Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. november / 4. szám
Munkássportunk múltjából H elytörténet írásunkban és honiismereti szakköreinkben a munkás életmód, a munkássport kérdése eléggé mostoha témát képez. Pedig a Horthy-korszakban Angyalföld fiatalsága a két legpatinásabb egyesület: a Munkás Testedző Egyesület (MTE) és a Vas Fémmunkás SC (népszerű nevén a Vasas) keretében kapcsolódott be a magyar munkás sportmozgalomba. Érdemes volna feltárni azokat a személyi szálaikat, amelyeken keresztül a Vasas, majd az MTE Angyalföldön talált otthont. De talán még ennél is fontosabb az a felismerés, amely a Horthy- korszak nehéz körülményei között rávezette a munkás sportvezetőket arra: ha létezni akarnak, ha tömegbázisukat fejleszteni kívánják, itt kell gyökeret verniük. A Vasas labdarúgók 1924 őszén megnyerték az Esti Kurírnak „a legnépszerűbb csapat” címért indított közönség- szavazati díját. A kedvező alkalmat kihasználva, az egyesület vezetői azzal a kéréssel fordultak Budapest főpolgármesteréhez, hogy a Tahi, a Hajdú és a Göncöl utca által határolt grundot utalják ki a Vasas számára. Az 1924. október 14-i keltezéssel írt elutasító válaszban az állt, hogy a kérést nincs módjukban teljesítetni, mert „a kért területire már az Angyalföldi SC kapott építési engedélyt” Az elutasító döntést követőén a Vasmunkás Szövetség nyomására, nem utolsósorban a Kisegyesületi Labdarúgó Collégi um diplomatikus közbenjárására 1927 elején sikerült keresztülvinni, hogy •a Béke utca melletti elhanyagolt, szemétlerakónak használt területre megkapják a pályaépítési engedélyt A Magdolna utcai székház építése során eladósodott szövetség azonban nem tudott megfelelő támogatást adni, így a Rákospatak menti Tamay rétre tervezett Vasas Stadionból mindössze a pálya egyen- getésére, lelátó töltésére és egy szerény öltözőre futotta. kétévi kemény munka után az MLSZ 1930. szeptember 15-én kelt hitelesítő okmánya már tanúsíthatta, hogy a létrehozott pálya „I. osztályú mérkőzések tartására is alkalmas”. Hogy hány avató mérkőzés játszódott le, azt ma már nehéz pontosan rekonstruálni. Tulajdonképpen az az igazság, hogy az első avató mérkőzés bevételéből az adósságok törlesztését, a másodikból az öltöző felszerelését, a harmadikból pedig a vízvezeték árát kellett fedezni. Az igazi avatás dátumának azonban 1930, november 16-át tartjuk, amikor a Vasas 5:2-re legyőzte a bajnokságot nyert Ferencvárost. Az 1931/32-es bajnoki év során ugyan a profiligában játszó Vasas FC kiesett az első osztályból, a saját pályájára sereglő utánpótlás kimeríthetetlen angyalföldi bázisa azonban — Hegyi Gyula keze alatt — már előrevetítette a nagy Vasas amatőrcsapat ígéretét. így alakult ki az angyalföldi munkássport egyik fellegvára, amely nemcsak a labdarúgásnak adott otthont, hanem a vasas birkózók bemutatóinak, a kézilabdázóik edzéseinek. az atléták „monstre” versenyeinek, a ..gyermekbarát mozgalom” demonstrációinak és a csendes május 1-i tüntetéseknek is. A Béke utcai Vasas-pálya létrehozásával párhuzamosan a -KMP és a dúsával párhuzamosan megkezdődött a munkás sportszervezetek tervszerű szét*; bomlasztása is. A támadások kereszttüzébe a GaEo-' wich Tibor és Hegyi Gyula irányításával osztályharcos együttessé formált Vasas SC labdarúgócsapata került; mérkőzésiéi akkoriban az antifasiszta tömegek tüntetéseinek színhelyeivé váltaik. Azzal még külön kihívta maga ellen a minid-* inkább faáizálódott spontvezetés haragját, hogy az 1941—42-es bajnokságben az NB II. Rákóczi csoportjának