Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)

1989. október / 4. szám

Angyalföldi tárlat 3lytatásra méltó hagyomány yalföldön, hogy a tanács a ke­iben élő, dolgozó képző- és •művészek számára, munká- ösztönzésére és megsegíté- ; kiállítást rendez. Először !-ban került sor egy kollektív mtatkozásra a Műcsarnok ösz- termeiben — tájékoztat a [. Kerületi Tanács közművelő­csoportjának vezetője dr. di Zsoltné és munkatársa >ács Piroska. — Az első an- Iföldi tárlaton 34 művész sze­rit komoly elismerést aratva, j-ben vándorkiállítást szer­iek, amely a kerület nagyüze- t járta végig. 1977-ben a mai jyar ötvösművészetet repre- táló bemutató vándorolt főleg /asas üzemekbe. 1985-ben a József Attila Művelődési Köz­pont adott helyet 28 kerületi mű­vész alkotásainak. A tanács többször is beszélge­tésre hívta a művészeket, ahol is hangot kapott az a kívánság, hogy teremtsenek lehetőséget egy kollektív kiállításra. Ez azonban nem kis pénzbe kerül, amit nem könnyű előteremteni. Az idén si­került a tanács vezetésének 100 000 forintot adni díjakra és 50 000 forintot a rendezésre. Dombrády Lorándnénak, a tanács elnökhelyettesének az érdeme — aki azonnal akcióba lépett, szá­mos vállalatot és intézményt ke­resett meg, támogassák ők is a nemes célt, miszerint reprezenta­tív helyen, a margitszigeti Ther­mal Szállóban rendezzék meg az angyalföldi tárlatot, ahol az alko­tások eladására is lehetőség nyí­lik—, hogy végül is 210 000 forint gyűlt össze díjakra. Az INTERAG RT. 25 000 Ft-ot, (75 000 Ft-ot a rendezésre), a NOVOTRADE RT. 25 000 Ft-ot. a Budapest Főváros Tanácsa V. B. Társadalompoliti­kai Titkársága ifjúsági díjként 20 000 Ft-ot, valamint Művelődési és Sport Főosztálya 15 000 Ft-ot. a Magyar Népköztársaság Művé­szeti Alapja 10 000 Ft-ot, a József Attila Művelődési Központ 10 000 Ft-ot. a Téka Könyvérté­kesítő Vállalat szintén 10 000 Ft-ot adott. Ezenkívül a Múzsák Közművelődési Kiadó a kataló­gus, a Szikra Lapnyomda a plakát, a Nyomdaipari Grafikai Vállalat a meghívó elkészítésével támogatja a kiállítást. A közművelődési csoport gond­ja volt a művészek szervezése — felhívás kiküldése, személyes be­szélgetések az alkotóközösségek­ben —, a katalógus, a plakát, a meghívó és a megnyitóval' kap­csolatos tennivalók. A kiállítás gyakorlati előkészítését a művek bevételétől kezdve a zsűrizteté- sen keresztül az el nem adott művek visszaszolgáltatásáig a Jó­zsef Attila Művelődési Központ vállalta, s ez az intézmény a jö­vőben is készségesen helyet ad egyéni, esetleg kisebb csoportos kiállításoknak, lehetőséget nyújt barátságos, kulturált környezet­ben összejövetelek, művész és közönségtalálkozók rendezésére, baráti körök alakítására, prog­ramjaik lebonyolítására. Ez az ajánlat találkozik a tanács elkép­zeléseivel is, szeretnék ugyanis kapcsolataikat mélyebbre fűzni a művészekkel, számítva rájuk An­gyalföld szépítésében, kulturális életének fellendítésében. A neves szakemberekből és a társadalmi szervek képviselőiből álló zsűri 75 művész beküldött művei közül. 