Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. november / 3. szám
I Egy vidám nap 3iz úttörSházban. Gergely Amália, az úttörőház igazgatója megnyitja a napot A népitáncosok is a szabadban mutatják be műsorukat „Játék kell és víg kacagás és sok-sok jó barát. Ha egy akarattal építünk, csudaszép lesz a világ” — hallatszik az európai gyermektalálkozó refrénje a daloló térről. Egy ifi gitározik, s a köréje csoportosuló pajtások egymás után éneklik a Q uantan am érát, az Üveggolyót,, a Jancsi bohócot, az Ay Cubanot... A „munka szigetén” bábukat készítenek, agyagot formáznak, batikolnak. Kicsik-na- gyok, fiúk-lányok, apukák- anyukák egyaránt. A két fa közé kifeszített spárgáról színes, száradó textilek „kiabálnak”, az ablakban pedig piciny elefánt, meredt szemű krokodil, korsó, a Menő Manó figurája sorjázik, mellette ku- koricacsuhéból kislány-kisfiú és állatka mesehősök. Az úttörőház előtt nyüzsgő, eleven világ. Legalább kétszáz gyerek, mindenki mást csinál. Van, aki tűbe cérnát fűz, van, aki gólyalábon lépeget, vannak, akik hulahopp-karikáz- nak, vagy éppen fejen állnak kitartóan. Az egyik nagymama már a hetvenedik cérnaszálat illesztgeti a tűbe, egy apuka mutatóujján egyensúlyoz egy cirokseprűt, egy másik kézzel nyomja erőteljesen a személymérleget, de közben kenik már lekvárral a hatalmas lepényeket, osztják az ugrálóköteleket. „Keressük a legkisebb, a leg- nagyobb lábú, hajú, súlyú embereket” harsogja a mikrofonba egy ifivezető. S egymás után kerülnek fel a „legek” nevei a falra kitűzött hatalmas kartonlapra. A kívánságfalon pedig ilyen óhajok olvashatók: „Szeretnék fütyülni”, „Legyen most diszkó!”, „Essen a hó!” és A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága — a Budapesti Testnevelési és Sport- hivatallal közösen — meghirdette a már korábban is sikeresnek bizonyult „Kirándul a család” akció 1983. őszi és 1984. tavaszi folytatását. Az akció részvevői számára az őszi és tavaszi hétvégekre' 14 olyan gyalogos,. 4 kerékpáros és 3 autós útvonalat javasolnak, amelyek minden korosztály számára ‘felfrissülést és élményt nyújtanak. A részvételhez szükséges igazoló lapok a kerületi vagy a körzeti népfrontbizottságtól, a kerületi KlSZ-bizottságtól, az úttörőelnökségtől vagy a kerületi testnevelési és sport- felügyelőségtől kérhetők. Azok között, akik öt vagy ennél több kiránduláson vesznek részt, az 1984. május 27-i idényzárón — az akció igazolólapján összegyűjtött bélyegzők alapján — a gyermeknap alkalmából értékes nyereményeket sorsolnak ki. így tovább. A családi sportparkban asztalitenisz, pingpongverseny, kosárra fejelés és dobás. Tréfás vetélkedők sora: zsákbafutás, lufifújás, tejszínhabetetés, múmiakészítés. Bent a termekben szinte „hallható”- a csend. A sakkszimultán is elkezdődött már... Mi is történik itt? Mire invitált a tíz órakor felcsendülő fanfár hangja? Ezzel az újszerű, egész napos rendezvénynyel indította ebben a tanévben programját az úttörőház. Mindenki jöhet ide, mindenkinek kínálnak valamit, s mindenki lehet barát. Anyukák, apukák, nagymamák és nagypapák is kikapcsolódhatnak, felüdülhetnek. Éppen ezért a játékok során a felnőttek is szerezhettek zsetonokat, nemcsak a győzelmekért, hanem a versenyben való részvételért is. Aki legalább harmincat öszszegyűjtött, az úttörőház barátjává fogadták — jelvényt is kapott róla —, s egész évben meghívják majd a ház különböző rendezvényeire. Közeledik az este. Eredményhirdetés, aztán bemutatkoznak az úttörőház legjobb szakkörei is, hátha kedvet kap valaki, s látogatja majd valamelyiket. Táncház és végül Czipi-diszkó zárja a napot. Játék, tréfa. Kézen állva járás, hátrafelé futás, tojáskapóverseny, szellemi vetélkedő. Nem is az erő összemérése a lényeg, hanem az együttlét. Meg az, hogy megismerjék gyerekek, felnőttek az úttörőházban folyó munkát. Barátokat, ismerősöket szerezhetnek. Közösségeket alkossanak. Tartalmasán kikapcsolódjanak, és később rendszeresen visszajárjanak ... (cs. m.) Bekötött szemek, tejszínhabetetés, néha megy mellé is.. • Fotók: Nagy Tamás u ANGYALFÖLD