győzteseként bejutott az NB I-be. A szélsőjobboldali spartpolitikusok a pályán elért eredményt a zöldasztalnál próbálták: megsemmisíteni Az MLSZ tanácsában helyet foglaló liberális, polgári beállítottságú erők azonban meghiúsították aa óvás jóváhagyását és a feloszlatási javaslat elfogadását. A Vasas SC melletti kiállást azonban már egyedinek — nem utolsósorban Hegyi Gyula sportdiplomáciai sikerének — lehet tekinteni. A sztálingrádi csata után — amikor a kormány, mint a háborúból való kiút egyik alternatíváját vette számba a Kis-’ gazda Pánt és az SZDP 1943 júliusában megSkötött szövetségét —, a terror csők- : kent, és ismét megélénkült a munkás sportmozgalom. A KGP és az SZDP közeledése azonban csak a két párt jobboldali erői által vezetett németellenes egységfront megalakulását célozta, és nem adott lehetőséget egy valóságos — a munkásmozgalom erőit egybefogó — kibontakozáshoz. Az 1944-es német megszállás még ennek az átmeneti megélénkülésnek is véget vetett. 1944 áprilisában a Vasas élére konmánybiztost állítottak, nevét Kinizsi SC-re változtatták, „kommunista- gyanús” edzőjét és játékosait eltávolították. Ezzel egyidőbsn felfüggesztették az MTE önkormányzatát is. A letartóztatások egymást követték és megkezdődött a baloldali szervezetek működésének megbénítása. A munkás- sportmozgalmai teljesen megsemmisíteni azonban a nyilas uralom sem volt képes. Az 1944 tavaszán megalakult illegális Magyar Front vezetésével gyülekezőben voltak a munkás sportmozgalom erői is, amelyek a felszabadulás után a hazai testkultúra megújulásában kiemelkedő szerepet vállaltak. K. L. A Vasas labdarúgócsapata 1940-ben 22 ANGYALFÖLD KIMSZ irányításával már folyamatban volt az Angyalföldi Munkás Testedző Egyesület szervezése is. Működéséről a sajtóban alig maradt fenn valami. A különböző rendőrségi jelentések és a KIMSZ Organizációs Bizottságának jegyzőkönyvei azonban egyértelműen tanúskodnak arról, hogy az Angyalföldi MTE 1931 novemberében megalakult Alap- szabállytervezete a grund -1 abd árú gás, a kirándulások, a tornafoglalkozások és a ■sakkozás felkarolását tűzte ki célul az angyalföldi fiatalság körében. Egy 1932 áprilisában kelt rendőrségi jelentés .arról számol be, hogy április 15-én este az Angyalföldi MTE Jász utca 55. szám alatti helyiségében tartott razzia során 35 fiatal sportolót állítottak elő, akik a május 1-i tüntetésre készülteik. Az említettek után az egyesülői alapszabályainak jóváhagyását a belügyminisztérium megtagadta. A Munkás Testedző Egyesület XIII. kerületi kapcsolatai az egyesületben sportoló angyalföldi fiatalokon keresztül alakultak ki. Rajk Andor főtitkár szerint átlag 60—70 angyalföldi f;ú és lány kapcsolódott az MTE-hez. (1937- ben az MTE-n belül lebonyolított „Murányi Kupa” elnevezésű kézilabda-kör- • mérkőzést az Angyalföld csapata nyerte.) Rajtuk keresztül jutott az egyesület vezetőinek tudomására, hogy 1932-ben — a már korábban is csak névlegesen működő — keresztényszocialista Angyalföldi SC gazdasági okok miatt beszüntette működését, és így a Hajdú utcai grand formális tulajdonjoga is megszűnt Hosszas kiutalási huzavonák után 1935. október 17-én, vasárnap ünnepi kapavágással az MTÉ is megkezdte angyalföldi bázisának kiépítését. Az egy^ület anyagi nehézségei miatt azonban csak 1937 tavaszától sikerült hivatalosan is elfogadható pályát éj öltözőt létrehozni. Az angyalföldi fnurikássport viszonylag normalizált fejlődési időszakát a II. világháború kitöréséig számolhatjuk. Ezt követően a sportélet fokozott fasizáló-
