Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)

4. szám

Az ecetem elvégzése után 10 évig rádiós voltam. Kezdetben aktuális műsorok riportere, majd vidéki tudó­sító, később művelődéspoli­tikai és ifjúsági adások szer­kesztője, műsorvezetője. Utána rövid ideig az Ország- Világ rovatvezetője, majd egy évig a Tévéhíradó szer­kesztő-riportere. 1987-től 1990-ig szabadúszó újságíró voltam. Újságírói munkám mellett könyveket írtam. A mai napig 11 könyvem jelent meg. (történelmi és ifjúsági regények, esszék, interjúk, irodalomtörténeti, művelő­déstörténeti és szociográfiai munkák, dokumentum-élet­rajzok.) 1990-től a Moszkvai Ma­gyar Kulturális Intézet igaz­gatóhelyettese voltam, majd a moszkvai magyar nagykö­vetség kultúratasséja. Jelen­leg a Juventus rádió adás­vezető Szerkesztője vagyok. Kollát Pál Munkáspárt 1947-ben születtem a Hajdú megyei Földes községben. Szüleim kétkezi munkások voltak. Magam géplakatos szakmunkásvizsgát tettem és a Hajógyárban dolgoztam 1961-től a mai napig. Külön­böző szakmunkás- és politi­kai iskolákat végeztem. Aktí­van vettem részt a szakszer­vezeti, az úttörő-, a KISZ-, párt-, sportmozgalomban. 1990.-ben megválasztottak a XIII. kerületben önkor­mányzati képviselőnek. Életem során mindig em­bercentrikus voltam. EMBE­REK között dolgoztam, ad­tam és most is adok a véle­ményükre. Nem zavart és ma sem zavar a másság! Úgy gondolom, mindenkinek ma­gának kell megkeresnie he­lyét a társadalomban, a politikában, a munkában. A mostani rendszer ezt az egyensúlyt borította fel. Sok gondolkodó embernek vette el lehetőségét a munkától, vált feleslegessé, veszítette el önbecsülését. Mi ezt szeret­nénk visszaadni! Ifl­Lenhofer Pál Agrárszövetség Pál László MSZP tődik a magyar elektronikai ipari kifejlesztéséhez, számí­tástechnikai kormányprog­ramokat készített, húsz éven keresztül dolgozott az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottságban, 1989-91-ben ipari államtitkár, ezekben az evekben az MSZP elnökségi tagja, a választások óta par­lamenti képviselő. 1992-Den ismét beválasztották az MSZP elnökségébe, gazda­ságpolitikai ügyekkel foglal­kozik. Ezen kívül az Ország- gyűlés gazdasági bizottságá­nak az alelnöke és további öt albizottság tagja, vagy ve­zetője. Rajk László SZDSZ 1949 január 2,6-án született Budapesten. Édesapja, Rajk László, aki 1946- 48 között belügyminiszter, majd 1949. május 30-i letertóztatásáig külügyminiszter. Koncepciós per során halálra ítélték, 1949 október 15-én kivé­gezték. 1958-tól általános és kö­zépiskoláit Budapesten vé­gezte. 1967-ben érettségi­zett, majd a Budapesti Mű­szaki Egyetem építésznjér- nöki karának hallgatója. Épí­tészként számos terv meg­alkotója. Díszlettervezőként több mint húsz színházi elő­adás közreműködője, mozi­filmek és video-produkciók egyik létrehozója. A demokratikus ellenzék­nek kezdetektől egyik fontos tagja. Az SZDSZ-nek alapító tagja. Az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, 1991. no­vemberig ügyvivője. 1990. május 3-tól a parlament kul­turális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állan­dó bizottsága, azon belül a kulturális es a rádió, tele­vízió, sajtó albizottságok tagja, 1991. februárig a frak­ció kulturális bizottságának szóvivője. 1992. október 13- tól az átszervezett kulturális, oktatási, tudományos, felső- oktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban dolgozik. Szelényi Zsuzsanna Fidesz 1966-ban születtem Veszp­rémben. A középiskola el­végzése után az ELTE-n vé­geztem a pszichológia sza­kon, ebben az évben pedig a Budapesti Közgazdasági Egyetemen külpolitikai tu­dományokból szerzek dip­lomát. 