnyitója, valamint az igen lelkes közönség előtt megtar­tott gálaműsor tette teljéssé. Ne felejtsük: „A világon a kisebbségek abszolút több­ségben vannak!” Oláh Lehel K. I. Bessenyei utca A jegyző közleménye 1997. október 6-án a XIII. kerületi Önkormányzat részéről Dorogi Gabriella alpolgármester, Forgóné Kroboth Zsuzsanna igazgatási osztályvezető, Szőke Antalné piacvezető és az én rész­vételemmel, valamint a Lehel piaci kereskedők részéről a „Lep­ke ” érdekvédelmi szervezetet képviselő négy vezetőségi tag rész­vételével megbeszélést folytattunk a piac Bulcsú utcai szaka­szán kifogásolt higiénés viszonyokról és a környéken lakók nyu­galmát zavaró körülményekről. Megállapodtunk, hogy a lakos­ság érdekeit figyelembe véve törekszünk mind nappal, mind éjszaka a felmerült problémák rendezésére, amelyre két hét tü­relmi időt szabtunk. „ „. , ,, „ Dr. Sinka József jegyző A közelmúltban egy budapesti I. kerületi ház padlásán tűz ütött ki. A tűz oka elektromos vezeték meghibásodása volt. Az ötemeletes bérház padlásterébe épített lakások részben leégtek, míg a negyedik emeleti lakásokat az oltásból fakadóan érte ká­rosodás. A ház intézőbizottsága elnökének - annak ellenére, hogy egyetlen hivatal sem packázott vele, bár mindenhol rop­pant körülményesen jártak el - meglehetősen sok időt kellett ar­ra szánnia, hogy a ház helyreállítását és a lakók kártalanítását el­intézze. Először a leégett tetőt kellett elbontani és ideiglenes tetőt épít­tetni, majd föltárni a födém állapotát. Közben folyamatosan tár­gyalt az OTP-vel a felújításhoz szükséges hitel ügyében, a Föld­hivatallal a tulajdoni lapok ügyében és a biztosítókkal, akiknél a lakók saját biztosításaikat megkötötték. A háznak ugyanis közös biztosítása nem volt, ami a közös képviselő felelőtlenségének tudható be. A ház lakóinak csupán harmada rendelkezett bizto­sítással, így nekik legalább nem kellett hitelt igénybe venniük a felújítás finanszírozására. Akiknek nem volt lakásbiztosításuk és nem tudták megfinanszírozni a százezres nagyságrendre rúgó la­kásonkénti költséget sajnos hitelt kellett felvenniük, melyet az intézőbizottság elnöke nem kis fáradságának köszönhettek. Mindez azonban elkerülhető lett volna, ha a ház rendelkezik társasház-biztosítással, melynek keretei között a lakóház az Egy tűzeset tanulságai alaptól a tetőig biztosítva van, így a vegyes tulajdonú épületek önkormányzatra eső tulajdoni hányadrésze is védelem alatt áll. Ebben az esetben az ilyen jellegű károknál a biztosítóval való egyezkedés jócskán egyszerűsödik, hiszen a kártérítés nem függ az egyes tulajdonosok, bérlők biztosítottságától, esetleg nemtö­rődömségétől. A Providencia többlakásos lakóépület-biztosítása kínálja eze­ket az előnyöket a társasházak számára. A közösképviselők ügy­intézését e biztosítási forma egyszerűbbé teszi, gondoljunk csak a kárrendezésre. Ebben az esetben például egyetlen biztosítóval kel­lett volna tárgyalnia. Ugyanakkor előnyös az egész ház számára is, mivel a Providencia a hosszúlejáratú szerződések esetén ked­vezményt ad és nem utolsósorban a közösen fizetett díj kedvezőbb a lakók számára, mintha egyenként kötnék meg biztosításaikat. Természetesen az ingóságokra ebben az esetben is tanácsos biztosítást kötni. A Providencia a lakók számára korszerű ingó­ságbiztosítást kínál, melyet számos kiegészítő-biztosítás lehető­ségével az Ön igényeihez igazít. Visszatérve a fenti példához, ha a háznak lett volna társasház­biztosítása az intézőbizottság elnökének csupán egy biztosítóval kellett volna tárgyalnia és a biztosítással nem rendelkezőknek sem kellett volna hitelért folyamodniuk. Sok vesződséget és utá­najárást takaríthatott volna meg magának és lakótársainak, nem beszélve a költségekről, melyekkel számolniuk kell a lakóknak. Ebben az évben immár második alkalommal vehetnek részt a Providencia társasházbiztosítással rendelkező ügyfelei nyere­ménysorsoláson. A sorsolás nyertesei - 31 társasház - visszanye­ri éves biztosítási díját (maximum 500 000 Ft-ig), melyet a ház állagának megóvására, felújítására, korszerűsítésére használhat fel. Az akció célja, hogy a biztosító ne csupán a bekövetkezett kár esetén legyen partner, hanem a kármegelőző tevékenység során is, hiszen fontos, hogy az általa biztosított házak lakói biztonsá­gos körülmények között éljenek. Amennyiben felkeltettük érdeklődését az alábbi telefonszá­mon további, részletes információval szolgálunk. (x) TÉpK: Providencia Biztosító Rt. Angyalföldi Kirendeltség T: 153-0028, 153-0725, 302-4036 PROVIDENCIA OSZTRÄK - MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. k k A

Next

/
Thumbnails
Contents