XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. szeptember / 9. szám

easi&SsaxúxsB1 3] Interjú dr. Bársony János bizottsági elnökkel Gondjai ellenére nagy a kerületünk vonzóereje Kerületi önkormányza­tunk 9 bizottsága közül az egyik legnagyobb munkate­rületet a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizott­ság öleli fel. Elnöke: dr. Bársony János (SZDSZ), tagjai: Müller Károly (MSZP), Kiss Edit (MSZP), Tauber Károly (FIDESZ- KDNP) önkormányzati kép­viselők, továbbá Sztachó Tamás (MSZP) és Bernáth Zoltán (FIDESZ-KDNP), akik nem képviselők. A bi­zottság elnökével beszélget­tünk munkájáról, nézetei­ről, az önkormányzat hely­zetének némely kérdéseiről.- Az első kérdés: a felada­tokhoz mérten elég a hat bi­zottsági tag?- Elég - felelte dr. Bársony János. - Nem a létszám a fon­tos,hanem a választók érdeke­inek képviseletében végzett lelkiismeretes munka. Véle­ményem szerint a mi hattagú testületünkben, vegyes össze­tételénél fogva, kellőképpen érvényesül a szükséges vita­készség, ami feltétlen köve­telmény a feladatok meghatá­rozásához, valamint a képvi­selő-testületi plénum elé kerü­lő előterjesztések alaposságá­hoz és szakszerűségéhez. Bi­zottságunk a szakmai dönté­sek megalapozása érdekében két szakértőt is alkalmaz az építészet és a városfejlesztési ügyekben. Az önkormányza­tiság lényegéhez tartozik a szakmai ellenvélemények megismerése, ha kell, megfo- gadása, azért, hogy még fel­készültebben dönthessünk. Ehhez vesszük igénybe a két - hadd nevezzem így - külső­belső szakértőnk tudását, ta­pasztalatait és kritikáját. A fő­építészi hivatal előterjesztése­it a szakértők kritizálják és ennek ismeretében hozunk döntést, javítunk a hibákon.- Úgy vélem, sokoldalúbb az a témavilág, amit egyma­gában csak a kerületfejlesztés címszó takar, sem hogy hat főre elosztható legyen. Tud­tommal ugyanis olyan reszor­tok is tartoznak ebbe a foga­lomkörbe, amelyeket a koráb­bi önkormányzati testületben külön bizottság tárgyalt meg és gondozott?- Igen, akkor külön Ipari és Kereskedelmi Bizottság is dolgozott. Ebben a ciklusban az odatartozó ügyeket is a mi hatáskörünkbe utalták. A ke­rületi ipart, kereskedelmet, vállalkozásfejlesztést, mező- gazdaságot, és így tovább. Még ha azt is számításba vesz- szük, hogy a privatizáció folytán a tulajdonviszonyok megváltoztak, s egyre fogy az állami rész, akkor is nagy az a terület, amellyel nekünk kell foglalkoznunk. Mégis helyes­lem az összevonást, a kon­centráltabb munkát. Előnye, hogy olcsóbb az államigazga­tás.- Feltéve persze, ha növek­szik a hatékonysága is. A ke­rület fejlesztésének, sőt kar­bantartásának kérdéseiben a közterületek és a munkaterü­letek tulajdonosi és hatásköri megosztottsága miatt nyoma­tékos szerepe van a fővárosi önkormányzattal való együtt­működésnek. Hogyan kezeli ezt a helyzetet a bizottság?