Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. november / 3. szám

ÚTTÖRŐVEZETŐK KONFERENCIÁJA Hit és lelkesedés van bennük Kerületünkben október else­jén tartották az úttörővezetők konferenciáját. Az előző óta négy év telt el. így ennek az időszaknak a munkáját, ered­ményeit elemezte a konferen­cia. A Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa — a KISZ KB Intéző Bizottsá­ga állásfoglalása alapján — ez év decemberére hívta össze az úttörővezetők VIII. országos konferenciáját. Angyalföldön tizenhét úttö­rőcsapat ötszázhat úttörőveze­tője vitatta meg a csapatok és az úttörőmozgalom helyzetét, a továbbfejlődés lehetőségeit, elemezve az úttörők vélemé­nyét. A patronáló szervek és a szülők is elmondták javas­lataikat, észrevételeiket. Halász Etelkát, a kerület úttörőelnökét nem az elmúlt időszak munkájáról, hanem in­kább a továbbfejlődés lehető­ségeiről faggattam. — A KISZ X. kongresszusa a megújulás jegyében zajlott le — mondja. — Az idei úttö­rőkonferencia alapgondolata is a „felelősség és továbblépés” jelszava. Azt szeretnénk, ha a csapatok — figyelembe véve eddig elért eredményeiket — a megváltozott életkörülmé­nyekhez igazítva teremtenének gyermekcentrikus közössége­ket. Az már valamennyiünk számára nyilvánvaló, hogy nem lehet a hagyományos mó­don, az elavult eszközökkel dolgozni. Változtatásokra van szükség. Mire is gondolok? Be­vezették az ötnapos munka- és tanítási hetet. Megnövekedett az igény az egész napos okta­tás iránt, több a napközi, az iskola- és klubotthonos fog­lalkoztatás. Nőtt a gyermekek száma, nagyobbak az osztály­létszámok, több a kisdobos és az úttörő. Az iskolák zsúfoltak, az úttörőszobák száma csök­kent. A mozgalmi élet alapve­tő követelményeinek sem tu­dunk olykor eleget tenni. Az őrs-, a raj-, a csapatösszejöve­telekre, úttörőtanácsokra nincs hely. kevés az idő is. így hát az iskolán kívül kell keres­nünk az úttörőmozgalom lehe­tőségeit. A Hazafias Népfront, a különböző pártkörzetek pat­ronáló üzemek, vállalatok, KISZ-szervezetek, az úttörő­ház. a könyvtárak, a fegyve­res erők és testületek, a rend­őr-főkapitányság, a munkás­őrség, a tűzoltóság, a Vörös- kereszt, az MHSZ jó partne­reink, gyümölcsöző velük az együttműködés. Az igazi ki­utat ők és a családok jelent­hetnék. Most kezd kialakulni az „Egy őrs, egy család” moz­galom, s ezt tovább szeretnénk Halász Etelka, a kerület úttörőelnöke szóbeli kiegészítőjét tartja (Fotó: Lukácsi Lajos) erősíteni, bővíteni. A szemé­lyi feltételek sem túl kedve­zőek. A pedagógusok nagyon leterheltek, szeretnénk tehát, a szülőiket, a vezetőiket mun­kánk segítéséhez megnyerni. — Hogyan, milyen változta­tásokra gondolunk? Ügy lát­juk, a jelenlegi szervezeti ke­retek nem elég differenciáltak. Az őrs. raj nem minden kor­osztálynak, különösen a hete­dik-nyolcadikosoknak nem ideális. Ök más formában, mondjuk érdeklődési körük szerint szeretnének csoporto­kat alakítani. Feltétlenül erő­síteni és fejleszteni kell a kis közösségek munkáját Sokszor Két nemzedék Úttörők köszöntötték a Gyermek téri öregek napközi otthonában a nagyszülők nemzedékét és fontos észrevétel. Mint pél­dául az is, hogy nekik nem nyújt eleget a mozgalom, sok­szor gyerekesnek tartják, oly­kor i— valljuk be — még a nyakkendőt is szégyellik fel­kötni. Vissza kell szereznünk újra, meg kell nyernünk eze­ket a gyerekeket. Megpróbál­juk előtérbe helyezni a ro­mantikus programokat. Bőví­teni kell a szüneti lakóterületi foglalkoztatást. Speciális ér­deklődést kielégítő táborokat szeretnénk szervezni; vándor-, illetve sátortáborozásra is gon­doltunk. El kell érnünk, hogy a családok együtt jöjjenek el a rendezvényeinkre, s hogy elsősorban a programok szín­vonala mozgósítson ezekre. Mert az eddigiék kicsit egyol­dalúak, olykor túlszervezettek voltak. Értelmes .szórakozásra, tartalmas időtöltésre van szükség, de ehhez példát is kell nyújtanunk. Természete­sen az úttörőmozgalom alap­vető és elsődleges feladatának jnost is a munkára nevelést tartja. Az intellektuális kész­ség fejlesztése mellett a kö­zösségi nevelést is szem előtt kell tartanunk. — Ügy látjuk, nőtt a gye­rekek politikai érdeklődése. Viszont ismereteik sokszor fel­színesek, a rájuk zúduló in­formációáradat feldolgozatlan, sok a téveszme, hirtelen fo­galmaznak, helytelen állásfog­lalásokra hajlamosaik. Na­gyobb figyelmet kell szentel­nünk arra, hogy megtanítsuk őket politizálni. Ez persze a kedvezőtlen személyi feltéte­lek miatt megint nehéz kér­dés, sok-sok társadalmi aktí­va segítségére lenne szüksé­günk. — Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a pedagó­gusok pótolhatatlan bázisai az úttörőmozgalomnak. De bizo­nyos tevékenységi formákon r~ objektív okok miatt — vál­toztatni kell. Nem mélyreha­tóan, nem is tartalmában. Per­sze alapvető gondunk még az is, hogy az úttörőképzés szín­vonala sem kielégítő. S ezt bizony kerületi erőkből nehéz, ,vagy lehetetlen pótolni. — Az eredményeinkről, a sikereinkről szinte nem is szóltam. De úgy gondolom, a' jövő problémáira kell irányí­tanom a figyelmet, hogy kö­zös erővel és akarattal még jobb, még hatékonyabb úttö­rőmunkát végezhessünk. Mert Jiit és lelkesedés van ben­nünk, optimisták vagyunk^ csak talán kicsit kritikusab- bak, mint régen voltunk. Csorba Mária 10 angyalföld a csapatok jó eredményeket mutatnak fel, de valahogy el­vész benne a gyermek. Keres­sük továbbá azt is, hogy mi­lyen más programokat kellene szervezni. Ugyancsak a 7—8 osz­tályokban a KlSZ-munikafor- mákhoz közelítve nagyobb ön­állóságot kell adnunk. Érdek­li őket az építőtábor, a tár­sadalmi munka, az üzemek, vállalatok élete. Felvetették a nagyobb úttörők azt is, hogy a csapaton belüli rendez­vények kevésbé kötik le őket, inkább az iskolák között mér­nék össze tudásukat, erejüket, kilépve így az iskolák falai közül is. Ez figyelemre méltó

Next

/
Thumbnails
Contents