Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)

1984. november / 3. szám

A HATÉKONYABB KÖZMŰVELŐDÉSÉRT Szakosítás és koordináció „A népoktatás célszerű rende­zése, amely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam jólétének és kifejlődésének is.” (Eötvös József) Napjainkban — hangsúlyoz­ta Köpeczi Béla művelődési miniszter az országgyűlés ta­vaszi ülésszakán — a demok­rácia továbbfejlesztése sürgető igényként jelentkezik. Meg­szűntek régi közösségek, he­lyükben újak kezdenék kiala­kulni, módosultak az emberi kapcsolatok és az életvitel formái. A korszerűsítés felada­tainak meghatározásánál mindezt figyelembe kell ven­nünk. A miniszter szólt arról is, hogy a szakági és intézményi fejlesztési koncepciók még csak most alakulnak ki, végre­hajtásukra a következő eszten­dőtől fokozatosan kerülhet sor. — Mit tett és mit tesz a XIII. kerületi Tanács Angyalföld köz­művelődési helyzetének javításá­ért, az irányítás korszerűsítéséért? — kérdeztük dr. Fejes Erzsébet közművelődési csoportvezetőt. — A tanácstörvény a köz­művelődés általános felügyele­tét a tanácsokra bízza. Ez meg­tisztelő feladat, de nagy mun­ka és felelősség is. Tanácsunk­nál mindössze két szakember végzi ezt a munkát. — Közvetlen tanácsi fel­ügyelet alatt, két intézmény működik, a József Attila Mű­velődési Központ és a .kerületi Üttörőház. A többi művelődé­si otthon, könyvtár, klub stb. általános felügyeletét látjuk el, munkájukhoz elvi irányí­tást, szakmai és módszertani segítséget adunk. — Ami nálunk Angyalföl­dön módszerében és gyakorla­tában új, az a közművelődési intézmények közötti koordiná­ció. Ezen belül területi és szakterületi együttműködési köröket alakítottunk ki. Ezt se­gíti az 1983 decemberében megalakított közművelődési igazgatói tanács, amely köz­vetlenül a közművelődési cso­port irányításával dolgozik. — Mennyiben változtatta meg a meglévő közművelődési intézmé­nyek tevékenységének arculatát az új rendszerű szakterületi fel­osztás? — A célunk éppen az volt, hogy ne jelöljünk ki alapve­tően új feladatokat, hanem erősítsük meg az egyes műve­lődési intézményeket abban a tevékenységi körben, amely­ben korábban is bizonyították már, hogy jók, eredményeket érnek el. és képesek ezeket to­vábbfejleszteni. A múnikásrnűvelődés bázisa a J.áng Művelődési Központ, az ifjúsági klubmozgalomé a Ma­gvar Hajó- és Darugyár klub­könyvtára. Az országos olvasó­pályázatokhoz csatlakozás eredményességét segíti a Da­gály utcai főkönyvtár, ők gon­dozzák módszertanilag az ösz- szes kerületi fiókkönyvtárát és ez a könyvtár az olvasóvá ne­velés kerületi bázisa is. Az Üt­törőház a gyermekek körében végzett kulturális munka segí­tője és módszertani központja a Poscher János Művelődési Otthonnal együtt. A Pollack Mihály Művelődési Otthon a munkásszállások közművelő­dési munkájának kerületi szin­tű segítését vállalta. A művészeti nevelés és az ismeretterjesztő. munka to­vábbfejlesztésében a József Attila Művelődési Központ vállalta a kerületi koordiná­ciót, a Kossuth mozi pedig a pr opag and a tevékenység s ag í té- sét. — Tudna néhány példát is em­líteni az együttműködésre? — Természetesen. A Láng Művelődési Központ például az általános iskolák részére 24 nyelvLés testnevelési szakkört működtet. Ezentúl a középfokú oktatásban résztvevőknek filmklubokat és szakirányú tanfolyamokat szervez. Érző­dik a munkásszállások segítése is, a 15 munkásszállóból lo­bén valamelyest javult a köz- művelődés helyzete, ami első­sorban annak cköszönhgíö, hogy a kulturális munkát füg­getlenített munkakörben, szak­ember végzi. Az Üttörőház és a József Attila Művelődési Központ a lakóterületi és a lakótelepi kulturális tevékeny­ség szervezésében ért el az utóbbi időben eredményeket. — Milyen tapasztalatról adhat számot a közművelődési igazgató tanács? — Az elmúlt év decemberé­ben 12 szakember bevonásá­val alakult meg ez a testület, az irányító munka széles körű támogatására. Szakemberként nyúlnak az egyes témákhoz, ér­tik céljainkat és segítik azokat megvalósítani, ami sohasem könnyű és nem is történhet gyorsan. Nagy eredménynek tartom, hogy tisztázódtak a feladatok, s ez jó alapot ad a további együttműködés rész­feladatainak kimunkálásához. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága augusztusban meg­tárgyalta a közművelődési cso­port vezetőjének előterjeszté­sében a „Jelentés a közműve­lődés helyzetéről, javaslat a to­vábbfejlesztés feladataira” cí­mű anyagot. Elismerte az ed­dig végzett munkát, helyeselte a közművelődést irányító el­képzeléseit, a további felada­tok kijelölését és támogatást ígért ehhez a nagyon sokrétű és politikailag mind nagyobb hangsúlyt kapó munkához. Gáspár Katalin XJttőrőnyár '84 Több mint 2300 gyermek ju­tott el az idén kerületünkből táborokba. Hazánk különböző tájaival ismerkedtek a ván­dortáborok résztvevői, de vol­tak, akik eljutottak Bulgáriába, Csehszlovákiába is. Üjszerűek voltak a speciális — természetbarát, közművelő­dési, olvasó — szaktáborok, amelyek a közösségi élményen túl az egyéni érdeklődésű gye­rekek igényeit is kielégítették, ismereteiket gazdagították. A természetbarátok például mik­roszkopikus metszeteket ké­szítettek, állat- és növényha­tározókat végeztek. Arról nem is beszélve, hogy a sátortábo­rozás romantikájával sok paj­tás most találkozott először. Társadalmi összefogással jött létre az úttörőgárda-tábor. Hallatlanul élvezte 220 kisdo­bos a mesekeretes táborvilá- got. Vidámia Napköztársaságot alapítottak, amelynek lakói természetesen a vidámak vol­tak, külön törvénnyel, föld­rajzzal. Itt lehetőséget terem­tettek a tanítóképzős növen­dékeknek a gyakorlati mun­kára, kipróbálva pedagógiai ismereteiket, önállóságukat. Építőtáborban több mint száz felsős életkorának megfe­lelő, de nehéz munkát végzett. Annyira, hogy 113 százalékos összteljesítményükkel elsők lettek és oklevelet is nyertek. A bulgáriai jutalomtáborban 15 kiváló úttörő pihenhetett, szórakozhatott. napozhatott. Az ifivezető táborban 36 most végzett 8. osztályos vett részt. Az immáron hagyományos mű­vészeti szaktáborban — ame­lyet az Üttörőház szervez rendszeresen — az idén is ma­gas színvonalú szakmai kép­zésben részesültek a gyerekek. Űj kezdeményezése volt az Űttörőháznak az úszónapközis tábor, amely egész nyáron kát csoportban működött. A mar­gitszigeti napközis táborban a kerület iskolásai sokféle, vál­tozatos programból válogat­hattak. Az új tanév már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Bizo­nyára sok élménnyel, felejt­hetetlen emlékkel gazdagodva ültek be újra az iskolapadba a gyerekek. (cs) 8 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents