Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. augusztus / 3. szám
ANGYALFÖLD RENDJÉÉRT, TISZTASÁGÁÉRT Egy kerületbejárási akció tapasztalataiból Nemrég ismertettük az Angyalföldben azt a hosszútávú tervet, amelynek alapján a kerület állami és társadalmi szervei a kerület közrendjének, tisztaságának fokozottabb védelmét kívánják megvalósítani. Nos, hogy ez nemcsak papíron létező feladat, azt március húszadikán, huszonegyedikén és huszonkettedikén egy érdekes akció bizonyította. Fogalmazhatnánk talán úgy is: „mozgó kerületi csúcsértekezlet" zajlott le a kerület legkülönbözőbb pontjain e napok délelőttjén. Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára, dr. Grossmann József, a kerületi pártbizottság titkára, dr. Bozsik József, a kerületi tanács elnöke, Takács Lajos általános elnök- helyettes, Matuz László, a Hazafias Népront kerületi bizottságának titkára, dr. Süli István alezredes, a kerületi rendőrkapitányság vezetője, Tóth József, a kerületi KISZ-'bizottság titkára, Egervári Pál, a Vöröskereszt kerületi titkára és Oláh Ferenc, a kerületi ingatlankezelő vállalat igazgatója, járták végig e napokon azokat a pontokat, helyeket, ahol fokozottabban kell ügyelni a rendre, a tisztaságra. A felsorolás bizonyítja, mennyire fontos feladatnak tekinti minden illetékes azt, hogy tényleg szebb, tisztább legyen a kerület, valamennyiünk érdekében. Sokfelé járt a „kerületjáró delegáció”, a pöttyös óvodától a tripoliszi szanálásig, a kerületi kórháztól azEl- zett gyáregységéig, a Fáy utcai sportteleptől a margitszigeti gyógyszállóig, a Röppentyű utcai Merkur-teleptől a metróépítkezésig, az Árboc sörözőtől a nyomdaépítésig, a Lehel piactól az autójavító üzemek környékéig. A látogatások tapasztalatairól beszélgettünk Treiber Miklóssal, a kerületi pártbizottság politikai munkatársával, aki a látottak-hallottak feldolgozásával, a tanulságok leszűrésével foglalkozott. — Kezdjük talán az általános tapasztalatokkal — mondja —■. Ügy érezzük: nem változott annyit a kerület rendje, tisztasága egy év alatt, mint amennyit a határozat által magasabb szintre emelt követelmények alapján vártunk. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy nincs javulás, eredmény a korábbi évekhez képest, de a mércét magasabbra tartjuk, többet akarunk elérni! — Hol tapasztalták a legszembeszö- kőbb problémákat? — Az építkezések, tatarozások környékén, vagy a metróépítésnél igen elhanyagolt a környezet, nagy a rendetlenség. Ugyanez a helyzet a Vízművek üzemközpontja környezetében, vagy a József Attila kertvárosi tatarozásoknál. — Es mit tudnak ez ellen tenni, különösen, ha nem a kerület irányítása alatt lévő vállalat a rendetlenség előidézője? — A kerületi tanácsnak lehetősége 10 van arra, hogy az érintett vállalatok vezetőivel tárgyalva ezt megoldja. Egy példa: a metróépítés övezetében több tűzcsapot megszüntettek a munkák kapcsán. Ez fokozta a tűzveszélyességet a kérdéses helyeken. A kerületi tűzoltóparancsnok megkeresésére a csapokat visszaállították, vagy ahol ez nem volt lehetséges, újakat létesítettek, és a tűzcsapok helyzetét, állapotát most már félévenként ellenőrzik. Ha pedig a kerülethez tartozó vállalat tehet a rendetlenségről, ott közvetlenebbül tudunk intézkedni. Az ingatlankezelő vállalat már beszerezte azokat a konténereket, amelyekben utcán, közterületen tárolni lehet az építési-tatarozá- si hulladékot. Bár a kerületbejárás során ennek még nem mindenütt láthattuk eredményét, de a folyamatosan beállított konténerek révén — reméljük —, a legközelebbi bejárásnál az IKV hibájából már nem találunk közterületen építési hulladékot. — Más téma a vendéglátóipar kerületi 'létesítményeinek helyzete. A vendéglátóipari vállalat vezetői szerint sokat javult egységeikben a rend, a tisztaság. A helyszínen járt bizottság véleménye némileg eltér ettől: a felújított létesítményekben valóban így van, de a régebbieknél nem tapasztaltunk javulást. Különösen a