Angyalföld, 1986 (11. évfolyam, 1. szám)
1986. április / 1. szám
Műtermek — régi gondokkal Máglya köz 1—i. Három évtizeddel ezelőtt épült, minisztertanácsi határozat alapján kizárólag képzőművészek számára. A 24 műteremlakást azonban az ellenforradalom alatt önkényesen mások vették birtokukba, s a Kossuth- Munkácsy-, VIT-díjas és Der- kovits-ösztöndíjas művészek csak egy esztendővel később kezdhették meg alkotómunkájukat ... Szinte valamennyien vidékről jött, szegény emberek voltak, így hát nem állhatott távol tőlük a munkáskerület hétköznapi világa sem. Mégis, amikor arról faggattam néhányat a honalapítók közül, milyen kapcsolatot alakítottak ki az Itt élőkkel, szinte valamennyien elmondták: alapvető hiba, hogy közösségi tér nem épült a házakhoz. Emiatt nem alakulhattak ki személyes találkozások, kiállításokon egyetlen egyszer sem adhattak számot tevékenységükről. így aztán inkább szakadék keletkezett az alkotók és a többi lakó között. Voltak, akik rosz- szallőan nézték a kopácsoló, követ faragó szobrászt, s a raktár hiányában a ház élőt4 heverő, az alkotómunkához nélkül özh eteti en anyagokat is... A névsor önmagáért beszél. Kovács Ferenc, Bányai József, R adó Károly, Szabó István, Nagy Mária, Mészáros Dezső, Segesdi György, Jakab Borbála, Kalló Viktor, Konyorcsik János szobrászművészek, Blas- kó János, Miskey László, Óvári László, Aczél Ilona, Ridovics László, Ruppert Zsuzsa, V. Bazsonyi Arany, Vecsési Sándor, Patay László, Würtz Ádám, Szentirmay Klára, Szurcsik János és József, Duschanek János, Duray Tibor, Miskolczi László, Fáy Győző, Somogyi János festők, grafikuV. Bazsonyi Arany: Hölgy és az egyszarvú-sorozat — Hallás sok, iparművészek és végül Kokas László belső építész. Országosan és határainkon túl is ismert és elismert alkotók. Sajnos négy halottjuk között van a mindenki által korelnökként tisztelt Szentiványi Lajos festőművész is. Az elköltözőitek is hiányoznak: Blaski János, Németh József, Bér Rudolf, Kokas Ignác. — Milyen a műteremlakásokon belül a közösségi élet? — kérdezem Vecsési Sándor festőművészt. — Valamennyien, akik idejöttünk, közösségi emberek voltunk, kollektív szellemben akartunk élni. Kezdetben mindig megnéztük egymás munkáit, megbeszéltük problémáinkat, örültünk a másik sikerének. Aztán áhogy jöttek a gondok, a kudarcok, sikerek, öregedtünk, s már nem tudtunk olyan fokon figyelni egymásra. — Lassan az utak szétváltak — veszi át a szót Patay László. — A művészi alapállások különbözőek, jöttek-nőttek a gyerekek, ma már unokáink vannak, és változtak a gondjaink is. A kezdeti szoros kapcsolat természetszerűen lazult. Ma már szilveszterkor nem járjuk végig a házat, persze értékeljük és ismerjük egymást, s a kisebb, a két-lhárom családos barátságok ma is megvannak. — Vagyunk néhányan alföldiek — kezdi merengve Miskolczi László —, akiknek a témavilága a paraszti életben gyökeredzik. Közösek eszményeink, így festészetünk stílus- belileg nem esik messze egymástól. Tiszteletben tartjuk egymás egyéniségét, mert a belső világát mindenki magában hordozza, példa erre sokunk munkássága, akiknek három évtized alatt sem változott lényegesen feátői világa. Műtermek. Festmények, grafikák, szobrok, kisplasztikák megszámlálhatatlan sorozata született itt az elmúlt harminc évben. Legszívesebben valamennyi alkotásról és alkotójáról szót ejtenék, de kötetnyi terjedelem is kevés lenne rá. így hát csupán néhány művészről, néhány rövid mondatban szólhatok. Kovács Ferenc szobrai elégikus hang- vételűek, egyszerű, tömör formaadás jellemzi őket, nonfigu» ratív térplasztikái környezetesztétikai élményeinket gazdagítják. Bányai József nemcsak szobrász, éremművészként is ismert. Radó Károly szobrásza- ta a realista hagyományokhoz köthető. Ifj. Szabó István valamennyi kompozícióját átélt élményei inspirálják. Mészáros Dezső tevékenysége Medgyessy szellemével rokonítható, de Patay László: Kilátás az ablakomból nem idegen számára a jelképszerű megjelenítés sem. Segesdi György munkásságát a témabeli és a technikai sokoldalúság jellemzi, dekoratívak térplasztikái, expresszív erejűek köztéri emlékművei. Kalló Viktor drámai hangvételű politikai szobrairól jól ismert a kerületben is. Konyorcsik János képzeletvilágát az emberiség nagy sorskérdéseinek megjelenítése, az érzelmi állapotok ábrázolása foglalkoztatja. Blaskó János festészete az emberi-társadalmi kérdések feltárására vállalkozik. Miskey Lászlót elsősorban a környezet és a képzőművészet színbeli lehetőségei érdeklik. Óvári László modern hangvételű, intellektuális beállítottságú művész, Aczél Ilona az élet és a valóság rejtett értékeit keresi. Ridovics László csendéletein és tájképein a természeti világ forma- és színvilágát jeleníti meg sokszínűén. R. Ruppert Zsuzsa festményei érzelem- gazdagok. V. Bazsonyi Aranyt az alkotó ember időben változó és maradandó problémái izgatják. Vecsési Sándor kevés motívummal is sokatmondó kompozícióin a falu régebbi és újabb világát eleveníti meg. Patay László képein öreg, megrokkant emberek jelennek meg, gyakori témája a szerelem, a gyermek, a család, de sokat foglalkoztatja a halál, az elmúlás gondolata is. Wiirtz Ádám bravúros rajzkészsége nemcsak a kiállítótermekből, hanem könyvillusztrátorként is jól ismert. Szurcsik János tömör, leegyszerűsített fogalmazású képein a föld és az ember összefor- rottságát, eggyé válását jeleníti meg. Duray Tibor mélyen humánus művészete felvillantja napjaink drámáit, korunk veszedelmeit is. Miskolczi László munkáiban a látvány mögé ásva emberi tartalmak fogalmazódnak meg. Fáy Győző műveit erőteljes eesetkezelés, oldott festőiság jellemzi. Somogyi János kompozícióin elvont festői gondolatokat, filozofikus mélységű tartalmakat ábrázol. Duschanek János erősen kolo- risztikus, szuggesztív sziimboli- kájú művészetével a maga és kortársai szellemi törekvéseiről vall sajátos hangvételű festményein. Máglya köz 1—i. Különböző korú és világú művészek lakják, akik rólunk, világunkról, hétköznapi életünkről s önmagukról vallanak — mind másképpen. Az ország különböző városaiban külön-külön bemutatták már munkáikat, s hazánk képzőművészete elképzelhetetlen lenne az ő tevékenységük nélkül. S ha már az elkészült műteremlakásokhoz nem építettek kiállítótermet, talán egyszer mégis számot adhatnak majd tevékenységükről a Duna Galériában vagy a néhány lépésnyire levő, a közelmúltban újjávarázsolt József Attila Művelődési Központban. Mert a szűkebb 'környezetük csak így ismerheti meg a művészeket és alkotásaikat. (cs) ANGYALFÖLD 14
