Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)

1990. május / 3. szám

Ha nem is polihisztor, de... 0^G°^S ^ Amíg nem jártam a helyszí­nen, úgy hittem, hogy az elegáns 'nevű kiadó valami flancos üveg­palotában, bőséges létszámú sze­mélyzettel dolgozik. A valóság viszont éppen az ellenkezője naiv elképzelésemnek. Jó, ha megvan száz négyzet- méter a két szoba, ahol a kis cég működik, összesen hat ember vi­szi az üzletet, ebből is csupán négyen dolgoznak itt főállás­ban . .. Még mielőtt bárki elme­rengene azon, hogy akkor ez bi­zony nagyon hitvány kis kiadó lehet, gondoljanak az igen ele­gáns kiadványra, az immáron két évben is bestsellerként fogyó Re­kordok könyvére. Ugyanis 1989- ben és 1990-ben is az Origó Press adta ki magyarul a Guinness--1. S hiába volt félezer az ára, pil­lanatok alatt elfogyott. Jól időzí­tették a piacot, hiszen karácsony előtt az ember bőkezűbb. Aho­gyan a cég elnökétől, Radó Pé­tertől megtudtuk, az 1990-es Re­kordok könyve negyvenezer pél­dányban került utcára, s egy hó­nap alatt elfogyott(l). (Ebből tíz­ezer példány innen, az irodá­ból ...) Arra a kérdésre, hogy mennyi­re nyereséges ez a kis kiadó, „aki” 1987-ben alakult, konkrét összeggel válaszolt Radó Péter. — 1989-ben a tiszta, adómen­tes nyereségünk hárommillió fo­rint volt, 1990-ben talán kettő lesz... Sajnos, ránk is kihat, hogy a csőd felé megy az ország. Mert lisztet, cukrot, akkor is vesznek az emberek, ha elszegé­nyednek, de könyvet.. . — Milyen dotációval dolgoz­nak? — Dotációval? Az nincs! Ná­lunk szabály, hogy ne fizessünk rá az üzletre ... Sajnos, az álla­mi kiadók nem mindig tartják szem előtt ezt a szempontot. Ez is a „kultúrpolitika’’ bűne, előbb észbe kellett volna kapni! Ha mindenki „vállalkozó”-ként, sa­ját zsebre dolgozna, biztosan nyolc óra lenne a nyolc óra munkaidő, s nem csellengenének el az emberek fodrászhoz, vásá­rolni, ügyeket intézni. S talán azt is meggondolnák a munkaadók, hogy csak olyanokat alkalmazza­nak, akik valóban értenek ahhoz, amit vállalnak. Igaz, mi látszó­lag kevesen vagyunk, de minden­ki több dologhoz ért. Ha nem is polihisztor, de járatos a könyv­kiadásban, a piackutatásban, a reklámszakmában, a pénzügyek­ben, a könyvterjesztésben, a nyomdai ügyekben ... vek gyorsabb kiszállításának kö­szönhettük. Különösen örvende­tes a Könyvértéka, a Könyvtáro­sok Áruháza forgalmának gyors emelkedése. Itt a dolgozók ma­gas fokú szaktudása mellett új szolgáltatásaink — például telex útján eszközölhető előrendelés, műsoros videokazetták kölcsönzé­se — is hozzájárultak a forgalom dinamikus növekedéséhez. — Könyvkiadásunk egy kis lét­számú kollektíva vállalkozó szel­lemére és szakmai tudására ala­pozva, ötéves fennállása alatt megötszörözte árbevételét. Gaz­dag termésünkből a Tudománytár c. sorozat, a nyelvkönyvek és neprintkiadványok újabb és újabb kötetei érdemelnek kiemelést. — A szerényebb bevételű vá­sárlói rétegek körében igen nép­szerűek kedvezményes akcióink, amelyek során -kót-három évvel korábban kiadott, de irodalmi szempontból teljes értékű köte­tek félárú megvásárlására nyílik lehetőség. Folyamatosan is ked­vezményeket nyújtunk olyan vá­sárlói