mellékhelyiségek tisztasága ellen van kifogásunk. — De ilyenkor a vendéglátóipar mindig munkaerőhiányra szokott hivatkozni! — Valóban. Ezért erre gyors megoldás lehetősége nemigen látszik. — Es az illegálisan lerakott törmelék, hulladék? — Ennek „eltüntetéséről” megpróbálunk gondoskodni: körzetekre osztottuk a kerületet és az itt működő szállító vállalatok segítségével elszállítat- juk a törmelék- és hulladék-kupacokat. — Angyalföld ipari övezet. Mit tapasztaltak az iparvállalatok környékén? — Jó a tapasztalatunk: általában sokat javult a vállalatoknál a külső kép és a belső rend. A homlokzati résiek ma már szinte mindenütt szépek, gondozottak. Most már ideje lenne a „mellékutcákra néző”, nem annyit látott részeket, kerítéseket is ugyanígy rendbetenni. A gyárkapukon belül csökkent a zsúfoltság, a szociális létesítmények állapota is javult. — Ä társadalmi aktívákat hogyan vonják be a feladatterv megvalósításába? — Jó dolog az, hogy társadalmi tígy- gyé válik a környezet védelme. Ennek egyik szép példája a lakóterületi politikai körzetekben szervezett önkéntes környezetvédelmi őrségek munkája. A vállalati KISZ-szervezetek pedig vállalták: parkók, szobrok, emléktáblák felett vállalnak védnökséget, ezeket rendszeresen gondozzák, tisztítják, karbantartják. A KISZ Ifjú Gárdán belül közrendvédelmi egység alakult, amely a környezet védelmében is segít, speciális kiképzést kapnak erre a feladatra. •— Egy területen minőségi változást szeretnénk elérni: a munkahelyi kommunista műszakok, társadalmi munkaakciók keretében kerületünkben többnyire nem itt lakó emberek végeznek társadalmi munkát, a mi lakosaink pedig zömmel másutt. Elég kevés azoknak a száma, akik a lakóhelyi társadalmi munkaakciókban eddig részt vettek. Pedig igazán csak az érzi, értékeli munkájának eredményét, aki naponta többször is látja. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy jobban vonják be lakóhelyük szépítésébe, rendbentartásába a kerület lakóit. — ügy tudjuk, hogy konkrét feladatterv készült: 1979-ben mi és hogyan valósítható meg a hosszútávú közrend- és tisztasági tervből. — Igen, néhány példát máris felsorolhatok, milyen területen, milyen szerv, mit vállalt. A kerületi KISZ-bi- zottság például a tavaszi nagytakarításba 1500 fiatalt vont be, a fásítási akció keretében pedig nemcsak elültették a fákat, hanem folyamatosan gondozzák is azokat. A hulladékgyűjtés is része a környezet megóvásának, a KISZ- •fiatalok ebben is komoly szerepet vállaltak. — És a népfrontmozgalom? — Mindenekelőtt a lakosság szemléletének formálásban segít. Fórumokat szervez, ahol megérteti az oda eljövők- kel: mit, miért kellene társadalmi munkában segíteni. De már készülnek a felszabadulás 35 éves jubileumi ünnepségeire is: a szocialista brigádok és a kerületi kisiparosok bevonásával hozzák létre a kerületi öregek második napközi otthonát. Ősszel ismét megszervezik a fásítási hónapot. Külön érdemes megemlíteni a nemrég létrehozott Dunaparti Intéző Bizottságot, amely javaslatokat készít az Árpád- hídtól északra eső Duna-part rendezésére. — Az egyéb társadalmi szervek hogyan segítenek? — A Vöröskereszt kerületi szervezetei társadalmi aktivistáik révén rendszeresen ellenőrzik a lakóházak tisztaságát, havonta pedig a tanács és a KÖJÁL munkatársaival együtt az italboltok, vendéglátó egységek ellenőrzésében is részt vesznek. A kerületi Szakmaközi Bizottság (a szakszervezetek területi szerve) a munkásszállók rendjének, tisztaságának ellenőrzésében nyújt segítséget, és a vállalatok szociális terveiben szereplő feladatok megvalósítását követi nyomon. Folytathatnánk még a felsorolást. De ez eddigiekből is kitűnik: a társadalmi szervek mindegyike és a lakosság is magáévá teszi azt a hozzáállást, amelyet Treiber Miklós az érintett szervek nevében így fogalmaz: „A bizottságok alakítása, ülésezése nem elég. Most már a konkrét munkán, a látható eredményeken a sor!” , Szatmári Jenő István ANGYALFÖLD
