XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. június / 6. szám

[2 — Interjú Antalóczy Attila országgyűlési képviselővel Diákkorban fejlődjenek a képességek a közéletre Tűzoltósági körkép „A riasztástól számított 6-8 percen belül a helyszínre érünk” A XIII. kerületi Tűzoltópa­rancsnokság Zsinór utcai mo­dern laktanyájának irodájában beszélgetünk Kovács Tibor pa­rancsnokkal és Varga József tűzmegelőzési osztályvezető­vel.- Mennyire érezhetjük ma­gunkat biztonságban tűzvédel­mi szempontból?- Fővárosunk tűzbiztonsága elfogadható szinten van, és ke­rületünk lakossága is tűzvédel- mileg biztonságban érezheti magát - válaszolja kérdésemre Kovács Tibor őrnagy. - Olyan ütőképes csapatunk van, amely tűzoltás és kárelhárítás szem­pontjából kimagasló teljesít­ményt tud felmutatni, és bárme­lyik lakóhoz vagy lakáshoz a ri­asztástól számítva 6-8 percen belül eljut, még a kerület legtá­volabbi zugába is. Ez a felké­szültség annak is köszönhető, hogy fejlett gépjárműtechniká­val rendelkezünk, és itt okvetle­nül meg kell említenem a kerü­leti önkormányzat segítségét. Köszönhető továbbá annak is, hogy ha az autóink történetesen más kerületben dolgoznak - hi­szen nem vagyunk egymástól elzárva - akkor hozzánk is máshonnan jön a tűzoltóság. Összefoglalva 24 órán át bizto­sítva van a lakosság mentése.- Kissé leszűkítve a kört, mi a helyzet a lakótelepeken ?- Lakótelepeken belül meg kell különböztetni alacsony, középmagas és magas építési módokat. A középmagas kate­góriába általában a panelépüle­tek tartoznak. Régóta hadako­zunk az ellen, hogy különféle rácsokkal elzárják a biztonsági kezelő szerkezeteket, mert adott esetben ez hátráltatja a tű­zoltó munkáját.- Milyen szerkezetekre gon­dol?- Ilyen például az áramtala- nító, a fali tűzcsap, a gázcsa­pok, és ide tartozik a lépcsőház füstlevezető nyítószerkezete is. A panelok relatíve biztonságos épületek. Miért mondom ezt? Mert építészeti szempontból, statikailag nagyon jók. A lép­csőházak általában füstelveze­tővel rendelkeznek. Ha ez a szerkezet működik, akkor a lép­csőházban le lehet jutni. Besze­reltek még ezekbe az épületek­be úgynevezett száraz felszálló­kat is, amelyek szintén bizton­ságnövelők, persze amennyiben működnek.- Ezek szerint nem minden­hol üzemképesek?- Tapasztalataink szerint nem. 15-20 év után ezek felújí­tásra szorulnak. Illetve szorul­nának, de a közös költségből erre már nem nagyon áldoznak a lakók.- A tetőről történő mentést meg tudják oldani?- Igen. Kerületünkben saj­nos nincs, de Budapestnek van­nak olyan tűzoltó létrái, magas­ból mentő szerkezetei, amelyek 40 méterre kitolhatok. Ezekkel akár emeleti lakásokból, akár a tetőről menthetők az emberek. De itt is van egy „ha”. Mégpe­dig: ha a gépjármű megtelepít­hető.- Ezt hogyan érti?- Rengeteg gépkocsi áll az épületek között. A tűzoltáshoz mindenütt kell egy úgynevezett felvonulási terület, de ha ez foglalt - ami nem ritka eset -, akkor nagyon nehézkes a men­tés, és értékes percek mennek veszendőbe.