- Természetesen sokszor nehezen. De kellő érdeke­gyeztetéssel, harmonizáció­val, a terhek arányos megosz­tásával előbbre vihetjük az ügyeket. A Dózsa György út burkolata például borzalmas állapotban van. A mi kerületi vezetésünket szidják érte, pe­dig a főváros dolga lenne a burkolat felújítása, mivel ez az út, főútvonal lévén, az ő tu­Dr. Bársony János lajdonába és kezelésébe tarto­zik. De a munkálat nagy és szűkös rá a költségvetése. Ezért mi ajánlatokat tettünk a fővárosnak, hogy vegyék igénybe a mi kerületi útépítő kapacitásunkat, ezáltal ol­csóbban és minőségileg is ga- rantáltabban végezhetnénk el közösen ezt a régvárt felújí­tást. Más tulajdonosokkal is baj van. Például a MÁV-nak jelentős területei vannak a ke­rületünkben, s mivel a vasút gazdasági válságot él át, nem jut pénze a lakosságot zavaró szeméthegyeik eltakarítására. Nekik azt javasoltuk, hogy a mi közmunkásainkkal végez­tessék el ezt a munkát, mind­két részről jobban jönnénk ki.- Naponta olvashatjuk, lát­hatjuk, hallhatjuk a médiá­ban, hogy az állami költség- vetésből kevés jut az önkor­mányzatoknak. A parlament keveset szavaz meg a részük­re. Ez hogyan érinti önöket?- Nyilvánvalóan nem olyan tragikusan, mint néme­lyik kis falusi települést. Mi belátjuk - mi mást tehetnénk -, hogy kevés a közpénz és rengeteg a közfeladat. Nem azért, mert fukar a parlament, hanem sajnos azért, mert sze­gény az ország, az adófizetők nem terhelhetők tovább. Per­sze lehet kritikusan szemlélni, hogy több pénzt is fordíthatna az ország a helyi szférákra, egyéb ráfordítások csökkenté­sével, de ez mitsem von le an­nak a kötelességünknek el­sődleges fontosságából, hogy a helyi feladataink megoldá­sára a saját forrásainkból, a saját vagyonúnkban rejlő tar­talékokból is gazdálkodjunk a lehető legjobban. Igen, szem­be kell néznünk azzal, hogy egy önkormányzatnak nincs kockázattűrő képessége. Nincs jogunk semmiféle ka- landorságra, józan helyi gaz­daságpolitikát kell folytat­nunk a feladatok reális rang­sorolásával, ha szükséges akár két intézményünk körül­tekintő összevonásával, ahol lehet, a költségek lefaragásá­val, és így tovább.- Angyalföldet úgy emlege­tik, mint a főváros egyik leg­dinamikusabban fejlődő kerü­letét. Ez szerencsénknek mondható, vagy tudatos mun­kával érjük el?- Mindkettővel. Jó lehető­ségeinknek köszönhető, hogy északi irányban fejlődik a fő­város. Segített, hogy figye­lünk értékeinkre, óvjuk kör­nyezetünket. Az 1991/92-es irodavásárlási boom alkalmá­val nagy befektetői kedv mu­tatkozott meg irántunk, az építőipari vállalkozásoknak is egyik terepe lettünk. Ezt a vonzerőt igyekszünk a lehető legcéltudatosabban kerületfej­lesztésre, települési érdekek érvényesítésére is felhasznál­ni. Rugalmasan fogadjuk a vállalkozói kívánságokat. A hatósági eljárásokat, ameny- nyire csak lehet, meggyorsít­juk és megkönnyítjük. De elé­be is megyünk a befektetők­nek, hadd jöjjenek még töb­ben. Projekteket hirdetünk meg, konferenciákat rende­zünk ennek érdekében.- Tapasztaljuk, hogy lakás- építési program indult meg a kerületben. Egyes rétegeknek kezd komfortosabbá válni a kerület. Másfelől azonban nő a lecsúszók, a nélkülözők, a hajléktalanok száma...- Ez valóban sok tenniva­lót és több meggondoltságot ró ránk. Nem lenne szabad például a szoba-konyhákat addig lerombolni, sem eladni, amíg a lakóik feje fölött nincs más fedél.- Környezetvédelmi, vevő­megkárosító, élelmiszerhigié­niai és egyéb panaszok hang­zanak el a lakosság köréből, amelyeket az ellenőrzések is megerősítenek, mégis sok esetben minden marad a régi­ben. Miért?