XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997. november / 11. szám
XIII. KERÜLETI ^ Képernyőn kíwflli találkozás Bauer Ilonával Jelentkezzék újra havonta kétszer a Civil ' Kedvezőbb körülmények újabb gyermekintézményekben Az utóbbi hónapokban további kedvező átalakulások történtek a kerületi gyermekintézmények jobb feladatteljesítése, építményeik és helyiségeik ésszerűbb felhasználása érdekében. Két ilyen gyarapodó intézményt keresett fel október 17-én dr. Tóth József polgármester és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester. Látogatásukra a Hírnök is elkísérte őket. Különös gondoskodást igénylő gyermekek játszókertje Játszókerti vizit. Jobboldalt dr. Tóth József, Holopné Schramek Kornélia és Locsmándi Alajos Ma már az országban sokan tekintik barátjuknak, közösségi törekvéseik és harcaik szövetségesének Bayer Ilonát. Ezt a Magyar Televízióban általa több mint öt év óta szerkesztett és vezetett Civil kurázsi című műsorának köszönheti, amint hogy e műsor nézői is sokat köszönhetnek neki. Fáradhatatlanságához és harcosságához egész megnyerő lénye párosul, ezért szeretjük. S ha ehhez hozzátesszük, hogy nap nap után innen indul munkába és ide tér haza, civil közérzetének jórészét tehát innen, a mi kerületünkből „szerzi be”, meghatároztuk az indokát, miért kérte meg őt lapunk az itt következő beszélgetésre.- Hogyan is állunk hát, kedves Ilona, ezzel a helyi közérzettel?- Lakosként 12 éve véletlenül kerültem ide a XIII. kerületbe. Addig Budán, a Bimbó út alján laktam a családommal társbérletben. Hát, az nem volt valami kellemes, leginkább arra vágytam, hogy legyen végre saját konyhám. Körülnéztünk a fővárosban, hol találunk magunknak kedvezőbb otthont, s azt itt, a Visegrádi és Balzac utca sarkán lévő házban találtuk meg. Harmadik gyermekünk, Szofi már itt született, ő tehát tősgyökeres XIII. kerületi lakos.- Vagyis jó itt lakni. Nemde?- Ez a patinás környék nyüzsgő élettel körülvett békés menedékem, emiatt kedvelem. Bent lakom a város szívében, csaknem minden más célpontom jól megközelíthető. Régebben a házunk körül kanyarodott be a 12-es és 14-es villamos, jó hogy ettől megszabadultunk, de szomorú, hogy sem egy fa, de még egy fűszál sincs a közelünkben. Ha csemetefákat ültetnének, talán a rettenetes parkolási helyzet is javulhatna. Aztán itt a rengeteg kutyapiszok az utcán, alig győzzük kerülgetni. Én korábban a szülővárosomban, Szolnokon laktam huzamosabb ideig, azaz 24 évig, azt a lakhelyemet is ugyanolyan szeretve kritizáltam, mint ezt a mostanit.- Közérzetének másik részét nyilván a munkahelye, a Magyar Televízió határozza meg. Miképpen?- Ott úgy érzékelem, az 1990-es nagy átalakulás óta szinte semmi nem talált nyugvópontra. Ez egy alkotó ember számára, aki szeretne szépen, tisztességesen dolgozni, nem teremt kedvező munka- feltételeket. Amikor a székház kapuján belépek, az első és majdhogynem az utolsó kedves szót a portástól kapom, amikor mosolyogva visszaköszön. Tudnivaló, hogy a jó entrée nem csak a színpadi világban fontos, nekem is pozitívan határozná meg a munkanapomat, ha utána nem érez- ném a gyomromban az idegességet a helyzetünk és a jövőnk megértéséhez szükséges tájékozottság hiányától, a televízión belüli információs szakadéktól.- Hogyan hat ki ez az állapot műsorainak a készítésére?