- Kiegészítésként egy jel­lemző tendenciáról szólnék - mondja Varga József őrnagy. - Az eredeti rendeltetéstől eltérő, új formák jelennek meg egyes épületeken belül. Irodákat üze­meltetnek például lakás helyett, vagy a pincét kiadják irattári anyagok tárolására. Ilyen tekin­tetben megnövekszik az épület tűzterhelése. Ha ezeket a válto­zásokat nem jelentik be előre, a tűzoltóságnak, akkor komoly meglepetés érhet bennünket, a munkákat pedig megnehezíti, mivel nem a megfelelő erőkkel vonulunk ki. Ha bejelentés nél­kül, eltérő rendeltetéssel hasz­nálják a helyiséget, szabálysér­tési eljárást kezdeményezünk. Jellemző az is, hogy vasráccsal lezárják a tetőtéri kijáratokat, elvágva ezzel a menekülés útját a tető felé. Ezek a kijáratok tervszerűen azért létesültek, hogy tűz esetén a tetőteret igénybe lehessen venni. Ezek­nek a rácsoknak az alkalmazása ezért jogszabályba ütközik , és tilos.- Milyen formában és mi­lyen időközönként ellenőrzik ezeknek a szabályoknak a be­tartását?- Eves ütemterv szerint végzünk tűzvédelmi ellenőr­zéseket. Az érintetteket írásban kiértesítjük 15 nappal az akció előtt. Ezen felül közérdekű be­jelentésekre is kimegyünk.- Az említetteken kívül mi­lyen hiányosságokat tapasz­talnak még?- Nem működnek az épület­ben a biztonsági berendezések. Ezek karbantartása, felújítása a lakóközösség feladata. Gondot okozhat még, hogy a földalatti tűzcsapokra ráállnák a gépko­csikkal.- Sok riasztásuk volt ta­valy?- Az elmúlt esztendőben a készenléti állományunk 742 estben vonult ki - olvassa a sta­tisztikai jelentésből Kovács Ti­bor parancsnok. - A legtöbb volt ebből a tűzeset, 149 a mű­szaki mentés és több mint 150 alkalommal történt téves jelzés illetve vaklárma.- Milyen propagandatevé­kenységgel tudják a tűzmegelő­zést segíteni?- Szórólapokra nincs anyagi lehetőségünk, még egy fénymá­solónk sincs, pedig arra szüksé­günk volna. A Fővárosi Tűzol­tóparancsnokságnak szerencsé­re vannak propagandaanyagai és abból szoktunk kapni. A tűz­megelőzést nem lehet elég ko­rán elkezdeni, ezért az iskolá­soknak és az óvodásoknak lak­tanya bemutatót tartunk, ese­tenként filmvetítéssel és vetél­kedővel egybekötve. Mire ez az interjú megjelenik már utána leszünk a „Nyitott kapuk nap­ja” rendezvényünknek, ahová várjuk a gyerekeket.- Milyen tanácsokat tudnak adni: mit tegyünk tűz esetén?- Azonnal jelezzék a tüzet a 05, vagy a 321-6216 telefon­számon! Ha a lakásban keletke­zik a tűz, a láng- és füstterjedés megakadályozása érdekében a nyílászárókat tartsák zárva. Nem árt, ha van a lakásban egy vékony tömlő, amivel - ha be­járatunk előtt van tűz - az ajtót állandóan locsolni kell. Végül pedig azt tanácsolom, hogy ne essenek pánikba, mert a tűzol­tók mindig időben odaérkez­nek. (Kónya) Lapunk májusi számában adtunk hírt az újjáépített Víz­öntő Pinceklub ünnepélyes megnyitásáról. Alig két hétre rá Antalóczy Attila, kerüle­tünk országgyűlési képviselő­je ide hívott meg, hogy fontos témáról nyilatkozzék a Hír­nöknek. Kiderült, hogy nem véletlenül választotta ezt a helyszínt, mivel a pinceklub­nak nagy szerepet szán azon fiatalok találkozásában, ösz- szejövetelében, programjaik kialakításában, akiket vonza­nak és érdekelnek mind saját életük és helyzetük, mind tár­sadalmi környezetük kérdé­sei. A klub munkatársaival együtt ültünk le az egyik be­szélgetősarokban.- Nagyon örülök e meg­szépült pinceklub újra meg­nyitásának - kezdte Anta­lóczy Attila mondanivalóját. - Szeretném, ha e klubbal együttműködő Angyalföldi If­júsági Információs Tanácsadó Iroda és az Angyalföldi Gyer­mekház mellett ez a klub mi­nél több segítséget kapna, hogy a diákönkormányzatok bázisa, szellemi műhelye le­hessen. Én mint országgyűlési képviselő rendkívül fontosnak tartom, hogy ne kevesebb, ha­nem minél több jusson az if­júság szabadidős programjai­ra, mentálhigiénére, humán­szolgáltatásokra, egyes fiata­lok életmódjával kapcsolatos bajok megelőzésére. Ehhez hozzátartozik, hogy az általá­nos iskolák és középiskolák diákönkormányzatai, az itt kapott programok alapján is, működjenek, fejlődjenek, épüljenek. Erre alkalmas ez a hely is.