Angyalföld, 1986 (11. évfolyam, 1. szám)
1986. április / 1. szám
ANGYALFÖLDI A József Attila téren éveikig magas palánk éktelenkedett a művelődési központ előtt, takarva az épületet borító állványerdőt is a néha bizonyára nem túl intenzív munkát). Még 1978-ba.n bezárták a színház- termet, hogy felújítsák, korszerűsítsék. Bár a szakkörök, tanfolyamok az építkezés alatt is működtek — sőt, nem egy közülük kiváló eredménnyel, például a Moholy Stúdió a fővárosi közművelődés vizuális központja lett —, a munkatársaknak nem kevés gondot, kényelmetlenséget okozott az épületben folyó építkezés, és valljuk meg őszintén, az elha- rikádozott -épület sem csábította az arrajárókat, hogy betérjenek. Múlt év novemberében aztán elhordták a palánkat meg a sittét, előbukkant a ház csupa- üveg 'homlokzata, amely azóta sötétedés után fényárban úszva hívogatóan messze bevilágítja a környéket. A színházterem átépítése is befejeződött, vadonatúj a színpadtér, a falburkolat, a padló, a széksorok, a "csillárok. 'Fényesre mosták az előcsarnok szürke márvá- nyos kövét, és február 13-án eljött végre az a nap, amikor ünnepélyes keretek között, műsorral egybekötve átadták- átvették az újjávarázsolt, impozáns színháztermet, amely Angyalföldi Nézőtér néven kezdte meg működését. Az építkezés „hősi korszaka” lezárult, ám a következő, az „üzemeltetés” megkezdése sem tűnik sokkal könnyebbnek. Csobánné Gelencsér Ildikó, a József Attila Művelődési Központ igazgatója, valamint két munkatársa, Németh Imre módszertani előadó és Farkas Ferenc rendezvényszervező nem titkolta, hogy elképzeléseik, terveik megvalósítása nem is olyan egyszerű. Súlyos felelősséget éreznek, hogy ezt a kilencvenmillió forintból — oroszlánrészét a Fővárosi Tanács adta, de a kerület is hozzájárult tízmillió forinttal — rendbe hozott színháztermet megfelelően hasznosítsák. Elsősorban színházi előadásokra gondoltak a művelődési ház vezetői. Mivel saját társulatuk nincs, tárgyalásokat kezdtek 11 vidéki színházzal. Négyen-öten vissza is jelentkeztek, sőt a győri Kisfaludi Színház február 15-én már megtartotta első vendégjátékát. Áprilisban a veszprémi Petőfi Színházat várják, Shakespeare Szeget szeggel és Mrozek Suszterok című darabját hozzák. Azonkívül a József Attila Színház mutatja be itt a gyermekeknek Kiss Dénes A hét erősek című mesejátékát. Májusban a Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplésére számítanak. A tervek szerint magyarországi ősbemutatóra kerül sor, Edward Bond Kinn vagyunk a vízből című színművét állítják színpadra. Előadják még Hernádi Gyula Hagyaték, Scserbakov Nem bánok semmit és Aliz Csodaországban című produkciójukat. Pódiumot adnak a Stúdió Szkéné nevű művészeti csoportnak is, amely a műegyetemen tevékenykedő együttesből vált ki, és ezután itt dolgozik. A könnyű műfaj múzsáit sem száműzik a színpadról. Szeptemberig négy alkalommal szerepel itt a Rádiókabaré. Először február 24-én derülhetett a közönség az ismert, népszerű művészek farsangi műsorán. Ősztől pedig megkezdi működését az önálló Csütörtöki Kabarépódium Ludas Mátyáshoz. Házigazdája Nagy Bandó András lesz, aki fiatal humoristákat is bevon műsoraiba. Fontos szerepet szánnak a művelődési ház vezetői az Angyalföldi Néptánc Színháznak, mint a hagyományőrző tánc- kultúra országos fórumának. Mentorai, szakmai tanácsadói a Kodály Kamara Táncegyüttes és a Jászság Néptáncegyüttes. Az év végéig elkészült programtervezet sokszínű, színvonalas szórakozást ígér a néptánc kedvelőinek. Az új teremben azonban nemcsak színpadi bemutatókat kívánnak tartani. Kevés például a kerületben a mozi, ezért a filmek iránt jelentkező nagy igényt is ki szeretnék elégíteni. Az Angyalföldi Filmmúzeumban a régi nagy sikereket lehet újra látni. Politikai filmsorozatra is gondoltak — amelyet vita követne —, valamint különböző, didaktikus céllal összeállított sorozatokra is. Végül, de nem utolsósorban a vizuális kultúra terjesztésében is jelentős szerepet szánnak a teremnek. Az eddigi kiállítási hagyományokat tovább gazdagítva, fóruma lehetne a bemutatkozásra a kerület képző- és iparművészeinek. Áprilisban Rátkai Endre festményeit viszik a közönség elé, augusztusban egy izlandi iparművésznek a munkáit és Probsztner Jánosnak, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetőjének grafikáit tekinthetik meg az érdeklődők. Amint láttuk, tervekben, kezdeményező kedvben, sőt, úgy tűnik, lelkesedésben sincs hiány. A i sok éve szünetelő színháztermet azonban újra megismertetni, sokszínű, nívós programokkal — amelyeket esetleg csak itt találnak meg a nézők — megkedvelteim, önálló arculatot kialakítani nem könnyű feladat, ihát még, ha az üzemeltetésre szánt összeg is igencsak szűkös. Talán a kerület nagyüzemeinek is hasznára válhatna, ha elgondolkodva megtalálnák az együttműködés, a segítségnyújtás lehetőségeit, hogy a ház valóban Angyalföld kulturális központja legyen. ANGYALFÖLD Aba Judit 15