Hír 13, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1992. december / 6. szám
Navigare necesse est Nem ülnek ölhetett kezekkel Döntés után Az ókori latin mondás szerint „hajózni szükséges.” Hangsúlyozva a gazdasági alap életfontosságát, tehát a tengeri kereskedelemét, a szállításokét. „Navigare necesse est” - a mai magyar valóságban létjogosult-* sága van eme mondatnak. Se többet, se kevesebbet nem jelent, mint a vállalkozások támogatását, fenntartását. Azokét, amelyek az angyalföldi környezetben képesek arra, hogy ne csak a családtagoknak biztosítsanak munkát, hanem megerősödve a munkanélküliekké váltaknak is. Környezetüknek talpraállásukat, izmosodásukat nem indulatoktól fűtve kell figyelniük, hanem rájátszani felnőtté válásukra: minél előbb a kerületben minél több ezer megélhetését biztosítsák. Ma, amikor vitathatatlan az élet, a gazdasági környezet - nem is szól a munkanélküliek számáról - már bizonyította: szocialista óriásokra a piacgazdaságnak nincs szüksége - de életterüket is elvesztették. Viszont a piac igényeihez gyorsan alkalmazkodó vállakózásokra, munkaadókra annál inkább. „Hajózni tehát kell”. Még akkor is, ha a“közember - a kerület életét irányító hivatallal ellentétben - még mindig nem ismerte fel az amerikai tanmese igazát. Hogy is szól az? „A szomszéd jól tejelő tehenét látva a farmer imigyen imádkozik: Istenem adj nekem egy ilyen tehenet." Mifelénk még mindig más a fohász: „Istenem dögleszd meg a tehenét..." Pedig minél jobban „tejel” a szomszéd, vagy az önkormányzat tehene - pláne az utóbbi, hiszen a kerület javát szolgálja - annál biztosabb, hogy fogy a munkanélküliek tömegében lévő rátermett, szakszerűen dolgozók száma. Tehát létrejöhet egy egészséges szelekció, melynek során a kisvállalkozások kapacitása felszippantja a legképzettebb munkaerőt. De ehhez „hajózni szükséges", s a hajót vízrebocsátót támogatni... Lasz György Könnyű dolga lehet. az önkormányzatba delegált képviselőnek - gondolhatja bárki, aki nem kíséri figyelemmel munkájukat. Hogy nem ülnek „ölbe tett kezekkel”, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt hónapban is közel félszáz napirend megtárgyalására, vitájára készültek fel a „kerület házában". S döntöttek az önkormányzati tulajdonban álló házak elidegenítéséről, a csökkent szellemi képességűek napközi otthonának létrehozásáról, a jövő évi lakásépítési felújítási programról. Az utóbbihoz kapcsolódva hét tagú ad- hoc bizottságot hívtak életre. Akik javaslataik előkészítéséhez kikérik a szakértők véleményét. A testület 1992. december 31 -i hatállyal megszüntette a sokak által bírált „Társasház Kft-t”, s helyette a folyamatosság megtartása mellett a polgármesteri hivatal szervezetén belül 1993. január 1 fjével elidegenítési iroda intézi majd a hatáskörébe utalt ügyeket. A testületi indoklás szerint e döntésre azért került sor, mert az elidegenítés mind a hivatal, mint a képviselőtestület részéről áttekinthetetlenné, ellenőrizhetetlenné vált, s emiatt a sokezer beérkezett lakossági panaszt sem lehetett megfelelően orvosolni, még vezetői szinten sem. A határozattal lehetővé vált, hogy a hivatal a lakossági elvárásoknak eleget tegyen anélkül, hogy a lakosság érdekei és az elidegenítés folyamata csorbát szenvedne. A képviselők döntöttek egyes városrendezési feladatokról is. Többek között a Lehel út - Róbert Károly körút - Mohács utca által határolt területnek beépítéséről, valamint a Röppentyű utca - Forgács utca - Fáy utca által határolt területek új arculatának