Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)
1989. szeptember / 3. szám
A lakosság kérdezi, milyen a szolgáltatás-ellátás helyzete kerületünkben? — Angyalföld a jól ellátott kerületeik közé tartozik — válaszol a kérdésre Schvartz Jolán, az ipari-kereskedelmi osztály volt vezetője. — A kerületben, a mintegy 160 ezer állandó és ideiglenes lakoson Ikívüil, átlagosan napi 50 ezer itt dolgozó, de nem itt .lalkó állampolgár ellátási igényét is ki kell elégítenünk. Emellett a kerület határain igen erős a szomszédos városrészek átmenő forgalma, amit csak részben ellensúlyoz a mi átmenő forgalmunk. — Hallhatnánk részletesen az ellátás sarkalatos pontjairól? — A meglévői kereskedelmi és szolgáltatóhálózat az alaipellátást biztosítja, bővítését, fejlesztésiét a lakótelepek építésével egy időben tervezzük. A kerület alapvető élelmiszer-ellátásáról 18 ABC-áruház gondoskodik, az egy, illetve -másfél műszakos élelmiszerboltok mellett. A Ikonszerű, nagy alap- területű, széles körű igényeket kielégítő üzlethálózat több kis boltot helyettesít. Alapvetően! javultak a reggeli és a délutáni vásárlás feltételei, ami a rugalmas nyitva tartásnak köszönhető. Az alapellátásban meghatározó szerepet tölt -be az Angyalföldi Közért Vállalat, amely üzlethálózatával az élelmiszerbolti alapterület nyolcvan százalékát biztosítja. — A kerület lakosainak tapasztalata szerint az utóbbi évek során csökkent a nyitva tartó zöldség-gyümölcs üzletek száma. Mi ennek az oka? — A Zöldért Vállalat átszervezése. Elleniben' a magánkereskedelemben jelentős változások történitek, mivel osztályunk fokozott figyelmet fordít az őstermelők és a zöldség-igyümölcs kereskedők kitelepüléseire. Az alapellátásban kiemelkedői szerepet tölt be a kerület két piaca,. Az Élmunkás téri piac — népszerű nevén1: a Lehel —, a fővárosi ellátásiban is rangos helyet foglal el, mind1, választékát, mind pedig viszonylag alacsony árait tekintve. Hozzátenném, hogy a tanács számára továbbra is gondot okoz a piac jelenlegi helyzete, mivel sem a felújításához, sem a rekonstrukciójához nincs elegendői pénzünk. A Tomorl-piac választéka bővült az utóbbi időben, a kívánt színvonal eléréséig azonban még akadnak tennivalók. — Mi a helyzet a vendéglátás területén? — A vendéglátó kiskereskedelem helyzetét erőteljes fejlődés jellemzi. A rendelkezésre álló választék igen szénás skálán mozog. A szigorodott feltételek ellenére is, ez a szakma a legkeresettebb és a „legtőkeerősebb”. A nagyobb üzletekből tizenegyet a Taverna Belvárosi Szálloda- és Vendéglátó-ipari Vállalat üzemeltet. Szerencsére gondolnak a kispénzű diákokra és nyugdíjasokra is, közel 2200 adag előfizetéses menü áll a rendelkezésükre naponta. — A fővárosban az utóbbi időben gomba mód szaporodnak a különböző üzletek, gondolom, Angyalföldön is ez a jelenség tapasztalható. — Természetesen nálunk is hasonló a1 helyzet. A közelmúltban átadott két nagy szaküzlet—a Váci úti szerelvénybolt és a Tatai úti vasáruház —, jelentős mértékben javította az ellátást. Ezzel együtt még számottevő az eltérés az egyes kerületrészek között az ellátás szintje és az üzletek elhelyezkedése terén. Az elmúlt 'években adtak át két szolgáltatóházat a Dráva utcában és a Gyöngyösi úton, amelyek mindkét lakótelepen jelentősen segítették a színvonalasabb ellátást. Megjegyezném, hogy az utóbbi egy-két esztendőiben több üzlet szűnt meg az eredeti üzletkörrel. Továbbra is .gondót Okoz, hogy kerületünkben kevés Röltex-, papír- és írószerbölt található. Az utóbbit némileg ellensúlyozta, hogy az idén átadtak egy 1600 négyzetméter alapterületű Ápisz-áruházat a Szegedi—Országbíró úti lakótelepen. — Az ipari szolgáltatás területén tapasztalható-e fejlődés? — Ez a. terület a szocialista szektorban, az üzletek számát tekintve, nem mutat jelentős változásit, továbbá gondot okoz a kis