Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. szeptember / 2. szám
Sí Beszélgetés Kanász Józseffel, a XIII. kerületi munkásőr-zászlóaJ/ parancsnokával Fiatal a parancsnok, alig múlt harmincéves. Melegszívű, segítőkész, szereti a társaságot és a nevetést. Néhány éve még úgy ismertük őt, mint a Magyar Hajó- ás Darugyár hegesztőjét, a kerület egyik legaktívabb KISZ-vezetőjét. 1973 óta tagja a munkásőrségnek. 1977-ben egységparancsnokhelyettessé nevezték ki, 1979- től pedig egységparancsnok. — Miért lépett be a munkásőrségbe? — A hajógyárban a sójaté- ren volt egy munkásőrszakasz. Jóban-r ossz ban összetartottak, ahol tudták, segítették egymást, jó hangulat, jó légkör jellemezte őket. Vonzódtam ezekhez az egyenes, nyílt emberekhez. Meg aztán tetszett a fegyveres munka, hát ezért jelentkeztem. Nem bántam meg. — Jelent-e valamilyen kiváltságot, ha valaki munkásőr? — Szó sincs kiváltságról, viszont több munkát, több elfoglaltságot jelent. Természetesen a szabad idő rovására, de cserébe elvtársi, baráti közösségbe kerül az, aki közénk jön. — Mit ért több munka, több elfoglaltság alatt? — A munkásőri pártmegbízatás ellenszolgáltatás nélküli, önkéntes társadalmi munka. A kiképzések zömére szabad szombaton és vasárnap kerül sor, vagy munkaidő után. Ezenkívül munkásőreink ügyeleti és őrszolgálati feladatokat látnak el. A kerületi rendőrkapitánysággal karöltve a kiemelt rendezvények biztosításában is részt veszünk. Helyt állunk a munkahelyi és a lakóterületi társadalmi munkában. Ott vagyunk a kommunista szombatokon, a véradásokon. Részt vettünk a XIII. kerület velencei úttörőtáborának építésében. Ami pedig a kerü- let-szépítő akciókat illeti, tevékenyen közreműködtünk a Gyöngyösi úti Munkásőrpark létrehozásában. Fontos feladatnak tekintjük az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelését. Munkásőr-alegységeink általános iskolák úttörőcsapataival és Ifjú Gárda alegységekkel tartanak fenn rendszeres kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük a fiatalok életének legfontosabb eseményeit, politikai vitaköröket és. közös kirándulásokat szervezünk. Előfordul, hogy a kerületi rendőrkapitánysággal együtt részt veszünk közbiztonsági akciókban is: pl. ilyenkor nyáron a Margitszigeten, a Népszigeten vagy a Rákospatak környékén. — Kik a XIII. kerületi munkásőrzászlóalj tagjai? — Munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, nagyvállalataink — pl. a Magyar Hajó- és Darugyár, a Láng Gépgyár — munkásai és vezetői, középüzemek, kisüzemek, szövetkezetek, egészségügyi intézmények dolgozói. Van köztünk gyárigazgató, főmérnök, üzemi munkás, brigádvezető, főorvos, pincér, közgazdász, jogász és még hosszan sorolhatnám. Legtöbbjük a munkahelyén is a legjobban dolgozók közé tartozik. Az elmúlt években a munkásőrségben végzett nevelő munka hatására sok munkásőr vált politikai, szakmai vezetővé. Sokan töltenek be fontos állami, gazdasági és társadalmi megbízatást. A különböző társadalmi szervezetek választott tisztségviselői között is egyre több a munkásőr. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a műnk ás őrök egyben közéleti emberek. — Tudjuk, hogy a munkásőrség XIII. kerületi egysége 1957-ben az elsők között alakult meg Budapesten. Azt viszont kevesen tudják, hogy Ki lián György nevét mikor és miért vette fel az egység. — 1958-ban volt a csapat- zászló adományozás. Ekkor vette fel az egység Kilián György nevét. Az ünnepségre eljött Kilián György NDK-toan élő özvegye is. Azért vettük fel ezt a nevet, mert Kilián György személyisége, embersége, törekvései közel állnak hozzánk, angyalföldi