Hír 13, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1992. augusztus / 2. szám
T. Főszerkesztő Úr! Többgyermekes családanya vagyok. Gyakran találkozom olyan helyzetekkel, amikor kiszolgáltatottnak érzem magam a hivatali dolgozók packázásaival szemben. Ahogyan'azt helyesen írták „Kiszolgáltatott helyzetben” című cikkükben. Bár én ezt nem tenném a XIII.. kerületi hivatal esetében, mert eddig mindig csak segítőkészséget és jóindulatot tapasztaltam részükről. Tudom, hogy minden kérést ők sem tudnak teljesíteni, mert ez nemcsak rajtuk múlik és bizonyára jólesik, ha legalább jó szót kapnak és nemcsak bírálatot. Mert a jó szóból napjainkban nagyon kevés van. Tisztelettel: Kállainé E. Boglárka, Gács u. 3. Üdvözöljük a színvonalas, közérdekű HÍR 13 első számát. Bízunk benne, hogy , mindig tárgyilagos lesz. Éppen ezért, kerületünk egy szégyenfoltját szeretném bemutatni. Történetesen arról van szó, hogy 1991 elején egy büféskocsit telepítettek környékünkre a Szegedi út és Szent László út közötti járdaszakaszra. A büfékocsiból zömében szeszesitalt árulnak nonstop éjjel-nappali nvitvatartással. Sajnos ez a hely a züllött emberek kedvenc találkozóhelye, akik a környékbeli lakók nyugalmával nem törődnek, ordítoznak, randalíroznak, de az alapvető egészségügyi szabályokat is semmibe véve szükségletüket is az EURO-WC helyett a fal tövébe végzik. Tarthatatlan helyzet alakult ki. Eme áldatlan állapot megszüntetésére eddig hiába kértünk segítséget, mindenhol falakba ütköztünk. Ezért végső elkeseredésünkben kérjük a Főszerkesztő Urat, ha tud, közbenjárásával segítsen: a Szegedi u. 58., 60., valamint a Szent László u. 27., és 28. számú ház lakói nevét ént tisztelettel: (név és cím a szerkesztőségben) (Megdöbbentő a levél tartalma, főként az, hogy többszáz környékbeli lakos tiltakozásáról tanúskodik. Megnyugtatásként tájékoztatjuk Önöket, hogy panaszbejelentésük alapján a vizsgálat folyamatban van. Az önkormányzat illetékes szervei az említett büfékocsinál cél- ellenőrzéseket végeztek, s ennek alapján a működési engedélyt azonnali natály- lyal bevonták.) A szerk. Örömmel vettük kézhez a HÍR 13 kerületi lap első számát. A cikket olvasva elgondolkodtam, hogy milyen jó és hasznos tanácsokat adott a zsebtolvajok elleni védekezéshez. Sajnos egyre jobban rádöbbentem azokra az emberi gondatlanságokra, amivel sok esetben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy zsebesek áldozatai legyünk. Nekem is van kellemetlen tapasztalatom, ugyanis jó néhány erszényem vándorolt már új gazdához. Legutóbb a 12- es villamoson egy előzékeny középkorú asszonyság jóvoltából. Ezért köszönöm a jó tanácsot. Máskor jobban vigyázok! Engedjen meg azonban, egy közérdekű megjegyzést. Gyakran járok ki a Margitszigetre öröm részemre, ha tisztának látom és zavartalanul élvezhetem üde szépségét, gyönyörködtető, sokszínű virágait, öreg árnyas fáit. Elszomorít viszont az ott lévő szobrok elhanyagoltsága. Szegény Blaha Lujza, Móricz, Mikszáth, Táncsics és mások: le kéne őket mosdatni, és nem ártana dátum se rá, hogy az utókor számára ismert legyen, hogy mettől meddig éltek, és miért érdemelték ki a megemlékezést. Tisztelettel: Holczer Ilona nyugdíjas Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 6. Tisztelt Lasz Úr! Valamennyi lakótársam nevében örülünk lapjuk megjelenésének, az a véleményünk, hogy kellemes olvasnivalókat tartalmaz és közérdekű ügyekről ad tájékoztatást. Ezért bátorkodom Önt levelemmel