- Közismert, hogy a műsorkészítéshez szükséges pénz egy részét nekünk kell - ahonnan tudjuk - kikunyerál- nunk. És ez egyre nehezebb. Hét éve, amióta a Zöld hullám - mostani nevén a Zöld övezet- című környezetvédelmi tévéműsor létezik, ott is dolgozom, mint menedzser. Csak hát én nem menedzsernek születtem. Örültünk, amikor a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium másfél éve elvállalta e műsor támogatását. Nem értjük azonban, hogy miért tették át azóta a Zöld övezetet az 1 -es csatornáról a 2-esre, amelyet az ország több területén nem tudnak fogni. Természetesen, s ezt a levelek és a telefonok ritkulásából is lemérhetjük, erősen megcsappant a nézettsége. A minisztérium támogatja, az MTV viszont nem. Jó ez így?- Hát nem nagyon fér össze a közszolgálatiság fogalmával.- A környezetvédelemnél és a civil társadalom közéleti szerepének felkarolásánál aligha lehet - hogy úgy mondjam - közszolgálatibb szerepet vállalnia a közszolgálati televíziónak. S mit tapasztalunk? Azelőtt a Civil kurázsi havonta két félórás műsoridőt kapott. Újabban ez lecsökkent havi egy félórára. De hát mi fér bele havi félórába? Az igényekhez képest aggasztóan kevés.- Hogy most a Civil kurázsira szorítkozzam, amelyet, amikor csak tudtam, mindig megnéztem, tanúsíthatom, hogy nem csak a fontosságával, hanem az érdekességével is megragadott. Már csak emiatt sem értem, miért szegényei, színtelenéi el önmagát a tévé egy jó műsorának a meg- ritkításával. A bátorító és mozgósító erejének a gyengítéséről már nem is beszélve.-Amikor az információhiányunkról szóltam, erre is értettem. Én sem tudom az okát a velem dolgozó kollégáimmal együtt. Pedig a Civil kurázsi megindítását, mint már említettem, mintegy öt évvel ezelőtt, a jelenlegi elnökünknek, Peták Istvánnak köszönhetjük. Az tehát az ő szülötte is. Talán most már nem ér rá úgy odafigyelni. Jelenleg arról sincs értesülésünk, mi lesz velünk a következő év elejétől. A Civil kurázsi adásidejét eddigi fennállása óta többször dobálták ide-oda, ami a nézőt is dezinformálta. Mi megszoktuk, hogy a műsoridőért harcolnunk kell. Pedig itt elsősorban nem rólunk, műsor- készítőkről van szó, hanem a közszolgálatról.- A civil önszervezó'dések, egyesületek, alapítványok formájában, részint segító'i, részint kritikusai az állami szervek munkájának. Hogyan tart tükröt a képernyő a civilszervezetek, a már meglévők és még megszületésre várók elé? Miként tudatosítja bennük társadalmi szerepvállalásaik jelentőségét, s ad hozzá erőt, bátorságot?- A példaadás, a mintamutatás látványával. Rendelkezhet a hatalom is meggyőző, mozgósító energiákkal - ha eszközökkel nem is mindig -, nemes feladatok teljesítése érdekében. Ennél nagyobb hatást azonban csak a cselekvő polgárok, a hasonszőrűek képesek egymásra gyakorolni. Ha a polgárok egyes csoportjának sikerül, miért ne sikerülhetne a másiknak is? Vagy ha törekvéseik során akadályokba ütköznek, miért ne tanulhatnának abból mások? Az erre szolgáló esetek bemutatásával igyekszik hivatását végezni a Civil kurázsi. De azt is tapasztalhatjuk napról nápra, hogy az állam egyre inkább kivonul a polgárai egészségét, műveltségét, jólétét döntően befolyásoló területekről. Az így keletkező hiányok betöltésére, pótlására számtalan civilszerveződés jött és jön létre. Illetve mondhatok számot: ma már mintegy negyvenezer ilyen szervezet működik az országban. Kell hogy legyen köztük kommunikáció, nehéz harcaikhoz ez nagy segítség. A Civil kurázsi éltetője és motorja akar lenni minden hasznos, nem egyszer életmentő kezdeményezésnek, ami az állam erejéből nem telik, s talán már nem is várható el tőle.- Mennyire számíthatnak ezek az akciók a tehetősek szolidaritására?