- Sajnos a kerületi polgá­rok, mint fogyasztók érdekei­nek védelmére hiányosak a jogi lehetőségeink. Többek közt azért, mert még az ilyen legkirívóbb esetekben sem tu­dunk a saját tulajdonunkban lévő bolt bérlőjétől megszaba­dulni, ha akár bírósági határo­zat van is rá. Egyelőre az ő bérlői joga erősebbnek bizo­nyul a mi tulajdonosi jogunk­nál. Ez a jogrendszerben meg­lévő hiba. Próbálunk rajta vál­toztatni. De azt azért elmond­hatom, hogy a környezetvéde­lem egyik fontos szektorában van előrehaladás. Kerületi rendelettel szabályoztuk és szigorítottuk az itt lakók vé­delmében a zajártalmak meg­előzését. Mi ezt is, mint álta­lában a lényegesebb döntése­inket, igyekeztünk a társbi­zottságokkal együttműködve jó előkészíteni és kidolgozni.- Ön szerint jó ebben a ke­rületben élni?- Szerintem jó. Ezt joggal állíthatom, hiszen három év kivételével itt élek, és ez negyvenkét esztendőt jelent. És az én társasházamban is fennállanak azok a lehangoló és kellemetlen körülmények, amelyek oly sok kerületi la­kost sújtanak. Beázik a pin­cénk, lelopják a borítást a vil­lanykapcsolókról de pusztul­nak maguktól is az értékeink, és folytathatom. A szomszé­dom vízcsövei nem lettek szi­getelve, így ameddig a fürdő­vizét ereszti, nálam berezeg­nek a falak. De legalább ér­zem a saját bőrömön, mit je­lent zajártalomban élni, igaz?- Ha már magánemberi vi­zekre eveztünk, hadd tudjunk meg e minőségében is valami­vel többet Bársony Jánosról. Jogász ugyebár? És most, hogy itt a nyári vakáció, mi­lyen kedvtelésének hódol?- Filmet forgatok Jancsó Miklóssal?- És milyen szerepet játszik benne?- Forgatókönyvíróit, szer­kesztőit. De ez nem csupán a hobbim. Ez a másik hivatá­som az önkormányzati képvi­selőség mellett, s attól nem is egészen elválasztható. Egy polgárjogi alapítványban dol­gozom, válságkezelési és ki­sebbségi jogi ügyekben. Egy egyesületben hajléktalanok rehabilitációs lehetőségeivel foglalkozom. Tudományos munkát is végzek. Szakér­tőként részt veszek a Kisebb­ségi Kerekasztal tevékenysé­gében. Kisebbségi oktatási szakanyagot írok. A történe­lemkutatás is foglalkoztat. A film, amelyben közreműkö­döm egy magyar település 1945-ös cigányholocaust tra­gédiájáról szól. Előkészület­ben van egy másik történelmi munkám, amely 5 részes fil­men dolgozza fel a cigányság magyarországi történelmét. S. GY. Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából A belügyminiszter kerüle­tünk polgármesterének kezdeményezésére köztár­sasági elnöki kitüntetése­ket adott át: DR GRÓSZ GYÖRGYNEK szakmai körökben elis­mert gyermekorvosi pálya­futásáért, a Budapest XI- II. kerületi Önkormányza­ti Képviselő-testületében a kerület egészségügyéért végzett lelkiismeretes és kiemelkedő munkájáért, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést, BORIS GÁBORNAK az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevé­kenységéért, a XIII. kerü­let fejlesztése érdekében hosszú éveken át kifejtett munkájáért A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át. A belügyminiszter BAKSÁ GÁBOR XIII. kerületi művelődési, ifjúsági, sportosztályveze­tőt kimagasló szakmai munkájáért, emberi maga­tartásáért MINISZTERI EMLÉKTÁRGY elismerésben, MAGYAR JÓZSEFNÉ pénzügyi csoportvezetőt kiemelkedő szakmai tudá­sáért, lelkiismeretes mun­kájáért MINISZTERI EMLÉKTÁRGY elismerésben, KÁNYÁSIISTVÁNNÉT 25 éves eredményes peda­gógusi és 15 éves kimagas­ló intézményvezetői mun­kájáért BELÜGYMINISZTERI DICSÉRET ÉS JUTALOM elismerésben részesítette. Hogyan éltek elődeink? HONFOGLALASKORI RENDEZVÉNY A