Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. március / 2. szám
Nők a közéletben---------------------------------... ■ — 1 ■ é N egyvenöt tavaszán született... Kender Juta és Textilipar portáján adtunk egymásnak randevút Virág Istvánná szövőnővel, a kerületi pártbizottság és a kerületi tanács tagjával. A beszélgetés a kultúrteremben folytatódott. Nőktől szokatlan módon,Vi- rág Istvánná, a születési évszámával kezdte. — 1945. május 2-án születtem ... • A gyárban állandóan délelőttös műszakban dolgozik, zsákokat sző. Egyébként minden géphez oda mer állni, ha szükséges, másokat is helyettesít. Ha lejár a nyolc óra, számára nincs vége a munkaidőnek. Csak máshová tevődik át. A XIII/28-as lakókörzetbe, vagyis a Futár, a Rokolya, a Jász, a Mauthner Sándor, a Reitter Ferenc és a Keszkenő utcák által határolt területre. Kilenc nagy bérház. A többi kicsi, régi típusú. Mondani sem kell, hogy a panaszok zöme innen özönlik: vizes a fal, szeretnének különböző belső leválasztásokat eszközölni, és így tovább. — A kéréseket feljegyzem és továbbítom. Zömét általában teljesítik. Bár a fogadóórámat ugyanabban a lépcsőházban tartom, ahol a lakásom is van, választóim többnyire nem várják meg a hónap első hétfőjét, közvetlenül kopogtatnak. — Gondolom, nagy-nagy bizalommal vannak ahhoz, aki minden közérdekű kérést elintéz! — Ezt azért nem jelenteném ki! Volt mostanság egy kisebb „kudarcom”. A Keszkenő utcai lakóteleppel szemben lebontottak 'gy épületet. Nosza, mondtam magamnak, ott a grund, végre teljesedik a dédelgetett álmunk. Tavaly május 1-re megkaptuk a területet. Az IKV adott két focikaput, mi a lakókkal elsimítottuk a talajt. Azóta? Ha a labda nekipattan a tűzfalnak, jönnek a panaszosok. Aztán kiderült, hogy a kisebbeknek, akik ugyancsak játszani szeretnének, nem megoldás egy „szimpla” fut- ball-lehetőség. Nekik mászó- kák kellenének, meg homokozó ... A Hazafias Népfront segítségével annyit azért elértem, hogy egy vállalat kezébe vette az ügyet, megígérte, hogy tavasszal körülkerítik a területet. A kerítés legalább „megfogja” a labdát. De még jó ideig sóvárogva kell néznünk a Béke térieket és a Tahi utcaiakat, akiknek nem gond lekül deni a gyerekeket a pompás, levegős játszótérre. A pártmunkára terelődik a szó. Virágné a kerületi párt- bizottságon belül a párt- és tömegszervezeti bizottság tagja. Nemrégiben volt napirenden a személyzeti- és kádermunka. — Néhányan úgy néznek rám a gyárban, mint valami csodatevőre: „Pártbizottsági tag vagy, meg tanácstag! Nem intéznéd el ezt meg ezt?” Ha jogos, természetesen! — Érdekes, ritkán vetődik föl, hogy mint nő végzem mindezt. Azt hiszem, hogy egyre természetesebb, ha egy nő közéleti funkciót is visel. Pedig, szó mi szó, mégiscsak van egy 10 éves fiam. Ahogy ő növekszik, annyival nehezebb énnekem lecsípni a szabad időmből. Rendkívül magasak az iskolai követelmények. — És a férj? — ö a jobbkezem. Mint a Fémmunkás Vállalat szociálpolitikai osztályvezetője, segít eligazodni a paragrafusok labirintusában. — Melyiket szereti jobban: a szakmai munkát, vagy a társadalmi megbízatásait? — Nincs rangsor! Egy bizonyos: nagyon szeretem a gépemet, sok fantáziát látok a munkámban. Talán nem is lehetne másképp ledolgozni a nyolc órát. Én percre kihasználom. — A nők általában elhallgatják a korukat. Hadd kérdezzem meg, ön hogyhogy nem? — Negyvenöt tavaszán születni — réved tekintete a mesz- szeségbe —, ha nem is érdem, de ad egy jelképszerű elkötelezettséget. Anyám, apám szintén munkások voltak ,a szülői házból hoztam én is a lelkesedést. Annak a tavasznak a levegőjét mélyen beszippantottam. Schwartz Bálintné, a fővárosi, a kerületi tanács, továbbá a Hazafias Népfront XIII/10-es körzeti bizottságának tagja majd’ minden este csak későn ér haza, későn hajtja álomra fejét Tizenkét éve közéleti ember. Társadalmi funkciói mellett természetesen van egy főállása, no és egy magánélete is. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főkönyvelőségén revizor. Sokat utazik vidéki városokba, és Budapesten is 18 vállalathoz jár ki rendszeresen. Tízéves Ágnes lánya a Sal- lai Imre általános iskola IV. osztályos tanulója. Az anyuka itt SZMK-elnök. Amikor Rábai lmréné iskolaigazgató ama régi gond megoldásában kérte segítségét, hogy az iskola tönkrement csatornahálózatát — tanácstagi tekintélyét is latba vetve — segítsen felújíttatni, dr. Sinka József kerületi vib- titkámak továbbította a kérést, s az ügy elintéződött A növekvő forgalom az iskola mindkét kapuján érkezőtávozó gyerekek testi épségét veszélyezteti. Ismét Schwartz- né vette föl a telefonkagylót, hogy a kerületi tanács segítségével a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalattól sebesség- korlátozó és „gyerekek” KRESZ jelzőtáblát kérjen. S hogy egyáltalán — a gyerekek biztonsága érdekében — vizsgálják felül az ottani közlekedési rendet. — Ha ésszerű a javaslat, nem tagadják meg a segítséget a tanácsban — mondja Schwartz Bálintné. — Évről évre jobban támogatnak bennünket, tanácstagokat. Átlag minden hónapban részt vesz egy tanácsülésen, vagy a kerületben, vagy a fővárosban; ott van a fővárosi tanácstagi csoportban, amelyben Povárni Jenő vezetésével egyeztetik a tennivalókat. Minden hó második péntekén fo- gadóóra. Csupán egy dolog hiányzik Schwartzné reklám- tömbre íirkantott „emlékeztetőiből”: a szabad Idő. — Ne gondolja, hogy nem csípem le magamnak! — cáfolja meg a feltételezést. — Ha kell, „cipőkanállal”, de beleszorítom az életünkbe. A színház kell, a mozi, ha ritkán is, de program. A kettős, hármas ünnepeket pedig rendszeresen hármasban töltjük, teljes ki- kapcsolódással a hegyekben. Aggteleken, a Narancsban ... — Itt az Ipoly utcában lakni ugyanis egyelőre — amíg a metró épül — nem a legüdítőbb. Éjszakákat nem alszunk, az üveg Is beleremeg a dübörgésbe. — Ennek ellenére úgy hírlik: ha este bármely időpontban megcsörren a telefonja, segíteni már nem fáradt. — Dehogy vagyok! Extrém példa: tavaly egy idős házaspárt az idegbeteg lányuk kiűzött az utcára. Odamentem. A fiatal nő olyan agresszív volt, hogy az URH-t is £i kellett hívnom. Levelet írtam dr, Grossmann József kerületi pártbizottsági titkárnak. Negyvennyolc órán belül egy üzlet- helyiséget kaptak az öregek..; Ágnest — Schwartz Bálint- nét — tíz évvel ezelőtt korengedménnyel vették fel a pártba. Alig múlt el tizennyolc éves — első ízben választó — amikor kerületi tanácstagnak megválasztották, ö volt a legfiatalabb az egész testületben ... — Hogyan került be ilyen fiatalon? — Még középiskolás koromban anyámnak, a lakóbizottsági elnöknek segítettem a Petneházy utca 62-ben. így kerültem összeköttetésbe a körzet tanácstagjával, Oláh Lászlónéval. Ahogy szálltak az évek, egyre többet segítettem neki, mígnem megismerkedtem a körzet páirttirtkárával, Bezur Gézával, ö indított el ezen az úton. A lakókörzetem választottja lettem. Nagy feladat volt bizonyítani. — Nekünk tanácstagoknak sokat nyújt a tudat, hogy megbíznak bennünk a körzetben, a kerületben, az egész fővárosban. Schwartz Bálintné „Érdemes Társadalmi Munkás”, a korábbi évekből őrzi a KISZ Budapesti Bizottságának oklevelét. Ez is egyik bizonysága, hogy akárhol van, lételeme a közéleti munka, és mindig a tőle telhető legértékesebbet „nyújtja át” önmagából — a társadalomnak. Pless Zsuzsa ANGYALFÖLD 9 Tizennyolc éves kordtól