- Csak hát, amint a meg­nyitón is elhangzott, az újjá­építés nagy összeget emésztett fel. Most kész a klub az értel­mes programok befogadásá­ra, de nincs rá pénz, hogy ezt a feladatát teljesíthesse.- Sajnos, így van. S nem is várhatjuk el, hogy a kerületi önkormányzat ezt a maga anyagi erejéből fedezze. Én is megpróbálok mindenféle pénzforrást felkutatni, hogy a pinceklub működési költsége­it előteremthessük.- Miért tulajdonít kitünte­tett jelentőséget a diákönkor­mányzatoknak?- A mi átmeneti korunk­ban, amikor többfajta közép­iskolák léteznek, törekednünk kell, hogy helyi diákközössé­gek jöjjenek létre, helyi diák­kultúrák alakuljanak ki. Ez mentálisan is üdvös. Ugyan­akkor jó lenne, ha ezek a tár­saságok a lakóhelyekhez is kötődnének, vagyis Angyal­földnek, Újlipótvárosnak és lehetőleg az egész kerületnek felismerhető szellemi arcula­tot adnának. Kerületünkben jó hírnévvel rendelkező középis­kolák és általános iskolák is vannak, alkalmasak diákkö­zösségük, kultúrájuk, hagyo­mányaik megteremtésére. Éh­hez azonban felkészülés, ta­nulás is szükséges, s itt, ebben a klubban, nem zárt iskolai közösségben, erre lehetőség van. • — Világos program, de azért jó lenne közelebbről meghatározni, hogy mit neve­zünk diákönkormányzatok­nak. Ezek iskolánként alakul­nának meg, vagy iskolaközi­en?- Ez egyelőre szabályozat­lan, s úgy gondolom, hogy a készülő iskolatörvény fogja szabályozni. A diákönkor­mányzatok jelenleg spontán, alulról, természetes úton te­remtődnek meg, úgy hogy le­hetőleg semmi közük ne le­gyen semmiféle politikai kép­ződményekhez. Létrejönnek iskolánként a diákok által ki­talált formákban, de persze olymódon, ahogyan azt az is­kolai oktatást szabályozó tör­vények, szabályok jelenleg le­hetővé teszik. Ezek aztán lét­rehoznak szélesebb társuláso­kat. Vannak tehát városi tár­sulások. Van ilyen Budapes­ten is. Legutóbb megszervez­ték a diákönkormányzatok or­szágos találkozóját Kaposvá­ron. Ez nem állami rendez­vény volt, hanem a diákön­kormányzatok szövetségeinek fóruma.- S ez így miért nem felel meg?- Kétségtelen, hogy diák­önkormányzatokat kizárólag a felnőttek instrukció szerint nem lehet létrehozni. Ehhez mindenekelőtt a diákok kelle­nek, az ő aktív szellemi rész­vételük. A helyzet mégis tör­vényi rendezést igényel, ugyanúgy, mint minden civil szerveződésnél. De persze, is­métlem, azt is el kell kerülni, hogy a felnőtt társadalom túl­ságosan rátelepedjék a diák­önkormányzatokra.- De hát ha a létük feltéte­leit a leendő iskolai törvény szabályozza, nem telepszik-e rá?- Ez a törvény akkor lesz jó, ha nem a diákönkormány­zatokat szabályozza, hanem a diákönkormányzatok viszo­nyát az iskolákhoz. Akkor nem fog rátelepedni a diákön­kormányzatok önállóságára, ha ezek megalakítását nem ál­lami feladatként határozza meg. A felnőtt társadalomra azonban mégis nagy felelős­ség hárul, hogy az ifjúság és a diákság az önmaga életét élje, és szervezeteit önmaga képére formálhassa. Meg kell hatá­rozni ennek kereteit. A diák az iskolában függőségben él. Ki kell mondani, melyek azok a területek, ahol érdemi bele­szólási joga és lehetősége van a diákönkormányzatnak anél­kül, hogy emiatt eleve kiszol­gáltatottsági vagy kudarcél­mény érhesse. Vagy éppen re­torzió. Szabályozni kell azt is, hová fordulhasson orvoslá­sért, ha sérelem érte. De jelen­leg az új alkotmány előkészí­tésekor még nincsenek egyér­telműen tisztázva és kimun­kálva a gyermek és ifjúsági jogok. Van tehát egy kialaku­latlanság, ami nem kedvez a diákönkormányzat intézmé­nyének sem. Úgy gondolom, az alkotmánynak, a gyermek és ifjúsági, valamint az okta­tási törvénynek együttesen kell olyan jogosultságokkal felruházni a gyermekeket, hogy ezáltal a diákönkor­mányzatok is támogatásban és védelemben részesülhesse­nek.- De azért, úgy vélem, a diákönkormányzatoknak nem kell addig várniuk. A törvény, habár nélkülözhetetlen, még nem mindenre garancia. Lé­nyegesnek tartom a magatar­tás mintákat is, amelyeket a diákok a felnőtt társada­lomból és a felnőtt önkor­mányzatiságból meríthetnek, még ha azok nem is minden­ben pozitívak.- Úgy van. A normákat és a játékszabályokat az iskola vezetése és a diákok képvisele­te között mindenütt ki lehet alakítani. Csak aztán az kell, hogy be is tartsák. A demokrá­cia nem csak a lehetőségek, hanem a képességek halmaza is. Közismert, hogy voltak ná­lunk olyan gimnáziumok, amelyekben, diákkörök, ön­képzőkörök formájában, érvé­nyesült a diákok szabad szel­lemi társulása. Ezek világhírű tudósokat neveltek. Hiszem, hogy nem az egyetemek tették őket nagy tudósokká, hanem a gimnáziumaik. Ez az értelmi­ség vagy - hadd nevezzem így - értelmesség már a középis­kolákban, sőt már az elemi is­kolákban és az óvodákban is jó felkészítésben részesült. A mi kerületi középiskoláinkban is megjelent egy olyan diákréteg, amelyik szociálisan, társada­lmi kapcsolatok tekintetében, közéleti érdeklődésben érzéke­nyebb az átlagnál. Ok valók a diákönkormányzatokba. Én őket már most a diákpolitiku­sok társaságának tekintem. Be­lőlük lesznek a jövő szószólói, képviselői, politikusai. Termé­szetesen nem mindegy, hogy ezek a diákok felnőtt korukban milyen értékeket fognak kép­viselni.- 5 ezt kiknek kell megha­tározniuk?- Mindenekelőtt önma­guknak. Engem azért érdekel az iskolák belső világa, mivel igen hűen és pontosan tükrözi az őket körülvevő társadalom belső világát.- Ha ez hat a diákokra, mitől várhatjuk a jobbulást?- A segítőkészségünktől. Attól, hogy amiben csak lehet, abban a maguk feje szerint dönthessenek. Ezért van fontos szerepe egy ilyen bázisnak is, mint ez a Vízöntő Pinceklub, , ahol találkozhatnak, kicserél­hetik a nézeteiket és a tapasz­talataikat. Ahol sportnyelven szólva: tréningezhetnek de­mokráciából. És vannak isme­retek, amelyeket a demokrácia megértéséhez és gyakorlásá­hoz itt megtanulhatnak. Azért is, hogy az ideálok és a model­lek közül is maguk választhas­sanak. Én hiszek abban, hogy ebből erkölcsileg és szakmai­lag jobb közélet születik. Vala­mit megvallhatok: én szeretem a deviáns gyerekeket. Mert lé­tezik pozitív deviancia is. Ez az olyan fiatalok sajátja, akik nem bírják a középszerűséget és esetleg harsányabbak, ke­ményebben, aktívabbak az át­lagnál. Vannak persze, akik szeretnék őket „leradírozni”, visszaállítani őket a sorba, ahonnan kilógnak. Gondoljuk meg jól, mielőtt ezt tennénk - hangzott végezetül Antalóczy Attila figyelmeztető szava. Sas György Felelősség a szülőkön és