Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)

1984. november / 3. szám

éve szabadult fel Debrecen Azonnal talpra ugrottak harmincas években 6 volt a Márciusi Front lapjának a Továbbnak egyik ké­szítője, de terjesztője és szervezője is. Már akkoriban Debrecen egyik ismert alakja volt a csaknem mindig kerékpá­rozó Ménes János. Mint nyomdász hadiüzemben dolgo­zott, így mentesült a katonai szolgálat alól. A városnak az a része, ahol Ménes János és felesége tartózkodott (a pallagi erdő), 1944. október 20-án hajnalban szabadult fel, és ő azonnal a munkahe­lyére sietett. A nyomda szerencsére nem szenvedett nagyobb károkat, és ok­tóber 22-én már az utcán volt a Ma­gyar Újságnak, a Vörös Hadsereg lap­jának első itt készített száma. Novem­ber 15-én aztán megjelent a Néplap, az •első debreceni napilap. „Október 22-én estefelé az Arany János utca 1. szám alatti házban — ugyanott, ahol 1919- ben — megalakult a Magyar Kommu­nista Párt, A hangulat lelkes és testvé­ries volt” — olvashatjuk Ménes János önéletrajzában. November közepén már eldőlt, hogy Debrecen lesz a felszabadult ország fő­városa. Azokon a területeken, ahonnan már kiverték a fasisztákat, a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek, a faluta­nácsok, továbbá más demokratikus szervek, közületek megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés kép­viselőit. Ennek előkészítéséből Mé­nes János is kivette részét. De­cember derekán a távolabb fekvő he­lyekre a Vörös Hadsereg teherautói, a közelebbi községekbe néhány lovassze­kér futott ki, és a városba hozta a meg­választott képviselőket. Ezek aztán 1944. december 22-én a híres debreceni református kollégium oratóriumában megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ménes János további pályafutásáról dióhéjban csak ennyit: 1948-ban a város polgármestere lett, majd 1950-ben a Belügyminisztériumba került igazgatási főosztályvezető-helyettesnek. De szíve hamarosan visszahúzta szülővárosába, tanácselnöknek. 1956-ban az ellenforra­dalmárok börtönbe csukták, onnan no­vember 4-én szabadult ki. 1958-ban megint Budapestre került az ország egyik legnagyobb tanácsi válla­latának, az V. kerületi Kézműipari Vál­lalatnak az élére. Innen ment nyugdíj­ba 1972-ben. Azóta is rengeteg a mun­kája. Hogy csak egyet említsünk,, amely Angyalföldhöz fűzi: ő a Debrecen és Hajdú-Bihar Megye Barátainak Köre elnöke; ez a kör az Élmunkás téren, a Hazafias Népfront angyalföldi székhá­zában tevékenykedik. Ősz feje, ma is szálfaegyenes alakja gyakran tűnik fel különféle XIII. kerületi rendezvénye­ken. A pártalapitók Holló Zsákéra — asszonynevén Kukk Györgynére — a szó legszorosabb értei* méhen el lehet mondani, hogy beleszü­letett a munkásmozgalomba. Édesapja a Szociáldemokrata Párt debreceni tit­kára volt, a család a munkásotthonhoz épített szolgálati lakásban kapott he­lyet. (Ne tessék holmi fényűző lakásra gondolni: mindössze szoba-konyhás há­zacskában élt a héttagú család.) Itt született Zsóka. Amikor valame­lyest felcseperedett, élte a szervezett ' fiatalok életét: szemináriumokra járt, a kulturális csoportban tevékenykedett. Éjszaka röpqédulázott, ahogyan akkor mondották: nyalókázott. 1944-ben már a Békepárt röpcéduláit terjesztette. Amikor ütött a felszabadulás órája, azok a fiatalok, akikkel Zsóka egy cso­portban volt, Balogh Elemér vezetésé­vel 1944. október 22-én felkeresték a szovjet parancsnokságot, hogy bejelent­sék, pártot alakítanak. Mármint a Ma­gyar Kommunista Pártot. Ott már több idősebb elvtársat £ találtak, s ők is ugyanazzal a céllal érkeztek. Aznap es­te már megvolt az alakuló taggyűlés. Mire Révai József és Vas Zoltán né­hány nap múlva Debrecenbe érkezett, ott már kész pártszervezet fogadta őket. A fiatalok főleg a MADISZ-ban, a de­mokratikus ifjúsági szövetségben tevé­kenykedtek. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés előkészítésében például tevékeny szerepet vállaltak az ifik. Rájuk bízták a szükséges helyiségek kitakarítását. Ezt nem is vették valami jónéven: „Hogy mi a forradalom felkent katonái, taka­rítsunk?!” Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésével, kapcsolatos . technikai feladatokon kívül (például: a hangosító, berendezés, beszerelése stb.), a környer. ző falvakban élelmiszert gyűjtöttek az új magyar honvédségnek. És egyúttal katonákat toboroztak. De hogy a fizikai munka se maradjon ki: kijártak köz­munkára. Tessék ezt szó szerint venni: éjt nappallá tettek, hogy legalább rész­ben eleget tehessenek a rájuk háruló hatalmas feladathalmaznak. Jó lett vol­na, ha egyszerre több helyem lehetnek jelen. * Újvárosi fiatalok Balmazújvároson több évtizedes ha­gyományai voltak az agrárszocialista mozgalomnak. Itt tevékenykedett Veres Péter is, s ő mint a mágnes, vonzotta magához a falu fiatalságát. Különösen aktívnak bizonyult az az ifjúsági cso­port, amelyhez többek között Kiss And­rás, ifj. Veres Péter, Gém György, Szí­vós Péter és Béres Sándor tartozott. Ok kerültek aztán kapcsolatba a debreceni ifikkel. Volt egy összekötőjük Budapest­re is, az Országos Ifjúsági Bizottsághoz, név szerint Ságvári Endréhez. Az össze­kötő Németi Irén volt (ma a Nők Lapja főszerkesztője). A felszabadulás után el is ismerték valamennyiük párttagságát. „Különösen akkor erősödtünk meg, amikor Kiss András a Szovjetunióból mint. ejtőernyős partizán hazaérkezett. Ez 1944. augusztus 21-én történt. Bár a falu hemzsegett a hitlerista katonáktól, Kiss Andrást ügy elbújtatták az embe­rek. hogy baj nélkül megérte a felsza­badulást — mondja Szívós Péter. — Nem szeretem a legendákat, de am! igaz, az igaz. Például amikor a leven­téket el akarták hurcolni, egy fia leven­tét sem talállak. A mi felvilágosító munkánk hatására mind elszökött.” „A felszabadulás után néhány nappal megalakítottuk a munkások és parasz­tok falutanácsát a széthullott közigazga­tást pótolva, karszalagos polgárőrséget hozott létre, s az helyreállította a köz­rendet. Ez a tanács nevezte ki a bírót meg a jegyzőt. Nálunk a nemzeti bi­zottság már csak az Ideiglenes Kormány decemberi .megalakulása után született meg.” Szívós Péter ifjúkori képe „A kommunista pártot október végén alakítottuk meg, a többi koalíciós párt decemberben kezdte meg tevékenysé­gét. A legfontosabb közös teendőnk az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása volt. Három képviselői helyünk volt. Megválasztottuk képvise­lőnek ifj. Veres Pétert, mégpedig; nem azért, mert azonos volt a neve az ap­jáéval. Péter igen képzett, műveit, veze­tésre való fiatalember volt, apjától füg­getlenül megérdemelte a képviselőséget. Ugyancsak képviselő lett Nádasdi Jó­zsef, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, a Szabad Szó című lap régi levelezője. Róla Erdei Ferenc úgy nyilatkozott, hogy reményteljes parasztpolitikus. Sajnos, még azon a télen egyik vidéki útja alkalmával halálra fázott. A har­madik képviselő Kiss András lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben ő volt az egyetlen képviselő, aki úgy szerepelt, mint a MADISZ küldötte.” „Mi, újvárosi kommunisták, persze az első adandó alkalommal bementünk Debrecenbe, s felvettük a kapcsolatot az ottaniakkal. A velük való megbeszélés alapján sorra jártuk a környező falva­kat, és segítettünk megalakítani a Kommunista Pártot és a MADISZ-t.” Szívós Péter élete aztán úgy alakult, hogy a párt hívó szavára Balmazújvá­rosról 130-ad magával belépett az új demokratikus honvédségbe. 1945 áprili­sában ki is vitték őket Ausztriába, hogy a párt hívó szavára Balmazújvá- mire bevetésükre sor került volna, vé­ge lett a második világháborúnak. 1946- ban leszerelt, és pártmunkásként kü­lönböző vezető beosztásokban dolgozott, végül mint a Belügynvnisztérium ezre­dese ment nyugdíjba. Holló Zsóka és Szívós Péter is veze­tőségi tag a Debrecen és Hajdú-Bihar Megye Barátainak Körében. Sokszor megfordulnak ők is az Élmunkás téren, hogy a kerület és Hajdú-Bihar megye, Angyalföld és Debrecen barátságát erő­sítsék. Piiiczési Pál ANGYALFÖLD 7

Next

/
Thumbnails
Contents