Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. március / 2. szám
Az utókor nem felejti el azoknak a nevét, akik az emberi haladás ügyének kimagasló harcosai voltak. Könyvekben örökítjük meg cselekedeteiket, szobrokat, emlékműveket állítunk, utcákat vagy tereket nevezünk el róluk. Angyalföld 202 utcája közül tizenhét őrzi a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek emlékét. Amikor arra járunk, néha megállunk és feltekintünk az utca névadójának emléktáblájára, esetleg el is olvassuk a feliratot, aztán folytatjuk utunkat. Akadnak olyan emberek is, akik már hosszú évek óta laknak egy- egy kiemelkedő munkásmozgalmi harcosról elnevezett utcában anélkül, hogy annak névadójáról bármi közelebbit tudnának. Vannak olyan emléktáblák Is, amelyek az utcai járókelőknek nem ötlenek a szemükbe, mert iskolák, kollégiumok folyosóján, üzemek előcsarnokában hirdetik szerényen a névadó vagy egy-egy kiemelkedő történelmi esemény emlékét. A Tanácsköztársaság 80. évfordulója alkalmából tegyünk egy kis képzeletbeli sétát kerületünkben, ismerkedjünk meg a hat évtized előtti események ama szereplőivel, akiknek emlékét utcák, terek, emléktáblák őrzik kerületünkben. ★ Kezdjük a felfedező utat a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységének Váci úti bejáratánál. Itt tíz évvel ezelőtt, az első magyar proletár- diktatúra kikiáltásának 50. évfordulóján tanácsköztársasági emléktáblát helyeztek el. Be- rény Róbert híres „Fegyverbe!” című plakátjának közismert alakját gravírozta a márványtáblába a kerületünkben élő Kalló Viktor szobrászművész. A Villamosberendezés és Készülék Művek Akkumulátor Gyára Váci úti épületének falán látható féldombormű Kom j át Aladár kommunista költőnek állít emléket. 1891-ben ízületeit, 16 1919 KIEMELKEDŐ ALAKJAI Akiknek emlékét utcák, éves korában került Budapestre. 1913-ban bekapcsolódott a haladó egyetemisták szervezetébe, a Galilei-körbe. 1914-ben az akkori Tudor Akkumulátor Gyár tisztviselője lett, itt került kapcsolatba a munkás- mozgalommal. Verseket írt, amelyek először a Tett, majd a Ma című lapban jelentek meg nyomtatásban. 1918-ban belépett az újonnan alakult Komn«unista Pártba, majd In- terriacionálé címen folyóiratot indított. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt. A 'proletárdiktatúra megdöntése után emigrációba kényszerült, de ott is hű maradt a munkásosztály ügyéhez. A spanyol polgárháború idején ő írta a Nemzetközi Brigád legendás indulójának szövegét: „Madrid határán”, 1937-ben Franciaországban hunyt el. Az emléktábla — amelyet 1968-ban helyeztek el az első magyar kommunista költő emlékére — Kalló Viktor szobrászművész alkotása. ★ A Dagály utcát a vasúti vágányokon túl szerény kis utca keresztezi, az utcanévtáblán Jakab József nevét olvashatjuk. Az ezeréves ünnepségek évében, 1896-ban született. Már javában folyt az első világháború, amikor a Ga- lilei-kör tevékenységébe bekapcsolódott. 1918-ban tevékeny szerepet vállalt a háborúellenes mozgalomban. Az 1918 végén létrejött' Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik szervezője, a szervezet lapjának, az Ifjú Proletárnak a szerkesztője lett. Már a diktatúra alatt, 1919. áprilisában alakult meg a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, amelyben ő lett a 19 tagú Központi Vezetőség et;v, ; titkára. 1919 tavaszán lett a Kommunista Párt tagja. A Tanácsköztársaság megfojtására törő külföldi intervenció megindulásakor jelentkezett a szerveződő Vörös Hadseregbe és politikai megbízottként, fegyverrel védte a proletárhatalmat. Az utca névadójának emléktábláját 1968-ban, a Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulóján helyezték el. Karikás Frigyes emléktáblája a róla elnevezett utca 2. számú épületén található. Mindössze néhány sor, mégis egy gazdag életút emlékét őrzi. 1891-ben született. Vasmunkás, lakatos, — de egyúttal költő és műfordító is volt. 1908-ban kapcsolódott be a Szociáldemokrata Párt munkájába. Ebben az időben a kerületben, a Nicholson gyárban dolgozott. Az első világháború alatt hadifogolyként ismerkedett meg Marx és Lenin eszméivel, majd az internacionalisták soraiban harcolt. 1918-ban hazatért és a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagja volt. A VI. kerületben — amelyhez Angyalföld nagyobbik része tartozott — igen tevékenyen segítette a kommunista szervezetek kiépítését. A Tanácsköztársaság honvédő harcai idején a 39-es dandár politikai biztosa volt. A diktatúra leverése után emigrációba kényszerült. Szépirodalmi munkássága is jelentős. Legjobb novelláiban, amelyek 1927-ben a Szovjetunióban jelentek meg „A járatos ember” címmel, a 39-es dandár harcosainak állít emléket. 1942-ben a Szovjetunióban hunyt el. Kiss Lajos emléktábláját az egykori Népszálló épületén, a Dózsa György út 150—152. számú házon láthatjuk. 1888-ban született, nyomdász szakmát tanult. A KMP-nek megalakulásától fogva tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az V. kerületben — ide tartozott a mai Angyalföld egy része — ő volt a pártszervezet titkára, s egyúttal az 500-as Budapesti Munkástanács tagja. Részt vett az északi hadjáratban. A fehér terror elől emigrációba menekült. 6 ANGYALFÖLD