az iskolákon Esély egy egészségesebb életre A ma születendő gyerekek­ről a szakemberek tudni vélik, hogy valószínűleg 7-8 évvel kevesebbet fognak élni, mint­ha például 30 évvel ezelőtt jöttek volna a világra. Lerövi­dül az emberi életkor és ennek számos oka közül előkelő he­lyet foglalnak el az életmód „kisiklások”, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás és más szenve­délybetegségek. A gyermekkorban kialaku­ló szokások kjhatnak egész életünkre, többek között ezért van kiemelkedően nagy szere­pe a szülői és iskolai egész­ségnevelésnek. A probléma az, hogy a szülők csak rész­ben vannak felkészülve ezen a téren és a NAT (Nemzeti Alap Tanterv) sem dolgozta ki ezirányú programját. En­nek hiányát kívánja pótolni alternatív programként „Egészségnap az iskolákban” elnevezéssel az ÁNTSZ Fő­városi Intézetének Egész­ségnevelési és Kommunikáci­ós Osztálya Lukáts Ágnes ve­zetésével. Tőle kérdezem:- Mi a program célja és hogyan esett a választás kerü­letünkben éppen a Fiastyúk u. 47-49. számú általános isko­lára, ahová nemrég szinte el­sőként vitték el ezt a kezdemé­nyezést.- A program bevezetését féléves piackutató munka előzte meg, mely során 30 szponzort nyertünk meg az ügynek, akik vitaminokkal, felvágottakkal, rostos üdítő­italokkal, elsősegélynyújtási, fogápolási bemutatókkal aján­dékozták meg a gyerekeket. Célunk, hogy valamennyi ke­rület legalább egy általános iskolájába eljussunk, amely bázisiskolává, úgynevezett módszertani központtá válik, és továbbadja tapasztalatait a kerület többi iskolájának. A Fiastyúk utcai iskola mutatta a legnagyobb érdeklődést és ők már hagyományokkal ren­delkeznek az egészségvéde­lem területén.- Milyen témakörök szere­peltek a félnapos programban és közülük melyiknek volt a legnagyobb sikere?- A fő hangsúlyt az egész­séges táplálkozásra fordítot­tuk, rávezetve a gyerekeket például arra, hogy ha bemen­nek egy ABC-be mit érdemes venni, ami talán ugyanannyi­ba kerül, mégis sokkal egész­ségesebb. Megdöbbentő volt számunkra, hogy egy 20 fős második osztályból egyetlen gyerek sem ismerte fel a müz­lit, tehát nem is evett még ilyet. A Vasi Húsipari Rt. kós­tolóval egybekötött bemutató­ja láttán pedig volt gyerek, aki elsírta magát és csak annyit kérdezett, hogy ebből annyit ehet, amennyit akar, mert na­gyon éhes. Sajnos, a szülők egy része már a napközis díjat sem tudja befizetni, így gye­reküknek egyszerűen a táplál­kozás is probléma lehet,s eb­ben az értelemben az „egész­séges” táplálkozásra való tö­rekvés valószínűleg csak utó­pia. Szó volt még a dohányzás káros hatásairól, balesetmege­lőzésről. Testjavító torna és fogápolási bemutató is szere­pelt a programban. Az, hogy helybe visszük a tájékoztatást, növeli a sikert.- Hogyan működik majd a továbbiakban a tapasztalatok átadása egyik iskolából a má­sikba ?- A terjesztésre egy speci­ális dossziét adtunk ki, amely tematikai egységekre bontott szakanyagot, módszertani ja­vaslatot, szervezési útmutatót, foglalkozási mintákat tartal­maz. Ez egy jó segédlet, de mindenképpen szükség van még anyagi és erkölcsi támo­gatásra a program folytatása és sikere érdekében. És főleg közös célirányos akaratra szü­lőtől, pedagógustól, gyerektől egyaránt. Széphalmi Ildikó Varga József és Kovács Tibor a tűzoltók védszentjének, Szent Flóriánnak a Zsinór utcai új laktanyában felavatott szobra előtt

Next

/
Thumbnails
Contents