dolgozókhoz. Az egység megnevezése 1977-ben vált teljessé, amikor a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulóján, a Láng Gépgyárban tartott nagygyűlésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára átadta egységünknek az Elnöki Tanács által adományo zott Vörös Csillag Érdemrendet. Azóta teljes nevünk: a Munkásőrség XIII. kerületi Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kilián György egysége. — Elégedett a parancsnok a zászlóalj teljesítményével? — Igen. Hiszen egységünk a munkásőrség életében elsőnek kapta meg jó munkájáért a már említett Vörös Csillag Érdemrendet. Ám az élet azóta sem állt meg. Munkásőreink napról-napra öntudatosabban egyre nagyobb felelősséggel végzik ezt a társadalmi munkát. Elmondhatom, hogy az állomány politikai, erkölcsi állapota jó, fegyelmi helyzete szilárd. Természetesen vannak még részterületek, ahol még javítanunk kell. Egyeseknél — főként kezdő munkásőröknél akik nem voltak katonák — gyakorolni kell a fegyver anyagismeretet, a pontos cél zást, az egyenruha által meg követelt alakiságot. — Még kiket látna szívesen a munkásőrség soraiban? — Még több olyan vezetőt, aki személyes példamutatásé val elősegítené az állomány építést, a munkásőrök politi kai és erkölcsi megbecsülését Várunk politikailag érett fia tatokat, akik jól tudnák hasz nosítani a Magyar Néphadseregben és a KlSZ-ben szerzett tapasztalataikat. Illés György A Visegrádi utca 89/c számú épület I. emelet 6-os lakásában Hankó Nándorné Mántó Irén, egy szép, derűs tavaszi topon a 100. születésnapját ünnepelte. Már vagy félórával korábban vörös nya'kkemdős úttörők és a kerület állami, társadalmi szerveinek képviselői várakoztak színes virágcsokrokkal a kezükben, hogy elsőként köszönthessék Irén'ke nénit, a „nagymamát”. Petrányi József né, a kerületi tanács elnök- helyettese, Zavaros József, a Hazafias Népfront kerületi titkára, dr. Tóth Kovács János, az egészségügyi osztály vezetője, Bartha Gyuláné, a Vöröskereszt szervező titkára köszöntőjükben szinte ugyanazt emelték ki: 100 év a történelemben is nagy idő... S miközben a Mautner Sándor utcai és a Radnóti Miklós utca 8/10. szám alatti általános iskola úttörői szavaltak, énekeltek, hegedültek, a négyéves dédunoka, Bajomi Kinga pedig a nagymama ölébe kéredz- kedett, gondolatban többen is a múltban kalandoztunk. 1881. március 18-án megszületni, átélni s túlélni két világháborút, meg mindent, ami ehhez kapcsolódott, valami rendkívüli adománya a sorsnak! Unokák, dédunokák körében Négy gyereket nevelt fel. A legidősebb 76, a legfiatalabb, Hankó Margit — aki jelenleg is a nagymamával lakik — 68 éves. Hat unoka és nyolc dédunokádéi az országiban, illetve a távolabbi országokban. Nagymama születésnapja már évek óta a nagy családi találkozók hagyományos időpontja. Irénke néni néhány éve még a saját lábán járt ebédelni a közeli étterembe, sőt 1972-ig önállóan vezette a háztartását. Ö nevelte fed az unokáját, Kiinga édesanyját, Bajomi Tí- bornét, a Darugyár csoportvezetőjét. Míg Hankó Margit a gyógyszertárban dolgozott, levette a válláról az otthoni gondokat. A kolozsvári születésű Hankó Nándorné Erdélyiben, Szászvároson működött, mint pedagógus. Hetvenöt éves korában, miután özvegyen maradt, hazatért Magyarországra. Meglehetősen szerencsétlen időpontban: 1956-ot írtak, úgy hogy nem is maradtak Budapesten, hanem ideiglenesen Érdparkvárosba mentek, a lányával együtt. A gyógyszerész — egyébként Hankó Nándorné minden gyerekét diplomához segítette — gondosan ügyelt édesanyja életmódjára. Kitűnően megértik egymást dr. Sziki László 10 ANGYALFÖLD