létszámú boltok nyitva tartása, mivel igen magas az üzemeltetési költség, és nincs megfelelő utánpótlás sem. A lakossági ellátásban fontos szerepet tölt be a kisipari szolgáltatás. Ezek, a gazdasági munkaközösségekkel együtt, jelentős kapacitást biztosítanak minden szakmában. Az alapvető szolgáltatások közül a cipő- javító és -készítő szakmában történt csökkenés. Ezzel szemben a személyszállító, a teherfuvarozó és a takarító szakmában nagyobb mértékű növekedés tapasztalható, egyre többen vállalkoznak ezekre a szolgáltatásokra. — összességében tehát megállapítható, hogy az eltelt öt esztendő során javult a szolgáltatás színvonala. Milyen szerep jutott-jut a tanácsnak ebben a folyamatban? — Főszerep! Igen sok a dolgunk az ellátás-szolgáltatás színvonalasabbá, egyenletesebbé tétele érdekében, mind az ellátásszervezésiben, mind pedig a fejlesztésben. A meglévő üres helyiségek hasznosítása, az új helyiségekbe bérlők, ‘ illetve társberuházók biztosítása., a tanácsi pénzeszközökből történő fejlesztések a lakossági szolgáltatást színesítik. Angyalföld polgárainak jobb ellátását elsősorban a meglévő hatósági eszközök következetes alkalmazásával tudjuk biztosítani. A fogyasztói érdekvédelem a rendszeres ellenőr zések, a tanácstagok és a társadalmi szervek jelzései, aktív közreműködésük, valamint az ellenőrzést végző szervek összehangolt munkája révén érvényesül. T. V. VOLT EGYSZER EGY KISZ... Ne értsék félre a címet, nem történelmi áttekintést szeretnék adni, s nem is az elmúlt harminc évet kívánom bemutatni. De túl a harmadik X-en, már csak nosztalgiával tudok visszagondolni a hajdani KISZ-táborokra, az olykor éjszakába nyúló „megváltjuk a világot” vitáinkra. Nem a gyorsan pergő éveket sajnálom, hanem azt — talán elhiszik —, hogy a hibáival együtt is, elmúlt valami, hogy már csak volt egyszer egy KISZ ... A KISZ-kongresszus eldöntötte, kimondta, hogy nincs többé KISZ, ámde-van Demisz. A célok, a feladatok, úgy tűntek számomra, ugyanazok maradtak, csak a „cégtábla” változott. Ám az egyre erősödő társadalmi feszültségek, a stagnáló gazdasági helyzet a hajdani KISZ-t, majd Demiszt is arra kényszerítette, hogy vizsgálja felül tevékenységét és próbáljon tartalmában és módszereiben is megújulni. Sajnos, egyre több vállalatnál, intézménynél dolgozó fiataltól hallani olyan intézkedésről, olyan gazdasági vezetésről, hogy kimondták, megszűnt a KISZ, akkor eggyel kevesebb púp a háton, nincs többé üzemi, vállalati négyszög, nem kell többé egyezkedni az olykor „forró fejű” KISZ-titkárral, elvégre a oárt és a KISZ is kivonult a munkahelyekről... A XIII. kerületben, nyugodtan elmondhatjuk, a KISZ-bi- zottság hatékonyan dolgozott, sok-sok hozzá tartozó nagyvállalat KISZ-bizottsága kapott különböző magas kitüntetést. De vajon a gyorsan pergő társadalmi események hogyan érintették a KISZ-t, a Demiszt ebben a kerületben? — Van-e még bármilyen ifjúsági mozgalom — teszem fel a kérdést Hidasi Rezső elnöknek, 9 három alelnöké- nek: Kovács Lillának, Karácsonyi Zoltánnak és Kosaras Istvánnak. — Az elmúlt küldöttgyűlésen heves viták között több alternatíva is felvetődött az ifjúsági szervezet névadásával kapcsolatban. A kétfordulós választás után az ANGYALFÖLDI BALOLDALI IFJÚSÁGI TÁRSULÁS (AB1T) lett a győztes, s mi pedig a vezetői. — Ez a baloldali elnevezés mennyire baloldali? — Elkötelezettek vagyunk, de önállóan dolgozunk, szoros szövetségben az MSZMP reformszámyával, a Nyers— Pozsgay—Németh Miklós irányvonalra gondolunk. A XIII. kerületi pártbizottsággal, az Angyal Ádám vezette „csapattal” szeretnénk együttműködni, mert a döntési centrumban még jelen pillanatban is az MSZMP áll. — Milyen programmal indulnak „harcba” a fiatalokért? — A társadalmunkban történt változások következtében csökkent tagságunk létszáma. A százhetven szervezetből má8 ANGYALFÖLD
