XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. szeptember / 9. szám

xiii. múijji Jó egészséget! Jó egészséget! Jó egészséget! Jó egészséget! Jó egészséget! Mire jó a tüdőszűrés? Postán érkező értesítőn fi­gyelmeztetnek minket arra is, hogy az évenkénti tüdőszűré­sen szíveskedjünk megjelen­ni. de vajon most, hogy már nem „kötelező” a vizsgálaton való megjelenés, eszünkbe jut-e egészségünkkel törődni? A Dévai utcai tüdőszűrő ál­lomás munkatársai köteles- ségtudóan évről évre utcák szerint küldik ki az értesítőket a szűrés időpontjáról. Munká­jukat számítógéprendszer se­gíti, mely megkönnyíti a nyil­vántartottak ellenőrzését, le­rövidíti az adminisztrációt. A szűrésen megjelenőnek nem kell fél napját várakozással töltenie, a tüdőgondozó mun­katársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szű­résen megjelenők hamar elké­szüljenek. Az udvarias, készséges ellá­tás ellenére a tüdőszűrőn a la­kosság alig több mint egyhar- mada vesz részt. A legkisebb számban Újlipótváros lakói élnek a lehetőséggel. Vajon emlékszünk arra, mi­re is jó a tüdőszűrő? Eszünkbe jut-e, hogy ez nem egy pártál­lami „csökevény”? Habár két­ségtelen, a múlt rendszerben szabálysértésnek minősült, ha valaki nem jelent meg a vizs­gálaton a kért időpontban. A tüdőszűrő vizsgálatokat az ötvenes években sikerült úgy megszervezni, hogy min­den lakost évente tudtak elle­nőrizni az országban. A het­venes évek végétől a nyolc­vanas évek közepéig tartott az az időszak, amikor igen kis százalékban találtak új tbc-s megbetegedéseket. Napjaink­ban a romló szociális helyzet kedvez a kór újraéledésének, ami cseppfertőzéssel terjed, gyógyítható, ám súlyos meg­betegedés. De nem csak a tbc az, ami kiszűrhető. A tünetek nélküli növekvő daganatok, amélyek csak akkor jelzik lé­tüket, amikor kellő nagyságot elértek, és sok esetben ilyen­kor már keveset lehet tenni a beteg életéért. Egy másik, egyre inkább többeket érintő megbetegedés a tüdőfibrózis is jól kiszűrhe­tő, amely kialakulásának hát­terében nagy szerepet játsza­nak a környezeti szennyező­dések. Az esetlegesen kiala­kuló tüdőbetegségek időpont­ja a rendszeresen szűrt lakos­ság körében jól behatárolha­tók, hiszen ezen vizsgálatok eredményeit a gondozók éve­kig megőrzik. Ezen néhány példa figye­lemfelkeltő csupán. De érde­mes elgondolkodni azon: léte­zik egy egészségügyi szolgál­tatás, mely értünk van, kiszol­gál minket. Vajon megtesz- szük-e azt az egészségünk­nek, hogy évente egyszer nem több mint félórára igénybe vesszük ezt a szolgáltatást? Dr. Szalai Klára „DALOLVA SZÉP AZ ÉLET” Ezt hirdette sok évvel eze­lőtt a népszerű film címadó dala. Ezt az állítást igazolan­dó - közös éneklésre invitál­juk a XIII. kerület nyugdíjasa­it és leendő nyugdíjastársakat. Mindazokat, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy kicsit megszépítsék saját és mások életét. Az se nagy baj, ha a kedvükön kívül némi ének­hangjuk is van. A Kézfogás nyugdíjasklubban (Híd Csa­ládsegítő Központ, 1138 Bu­dapest, Jakab József u. 2-4., telefon: 129-0804, 129-1294) szeptember 30-ig személye­sen, levélben vagy telefonon jelentkezőket levélben értesít­jük a részletekről. Szívesen fogadjuk Önt és barátait a Nyugdíjas Kórusba. Majd meglátja: Dalolva szép az élet! Kovácsné Váradi Edit klubvezető Az orvosi gondoskodás dicsérete Minden évben megjele­nek a Dévai utcai rendelő­ben tüdő- és rákszűrésre. Szeretném elmondani ta­pasztalataimat. Nagy-nagy tisztaság a fő jellemző. De talán az udva­riassággal kellett volna kez­denem. A tüdőszűrésnél minden egyes alkalommal felhívják a figyelmet: „a rákszűrést ne tessék kihagyni!” Én a rákszűrésnél dr. Oros János orvos úrhoz és igen kedves asszisztensnőjéhez tartozom. Ha bármilyen ma­gánrendelőt keresnék fel, akkor sem kapnék jobb szol­gáltatást. A főorvos úr stílusa és vizsgálata olyan megnyug­tató, hogy szinte még a be­teg embert is mosolygóvá változtatja. A tüdőszűrésnél külön felhívják a figyelmet a vize­let- (vese-) vizsgálatra, vér- nyomásmérésre stb. is. Én mindegyiket igényeltem. Hálás köszönet érte. Martinkovits Józsefné Gidófalvy u. 5. A Dévai utcai tüdőszűrő és onkológiai állomás Az onkológián. Dr. Oros János és asszisztensnője, Keserű Zsuzsanna Sinka György felvételei Állami és társadalmi összefogással az allergiás megbetegedések ellen Négy miniszter felhívása az önkormányzatokhoz Tisztelt Polgármester Asz- szony/Úr! Tisztelt Önkormányzat! Hazánk lakosai számára nem közömbös az, hogy mi­lyen környezetben élnek és dolgoznak. Ugyancsak na­gyon fontos, hogy a hazánkba látogató külföldit milyen táj­kép fogadja. Környezetünk állapotát és rajta keresztül az emberek egészségi állapotát javító mozgalmunk elindítása a Népjóléti Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Mun­kaügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium kö­zös elhatározásán alapul. A környezet állapota és az ember egészsége közötti kapcsolat. A gondozatlan környezet­ben akadálytalanul fejlődnek a különböző fűfélék és gyo­mok. Ezek virágpora (pollen­je) túlérzékenységi (allergiás) megbetegedéseket vált ki sú­lyos vagy kevésbé súlyos egészségügyi következmé­nyekkel, de mindenesetre sok kellemetlenséget okozva. A szennyezett környezet egészségkárosító hatásának komoly közvetlen vagy köz­vetett anyagi kihatásai van­nak. (Turizmussal és abból származó bevétellel ilyen te­rületen nem lehet számolni. A szennyezett környezet kivál­totta megbetegedések mind az egyénnek, mind pedig a társa­dalomnak sok pénzébe kerül­nek - táppénz, orvosi ellátás, gyógyszer, munkakiesés, rok­kantság és a legsúlyosabb esetben halál.) Mi az allergiás megbete­gedések lényege? Ha az emberi szervezet a normálistól eltérő módon rea­gál, akkor jelentkezik az aller­giás (túlérzékenységi) reak­ció. Az allergiás reakciót ki­váltó idegen anyagot allergén- nek nevezik. Az allergiás tü­netek első jelentkezése után, a szervezet ezen megváltozott reakciója mindaddig fennáll, illetve minden alkalommal új­ra jelentkezik, amíg a kiváltó allergén jelen van, vagy ami­kor újra kapcsolatba kerül a szervezet vele. Azokban a szervekben vagy szövetekben, ahol az allergiás folyamat zajlik, vérbőség, gyulladás, ödéma, duzzanat, fájdalom jelentkezik. A sze­men, orron, bőrön pír, váladé­kozás, égő, viszkető érzés fi­gyelhető meg. Az allergiás re­akció egyik legsúlyosabb for­mája a légutak elváltozásával járó asztma. Mit tehet az a személy, akinél allergiás reakció fi­gyelhető meg? Ha felnőttről van szó, akkor a háziorvost, ha gyermekről, akkor a házi gyermekorvost kell felkeresni, akik ismerte­tik a beteggel vagy a hozzá­tartozójával a védekezés lehe­tőségét és kezelési útmutatást adnak. Az allergiás személyek ki­vizsgálása és kezelése költsé­ges egészségügyi tevékeny­ség, melyet részben az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár térít meg. Jelenleg a 11 leggyakrabban forgalmazott allergia elleni gyógyszerké­szítmény éves költsége mint­egy 1,4 milliárd forint. Milyen gyakoriak az al­lergiás megbetegedések? Az allergiás személyek pontos száma hazánkban