Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. január / 1. szám

A közművelődésért— nemcsak Angyalföldön BESZÉLGETÉS A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁVAL belül 3,5 ezer szocialista bri­gádbérlet, és mintegy 3 ezer ifjúsági, vagyis KlSZ-bérlet tulajdonosa. — Napjainkban sokat vitat­koznak a bérletezésrőL ön­nek mi a véleménye? — Stabil törzsközönség ki­alakításához és megtartásá­hoz a bérletre feltétlenül szük­ség van. Egyébként amelyik darab rossz, az így is, úgy is megbukik. — Hogyan választanak ki egy-egy darabot? Mindjárt a színészeikre gondolnak? — Természetesen. A darab kiválasztásánál feltétlenül te­kintetbe kell venni a társula­tot, a közönséget, azt, hogy mit akarunk a darabbal el­mondani. Csak így lehet jó repertoárt kialakítani. Osamokában kamarakiállí­tásokat rendezzenek? — A komplex munkásmű­velődéshez hozzátartozik, hogy a társművészeteket is megismertessük. Esténként mintegy 650 ember jön színhá­zunkba, és ha csak a fele né­zi meg a kiállítást, már sokat adtunk hozzá a színházban nyújtott élményhez. így a XIII. kerületben élő művé­szek kamarakiállítását ren­dezzük meg egy-egy bemuta­tó kapcsán mindig másét Ed­dig kilenc művész munkáit -mutattuk be: Vati Jánosét Würtz Ádámét, Vecsési Sándo­rét, Somogyi Jánosét, Szur- csik Jánosét, Dobrovics Fe- rencét, Bazsonyi Aranyét, Pa- tay Lászlóét és Ridovics Lászlóét. Ma már húsz évre tekint­het vissza Angyalföld színhá­za, a József Attila Színház. Napjainkban már nemcsak Angyalföld, hanem főváro­sunk és az egész ország egy­aránt ismeri, szereti ezt a nagyszerű társulatot, amely­nek tagjai tudják, hogyan kell a közönséget „kikapcsolni”, vagyis szórakoztatva bekap­csolni a kortárs magyar és vi­lágirodalomba. Ez a színház fedezte fel nekünk, magya­roknak, Viktor Rozovot, mu­tatott és mutat be Berkesi András-, Kertész Ákos-, Sütő András-műveket. Fergeteges taps, nevetés emlékeztet a nagyszerű Shakespeare-víg- játékokra is. A színészek, rendezők, igaz­gatók megszokták, hogy egy- egy premier előtt keresik meg őket az újságírók, megkérdez­ve, hogy miért éppen ezt a darabot mutatják be? stb. Én most, amikor Miszlay István igazgatót megkerestem, a színház egész évi munkájáról, terveiről kérdeztem. — ön már két szezont töl­tött a József Attila Színház élén. Műsorpolitikáját meny­nyire építi az xidén a hagyo­mányokra? — Ez évi műsorpolitikánk­ban a hagyomány az új ma­gyar darabok támogatása, színpadra állítása, mai szov­jet írók műveinek színpadra vitele, a kortáns drámairoda­lom és a klasszikusok mel­lett. így került sor elmúlt évi drámapályázatunkra is, amelyet a Fővárosi Tanáccsal közösei^ hirdettünk meg. Két olyan, mai témájú darab szü­letett, amelyet be is mutat­tunk. — Az idei tervek? — Február 11-én mutatjuk be George Feydeau Zsákba­macska című vígjátékát, áp­rilis 1-én Németh László Ek­lézsia-megkövetés című szín­művét és május 13-án Moliére: Űrhatnám polgárát — A közönség? — Szinte kialakult, stabil törzsközönségünk van, majd minden este kint van a „Min­den jegy elkelt” tábla Ti­zenháromezer bérlőnk zöme angyalföldi, ezek közül körül­— A színháznak vannak há­ziszerzői. Nem gondolt még arra, hogy Angyalföldről íras­son színpadi művet? — De igen. Tervünkben sze­repel, hogy egy dokumentum­játékot írassunk. — Hogyan született meg a gondolat, hogy a színház elő­— Önök a közművelődésért már nemcsak a kerületben, hanem az egész országban na­gyon sokat tesznek. Kérem, beszéljen erről részletesebben. — Először maradjunk még Angyalföldnél A múlt évben új módszerként vezettük be, hogy a színház esti, nyilvános főpróbáira meghívjuk a kerü­let politikai tömegszervezeti és ifjúsági vezetőit, az üzemi lapok kulturális munkatársa­it, szocialista brigádvezetőket, valamint az elmúlt évben megalakult, XIII. kerületi Ha­zafias Népfront értelmiségi klubjának tagjait is. Sőt a Salgótarjáni József Attila Mű­velődési Házzal — ahonnan a nyilvános főpróbákra külön- busszal jönnek el a szocialis­ta brigádvezetők — szocialis­ta szerződést kötöttünk. Mi az elmúlt nyáron egyhetes ven­dégjátékot adtunk Salgótar­jánban, bemutattuk Káló Fló­rián Mai történet című darab­ját és Berkesi András Kálvá­riáját Emellett Bánffy György önálló estet adott a Zománcipari Művekben. To­vábbá a színház KlSZ-alap- szervezetének tagjai felkeres­ték a salgótarjáni KlSZ-veze- tőtábort és -ott színházi műve­lődésről műhelymunkáról beszélgettek. A Miskolci Nemzeti Szín­házzal csereszerződést kötöt­tünk, mivél Miskolc az egyik legnagyobb munkásváros, a XIII. kerület pedig a főváros legnagyobb munkáskerülete. A vasutas szakszervezettel már 13 éves jó kapcsolata van társulatunknak, a közelmúlt­ban Záhonyban adtunk ünne­pi műsort a vasutasoknak. Budapesten a peremkerüle­ti előadásokat is rendszeresen segítjük, így a Pataky István Művelődési Központban, a Dózsa György Művelődési Házban, a Marczibányi téri Ifjúsági Házban, továbbá Szé­kesfehérvárott és Szentendrén is néhány előadást tartunk. Miután Óbuda is fehér folt színházi ellátottság szempont­jából, elhatároztuk, hogy ott, vagyis az Árpád-híd túlsó ol­dalán megnyitjuk Kamara­színpadunkat (III., San Marco u. 81. sz. alatt). Afféle hétfő esti színház formájában, ami­kor nincs a tv-ben adás. Ügy tervezzük, hogy a kamara­színpadot január 30-án nyit­juk meg Sánta Ferenc: Éj­szaka című darabjával. Azt hiszem, ezzel a munkával egy eddig színház nélküli kerület közművelődését segítjük. Csorba Mária Szerencsi Éva és Üjréti László — Roscsin: Veled vagy nél­küled című színművének főszereplői i ANGYALFÖLD 9

Next

/
Thumbnails
Contents