MILLE- CENTENÁRIUM JEGYÉ­BEN 1996. OKTÓBER 5-ÉN. Szeretettel várjuk a kerület lakóit, kicsiket és nagyokat egyaránt! Programjaink: A LEHEL TÉREN Kirakodóvásár: ősi mester­ségek bemutatása (fazekas, kovács, mézeskalácsos, íjké­szítő, lószőrékszer-készítő). Játszóház: a honfoglalás korát idéző jurtasátor felépí­tése; a jurtában az alábbi kiál­lítások bemutatása: a) A honfoglaló magyarság kézművessége és hagyatékai. b) A honfoglalók íja. ej Korabeli viseletek, fegy­verek és használati eszközök. d) A Feszty-körkép fotó­másolata. Ételkóstoló honfoglaló elő­deink gabonaételeiből, a „tőr- teli hún üst” rekonstrukciójá­ban, a helyszínen elkészítve. Viseletbemutató, fegyverbe- ■ mutató, íjászat élő előadás formájában. A CSANÁDV UTCAI ALULJÁRÓBAN Az Angyalföldi Ifjúsági In­formációs és Tanácsadó Iroda hagyományos életmódnapja. Programjaink: Mérések (vérnyomás, súly, vitálkapacitás); ÁIDS-szűrés; AIDS-kiállítás, önismereti, pszichológiai tesztek, ételkós­toló. A Tulajdonos Osztály három jól elkülönítheti szervezeti egy ségből áll. E szer vezeti egységei feladatai szorosan kapcsolódnak a tulajdo­nosi jogok gyakorlásához, az éves költség- vetési bevételek és kiadások teljesítéséhez. Az Osztály a Budapest Főváros XIII. ke­rületi Önkormányzat éves költségvetési be­vételének közel 20%-át biztosítja. A bevétel forrásai:- lakás- és helyiségelidegenítés,- ingatlan- és vagyonhasznosítás,- közterületek bérbeadása,- egyéb bevételek. A bevételi forrással áll szemben a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények, közutak, közparkok fel­újítása, karbantartása, amely évi fél milliárd forintra tehető. Az Osztály általános feladatai közé tartozik: A XIII. kerületi Önkormányzat tulajdo­nában lévő vagyontárgyak és vagyonele­mek célszerű hasznosítása, illetve a kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározott felújítási, fejlesztési célok megvalósítása. A Képviselő-testület által elfogadott va­gyonhasznosítási koncepció, vagyonrende­let, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről hozott kerületi rendelet, valamint az éves költségvetési rendeletben elfogadott fejlesztési, felújítási, karbantartási költségkeret felhasználása, felhasználásának ellenőrzése. Az Osztály általános feladatai között ki­emelt figyelmet fordítunk a lakosság köz­hangulatát befolyásoló közterületek, köz­utak, közparkok karbantartására, a karban­tartás ellenőrzésére. Eredményesen folytat­juk a játszóterek felújítását, korszerűsítését. Közhasznú munka érdekében elkezdő­dött a kerületben az utak, járdák tisztítása, amelyet rendszeressé kívánunk tenni. Nagy figyelmet fordítunk a közterületen lévő pavilonok, árusítóhelyek engedélyezé­sére, illetve hasznosításokra. Az Ingatlan- és Vagyonhasznosítási Csoport feladatai közé tartozik: A XIII. kerületi Önkormányzat tulajdo­nában lévő forgalomképes vagyon kezelé­se, tulajdonosi képviselet ellátása, valamint a részvények, üzletrészek, illetve a vállalati átalakulások kapcsán az Önkormányzatot megillető privatizációs bevételek figyelem­mel kísérése. Az Önkormányzat tulajdoná­ban lévő üzletrészek, részvények tulajdono­si képviselete a különböző gazdasági társa­ságokban, valamint az ezzel összefüggő ad­minisztratív és képviseleti jog ellátásra. A kerületfejlesztési koncepció figyelem- bevételével a Csoport javaslatokat