rétegeknek, amelyek szá­mára a könyv szinte munkaesz­köz: pedagógusoknak, népműve­lőknek, közgyűjteményi dolgozók­nak, tudományos területen műkö­dőknek, újságíróknak. Gyakran ajándékozunk könyveket nyugdí- jasklu'boknak, szociális otthonok­nak, iskoláknak. — Hallhatnánk valamit az idei terveikről? — Megkezdtük átalakulási programunk végrehajtását: olyan részvénytársaságot kívánunk lét­rehozni, amelyben különböző ki­adók, könyvtárak, -külföldi part­nerek, sőt, saját dolgozóink is részvénytulajdonosokká válhat­nak. Fontos feladatunknak tekint­jük a szomszédos országok ma­gyarlakta területeinek magyar könyvekkel való ellátását, éppen ezekben- a hetekben -kárpátaljai partnerekkel folytatunk e tárgy­ban megbeszéléseket. Kiadói rész­legünk előreláthatólag újabb rep- rintkötetekkel, szépirodalmi ki­adványokkal jelentkezik. Sok sikert kívánunk a Tékának 1990-ben is! (hajdú) — Apropó, reklám. Sokat köl­tenek rá? — Hál’istennek, nem tudom, hol kopogjam le, de alig győzzük a megrendeléseket, így nincs szükségünk önreklámra. — Melyek a legkapósabb kiad­ványaik? — Talán a kötés-horgolás könyvek. De sikerül kifogni best­seller témákat is, mert például a Michael Jackson önéletrajz is igen népszerű volt... No, meg a Guinness, pedig ott igen komoly jogdíjat is kellett fizetni. — A terveik szerint mire for­dítják a nyereséget? — Egyrészt ebből élünk. Más­részt befektetjük, például új nyomdánk lesz ... Vállalkozunk. De futja arra is, hogy társadalmi munkában is kiadjunk egy-egy könyvet. A közelmúltban például dr. Kálmán Zsófia munkáját, a „Bliss-nyelven” címűt. Ez az a bizonyos kommunikációs nyelv, amit értelmi fogyatékosoknál al­kalmaznak, ennek a segítségével kapcsolatot lehet velük teremte­ni ... — Elég szűkén vannak itt. Nem tervezik, hogy más, tágasabb épületbe költöznek? — Nem. Egyébként csak most van ilyen zsúfoltság, mert amit itt lát, ezek a könyvkupacok a Máltai Szeretetszolgálatra vár­nak, hogy elszállítsák. Ez a „fel­ajánlásunk” a legújabb könyvek­ből. Ember Mária három műve, a Halálvonat akrobatái; a Politikai viccgyűjtemény és a Járkál mint zsidóban a fájdalom című köte­tek, süteményes és horgolási könyvek... — Mondana valamit az új vál­lalkozásokról? Kiadási terveik­ről? — Hát először is csak annyit, hogy mindent így tovább, aho­gyan eddig! Már túl vagyunk a fontosabb tárgyalásokon az ame­rikaiakkal, szeretnénk Origó Press kiadásban magyarul megje­lentetni a Fodor’s 90-es könyve­ket. Városokról, országokról. Ez a legprecízebb bedekker az egész világon. Az aktuális villamos- és buszjegyáraktól, a shopping ka­lauzig, minden friss, pontos ben­ne. S természetesen továbbra is süteményes- és horgolási köny­veket adunk ki. Egy Ludlum-kö- tetet, tárgyalunk a BBC-vel, ta­lán sikerül megszerezni a jogot a Follow Me kiadványokra. Ez biztosan sikerkönyv lenne, hiszen most felszökött nálunk az angol nyelvtanulási láz ... — Ha ilyen komoly üzleti kap­csolataik vannak, bizonyára az elnök több nyelven is beszél. .. — A „rossz nemzedékbe” tar­zom. Negyvenhárom éves vagyok. Ki gondolta volna még az én diákkoromban, hogy kiszabadul­hatunk Nyugatra? Nyerges Mária

Next

/
Thumbnails
Contents