Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. november / 4. szám
ELEVEN N A 7-E! ÉPFRO KÖRZ NTMU ETBEN NKA Késő este kopogtattunk be Cserhalmi László lakásába. Kint elcsendesült már a Váci úti forgalom, a vendégszobában halkan megy a tévé adása. Tevékeny vezetők Vendéglátóm, Cserhalmi László, itt született Angyalföldön, itt is nőtt fel. A Vizafogó! Mennyi szép emléke fűződik ehhez, bár az igazat megvallva, nedves és egészségtelen volt a környék, s rendezetlen a Duna-part is a gyerekkorában. Átélt nehéz éveket, időszakokat is a fel- szabadulásig, de megtanulta a legfontosabbat, hogy küzdeni kell és érdemes. Már fiatal korában hajtotta őt előre a közéletiség vénája. Nekiállt tanulni és megbecsült dolgozója, gépésztechnikusa lett a Híradásipari Kutatóintézetnek. A nyugdíjig persze még van jó néhány éve, de hadd áruljam el: a nyugdíjas életformáról is olyan elképzelése van, hogy nem teszi le a társadalmi tisztségeit. Akad belőlük ném is egy. Tagja a XIII. kerületi népfrontbizottságnak és titkárként a kerületi környezetvédelmi bizottság munkáját irányítja, vezeti. Szűkebb lakóhelyének niegszállott szerelmese, körzeti HNF-titkár. A munkahelyén szakszervezeti aktivista. Pártonkí vükként, sok párttaggal versenyre kelhetne a közéleti tüzével, szenvedélyességével. Még a beszélgetésünk kezdetén került szóba, hogy felesége is „besegít” a népfrontmunkába. — Enélkül nem menne!— mondja mély meggyőződéssel. S a fia, amint leszerel, ugyancsak részit kér majd a társadalmi tevékenységből. Az édesapa példája nyomán. Jólesik hallani az elfogultságát, Angyalfölddel kapcsolatban. Még októberben megválasztották a népfront 7-es körzeti bizottságát, amelynek ő a titkára. De nincs egyedül. Végh Jenő tanácstaggal minden kérdésben szót értenek és kölcsönösen segítik egymást. Miszlay István, a József Attila Szímház igazgatója vállalta az elnöki tisztséget, ő vállalta, hogy szerény anyagi helyzetben élő nyugdíjasoknak főpróbákra tiszteletjegyet ad a színház, s jönnek is szorgalmasan. Solti Miklós a körzeti pártszervezet részéről ad hathatós támogatást: ő az egyik áléin őke a körzeti népfrontbizottságnak. „Elmondhatom, hogy nincs olyan feladat vagy probléma, aminek a megoldását ne karolnák fel a pártszervezetben. Az együttműködésünk szépen fejlődik tovább!” — mondja Cserhalmi László. A beszélgetés kissé csapongó lesz, de Így a jó, hiszen mindinkább beavatott leszek. Ami külön Is megragad: nagyon szép, megindító szavakkal beszél a környék nyugdíjasairól, az idősekről. Ahogy mondja: még az új házakban, lakásokban is igen sokan vannak olyanok, akik okkal érzik magukat egyedül. Fontos eredménynek tartja, hogy megszervezték a rendszeres látogatásukat. Mind gyakoribb, hogy segítenek bevásárolni az Időseknek, sőt olykor ebédet is főznek nekik, vagy kitakarítják a lakásukat. Angyalföldön igen magas a nyugdíjasok száma, hát éljenek is jó egészségben, minél tovább. Tennivaló bőségesen akad! A körzeti népfrontbizottságuk most állította össze az őszi-téli munkatervet. Mindenekelőtt a „Tiszta, virágos Budapestért!” akciót, a rendet és tisztaságot elősegítő társadalmi munkákat állítják előtérbe. Milyen jó, hogy pl. a hét házba és a tizenhárom házba bevezették a gázt, s nem kell többé nedves pincékben tárolni a tüzelőt. S nem kell cipelni sem. De... Az új házakra jobban kellene vigyázni, miként a társadalmi tulajdont képező egyéb létesítményeikre, így a telefonfülkékre is. Tervezik, hogy novemberben környezetvédelmi napot szerveznek. Lesz itt klubélet! Itt volt a környék szégyenfoltja, a „Mészáros”, mármint a Mészáros vendéglő, ahol nyakló nélkül mérték a sört és az emberek elálltak az utcát, söröskorsókkal a kezükben. Ma egy barátságos kisvendéglő van a helyén, ahol kulturáltan lehet pihenni, kikapcsolódni, szórakozni vagy beszélgetni. Most már csak az Árboc utcai kocsmát kellene megszüntetni, s a körzeti népfrontaktivisták addig nem is nyugszanak, amíg be nem csukják. A munkaterv jelentős pontja, hogy ünnepségeket rendeznek nov. 7-ére, s a KMP és KIMSZ megalakulásának 60. évfordulójára. Terveznek klubdélutánokat és fórumokat is, ahol gondolatokat lehet cserélni a kerület fejlődését segítő kérdésekben. író—olvasó találkozók is szerepelnek a programban. A IX. békekongresszusra békemozgalmi akciókkal készülnek. Szép és tartalmas eseménynek ígérkezik a veteránok és fiatalok találkozója, amelyet ugyancsak a népfront égisze alatt kívánnak előkészíteni. De mindezt hol? Erre is van tervük. Kapcsolatba léptek a saját lakásszövetkezetük vezetőségével, hogy adjon egy helyiséget a" körzeti népfrontbizottságnak, amelyet társadalmi munkával pincekiubszerűen kialakítanának. Nincs hiány segítő kézben! S remélik, hogy a kerületi tanács Is hozzájárul, mert azért a fűtés és a világítás pénzbe kerül. Lesz itt klubélet! Sőt, a Papp Károly utcai helyiséget még olyan célra is felhasználhatják, hogy nappal az öregek napközi otthonává teszik. Cserhalmi László elmondja, hogy elég lassan bontakozik ki a körzetben a hely- történeti kutatómunka. Pedig hát éppen Angyalföldön, akadna feltárni való, a kerület gazdag munkásmozgalmi múltjából olyasmi is, ami eddig még nem ismert. De majd utánanéznek ennek is. Az emberek jobban élnek--------------- : ■■■■ -i Mennyit változott Angyalföld külső képe — ez visszatérő gondolata Cserhalmi Lászlónak. Sok-sok üzem, intézmény épülete is szemlélteti ezt, nem is szólva a lakásépítés gyors növekedéséről. A Tünde utca sarkán levő könyvesboltnak igen nagy a forgalma. Lépten-nyomon látható az életszínvonal emelkedése. A Janicsár utca, a Tünde utca telis-tele személygépkocsival. Jó érzés látni a jólöltözött embereket, főképpen a gyerekeket. De azért találni olyanokat is, akiknek nehéz a soruk, mert a szülők alkoholra adták fejüket. Az alkohol Angyalföldön is nagyon sok kárt okoz... Felcsillant szemmel mondja, hogy milyen sokat várnak a Szikra Nyomda új létesítményének felavatásától, a Visegrádi utcában. Már most keresik a kapcsolatot a vezetőivel. Az új ofszetnyomdával megváltozik a környék látképe, iparosodik a körzet, s ha jó együttműködés alakul ki a lakosság és a nyomda dolgozói között — ez bizonyára gyümölcsöző lesz a városfejlesztésre is. Aztán itt van az Elektromos sporttelep. Solti Miklós valamikor ott futballozott, balszélsőkónt rúgta a gólokat Zlonszki néven. Az idősebbek bizonyára emlékeznek rá. ö is. részt vesz a sportklub életében, s ez egyszersmind jó kapcsolat a népfrontmunka segítésére. Cserhalmi László ugyan a Dózsa szurkolója, de ahogy mondja, kötelességének érzi, hogy benyisson a Fáy utcába, a Vasashoz is, mert körzetében csapatostul találhatók Vasas-szurkolók. S e téren is vannak „rejtett tartalékai” a társadalmi tevékenységnek. Nagyon, beleszaladtunk az éjszakába. Cserhalmi László elmondja, hogy a hétvégeket családjával a horányi kis nyaralójában tölti. Ott frissül fel, ott piheni ki a heti fáradalmait. Kijár, amíg csak az időjárás engedi, legfeljebb a decembert és a januárt engedi el. S amikor kikísér, megállít egy pillanatra. Lemutat az udvarra, ahol az éjszakai félhomályban is könnyű felfedezni, hogy kertes-virágos az udvar. — Amióta beültettük, a ház belső oldalán jobb a levegő, mint az utcai fronton. Mert bemértük... — mondja búcsúzóul. Hajtun József ANGYALFÖLD 21