- A vagyonosodó rétegek ma még nem eléggé empatikusok a rászorulók sorsával. Megesik, hogy egy kisnyugdíjas előbb járul hozzá a forintjaival egy embertársa megmentéséhez, például egy külföldi műtéthez vagy kezeléshez, mint egy dúsgazdag. De még a pénz sem minden. A civil kurázsi terjedéséhez kellenek önfeláldozó vezéregyéniségek is. Őket is kötelessége megismertetni a közvéleménnyel a Civil kurázsinak.- Eddig a műsora a XIII. kerületből milyen példát állított a többi kerület és az ott lakók elé?- Helyszíni riportot adtunk a szociális bolthálózatukról, és a vidám udvari előadásokról, amelyet a velem egy házban lakó Szigetvári Gabriella indított el. Keresem a módját, hogy együttműködést alakíthassunk ki a többi kerületi és vidéki helyi lappal; műsoraink propagálása mellett, témaforrásul is szolgálhatnak. Mert ha kevés is a műsoridőnk, szeretnék minél szélesebb témakörből válogatni.- Ennyi vállalása mellett jut- e elegendő ideje a családjára?- Fájdalom, nem annyi, amennyit szeretnék. Sokkal kevesebb fáradtságot és idegességet kellene magammal haza vinnem. Öten vagyunk. A férjem vegyészkutató, a nagyobbik fiam Sonkoly Tamás balett-táncos Baden bei Wien- ben a Stadttheaterben lép fel ötödik éve, Petra lányom a Károlyi Gáspár Egyetem nulladik évfolyamán japán nyelvet tanul az angol és francia mellett, ő már itt járt a szomszédos Gárdonyi Géza Általános Iskolába, Szofi lányom a kerületben volt bölcsődés és óvodás, most a Pannónia utcai Kék Iskola tanulója. Sas György E gy játszóudvar is szolgálhat a kerület örvendetes gyarapodására, kiváltképp, ha olyan gyerekek szabadabb mozgás- és játékigényének a kielégítésére létesítették, akik speciális gondoskodást és felügyeletet igényelnek. Ez az udvar a Lomb utca 20. szám alatti egykori óvoda épületében a ház új pedagógiai funkciójának megfelelően nyert kialakítást. Látogatásunkkor a gyerekek és nevelőik mellett természetesen ott találtuk Locsmándi Alajos intézmény- vezetőt, a Váci út 61-ben működő speciális általános iskola gyógypedagógus igazgatóját. Ó így mutatta be iskolája új telephelyét, vagy más szóval, tagintézményét.- 1996 januárjában kaptuk meg ezt az épületet, amikor is ideköltözött két gyógypedagógiai óvodista csoportunk, és két, autista gyerekekből álló csoportunk. Amiatt is igen alkalmas erre a célra ez az épület, mivel négy tanteremből áll, mindegyikhez önálló vizesblokk, öltöző és más kiszolgáló A kerületi önkormányzat gyermekellátási feladatainak változásai következtében a jövő generációjának optimális felnövekedésében fontos szerepet betöltő XIII. kerületi Nevelési Tanácsadó a Jakab József utca 2-4-ből a Pannónia Általános Iskolába, az építészetileg céljának leghelyiség tartozik. De a leglényegesebb tartozéka ez az udvar, amelyet biztonságosan tudnak használni a gyerekek. Az előző itteni iskolák alaposan lepusztították, ebből építettük ki a kerületi önkormányzat támogatásával ezt a gyönyörű, plasztikus terekkel, komplex mászó- kákkal ellátott játszókertet. Épjobban megfelelő beosztású új helyiségébe költözött. Tehát valójában ide is egy megújult pedagógiai intézmény avató- jára érkeztünk. 11-12 pedagógus-pszichológus látja itt el nagy szakmai felkészültséget és lélektani ismeretet igénylő feladatát Réti Ágnes intézményvezető irányításával, aki pen olyat, amely megfelel 13 óvodás és 16 autista általános iskolás tanítványunk neveléséhez. Mivel különböző korosztályúak, a saját tantermeiket délelőtt és délután külön foglalkozásaikhoz használják, de a játszókertet közösen veszik birtokukba, amint látható, felszabadultan és végtelen örömmel. így számolt be vendégeinek az átköltöztetéssel és az új otthonuk elfoglalásával kapcsolatos érzéseikről.