dolgoz ki az Önkormányzat tulajdonában lévő for­galomképes ingatlanok hasznosítására, részt vesz a pályázati felhívások kidolgozá­sában, tenderek készítésében, valamint a pályázatok elbírálásában. A telek-, illetve ingatlanhasznosítás terü­letén előnyben részesítjük a kerületfejlesz­tési elképzeléseknek megfelelő lakásépítési vállalkozókat, valamint a kerület jobb ellá­tását, szolgáltatását biztosító beruházáso­kat. Rendszeres kapcsolatot tartunk fent a kerületben beruházást végző befektetőkkel, illetve új beruházásokhoz keresünk tőkee­rős befektetőket. A Csoport közvetlen kapcsolatot tart fenn a közterületet bérlő vállalkozókkal, a szer­ződésekben rögzített feltételeket folyama­tosan ellenőrzi. A Csoport tevékenységébe tartozik még a külföldi állampolgárok tulajdonszerzésé­nek elbírálása is. A Felújítási Csoport feladatai közé tar­tozik: Az Önkormányzat tulajdonában lévő for­galomképtelen és korlátozottan forgalom- képes vagyon nyilvántartása, kezelése, a tu­lajdonosi képviselet ellátása. Az érintett területek vezetőinek és szak­embereinek bevonásával elkészíti az Ön- kormányzat tulajdonában lévő közintézmé­nyek, közutak és közparkok tervszerű kar­bantartási tervét és végrehajtja azt, kidol­gozza a tervszerű karbantartás feladatait. Javaslatot dolgoz ki az az út- és parkfenn­tartás költségeire, éves költségvetéshez, azt egyezteti az illetékes bizottságokkal. közvetlen kapcsolatot tart fenn az érin­tett területek karbantartóival, az elvégzett munkát rendszeresen felügyeli. Az Elidegeníté­si Csoport fel­adatai közé tar­tozik: A XIII. kerületi Önkormányzat tu­lajdonában lévő lakások és helyiségek el­adásának előkészítése. Külső szakértők bevonásával gondosko­dik az elidegenítéshez szükséges tulajdono­si, műszaki, hatósági előkészítésről. Megbízási szerződés alapján eljár az épü­let műszaki felmérése, az alapító okirat ter­vezetének elkészítése ügyében és azt a le­endő tulajdonosokkal véleményezteti. Az alapító okirat alapján elkészítteti az albeté- tek értékbecslését, ellenőrzi az árajánlato­kat formai, tartalmi és műszaki szempont­ból. Felülvizsgálja és ellenőrzi a vevők által elfogadott árajánlatot és szerződésterveze­tet. Az eladó nevében aláírja a szerződése­ket, gondoskodik a földhivatali bejegyzés­ről, illetve az érintett szakhatóságok és új tulajdonosok tájékoztatásáról. Közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakos­sággal, az alvállalkozókkal, a lakosság által jelzett észrevételeket kivizsgálja. Eljár az Önkormányzat tulajdonosi érde­keit sértő alapítói okiratok módosítása ügyében. A Csoport feladatai közé tartozik még a bérbeadói hozzájárulás lakcím bejelentés­hez. Érsek Ferenc osztályvezető Címünk: 1139 Budapest, Frangepán u. 44/a. Telefonszámaink: Osztályvezető, Ingatlan- és Vagyonhasz­nosítási Csoport, közterülettel kapcsolatos ügyintézés, valamint külföldiek ingat­lanszerzésével kapcsolatos ügyintézés: 270- 1225, 120-3060 (fax is). Felújítási Csoport, közutak, közparkok­kal kapcsolatos ügyintézés: 270-1223, 270- 1224 (fax is). Elidegenítési Csoport, lakások és helyi­ségek eladásával kapcsolatos ügyintézés, bérbeadói hozzájárulás lakcím bejelentésé­hez: 270-1226. A Útmutatás a Polgármesteri Hivatalt felkeresőknek A Tulajdonosi Osztály tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents