XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. április / 4. szám

Mi van a Tomori-dossziéban? Önkormányzati döntés után tiltakozó szülői értekezlet • Elfogulatlanok voltak-e a tévéadások és az újságcikkek? • Nyilatkozatok több szemszögből Ország-világ, beleértve kerületünk polgárait, tudomást szerezhe­tett a Tömöri Pál Elemi és Általános Iskola körüli konfliktusról. A Magyar Televízió két stábja is egyazon napon két meglehetősen hosszú riportot közvetített az ebben az iskolában összehívott szülői értekezletről: a fővárosi körzeti magazin és az Objektív. Foglalko­zott az üggyel a rádió és a Népszabadság is. Bizonyos azonban, hogy egyik sem járta körül kellő alapossággal ahhoz, hogy ennek a szépen újjáépített angyalföldi iskolának a közvetlen múltja, jelene és jövője az eddigi közlésekből jól megítélhető legyen. A mi cik­künk a kialakult helyzetet szeretné megvilágítani. A képviselő-testületi döntés A Tömöri iskolában az 1991— 92-es tanévtől 6 osztályos elemi is­kolai képzés folyik. Az első osztá­lyosokat azóta azzal az ígérettel ve­szik fel, hogy a 6 elemi osztály el­végzése után ugyanebben az isko­lában végezhetik el a 6 osztály gimnáziumot egészen az érettségi­ig. Az 1996-97-es tanévben végzik el a hat elemi osztályt az első be­iratkozok. Az Önkormányzat Képviselő­testülete 1996. március 12-i ülésén rendkívüli gondossággal feltárt, gazdag dokumentációval kísért, a döntési alternatívák előnyeit és hát­rányait egyaránt felsorakoztató, az érintett felek felszólalásait is meg­hallgató előterjesztés és vita alap­ján úgy döntött, hogy 1997 szep­tember 1-től a Tomoriban 6 elemi osztályt elvégzett tanulók további 6 osztályos gimnáziumi képzésben a közel fekvő Ady Endre Gimnázi­umban részesüljenek, tehát a 6+6- os képzést ott folytassák az érettsé­giig. A testület az Ady Endre Gim­názium igazgatójának feladatául je­lölte meg, hogy a 6 osztályos gim­názium pedagógiai programját a Nemzeti Alap Tanterv (NAT) kö­vetelményeire épülően dolgozza át és a 6 elemit végzett tanulók átvé­telét automatikusan, felvételi nél­kül biztosítsa. Egyúttal a Tömöri Pál Elemi és Általános Iskola igaz­gatójának feladatául jelölte meg, hogy a 6 osztályos elemi pedagó­giai programot a NAT követelmé­nyeire épülően dolgozza át. E döntést követő szülői értekez­leten a megjelentek - s maga Gál Ferenc igazgató — annak a követe­lésüknek adtak hangot, hogy a ta­nulók a gimnázium elvégzésére is a Tömöri épületének és tantestületé­nek a diákjai maradhassanak. Gál Ferenc nyilatkozata Mindezek után felkerestük Gál Ferencet, hogy lapunkban is fejtse ki nézetét a szülői értekezletet kö­vető helyzetről. A jelenlegi konfliktus forrása, hogy 1991 márciusában az isko­lánk vezetősége az akkori önkor­mányzattól lehetőséget kért egy 6+6 rendszerű oktatás kiépítésére. Ennek az első része rendben is volt, hiszen az iskola rendelkezett 6 osz­tályos elemi iskolai programmal, amelyet a minisztérium szakér­tőkkel véleményeztetett és elfoga­dott. Szépen lassan egy-egy évfo­lyammal lépegetve eljutottunk 1996-ig, amikor már ötödikesek a 91-es elsős gyerekeink. Az akkori önkormányzat természetesen gon­doskodni akart rólunk, ezért meg­terveztetett az iskola udvarára mintegy tízmillió forintért egy épü­letet, amely a gimnáziumi szárny lett volna, mivel miénk a főváros­ban a legnagyobb iskolaudvar: több mint 5500 m2. Meg is pályáztatta a felépítését, a legolcsóbb ajánlat 380 millió, a legdrágább 1 milliárd volt. De akkorra már új képviselő-testü­let volt, amelyik úgy döntött, nem építteti meg az épületet, mert nincs rá-pénze. Új megoldást kellett ke­resni, s ennek különböző mozzana­tai voltak. Öt éven át az előző ön- kormányzat újjáépítette a jelenlegi épületünket, magas tetővel, új gé­pészeti berendezéssel mintegy 120 millióért, tavaly volt a legnagyobb etap, a 61 milliós belső újjáépítés. Mindez indokolt is volt, hiszen több mint 40 évig iparosok hozzá sem nyúltak az épülethez. 1995 no­vemberében a szülőkkel együttmű­ködésben tetőtér beépítésre gondol­tunk. Az egyik szülő önként, időt, pénzt, fáradságot nem kímélve el is készített erre egy szabályos tanul­mánytervet. De 1996 januárjában kiderült, hogy az Önkormányzat­nak erre nincs pénze. Ezután úgy­nevezett kisebb megoldásokat ke­restünk. Az egyik az volt, hogy négy éven át csak egy-egy elemis osztályt iskolázunk be, ennyi bele­fér a mi húsz tantermes keretünkbe. Az Önkormányzat azonban ebbe sem ment bele. Ezután következett az ismeretes március 12-i döntése. Ezt a szülők nagy többsége nem volt hajlandó elfogadni, mert azt akarták, hogy a mi tanítóink, taná­raink vigyék a gyerekeiket tovább az érettségiig. A 18-i szülői érte­kezleten, amelyet két alpolgármes­ter és több önkormányzati képvise­lő is megtisztelt a jelenlétével, azért szabadultak el bizonyos mér­tékig az indulatok, mert ők nem tudtak mást mondani, mint hogy drága az iskolánk, éppen ezért a többi kerületi iskola terhére nem le­het a javaslatainkat teljesíteni. Ezután következett az a szülői kezdeményezés, hogy menjen át az egész Tömöri iskola az ezzel a ta­névvel megszűnő, illetve 2003-ig működésében felfüggesztett Város­bíró lakótelepi iskola épületébe, ahová a mi 12 éves képzésünk ked­véért követnének minket a szülők. De az ottani igazgató és az ottani szülők ez elől mereven elzárkóztak, s mi beláttuk, hogy a miattunk ki­alakult feszültséget nem szüntet­hetjük meg egy máshol keltett fe­szültséggel. Ettől e tervtől tehát visszaléptünk. Most, az utóbbi napokban egy új kompromisszum került előtérbe. Azzal a javaslattal álltunk elő, hogy szűkített módon ugyan, de to­vábbra is szeretnénk megőrizni ma­gunknak a gimnáziumot, méghozzá oly módon, hogy a rendszerben lé­vő gyermekeink érdekét nem sért­ve, most áprilisban csak két osz­tályt iskolázunk be, de ebből csak egy osztály lesz, amelyiket 6+6 rendszerben képzünk, tehát itt jár majd gimnáziumba is, egy másik osztály pedig a 8. osztályig megy el, vagyis általános osztályként működik. Lennének tehát 6,8 és 12 évig nálunk tanuló gyerekek úgy­nevezett komprehenzív, vagyis esélykiegyenlítő elv alapján, ami az egyik lehetőségből a másikba átjár­hatóságot jelent számukra, össze­sen húsz, a jelenlegi épületünkbe beférő tanulócsoporttal. Egy másik kompromisszum: belátva azt, hogy valóban mi vagyunk a kerület leg­drágább iskolája, csökkentjük a költségeinket. Négy tanári álláshe­lyet megszüntetünk. Az a gondolat is felvetődött, hogy az eddigi in­gyenes plusz szolgáltatásokért az elemiben a szülőknek fizetniük kel­lene havi 500 és 1000 forint közötti összeget. így az önkormányzatnak kevesebbe kerülnénk és a szülők is megnyugodhatnának, hogy gyer­mekeik itt végezhetik el a gimnázi­umot is. Kollégiumi nyilatkozat Gál Ferenc álláspontjának isme­retében kerestük fel Sági Jüdítőt, a Dózsa György úti ének-zene tago­zatos általános iskola igazgatóját, a XIII. kerületi általános iskolák kol­légiumának ügyvezetőjét. Ő, to­vábbá dr. Bánhidi Sándorné, a szá­mítástechnikai tagozatos, Barabás- né Cseh Judit, a Tüzér utcai, Tar­ján András, a