Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1984. november / 3. szám
éve szabadult fel Debrecen Azonnal talpra ugrottak harmincas években 6 volt a Márciusi Front lapjának a Továbbnak egyik készítője, de terjesztője és szervezője is. Már akkoriban Debrecen egyik ismert alakja volt a csaknem mindig kerékpározó Ménes János. Mint nyomdász hadiüzemben dolgozott, így mentesült a katonai szolgálat alól. A városnak az a része, ahol Ménes János és felesége tartózkodott (a pallagi erdő), 1944. október 20-án hajnalban szabadult fel, és ő azonnal a munkahelyére sietett. A nyomda szerencsére nem szenvedett nagyobb károkat, és október 22-én már az utcán volt a Magyar Újságnak, a Vörös Hadsereg lapjának első itt készített száma. November 15-én aztán megjelent a Néplap, az •első debreceni napilap. „Október 22-én estefelé az Arany János utca 1. szám alatti házban — ugyanott, ahol 1919- ben — megalakult a Magyar Kommunista Párt, A hangulat lelkes és testvéries volt” — olvashatjuk Ménes János önéletrajzában. November közepén már eldőlt, hogy Debrecen lesz a felszabadult ország fővárosa. Azokon a területeken, ahonnan már kiverték a fasisztákat, a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek, a falutanácsok, továbbá más demokratikus szervek, közületek megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. Ennek előkészítéséből Ménes János is kivette részét. December derekán a távolabb fekvő helyekre a Vörös Hadsereg teherautói, a közelebbi községekbe néhány lovasszekér futott ki, és a városba hozta a megválasztott képviselőket. Ezek aztán 1944. december 22-én a híres debreceni református kollégium oratóriumában megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ménes János további pályafutásáról dióhéjban csak ennyit: 1948-ban a város polgármestere lett, majd 1950-ben a Belügyminisztériumba került igazgatási főosztályvezető-helyettesnek. De szíve hamarosan visszahúzta szülővárosába, tanácselnöknek. 1956-ban az ellenforradalmárok börtönbe csukták, onnan november 4-én szabadult ki. 1958-ban megint Budapestre került az ország egyik legnagyobb tanácsi vállalatának, az V. kerületi Kézműipari Vállalatnak az élére. Innen ment nyugdíjba 1972-ben. Azóta is rengeteg a munkája. Hogy csak egyet említsünk,, amely Angyalföldhöz fűzi: ő a Debrecen és Hajdú-Bihar Megye Barátainak Köre elnöke; ez a kör az Élmunkás téren, a Hazafias Népfront angyalföldi székházában tevékenykedik. Ősz feje, ma is szálfaegyenes alakja gyakran tűnik fel különféle XIII. kerületi rendezvényeken. A pártalapitók Holló Zsákéra — asszonynevén Kukk Györgynére — a szó legszorosabb értei* méhen el lehet mondani, hogy beleszületett a munkásmozgalomba. Édesapja a Szociáldemokrata Párt debreceni titkára volt, a család a munkásotthonhoz épített szolgálati lakásban kapott helyet. (Ne tessék holmi fényűző lakásra gondolni: mindössze szoba-konyhás házacskában élt a héttagú család.) Itt született Zsóka. Amikor valamelyest felcseperedett, élte a szervezett ' fiatalok életét: szemináriumokra járt, a kulturális csoportban tevékenykedett. Éjszaka röpqédulázott, ahogyan akkor mondották: nyalókázott. 1944-ben már a Békepárt röpcéduláit terjesztette. Amikor ütött a felszabadulás órája, azok a fiatalok, akikkel Zsóka egy csoportban volt, Balogh Elemér vezetésével 1944. október 22-én felkeresték a szovjet parancsnokságot, hogy bejelentsék, pártot alakítanak. Mármint a Magyar Kommunista Pártot. Ott már több idősebb elvtársat £ találtak, s ők is ugyanazzal a céllal érkeztek. Aznap este már megvolt az alakuló taggyűlés. Mire Révai József és Vas Zoltán néhány nap múlva Debrecenbe érkezett, ott már kész pártszervezet fogadta őket. A fiatalok főleg a MADISZ-ban, a demokratikus ifjúsági szövetségben tevékenykedtek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében például tevékeny szerepet vállaltak az ifik. Rájuk bízták a szükséges helyiségek kitakarítását. Ezt nem is vették valami jónéven: „Hogy mi a forradalom felkent katonái, takarítsunk?!” Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésével, kapcsolatos . technikai feladatokon kívül (például: a hangosító, berendezés, beszerelése stb.), a környer. ző falvakban élelmiszert gyűjtöttek az új magyar honvédségnek. És egyúttal katonákat toboroztak. De hogy a fizikai munka se maradjon ki: kijártak közmunkára. Tessék ezt szó szerint venni: éjt nappallá tettek, hogy legalább részben eleget tehessenek a rájuk háruló hatalmas feladathalmaznak. Jó lett volna, ha egyszerre több helyem lehetnek jelen. * Újvárosi fiatalok Balmazújvároson több évtizedes hagyományai voltak az agrárszocialista mozgalomnak. Itt tevékenykedett Veres Péter is, s ő mint a mágnes, vonzotta magához a falu fiatalságát. Különösen aktívnak bizonyult az az ifjúsági csoport, amelyhez többek között Kiss András, ifj. Veres Péter, Gém György, Szívós Péter és Béres Sándor tartozott. Ok kerültek aztán kapcsolatba a debreceni ifikkel. Volt egy összekötőjük Budapestre is, az Országos Ifjúsági Bizottsághoz, név szerint Ságvári Endréhez. Az összekötő Németi Irén volt (ma a Nők Lapja főszerkesztője). A felszabadulás után el is ismerték valamennyiük párttagságát. „Különösen akkor erősödtünk meg, amikor Kiss András a Szovjetunióból mint. ejtőernyős partizán hazaérkezett. Ez 1944. augusztus 21-én történt. Bár a falu hemzsegett a hitlerista katonáktól, Kiss Andrást ügy elbújtatták az emberek. hogy baj nélkül megérte a felszabadulást — mondja Szívós Péter. — Nem szeretem a legendákat, de am! igaz, az igaz. Például amikor a leventéket el akarták hurcolni, egy fia leventét sem talállak. A mi felvilágosító munkánk hatására mind elszökött.” „A felszabadulás után néhány nappal megalakítottuk a munkások és parasztok falutanácsát a széthullott közigazgatást pótolva, karszalagos polgárőrséget hozott létre, s az helyreállította a közrendet. Ez a tanács nevezte ki a bírót meg a jegyzőt. Nálunk a nemzeti bizottság már csak az Ideiglenes Kormány decemberi .megalakulása után született meg.” Szívós Péter ifjúkori képe „A kommunista pártot október végén alakítottuk meg, a többi koalíciós párt decemberben kezdte meg tevékenységét. A legfontosabb közös teendőnk az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása volt. Három képviselői helyünk volt. Megválasztottuk képviselőnek ifj. Veres Pétert, mégpedig; nem azért, mert azonos volt a neve az apjáéval. Péter igen képzett, műveit, vezetésre való fiatalember volt, apjától függetlenül megérdemelte a képviselőséget. Ugyancsak képviselő lett Nádasdi József, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, a Szabad Szó című lap régi levelezője. Róla Erdei Ferenc úgy nyilatkozott, hogy reményteljes parasztpolitikus. Sajnos, még azon a télen egyik vidéki útja alkalmával halálra fázott. A harmadik képviselő Kiss András lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben ő volt az egyetlen képviselő, aki úgy szerepelt, mint a MADISZ küldötte.” „Mi, újvárosi kommunisták, persze az első adandó alkalommal bementünk Debrecenbe, s felvettük a kapcsolatot az ottaniakkal. A velük való megbeszélés alapján sorra jártuk a környező falvakat, és segítettünk megalakítani a Kommunista Pártot és a MADISZ-t.” Szívós Péter élete aztán úgy alakult, hogy a párt hívó szavára Balmazújvárosról 130-ad magával belépett az új demokratikus honvédségbe. 1945 áprilisában ki is vitték őket Ausztriába, hogy a párt hívó szavára Balmazújvá- mire bevetésükre sor került volna, vége lett a második világháborúnak. 1946- ban leszerelt, és pártmunkásként különböző vezető beosztásokban dolgozott, végül mint a Belügynvnisztérium ezredese ment nyugdíjba. Holló Zsóka és Szívós Péter is vezetőségi tag a Debrecen és Hajdú-Bihar Megye Barátainak Körében. Sokszor megfordulnak ők is az Élmunkás téren, hogy a kerület és Hajdú-Bihar megye, Angyalföld és Debrecen barátságát erősítsék. Piiiczési Pál ANGYALFÖLD 7