nem ismert. Egyes becslések sze­rint a lakosság 8-15%-a szen­ved valamilyen könnyebb vagy súlyosabb allergiás meg­betegedésben. Területtől és életkortól függően az allergiás személyek 50-90%-a túlérzé- keny a parlagfű, 40-70%-a a pázsitfű és 5%-a pedig vala­milyen fa pollenjével szem­ben. A gombaspórával szem­beni túlérzékenyek aránya megközelítőleg 1-5%. Megállapítható, hogy az al­lergiás megbetegedések szempontjából a legnagyobb jelentősége a parlagfű pollen­jének, majd azt követően a pázsitfűfélék virágporának van. Hogyan előzhetjük meg a virágpor okozta allergia ki­alakulását, illetve az éven­kénti jelentkezését? Az elmondottakból követ­kezik, hogy a gyomnövények, ezek közül is elsősorban a parlagfű irtásának és a pázsit­fűfélék rendszeres kaszálásá­nak vagy nyírásának van a legnagyobb jelentősége. En­nek megvalósításához társa­dalmi összefogásra van szük­ség. A parlagfű irtására a legal­kalmasabb időszak az, amikor a gyomnövény már jól felis­merhető, de még nem virág­zik. Ezért általában június-jú­lius hónapban feltétlenül ka­szálni, géppel vágni, kézzel irtani vagy vegyszerezni kell. Ezután pedig a szükségtől függően megismételhető a be­avatkozás szeptember végéig legalább még egyszer. Ennek megfelelően a települések belterületén a nem rendezett, gyomos területeket, a rétek, legelők rendszeresen nem gondozott részeit, a parlagföl­deket, az utak, vasutak men­tén lévő területeket és az árokpartokat, az erdőségek gyomos részeit rendszeresen, évente legalább kétszer ka­szálni kell. Kinek mi a feladata a vé­dekezésben? Az önkormányzatok helyi szabályozással, önkormány­zati rendelettel elősegíthetik, hogy a lakosság és a hétvégi ingatlanok tulajdonosai részt vegyenek az allergiás megbe­tegedéseket okozó gyomok ir­tásában. A közhasznú foglalkozta­tás kiterjesztése - a Megyei Munkaügyi Központokkal együttműködve - a parlag- és pázsitfüvek kaszálására, hoz­zájárulhat az allergia megelő­zéséhez, a gondozott környe­zet kialakításához. Ha ezt a munkát kiközvetített munka- nélkülivel (elsősorban jövede­lempótló támogatásban része­sülőkkel) végeztetik, akkor a foglalkoztatás közvetlen költ­ségének 70%-át igényelhetik a munkaügyi kirendeltségek­től. (Emellett az sem mellékes körülmény, hogy az egyéb­ként jövedelempótló támoga­tásban részesülő munkanélkü­lieknek erre az időre - alape­setben - nem kell fizetniük a V támogatás összegének általuk finanszírozott 50%-át. A má­sik 50%-át pedig az önkor­mányzat részére a Munkaerő­piaci Alap megtéríti. Tehát az önkormányzatnak ennyivel kevesebb saját pénzt kell ön­részként biztosítani.) A Népjóléti Minisztérium az ANTSZ szakembereinek közreműködésével megadja azt a segítséget az önkor­mányzatoknak, hogy a parlag­fű és a gyomok irtását szerve­ző és irányító személyeket té­rítésmentes előadások kereté­ben felkészítik a tennivalókra. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium és a Környezet- és Ter­mészetvédelmi Felügyelősé­gei az akció sikere érdekében segítik az önkormányzatok munkáját. A virágpor okozta allergia kérdése Magyarországon. _ 1989-ben megkezdődött az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Aerobiológiai Há­lózatának kiépítése. Jelenleg az alábbi helyeken üzemel mérőállomás: Győr, Zalaeger­szeg, Pécs, Szekszárd, Kecs­kemét, Békéscsaba, Szolnok, Miskole, Budapesten a Sza­badsághegyen, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI), a Termé­szettudományi Múzeum Nö­vénytáránál és Szegeden a Jó­zsef Attila Természettudomá­nyi Egyetem Növénytani