kialakításáról. Elfogadták a lakásfelújítási címjegyzéket tartalmazó előterjesztést is. La. KUTYADOLOG Több mint bosszantó, ha az ember a járdán, vagy a járdáról lelépve valamibe „halkan” belelép. Ám mégsem haragszom a kutyákra, sokkal inkább nemtörődöm gazdáikra. Azokra, akik az utolsó pillanatban viszik le a szerencsétlen állatokat. Kényelmük, hanyagságuk miatt üldözik azokat a kutyatulajdonosokat is, akik véletlenül sem vétenek a közterületek higiéniai előírásai ellen. Elvétve, de akad olyanis, aki nylonzacskót, lapátot visz magával - nemcsak a kutyáját rángatja pórázon, hanem takarít is utána. Igaz, az utóbbiak száma elenyésző. Ennek ellenére felháborított a legutóbb, rádióban hallott hír: kerületünkben mérgezett „falatkákat” szór ki egy kerékpáros, s a vizet is fertőzi, biztos pusztulásra ítélve a kutyákat, a madarakat, sőt az apróbb gyerekek életét is veszélyezteti. Nem hiszem, hogy csak a rendőrök léphetnek fel a kerékpározó rém ellen. Hiszen többször, többen is látták működés közben -, s csak neru léptek közbe. De meddig garázdálkodhat szabadon? Addig, amíg jóvátehetetlen nem történik, ne adj isten, egy gyerek egy életre megnyomorodik? L. Kés nélkül gyógyítanak A jó hír is gyors lábon jár. így jutott tudomásunkra, hogy a Lehel úti NyL ró Gyula kórház két orvosa, dr. Kar- deván Károly és dr. Schnäbel Róbert kés nélkül tartósan gyógyítja ambu- láns(!) kezelésén azt a napi fájdalommal jelentkező megbetegedést, amit az aranyér okozr Amint a két orvos elmondotta, az aranyér ambuláns kezelését a kórház gasztroenterológiai laboratóriumában a járó és a gyógykezelés alatt álló fekvő betegeknek végzik. Nem tegnap láttak munkához, hanem több, mint egy éve a gyomor és a bélbetegségek speciális vizsgálatával együtt, a beutalások alapján gyógyítják kés nélkül az aranyeres megbetegedéseket. Ugyancsak a két orvostól sikerült megtudni, hogy Magyarországon mintegy tíz éve vezette be az OTE sebészeti tanszékén Ritter professzor az általuk alkalmazott módszert. A tekintélyes számú beteganyagon nyert kedvező eredményt a professzor közölte ugyan a szaksajtóban - a módszert tőle sajátította el dr. Schnábel Róbert és dr. Kardeván Károly -, de ezt a kezelést az ismeretek szerint az országban nem sok helyen alkalmazzák. Mint kiderült, a beavatkozás roppant egyszerű: egy speciális gumigyűrűt helyeznek fel az aranyérre, s egyúttal fagyasztják is azt. A beteg -számára előny, hogy miközben fájdalommal nem jár, egyúttal a járóbetegek kezelésére is alkalmas. Hiszen az esetenkénti kezelés megterhelés nélkül mindössze öt percig tart. A módszer a kezdődő, s súlyát tekintve közepes, de már panasszal járó vérzések, fájdalmak, kicsúszással jelentkező aranyér kezelésére alkalmas. Sajnos az ennél súlyosabb' esetekben a megoldást továbbra is a sebészeti beavatkozás jelenti. A betegek szempontjából nem elhanyagolható, hogy a „kés nélküli” kezelés mennyi ideig biztosít tünetmentességet? Mint a két orvos válaszából kiderült, nagyok a különbségek, amelyek az egyénhez kötődnek. Hiszen ha egy-egy kezeléssorozat után a beteg tanácsaikat megfogadja, elérhető a cél, a gyógyulás. De olykor a szervezet sajátosságait jellemző hajlam is közbe szólhat, s a kezelés megismétlésére szükség lehet öt-tíz évenként. A tájékozódást segítő kérdések sorából az sem maradhat ki: menynyibe is kerül ez a terápia a betegeknek? Mint kiderült mindössze a házi orvosok beutalása kell a kezeléshez. Tehát egy fillérébe sem kerül a betegnek. Fo. Gu. 4 ÖNKORMÁNYZATI HÍRLAP