- Megvallom, kissé fájó szívvel jöttünk el az előző helyünkről, megszoktuk, megszerettük az ottani jól belakott helyiséget. Azt sem tagadhatom, hogy amikor megláttuk ezt a mostanit, eléggé furcsán hatott ránk a nagy belmagasság és a nagy termek miatt, úgy találtuk, hogy átalakítha- tatlan lesz a mi igényeinknek megfelelően. Amikor azonban kezdtük körültekintőbben felmérni a mérnök úrral, ami nem kis munkánkba került egész nyáron, mivel többféle igényünket igyekeztünk elfogadtatni a tervezővel és a kivitelezővel, fokozatosan beleszerettünk ebbe a helybe. És most már mindenkit szeretettel várunk ide ismerkedésre, beszélgetésre is, mert arra a célra is megfelel. És várjuk a szülőket és a gyermekeket, hogy ezeket a jó munkakörülményeket a javukra fordíthassuk. Őszi mulatság a Frim Jakab Napközi Otthonban A XIII. kerületi Újpalotai úton működik a Frim Jakab Napközi Otthon, ahol 30 értelmi fogyatékos fiatal tölti napjait. Fejlesztő, terápiás egyéni és csoportos foglalkozásokon vesznek részt, és különféle kézműves műhelyekben dolgoznak. Az intézmény munkatársai gyógypedagógusok, foglalkoztatók és gondozók elsődleges célnak tekintik, hogy e fiatalokat lehetőségeik határain belül eljuttassák egy minél önállóbb, minél teljesebb élethez úgy, hogy a lehető legtöbb szálon, harmonikusan kapcsolódjanak az intézmény falain kívüli társadalomhoz. A fenti cél megvalósításához nyújtott segítséget a Fővárosi Szolidaritási Alap pályázatán nyert 16 millió Ft-os beruházás, amelynek következtében megszületett a lehetőség arra, hogy a fejlesztő terápiás tevékenység hatására munkaképessé vált fiatalok a kézműves szakmákat képviselő foglalkoztatók segítségével olyan tárgyakat készítsenek, amelyek az eladó és a vevő számára egyaránt értéket jelentenek. A beruházásnak köszönhetően először nyílt lehetőség arra. hogy az intézmény életében hagyománynak számító évszakváltásokhoz kötődő jeles napokat, az őszi mulatsággal egybekötött vásárt az idén első alkalommal a kerületi lakók számára is nyitottá tegyük. Keriiletszerte plakátokon hirdettük meg népi mulatozással egybekötött őszi vásárunkat, ahol október 16-án a megnövekedett térnek köszönhetően elfért és vidáman együtt kézműves- kedett, ételt kóstolt és a Zurgó együttes élő zenéjére táncokat tanult a sokszínű társaság. A Napközi Otthon házigazdái - a gondozottak, szüleik és az itt dolgozók - mellett sok környékbeli lakó, a belgiumi La Clariére gyógypedagógiai intézet munkatársai, az Ipolytölgyesi Egészségügyi Gyermekotthon és a Csobánkai Szociális Foglalkoztató gondozottjai, a Sorsvonal Alapítvány Felnőtt Klubjának tagjai, Tóth József a XIII. kerület polgár- mestere, Egerfai József alpolgármester, Antalóczyr Attila országgyűlési képviselő, Ecseghy Ágnes, a kerületi Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke és Ferenczi Gézáné, a Szociális és Gyámügyi Osztály vezetője is megjelentek rendezvényünkön. Úgy érezzük, megtettük az első lépéseket, hogy a fogyatékosok integrációja és a másság elfogadása ne csak egy szűk réteg problémája legyen, hanem az ügy fontosságához méltó össztársadalmi visszhangra is leljen. Apostol Éva intézményvezető Célszerűen tervezték meg a Nevelési Tanácsadót Ismerkedő beszélgetés. Az új Nevelési Tanácsadó pedagógusai és a vendégek k t A-