Tan­székén. Az állomások feladata meg­határozni a levegő pollen- és gombaspóra-tartalmát. Az ál­lomások adatait az OKI-ban dolgozzák fel és az összesített adatokat rendszeresen szol­gáltatják a különböző egész­ségügyi intézmények, társa­dalmi szervezetek, önkor­mányzatok, valamint a médi­ák számára. Milyen pollen vált ki al­lergiás reakciót és mikor? A különböző növényfajok virágpora tél végétől novem­berig található meg a légkör­ben. A pollen előfordulása szempontjából három idősza­kot lehet az év folyamán elkü­löníteni: Az első időszak februárban kezdődik és júliusig tart. Ek­kor a különböző fák és bokrok pollenjei találhatók meg a lég­térben. Ezek közül erős aller­gén a nyír, a mogyoró, az éger, a kőris és a tölgy pol­lenje. A második időszakban a pázsitfüvek és a nyári-őszi gyomok pollenjének domi­nanciája figyelhető meg. Ez a periódus április végétől egé­szen október végéig is eltart­hat. Hazánkban a legtöbb pol­lenallergiát okozó a pázsitfű- félék családja. A harmadik időszak a nyári-őszi gyomok pollenjé­nek túlsúlyával jellemezhető. Ez az időszak július közepétől egészen a tél beálltáig, a fa­gyok jelentkezéséig tarthat. Jellemzője a parlagfű és az üröm pollenjének a dominan­ciája. Hazánkban leggyakrab­ban a parlagfű pollenje vált ki allergiás reakciót. Az elkövetkező időszak át­fogó programjának kidolgo­zásához az ez évi tapasz­talatokat hasznosítani kíván­juk. Ezért kérjük az önkor­mányzatokat, hogy legyenek segítségünkre és becsüljék meg, mekkora terület kezelé­sével kell számolni. Bízunk abban, hogy felhí­vásunk az egész ország lakos­ságát mozgósítja és sikerül közösen, következetes mun­kával a mai nem kívánatos ál­lapotokat az elkövetkezendő évek során kedvező irányba megváltoztatni és ezáltal az állampolgárok egészségi álla­potát javítani. Kuncze Gábor belügyminiszter Szabó György népjóléti miniszter dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter Kiss Péter munkaügyi miniszter Fogászati ellátás a Visegrádi utcában A XIII. kerület lakosságá­nak fogászati alapellátása a fi­nanszírozás változása után is biztonságosan és jó minőség­ben történik meg. A fogászati ellátás súlypontját a Visegrádi utca 47/C alatti szakrendelő biztosítja, ahol a legmoder­nebb fogtechnikai munkával állnak a fogbetegek rendelke­zésére. Most, amikor a mozgásuk­ban nem korlátozott betegek ellátásában kénytelenek va­gyunk a párhuzamos rendelé­seket megszüntetni, célszerű a fogászati ellátás átcsoportosí­tása a Visegrádi utcába. Az egy helyen történő ellátásnak nem kizárólag anyagi okai vannak, hanem a munka szer- vezhetősége, a minőségbizto­sítás bevezetése is szerepet játszik a döntésben. N A lakosság számára a fogá­szati ellátás átcsoportosítása csak nagyon szűk körben je­lent kényelmetlenséget. A Vi­segrádi utcai szakrendelő ugyanis a kerület legkülsőbb részeiből is közvetlenül elér­hető metróval vagy a 14-es villamossal. Rosszabb eset­ben egyetlen átszállással el­juthatnak a fogászati rendelő­ig. Terveink szerint az össze­vonás ellenére a betegek ugyanazokkal az orvosokkal kezeltethetik magukat, akik­nek a munkájukat eddig meg­szokták. Kérjük megértésüket, mert csak az összevonással lehet megoldani, hogy a hét minden munkanapján reggel 8-tól esti 8-ig kellő számban álljanak a kerületi lakosok rendelkezé­sére a fogorvosok és asszisz­tenseik. A racionalizált ellátás mellett ügyelünk arra, hogy a szakmai munka és a felhasz­nált anyagok a legjobb minő­ségűek legyenek. Egészségügyi Szolgálat 4 **

Next

/
Thumbnails
Contents