Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. június / 2. szám
'/Avrj/"-Hz illetékes Délászéi A módosított anyakönyvi jogszabályokról VÁLASZADÓ: DR. ULRICH JÁNOS, A KERÜLETI TANÁCS VB IGAZGATÁSI OSZTÁLYVEZETŐJE Miért változtak az anyakönyvi jogszabályok? Az anyakönyv közhitelű személyi nyilvántartás, az ennek alapján kiállított okiratok adatait mindenkinek el kell fogadnia. Magyarországon az anyakönyvek vezetése 1895. október 1. óta állami feladat. Az 1895. évi XXXIII. törvénycikk jelentősebb tartalmi módosítására csak a felszabadulás után került sor. Az anyakönyvi jogszabályok újabb módosítása azért vált szükségessé, mert időközben megváltoztak a személyi állapotra vonatkozó jogszabályok — így elsősorban a családjogi törvény—, illetőleg fejlődött a személyi nyilvántartás rendszere. Az új anyakönyvi jogszabályok sok területen egyszerűsítették, gyorsabbá tették az eljárást, nagyobb hatáskört biztosítottak az elsőfokú hatóságoknak. Nőtt az anyakönyvi hivatal dolgozóinak felelőssége, bővültek az állampolgárok jogai. Mi a teendő gyermek születésekor? A születési anyakönyv tartja nyilván a születés helyét és idejét, a megszületett gyermek családi és utónevét, nemét, személyi számát, a szüleinek családi és utónevét, születési helyét, személyi számát, lakóhelyét, szükség esetén a szülők, illetőleg a gyermek külföldi állampolgárságát. A születés tényét orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születések többsége ma kórházban vagy egészségügyi intézményben történik. Az intézetnek a szülést követő első munkanapon meg kell tennie a bejelentést az anyakönyvi hivatalhoz. A szülést az esemény helye szerinti anyakönyvi hivatalban kell anyakönyvezni a bejelentést követően azonnal. Gondot okoz az anyakönyvezésnél, hogy a bejelentés nem — vagy hiányosan — tartalmazza az apa adatait, általában a személyi számot nem tüntetik fel. (A születési anyakönyvbe ma már nem kell feljegyezni a szülők foglalkozását, de fel kell jegyezni a személyi számot.) A születési anyakönyvi kivonatot az egyik szülőnek személyesen kell átvennie (általában az apa veszi át), s ehhez magával kell vinnie mindkét szülő személyi igazolványát a gyermek adatainak bejegyzése végett. Ezt általában elmulasztják, így is12 mételten kénytelenek az anyakönyvi hivatalt felkeresni. Ki tekintendő a gyermek apjának? A családjogi törvény szerint a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Ez a szabály az úgynevezett apaság védelme. Ameny- nyiben ebben az időszakban az anya nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött. Az apaság tényét — jogerős ítélettel — a bíróság is megállapíthatja. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat egymagában rendezheti a gyermek családi jogállását. Az új szabályozás szerint ezt a bejegyzést az anyakönyvi hivatal saját hatáskörében eszközölheti (eddig a bejegyzéshez a Fővárosi Tanács V. B. igazgatási főosztályának engedélyére volt szükség). Ugyancsak saját hatáskörében történik az örökbefogadás újbóli anyakönyvezése az örökbe fogadó szülők adataival. A halva születést az új szabály szerint 1983. január 1-től nem anyakönyvezik. \ Hogyan történik a házasságkötés? A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, a tanács házasságkötő termében történik. A házasságkötési eljárás a házassági szándék bejelentésével kezdődik. A házassági szándékot annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, akinél később a házasságot megkötik. Ezzel a jelentős egyszerűsítési szabállyal — 1983. január 1-től — á házasulok az állandó lakhelyük szerinti illetékes anyakönyvvezető engedélye nélkül is házasságot köthetnek bárhol, ahol a bejelentést teszik. A házasulóknak a házasság megkötése előtt igazolniuk kell. hogy tervezett házasság- kötésüknek törvényes akadálya nincs. A házasságkötés Időpontját leghamarabb a bejelentéstől számított 30 nap elteltével lehet kitűzni. Abban