kék általános, vala­mint Fischer Alajos, a Kassák La­jos általános iskola és gimnázium igazgatója együttesen, a kollégium képviseletében a következőképpen fejtették ki véleményüket az ügy­ben: Nem értünk egyet azzal, hogy a Képviselő-testület határozata után a televíziós adások és újságcikkek Javaslat kerületi díszpolgári címre április 20-ig A rendelet értemében „Buda­pest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” cím adományo­zására augusztus 20. napján ke­rül sor. A díszpolgári cím ado­mányozására javaslatot tehet­nek az állampolgárok is. Java- i solhatók mindazok, akik a XIII. kerület fejlesztéséért különösen 1 í kiemelkedően dolgoztak, illetve j j maradandó alkotásaikkal emel­ték vagy elősegítették azt. | ‘ A javaslatokat név, cím, munkahely, foglalkozás meg­jelölése mellett írásos indoko­lással lehet eljuttatni 1996. április 20-ig j a Polgármesteri Hivatal Sze- í | mélyzeti és Munkaügyi Cso­portjához (1139 Budapest XIII., j ' Béke tér 1.). a valóságos kerületi helyzettől el- vonatkoztatottan, egyoldalúan és félreértésre okot adóan tájékoz­tassák a közvéleményt, beleértve kerületünk lakosságát is. Semmiféle iskolai beruházást nem támogatunk kerületünkben a gyermekszám csökkenése miatt. El­várjuk viszont a rendelkezésre álló kereteken belül az iskolák működte­tési feltételeinek további javítását. Az Önkormányzatnak arra kell töre­kednie, hogy a kerület valamennyi iskolájában a gyermekeknek hasonló feltételeket biztosítson, legyen az akár szépen festett iskola, megfelelő taneszköz, vagy használható tornate­rem. Egyszóval olyan iskolai körül­ményeket teremtsen meg, amelyek között a kerület valamennyi gyerme­ke jól érzi magát. Kétségessé teszi a Tomoriban a program folytatását, hogy az iskola nem rendelkezik a 12 osztályra vonat­kozó pedagógiai programmal és helyi tantervvel. Ezért 12 évfolyamos ötlet­ről, amelyen belül 6+6 osztályos vari­áció is elképzelhető, véleményt mon­dani nem tudunk, mert csakis a peda­gógiai program és tanterv együttesé­ről lehetne véleményt mondanunk. Minthogy csak az első hat évről van meg e kettő, helyeseljük az Önkor­mányzat Képviselő-testületének dön­tését, amely szerint a második hat évi oktatás az Ady gimnáziumban történ­jen meg. Annak ugyanis van prog­ramja, s ha átdolgozása szükséges is, ez jóval kisebb feladat. Helyesnek tartjuk a döntést azért is, mivel módunk volt a Tömöri is­kola igazgatójának az elképzeléseit végigkövetni. 1995. augusztusában a Fiastyúk utca 35. alatti iskolával va­ló együttműködést kezdeményezte a 12 évfolyam megvalósítása érdeké­ben, viszont ugyanezen év októberé­ben már írásba is adta, hogy az Ady gimnáziummal együttműködve haj­landó a tervét a tantestület megvaló­sítani. Akkor még az Ady Gimnázi­umot másképp értékelte, mint aho­gyan az a tévéműsorban elhangzott. Az Ady Gimnáziumnak azt a ne­gatív minősítését, ami egy tíz éves Négy Lada a rendőrségnek Sinka György felvétele Négy új Lada rendőrségi személygépkocsi sorakozott fel március 7-én a XIII. kerületi kapitányság udvarán, mellettük a bevetésre váró „pilótáik­kal”, akik e szakmájukban a legjobbak közé tartoznak. Önkormányza­tunk februárban 3,2 millió forint értékben elkötelezte magát a kerületi közbiztonság javítására. Az ehhez szükséges felszereltséghez nyújt segítsé­get a négy autó, amelyet dr. Tóth József polgármester c napon adott át dr. Pella László rendőrezredesnek, kerületi kapitánynak. Képünk az ün­nepélyes aktust örökíti meg. Az önkormányzati költségvetésben további támogatásként a kerületi rendőrségnek 12,3 millió forint szerepel, amely, a bűnügyi statisztikát ismerve, elkel a hatékonyabb bűnüldözéshez. gyermek szájából hangzott el a té­vékamera előtt, visszautasítjuk. Ezt a közvélemény tájékoztatására nemtelen eszköznek tartjuk. Nem értünk egyet azzal, hogy egy alapfeladatot ellátó intézmény akár 1000, akár 500 forintos össze­get szedjen rendszeresen a szülők­től költségcsökkentés címén. Ez akár tandíjnak is felfogható. Hiányoljuk azt a kompromisz- szum-készséget, amelyre az igaz­gató folyamatosan hivatkozik, és amely valóban megoldhatná az odajáró gyerekek iskoláztatását az első osztálytól az érettségiig. Az iskolaigazgatók kollégiumá­nak véleményét a kerület valameny- nyi gyermekének érdekét szem előtt tartva nyilvánítottuk ki. Holopné Schramek Kornélia alpolgármester nyilatkozata Megállapodtunk Gál Ferenc igazgató úrral, hogy újabb módosí­tott javaslatait írásban benyújtja, mert csak ennek alapján tudunk ér­demben foglalkozni velük. Egyelő­re a képviselő-testületi döntést minden érdekeltnek tudomásul kell vennie és betartania. Az igazgató úr az eddigiekben ilyenre nemigen volt tekintettel. Amint a Tömöri iskola ügyiratait tartalmazó dossziéból kitűnik, már 1991 márciusában meghirdette a szülők körében az elemi és közép­iskolai oktatást, amikor arra még nem volt semmiféle engedélye. A Művelődési és Közoktatási Minisz­térium - akkoriban még ők voltak az engedélyezők - 1991. július 18- án kelt okiratukban adták meg az engedélyt a Tomoriban a 6 osztá­lyos általános iskolai programra. Egyidejűleg a XIII. kerületi Önkor­mányzatot is arról értesítették: hoz­zájárulnak ahhoz, hogy mint isko­lafenntartók a fenti intézményben 6 osztályos általános tagozatot indít­sanak. Elemiről, középiskoláról még szó sem volt. Arra is felhívták az akkori Önkormányzat figyelmét, hogy az iskolai szerkezet-átalakítás minden költsége az Önkormányza­tot terheli. Azonkívül arra is, hogy a program folytatásának a kimun­kálása azért is indokolt, mert a ta­nulók — a hagyományostól eltérő program miatt - csak külön felké­szítéssel tudnak iskolát váltani. A program kimunkálása azóta is késik, vagyis tartalma előttünk, mint ahogyan mások előtt is, isme­retlen. Ez már önmagában is indo­kolja, hogy a 6 elemi után a tanulók olyan gimnáziumba kerüljenek, ahol annak az elméleti és gyakorla­ti feltételeivel már rendelkeznek. De, ezen felül egy kísérletező isko­lába nem lehet vég nélkül újabb és újabb pénzeket fektetni, különösen akkor, ha annak a fenntartása már most is a legdrágább a kerületben. Jelenleg a Tomoriba 328 gyerek jár és az egy gyerekre eső évi költ­ség 173 ezer forint, több mint bár­melyik más kerületi iskolában. Ez miért ne volna elég alapos érv, amely a döntésében a képviselő- testületet vezette? A tévéadások és a Népszabadság cikke csak a Tömöri és az ottani ta­nulók és szüleik sérelmeiről szólt, amiből egyoldalú ítéletet alakítha­tott ki a közvélemény. Az előző testület, amikor elfogadta Gál Fe­renc terveit, a valóságos feltételek felmérése nélkül tette, de anyagi terheit már nekünk, illetve a többi tanintézményeinknek kellene visel­ni. Nekünk, mint iskolafenntartó önkormányzatnak feladatunk át­vizsgálni kerületünk egész iskola- szerkezetét, figyelembe véve a NAT-ot és a közelgő közoktatási törvényt, s meghozni az annak megfelelő döntéseket. Ez jól átgon­dolt előkészítő munkát és alapos megvitatást igényel. Úgy gondo­lom, hogy a Tömöri iskola ügyében ez már most megtörtént.

Next

/
Thumbnails
Contents