Hír 13, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1992. október-november / 4-5. szám
Nem kallódnak el Értelmi fogyatékosok napközi otthona Otthont alapít a XI11. kerület képviselőtestülete az értelmi fogyatékosoknak. Nem a statisztikára figyelnek, a „vajon hányán élnek a kerületben”, hiszen ha százan lennének, vagy vannak, de ha csak egy, akkor is tenni kell értük, érte. Lényegében ez a szándék vezette a képviselőtestületet, amikor a Frim Jakab otthon megalapítására voksolt. Az otthon műszaki átadására október 16-án került sor, s a tervek szerint falai között az értelmi fogyatékosok foglalkoztatására még az idén, december 1- jén sor kerülhet. Sokoldalú tevékenységi formákkal nem kevesebbet akarnak biztosítani, mint hogy a társadalomba való beilleszkedés töretlen legyen. Ehhez különféle foglalkoztatási formákat választottak segítőtársként. Kerámiát, szőnyegeket, különféle anyagokat szőhetnek a résztvevők. Akinek például a kertészkedéshez, a gombatermesztéshez támad kedve közülük az is megtalálja számítását. De a gazdaszemlélet kialakításában, az önkiszolgálás automatizálásában is segítségükre siet majd az otthon. Az elképzelések szerint sportolásra éppúgy lehetőséget kínálnak, mint a színjátszásra, a könyvtári foglalkozásokra, a zenehallgatásra, a videózásra. A programokból azonban nem hagyták ki a kirándulásokat, s az úgynevezett nyílt napok szervezését sem. A képviselőtestület döntése szerint az intézmény vezetője egy évre, tehát meghatározott időre Her- mecz Imre gyógypedagógus lesz. Az intézmény szervezésére pedig egy szűk szakmai bizottság javaslata alapján Hermecz Imréné ugyancsak gyógypedagógus hívatott. A képviselőtestület döntése szerint egy hónappal a kinevezések előtt már pályázatokat írnak majd ki a vezetői állásokra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1993 augusztusában. Azt persze mondani, bizonygatni sem kell különösebben, hogy az Újpalotai út 9-11. szám alatt lévő otthon már az idén, a kapunyitástól, novembertől decemberig létével pénzt igényel. Az úgynevezett dologi, s tartós beszerzések, a bérjellegű juttatások, az étkezési térítési díjak a kiadási rovatban jelentkeznek. De talán nincs ember, aki ha teheti, ha egy módja van rá, az ilyen kiadást sokalja, vagy megtagadja. Ettől leszünk többek, járhatunk emelt fővel, ha a névadó Frim Jakab elvei szerint cselekszünk szőkébb pátriánkban. Annak az embernek nyomdokain járva, elvét követve, aki Magyarországon a múlt század közepén elsőként szervezte meg és vezette az értelmi fogyatékosoknak létesített első honi intézményt. S egyúttal megteremtette, munkásságával megalapozta hazánkban az intézményesített gyógypedagógiát. Hiszen az alapító okirat szerint a novemberben megnyíló otthon rehabilitációs céllal közelít a családokban élő, imbecilis fiatalokhoz, s felnőtt korúakhoz. A tevékenységi formák sokszínűsége jól szolgálja majd azt az alapvető célt, mely minden önmagára adó társadalomban akként fogalmazódik meg: ne szoruljanak a perifériára, ne izolálódjanak, hanem beilleszkedjenek. A foglalkoztatások is arra hivatottak, hogy értéket teremtsenek azok, akik eddig úgy érezték, erre képtelenek. Minden tizenhatodik életévét betöltöttet kérelem alapján felvesznek az otthonba, akinek törvényes képviselője a megfelelő családi hátteret biztosítja. A felvételi kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakóhelye szerint illetékes ideg- és elmegondozó intézmények szakvéleményét. Annak nem tudnak helyet adni, aki közveszélyes, önálló hely- változtatásra még segédeszközzel sem képes, állandó ápolást, orvosi ellátást igényel, az önkiszolgálásban együttműködésre nem képes. De aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra, rendszeres munkavégzésre alkalmas, annak