az esetben, ha a házasságkötésre kitűzött időpontban a házasulok valamilyen oknál fogva nem jelenhetnek meg, erről célszerű az anyakönyvvezetőt előzetesen tájékoztatni. A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség továbbra is a házasság fennállása alatt használt nevét viseli. Ha ettől el kíván térni, ezt a házasság megszűnése ütán az anyakönyvvezetőnek egy alkalommal bejelentheti. Ezt a bejelentést a jogszabály — a korábbiaktól eltérően — nem köti határidőhöz. Az özvegy, illetőleg az elvált nő, a házasság megszűnése után sem viselheti a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. Hogyan anyakönyvezik a haláleseteket? A haláleset — a születéshez hasonlóan — szintén bejelentéssel jut az anyakönyvvezető tudomására. Az intézetben (kórház, szociális otthon) történt halálesetet az intézet vezetője, a lakásban történt esetet az elhalt hozzátartozója köteles bejelenteni az anyakönyvi hivatalban. A fővárosban az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványnyal a hozzátartozónak a Te- metkezéni Vállalatnál kell jelentkeznie. Magával kell vinnie az elhunyt személyi igazolványát is. Az anyakönyvezéshez a Temetkezési Vállalat képviselője viszi az iratokat. Az anyakönyvezés a bejelentés napján megtörténik, és a halotti anyakönyvi kivonatot a hozzátartozók a Temetkezési Vállalatnál kapják meg. Ugyanitt lehet intézni a polgári gyászszertartások megrendezését is. Melyek a névviselés, a névhasználat szabályai? A magyar állampolgár családi és utónevet visel. A családi név egytagú, de többtagú családi név is viselhető, ha annak a szülőnek az anyakönyvi bejegyzése, akinek a családi nevét az érintett személy viseli, ilyen nevet tartalmaz. Abban az esetben, ha a házasságkötés után a feleség kizárólag leánykori nevét viseli, a szülők együttesen dönthetnek arról, hogy a házasságból születendő közös gyermeküknek az apa vagy az anya családi nevét adják-e. Ez a megállapodás megköthető a házasságkötést megelőző eljárásban, de legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezésekor. Azt ugyanis tiltja a jog, hogy az azonos házasságból származó gyermekek különböző családi nevet viseljenek. Az új szabályozás szerint az egy családhoz tartozó, vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére szolgáló betűjelzést az érdekeltek kérelmére be kell jegyezni az anyakönyvbe. Erre akkor van lehetőség, ha a szülőknek vagy a nagyszülőknek az anyakönyvi bejegyzése a megkülönböztető betűjelzést tartalmazza. Az utónév — a szülők választása szerint — legfeljebb kéttagú lehet. Az új szabályok szerint az anyakönyvvezető — a szülők kérelmére — a 14 éven aluli kiskorú személy utónevét egyszer módosíthatja. A hivatalos névviseléstől meg kell különböztetni a névhasználatot, azaz a közszerepléssel járó tevékenység során az anyakönyvbe bejegyzettől eltérő, egyéni döntésen alapuló nevet, amit az érintett személy a Polgári Törvénykönyv alapján használhat. A névviselés körében meg kell említeni azt — a korábban már említett — fontos új szabályt, amely megkönnyíti az özvegy, illetőleg elvált nők számára férjes nevük megváltoztatását. Korábban ezt csak 60 napon belül lehetett kérni, ma már nincs jogvesztő határidő: az özvegyek, illetőleg elvált nők, férjes nevük megvál-. toztatását határidő nélkül, egy 20 forintos okmánybélyeggel ellátott formanyomtatvány kitöltésével kérhetik a anyakönyvvezetőnél. Egyéb esetekben a magyar állampolgár családi és utónevének megváltoztatását a belügyminiszter engedélyezheti. A családi és utónév megváltoztatására vonatkozó kérelmet — 400 forintos okmánybélyeggel ellátva — az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, s ezt az anyagkönyvvezető továbbítja a belügyminiszterhez. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmezőnek, valamint azoknak a személyeknek a születési és házassági anyakönyvi kivonatát, akiket a névváltozás érint ANGYALFÖLD