1988-ban csatlakoztam a Fideszhez. 1990-ben megvá­lasztottak országgyűlési kép­viselőnek. Parlamenti mun­kám során a szociális, egész­ségügyi és családvédelmi, il­letve a külügyi bizottságban dolgoztam. Az Európa Ta­nács képviselőjeként arra tö­rekedtem, hogy a fejlett Európa törvényhozási ta­pasztalatai Magyarországon is hasznosíthatóvá váljanak. Képviselőként fontosnak tartom az egyenlő esélyek széles körű Diztosítását az oktatás színvonalas fejlesz­tését, a szociális és családi el­látások igazságosabbá tételét, az emberi méltóságot tiszte­letben tartó elosztásával. Tardos Márton SZDSZ 1953 eleje óta közgazdász­ként, 1956-ig az államigazga­tásban dolgozott. A forrada­lom után elbocsátották az Országos Tervhivataltól. Né­hány hónap munkakeresés után a Magyar Kereskedelmi Kamarában, a Konjunktúra és Piackutató Intézetben, majd az MTA Közgazdaságtu­dományi Intézetében kapott ÖNKORMÁNYZATI LAP állást. Kutatói eredményeit rendszeresen publikálta. 1989-90-ben a Pénzügyku­tató Rt. elnök-igazgatója. 1990 óta országgyűlési képviselő. Az SZDSZ egyik vezető gazdasági szakértője, és a párt programkészítő munkájának egyik szervező­je. 1992-ben átmenetileg az SZDSZ Országgyűlési Kép­viselőcsoportját vezeti. 1990- 91-ben és jelenleg újra az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottságának alelnöke, május óta a Privatizációs Albizott­ság elnöke. Tóth József Köztársaság Párt Debrecenben született 1965- ben. Általános iskolai tanul­mányait Hosszúpályiban vé­gezte, majd középiskoláit és érettségi vizsgát Debrecen­ben tett. Érettségi után a Nyíregyházi Tan álképző Fő­iskolába jelentkezett és ma­gyar- orosz szakos tanár lett. Iskolái elvégzése után Hosszúpályiban német-ma­gyar szakos tanárként dol­gozott. Pestre költözése után először a Mentő Szolgálatnál dolgozott, majd egyeni vál­lalkozást alapított. Jelenleg közgazdasági és jogi tanul­mányokat végez. A parla­mentbe jutása esetén elsősor­ban a XIII. kerület sajátos­ságaira felkészülve szociális ügyekben kíván előrelépést elemi. Ide sorolja a nyugdí­jasok helyzetét és a munka- nélküliség megszüntetését. Ezután következne a fiatalok lakáshoz juttatásának lehető­sége. Minden körülmények között olyan megojdást kell találni, ami akár úanki hite­lekkel is, de lakáshoz juttatja a fiatalokat. Fontosnak tartja a munkanélküliséget, vállal­kozást segítő törvények meg­alkotását. A képviselő-jelöltek anyagait pártjaik szószerinti közlése alapján összeállította Lasz György 3 Tősgyökeres kerületinek számit, mert az ötvenkét éves országgyűlési képviselő negyvennyolc esztendeje a kerület lakója. Sőt, már szü­lei is itt éltek, s felesége, gyermekei is e városrészben dolgoznak. Villamos mérnö­ki es ipargazdasági diplomá­val, valamint számítástechni­kai oklevéllel rendelkezik. Hosszú ideig dolgozott tu­dományos kutatóként a Vil­lamosipari Kutató Intézet­ben, számtalan szállal kö­Negyvenéves építőmérnök vagyok, hat gyermekünk van, családi és - anyagi körülmé­nyeim rendezettek. Mégis elvállaltam az Agrárszövetség felkérését, hogy jelöltként induljak az országgyűlési képviselőválasztásokon. Hazánkban ma sokan visz- szafelé néznek. Ki erre, ki ar­ra. Nekem hat gyermekem van, megérthetik, hogy én a jelennel foglalkozom és a jö­vőt kívánom építeni. A múl­tat persze tisztességgel le kell végre zárni, bocsánatot kérve és megbocsátva, megtanulva, hogy mit nem szabad tenni. Szomorú, hogy egyre több ember számára a létezés alapvető szükségletei kerül­tek előtérbe a rendszerváltás óta, mint például: mit fo­gunk enni holnap, és miből, hol fogunk lakni mi és gyermekeink, hogyan és mi­ből, hogyan fogunk élni, és miből?

Next

/
Thumbnails
Contents