felvételétől ugyancsak „eltekintenek”. Az otthon elsősorban a XIII. kerületben élő, értelmi fogyatékosok befogadására létesült. Persze, ha van üres hely, más kerületekből is felvehetnek gondozásra szorulókat. De csak akkor, ha a polgármester, a szociális és gyámügyi osztály vezetője ehhez hozzájárul. Ám nem a kerületi polgár- mesteri hivatal fizeti ki „ellátásuk” díját, hanem az a kerület, ahonnan a gondozott jött. Onnan kérik az évenként esedékes, személyre szóló normatív állami támogatást. Az értelmi fogyatékosokat befogadó otthon kapuja az év tizenegy hónapjában nyitva áll majd, reggel 6-tól este 18 óráig. Amire az ott dolgozók „vállalkoznak”, az nem kevesebb, minthogy hétvégi szabadidő programok mellett rendszeresen kapcsolatot tartanak a szülőkkel is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy amire a kerület önkormányzata most vállalkozott, az példaértékű. Lasz György Ingatlanárak Témánk közérdekű, mindenkit érdeklő. Azt is foglalkoztatja, aki gyakrabban csere-beréli otthonát, s azt is, aki évtizedek óta, s még évtizedekig hűséges hozzá. Tehát: mit ér a lakás, ha angyalföldi?- A tizenharmadik kerület igazi „vegyes” kerület: az északi része laza beépített- ségű, sok gyárral, telephellyel. Déli fele viszont a Belváros pereméhez csatlakozik. Épp ilyen „vegyes" az ingatlanok értéke is. Szakértők szerint ez év közepén a következő árak voltak jellemzőek: a panellakások árai átlagosan két- és hárommillió forint között mozogtak. A Párkány utcában egy 58 négyzetméteres lakás kétmillió forintot kóstált, ennél valamivel kisebb otthon a Kárpát utcában 2,8 millió forintot'ért. Egyébként itt, a Vizafogó-lakótelepen figyelhető meg ez a nagy szóródás: a Párkány utcai 36-40 ezer forintos négyzetméterenkénti lakás ára- fíasonló otthon esetében - már 48-55 ezer, ha az a Népfürdő utcában található, s ablaka a Margit-szigetre néz. Hasonló a helyzet a nempanel lakások esetében is: a környezet erősen befolyásolja az árakat. A Dráva utcában kínáltak 68 négyzet- méteres lakást 2,8 millióért, ennél csak tíz négyzetméterrel nagyobb otthonért a Katona József utcában már 3,9 millió forintot kell fizetni. Újlipótváros szívében, például a Pannónia (Rajk László) utcában 50-60 ezer forint egy négyzetméter, nempanel lakás. A kerületben számos családi ház is található: egy 116 négyzetméteres házért a Poscher utcában már 2,9 millióért is hozzá lehet jutni, míg ha ez a Gyöngyösi utcában van, ha csak 90 négyzetméter is, máris 3,1 millió az ára.- Az, hogy milyen értékű egy lakás, nagymértékben függ hát fekvésétől. Angyalföld e tekintetben megint csak különleges: ipari zárványok ékelődnek lakóépületek közé...- Egyértelmű, hogy az ipari területeket lokalizálni kell, ezeket fokozatosan megszüntetjük. Természetesen olyan üzemek, amelyek lényegében környezetbarát tevékenységet folytatnak, a jövőben is maradhatnának a lakóterületek viszonylagos közelségében.- Kitűnik: a „zöld” lakóövezet egyre kedveltebb, az itt lévő ingatlanok képviselnek igazi értéket.-Azt hiszem, ilyen szempontból is jók Angyalföld távlatai, hiszen mind nagyobb figyelmet fordítunk a környezeti ártalmak csökkentésére. Nem csupán a zaj- és levegőszennyezésre gondolunk, hanem az úgynevezett látványszeny- nyezésre” is. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy az ösz- sze-vissza felállított, eltérő kinézetű bgdék és pavilonok telepítésébe valamiféle ízlést vigyünk. De szeretnénk kerékpáros utakat is kialakítani, növelni a zöldte-. rületek nagyságát, rendezni meglévő parkjainkat. Ebből is kitűnik: jól járnak az angyalföldi ingatlanbefektetők. Azok pedig jól alszanak, akik itteni lakásuk puha ágyába fekszenek nap mint nap: egy egyre kellemesebb, „zöldebb” kerületben tehetik azt. L. Gy. ONKORMANYZATI HÍRLAP