zavarni. A napokban lakótársaimmal együtt egy körlevelet találtunk postaládánkban, aminek tartalma igencsak meglepett bennünket. Madárirtásra szólít. Kérdésem: szabad-e irtani a madarakat? Valóban tilos az etetésük? Környezet és ember élhetne békében egymással egy kis jó szándékkal* Az olimpiák egyik legszebb pillanata, amikor ezer és ezer galamb repül föl a stadionba, hirdetve valamiféle megegyezést. A velencei Szent Márk tér galambjait mindenki kedvesen eteti, közelségüket ott elviselik. A Szent István parkiak sorsa azonban a kiirtás? Civilizált országokban a galambok tojásait kutatják fel, ami nem túlzottan nehéz - lévén költési idő, hevenyészett fészkük könnyen fellelhető. Javaslatom: a tojásokat kell megsemmisíteni. Ilyen egyszerű és humánus a megoldás. Abban reménykedem, hogy lapjukban helyet kap-e néhány sor és elnézik a levél nem túl hivatalos formáját. Üdvözlettel: Takács Mari, Szent István park 4. Nagyon tetszik a kiadványuk, de engedjenek meg egy kritikai észrevételt. Úgy tapasztaltam, hogy az újság terjesztése rossz. Én lakásom közelében, egy téri pádon találtam. Igaz, hogy a bejárati kapunk mindig zárva van, mert már volt a házban többször betörés. De talán találnak megoldást. Tisztelettel: Kálmán Endréné, Fiastyúk u. 71/a. (Sajnáljuk, hogy ilyen körülmények között találta meg az újságot. Vannak még gondjaink a terjesztésben, bár mindent megteszünk, hogy mindenhová eljusson. Kérjük olvasóinkat, ha hasonlókat tapasztalnak, . tájékoztassanak bennünket, együtt talán könnyebben megtaláljuk a megoldást.) A Szerk. Egy kis történelem Mióta 1846. augusztus 15-én megnyílt Budapest és Vác között az első vasútvonal, alig pihennek a dübörgő közlekedési járművek a főváros iparosodó peremkerületeiben. Az egykori Széna tértől (a mai Kálvin tértől) 1866- ban Újpestig döcögött végig a Jóvasút. Négy esztendő múlva már makadám- burkolat került a Váci útra széltében- hosszábam hogy elősegítse a folyamatossá váló tömegközlekedést. 1872. május 13-án, öt évvel a kiegyezés után megindult a Budapest-Újpest- Rákospalotai Vasút lovakkal közlekedő őse az Árpád út, a Pozsonyi út és a rákos- palotai Kossuth utca útvonalán. 1896-ban a lóvasutat már villamos váltotta fel. A hálózat gyorsuló földrajzi kiterjedését hozta magával, hogy a BÚR Vasút kiépítette a Ferdtnánd ter-Lehet út-Bé- ke út-Pozsonyi út-Újpest, Városháza- Károlyi utca-Baross utca-Megyeri utca viilamosvonalat, amely 1907. december 17-től új vonallal» a Móric utca-Ósz ut- ca-Nagyvárad utca-Arad utca-Rózsa utca vonallal bővült 1911. március 29- tőla BÚR Vasút tovább hosszabbodott, a Tutaj utca-Kárpát utca-Dráva utca- Váci út szakasszal. 1925. március 16-án állították fel a viilamosváltót a Kádár utcánál. A falusias szekerezés egyszerre múlttá vált. A BÚR Vasút villamoskocsijain 1910-től betűjelzések (A-tól H-ig) mutatták az utazni kívánóknak, milyen vonalon haladhatnak: 1930-ban megszűnt a betűjelzés, és 1939-ben a számoknak adta át a helyét. A kocsik színének és a számok jellegének is megvolt az információs értéke. A Budapest Városi Villamos Vasútnak (a BWV-nek) sárga színű és páros számú kocsijai voltak. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) szerelvényeit barna színéről és páratlan számairól lehetett felismerni. Ugye, milyen érdekes? A nagyvárosi argónyelvben mai napig tufának vagy sárgának hívják a villamost. Valamikor tehát a sárga is lehetett barna. , Dr. Dömötör Ákos HÍR 13 ÖNKORMÁNYZATI HÍRLAP