68-tól fogadott el munkákat a kiállításra, és a kö­vetkező művészeket találta jutal­mazásra érdemesnek; Szántó Margit, Kovács Péter, Tápai Nó­ra, Káka Ferenc, Krasznai Judit, Minya Mária, Würtz Adám, Ve- csési Sándor, Csavlek András, Horváth Éva, Záhorzik Nándor, Werbánszky Ernő, Marosits Ist­ván, Blaskó János. (Nyitva no­vember 5-ig.) Aba A képeken óriásfenyők, ma­gas hegyek, üdezöld rétek látha­tók, a kis tavacskára szelíd szo­morúfűz hajlik, hattyú siklik a vizein. Van, aki csak a zöld kü­lönböző árnyalataival, nagy fol­tokban érzékelteti a tájat, van, aki aprólékosan megrajzolja a kivénhedt fa göcsörtös törzsét, ér­dekesen 'ívelő ágait. Van, aki olyan ügyesen kezeli az ecsetet, hogy vissza tudja adni a víz csil­logását, a benne tükröződő fákat, bokrokat, pedig a „művészek” életkora mindössze nyolc és ti­zennégy év között van. Minden alkotáson látszik, hogy az eléjük táruló természet szépsége mély benyomást gyakorolt rájuk, azt örökítették meg. A festményeken kívül agyagból készült edények, vázák, hamutartók, különböző fi­gurák is sorakoznak a tárlókban, meg kis szövött szőnyegecskék, tarisznyák. Jól sikerültek a zo­máncmunkák is, némelyiknek olyan szép a színezése, hogy me­dálként bárki viselhetné. A ki­állítás pedig, ahol mindez látha­tó, a József Attila Művelődési Központ nagyterme. Az intéz­mény igazgatójától, Gergely Amáliától kérdeztük, hol és mi­kor készítették ezt a sok ügyes dolgot a gyerekek. — A nyáron szerveztünk egy művészeti tábort a csehszlovákiai Pöstyén mellett, ahol csodálatos két hetet töltöttünk a gyerekek­kel a Tesla gyár üdülőjében, egy gyönyörű fenyves erdő közepén. A ker-ületi tanácsunk művelődési, ifjúsági sportosztályának már tíz éve igen jó kapcsolata van a nagyszombati járás szakszerve­zeti bizottságával. Az évek során mintegy 6000 diák nyaralhatott a szomszédos országban, s ugyan­ennyi tőlük is a mi velencei tá­borunkban. — Kik jelentkeztek a „Feny­ves” művészeti táborba? — Elsősorban azok, akik a Mo­holy Nagy Lászlóról elnevezett képző- és iparművészeti stúdi­ónkban már megismerkedtek a művészet alapjaival. De jöttek mások is, akik reméljük, majd ezután, megkedvelve a tábori foglalkozásokat, jönnek a szakkö­reinkbe. Gyerekek és felnőttek egyaránt jöhetnek hozzánk. A legkisebbek a Gyermek kuckó­ban kapnak ízelítőt a művésze­tekből. Külön csoportokban is tanulhatják a festészetet, a szob- rászatot és a kerámiát. A felnőt­tek e három műfajon kívül még rajzzal, grafikával, textilszövés­sel, ötvös-, fémművességgel, tűz­zománccal is foglalkozhatnak. S ebben az évben új csoportot is indítunk, a főiskolai előkészítőt. Nagyon kedveltek ezek a foglal­kozások, kitűnő szaktanárokkal nagyon szép munkákat készíte­nek a résztvevők. Nem egy tehet­séges „moholys” került be a kép­ző- és iparművészeti főiskolára. — Milyen volt a napi program a ,,Fenyves”-ben? — Mint ahogy a kiállítás is mutatja, a gyerekek festettek, agyagoztak, szőttek, tűzzománcot készítettek, ezenkívül volt szín- és bábjátszó meg két természet- járó csoportunk is. Nem határoz­tuk meg szigorúan ki hol dolgo­zik, mindenki azt csinálta, ami­hez a leginkább kedve volt. Jár­tunk Pöstyénben, és megtekintet­tük Pozsony műemlékeit is. Jó­ízűket beszélgettünk az esti „só­derpartikon.” Az utolsó napon a teraszon közszemlére tettük ki az ott készült munkákat, s a leg­jobban sikerült darabokat haza­hoztuk, hadd lássák a szülők, az ismerősök, a barátok ezen a kiál­lításon, hátha ők is kedvet kap­nak az efféle szép időtöltéshez, hasznos foglalatossághoz! A. J. Záhorzik Nándor Holtomiglan holtodiglan című műve is a díjazottak között van A „Fenyves” művészeti tábor kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents