Angyalföld, 1986 (11. évfolyam, 1. szám)
1986. április / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) nak a filafalok tanácsi elosztású lakásokhoz. Több mint kétszáz fiatal házas kapott soron kípül szükséglakást. A megtett kerületi intézkedések és erőfeszítések ellenére a fiatalok jelenleg nehezebben jutnak lakáshoz. ÉLÉNK VÉLEMÉNYCSERE Az elmúlt időszakban érezhetően erősödött az ifjúsági szövetség munkája hiányosságaink bírálatai. A KlÖZ-ák- tivisitáík széles körében vált vita tárgyává a KISZ helyének, szerepének kérdése. A kerületi KlSZ-íbízottság tudatosán törekedett arra, hogy a véleménycserének, a továbbfejlesztést szolgáló iavaslatoknak teret adjon. Ezt a célt jól szolgálták tömegpolitikai rendezvényeink fórumai, felkészítő táboraink. amelyek eredményeként — elsősorban KISZ-vezető i nk körében —, az alapvető céljainkkal való azonosulás. a jobbító szándék és a problémák megoldásából részt vállaló hozzáállás dominált. önkritikusan kell azonban szembenéznünk azzal, hogy a bírálat, a pita nem minden esetben vált a cselekvés forrásává, KlSZ-tagjaink körében is jelentős azok szánta, akik másoktól várják a megoldást. A közéleti szerepvállalástól, a közösségben végzett munkáitól elfordulok szánta minden rétegben nőtt. Politikai nevelőmunkánk egyik hiányossága, hogy a 18—25 év közötti dolgozó fiatalok körében nem sikerült számottevően növelni bázisunkat. Nem fordítottunk kellő figyelmet awa, hogy a fiatalok száma a nagyüzemekben csökkent, de emelkedett a középvállalatoknál és a szolgáltatásiban. Az eredmények és hiányosságok ösz- szevetése alapján elmondhatjuk, hogy a kerületi KISZ-bizottság, az Angyalföldön dolgozó KlSZ-szerpezetek eredményesen mozgósították tagjaikat, a fiatalokat társadalmi céljaink megvalósítására. Munkánk számos területén azonban szükséges az újszerű megközelítés, a kor követelményéinek megfelelő cselekvési formák keresése. Azt kell jobban tudatosítanunk, hogy előre lépni és a fejlődést szolgálni csak cselekvő részvétellel, jobb, magasabb színvonalú munkával lehét. MEGÚJULÁS A MÓDSZEREKBEN Szükséges, hogy a KlSZ-szervezetek vállalt politikai hivatásuknak megfelelően eredményesebben dolgozzanak a párt politikájának megvalósításáért, a fiatalok neveléséért, legyenek aktív kezdeményező részeséi a helyi közélet, a politikai viszonyok alakításának. Tevékenységünkben az eddigieknél jobban fejeződjenek ki a rétegsajátosságok, törekvések, érdekek. Mozgalmi- munka-formáink épüljenek az azonos cselekvési tér adta léhetőségekre. növelve ezzel a KISZ befolyását a dolgozó és a tanulóifjúság körében. Céljláink, feladataink világosak. Munkamódszerünk, eszközrendszerünk megújítása anrla irányul, hogy az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényelnék megfelelő cselekvési programot adjunk. Ennék mikéntjéről az elmúlt hónapokban széles körű vita. eszmecsere bontakozott ki. Angyalföldön csakúgy, mint országszerte. A KISZ Központi Bizottsága Mi a teendőnk? című kiadványa kapcsán fiatalok és magánemberek mondtak véleményt munkánkról, a továbblépés lehetőségeiről. E párbeszéd során megnyilvánuló felelősség a biztolsiíltéka az ifjúsági szövetség megújulásának. társadalmi feladata mara- déktaiiariabb betöltésének. A KISZ XI. kongresszusára készülve 1986. április 19-én Angyalföld ifjúkommunistáinak képviselői is tanácskoznak. Most is érezzük kerületünk lakóinak, dolgozóinak megkülönböztetett figyelmét, cselekvő támogatását. Ez ad erőt feladataink megvalósításához. Bartók János, a KISZ XIII. Kerületi Bizottságának titkára A jubileumi úttörőév programja Az idei úttörőmozgalmi esztendő a 40 éves jubileum jegyében zajlik szerte az országban. Halász Etelka kerületi úttörőelnököt a közeljövő fontosabb eseményeiről faggattuk. — Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy az idei évnek nincs központilag meghatározott jelmondata. Ez persze nem jelenti azt, (hogy az egyes úttörőcsapatok nem választhatnak maguknak egy-egy kifejező gondolatot. — Ebben az esztendőben a legfontosabb feladatunk a 40. évfordulóra való felkészülés. Az a célunk, hogy a pajtások ne csupán egyszeri ünnepléssel, hanem a mindennapi cselekvő munkával köszöntsék a június 2-i születésnapot. Fontosnak tartjuk az Üttörőszö- vetség mintegy mottóként is elfogadható elvét, miszerint egységben jelenjen meg a múlt tisztelete, a jelen feladatainak vállalása és a jövő formálásának szándéka. Mindehhez az elnökségek és az úttörőcsapatok csupán néhány fő gondolatot kaptak inspirációként, így jó lehetőségük nyílik az önálló munkára. Az már az életgazdagságuktól függ, milyen sok- arcúan tudják majd az elképzeléseiket megvalósítani. Az a tapasztalatunk, hogy színesedett, élénkült az úttörőélet, mert sikerült megtalálni a segítségadás és az önállóság helyes arányát. — Még a tanév kezdetén, szeptember 1-jén születésnapi stafétát indítottak útnak mindenhol. Ezt a játékot az úttörőtanácsok indították, de a gyerekek határozták meg, mikor kezdődjön, s hogy rajok, őrsök vagy szakkörök között bonyolódjon, s hogy ki indítja el a stafétát. Volt, ahol az úttörőtanács, máshol a 8-os rajok, s legnagyobb örömünkre pedagógus KISZ-szervezetek is vállalták. Általában 2-3 feladatot adtak, a határidőt megszabták, ellenőrzik, végül értékelik a végrehajtást. Előnye ennek a játéknak, hogy a közösségeket összekovácsolja. Ez pezsdítőleg hat a későbbi munkára és tényleges erőpróbát jelent a számúikra. Mi a köz- életiség felé orientáltuk őket, hogy jobban belelássanak a k er ül etp ol i ti ka i el kép zel ések - be. Szinte mindenki beépítette a helytörténeti klub meglátogatását, kutatómunkát is végeznek, régi mozgalmi játékokat gyűjtenek a nemzetközi gyermeknapig, május 25-ig. Mindezek mellett a hagyományos mozgalmi munka is folyik, próbák, kirándulások, téli vásár, farsangi rendezvény formájában. Újszerű a — gyerekkezdeményezésre első ízben meghirdetett — kerületi gombfociba jnakságunk. — Az úttörőhét — május 25- június 2-ig — kerületünkben is egybeesik az országos rendezvényekkel. Csapatszintű megmozdulások lesznek ekkor, versenyek, vetélkedők, kiállítások, sportjátékok, akadályversenyek. Azt szeretnénk, ha minden gyermek bekapcsolódna, ba játszanának, mert élményt így — és nem ünnepi beszédek meghallgatásával — szerezhetnek. Ezen a héten lesz a fővárosban a VIII. Országos Úttörőtalálkozó is, s mintegy 6000 vidéki pajtás érkezik küldöttként az ország valamennyi csapatából. Mi testvérmegyénk, iHajdú-Bihar 325 úttörőjét fogadjuk, akik családoknál laknak majd. A Várban, a Városligetben, a Margitszigeten, a 'Petőfi Csarnokban, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a színházakban és a mozikban is lesznek programok. A vidám, színes forgatagban biztosan mindenki talál kedvére való elfoglaltságot. Június 2-án — a születésnapon — tanítási szünet lesz. A kerület 13 000 gyermekének sok helyszínen zajló, változatos rendezvényeinkkel szeretnénk felejthetetlenné tenni ezt a napot. Sport- és műveltségi, kerület- és helytörténeti vetélkedőkre nevezhetnek, a honvédelmi járőrversenyt és a számháborút főzőversennyel fejezzük be, kerékpáros ügyességi, KRESZ-vetél- kedők, tűzoltási és honvédelmi bemutató várja őket. De lesz zenehallgatás, filmvetítés, a számítógépekkel és a videojátékokkal a rossz időre is gondoltunk. Terveink szerint tábortűzzel zárjuk a napot. Ezt a nagyszabású akciónkat természetesen a művelődési házak, a könyvtárak, a KISZ- szervezetek és a kerületi vállalatok segítsége nélkül nem tudnánk lebonyolítani. —► Úttörőtörténeti kiállítást is rendezünk majd. A gyerekek november lejétől nagyszabású ifjúsági és gyer.mekmoz- galomtörténeti kutatási akcióba kezdtek, Jelenics József vezetésével, Ismerjük meg elődeinket címmel. Egy kiadványt is tervezünk, amely az úttörő- mozgalom első évtizedét idézi vissza. Május 29-én kibővített testületi emlékülést tartunk a 40. 'évforduló tiszteletére, ahol köszöntjük a 35 éves úttörőhá- zat, névadóval egybekötve. Gálaműsorunkon gyermekművészeti csoportok vesznek részt, illetve régi — ma már felnőtt — úttörőházi művészeti tagokat is meghívunk. S ha mindezeken túl vagyunk, máris megkezdjük nyári táboraink szervezését. cs. m. ANGYALFÖLD 2
