Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
A cigány! akosságért A XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bi- tottsága ez év júniusában megtárgyalta a cigány lakosság helyzetéről készült, s a kerületi koordinációs bizottság által előterjesztett jelentést. A koordinációs bizottság — amely négy évvel ezelőtt alakult a kerületi társadalmi szervek és az érintett tanácsi szakigazgatása szervek képviselőiből — a cigánylakosság állampolgári helyzetével és társadalmi beilleszkedésével foglalkozik, beleértve lakás- és szociális helyzetüket, munkába állásuk problémáit, az oktatás, közművelődés, egészségügy kérdéseit. ilnggan cincii ? A cigányok életkörülményeiről az 1976- ban készített felmérés adott képet. Eszerint az akkor ismert csaknem ötszáz cigánycsalád kb. 15 százaléka igen rossz műszaki állapotban levő telepeken él, de a másutt élő 85 százalék túlnyomó része is rossz szociális és egészségügyi körülmények között lakik. 1974 óta a kerületi tanács — elsősorban a többgyermekes családok igényének kiemelt kezelésével — rendszeresen juttat lakásokat a cigánycsaládok helyzetének javítására. 1974-ben 30, 1975-ben 44 cigánycsalád kerülhetett kedvezőbb lakáskörülmények közé. 1977-ben a Népfürdő utcai, a Berettyó utcai és a Reitter Ferenc u. 89. szám alatti telepekről 27 családot költöztettek megfelelő lakásba, s NAPIRENDEN: A MEGELŐZÉS A tűzesetek mintegy 70 százaléka gondatlan, felelőtlen magatartásból keletkezik. A tapasztalatok szerint az állampolgárok egy része egyáltalán nem, vagy nem kellő mélységben ismeri a tűzvédelemmel kapcsolatos helyi és általános feladatokat. A főváros tűzvédelmi helyzete, tűzvédelme a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság értékelése szerint jó, a veszélyeztetettség azonban a dinamikus fejlődés következtében fokozódik. A fővárosban koncentrálódik az ipari termelés, az ország potenciáljának kb. 30 százaléka, a lakosság, a lakásállomány egyötöde, a kereskedelmi forgalom egyharmada, a közintézmények és kulturális létesítmények többsége. Bár az elmúlt években a nagymérvű műszaki fejlesztés és egyes elavult tűzveszélyes üzemek kitelepítése kedvezően befolyásolta a tűzbiztonság alakulását, a tűzoltóság feladata mégis szélesedik. A fővárosban ugyanis új termelőegységek létesülnek, a korábbinál nagyobb mértékben használnak fel tűzveszélyes anyagokat, és több százféle új tűzveszélyes technológiai folyamatot vezettek be a szénhidrogének, a gázok és olajok nagymérvű felhasználásával. Súlyos gondot okoz mind az állami, mind a tanácsi és szövetkezeti ipar területén a raktárhiány, a túlzsúfoltság, az elektromos berendezések elavultsága és helyenként a hiányos technológiai és tűzvédelmi fegyelem. Sokhelyütt szabálytalan és veszélyes az áruk és göngyölegek tárolása, a raktárkapacitás krónikus hiánya miatt. A fővárosban az elmúlt években jelentősen nőtt a lakásállomány. Az anyagi javak bővülésével arányosan fokozódik a lakások tűzterhelése (bútorok, műanyagok, használati tárgyak, s egyéb éghető anyagok felhalmozódása), növekszik a legkülönbözőbb háztartási elektromos készülékek száma, és ez növeli a tűz keletkezésének lehetőségét. A tűzoltóság felhívta a figyelmet az új lakótelepek tűzvédelmi problémáira is; ilyennek tekinthetők a tűzcsapokat eltorlaszoló parkoló géokocsik, a közös helyiségek és az erkélyek nem megfelelő használata, a lakások túlzsúfoltsága, valamint az elektromos berendezések 22 a telepek rozzant építményeit buldózerrel lerombolták. Ez év második felében a Tömöri u., Mosoly u., Babér u. környékén 328 lakás szanálásra kerül. Ezek mintegy háromnegyed részében cigánycsaládok élnek, akiknek lakáshelyzete a kiköltöztetés során feltétlenül javulni fog. Az életkörülmények megváltoztatásához nyújtott segítség azonban nem korlátozódik a lakásjuttatásra. Erről Sebestyén Károlyné, a tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője így tájékoztat: — Az új lakásokba költöző családok egy részének ahhoz is segítséget adunk, hogy szépen berendezkedhessenek. Legtöbbjük rendesen dolgozik és megbecsüli a kapott támogatást, az emberibb körülményeket. Sajnos, ezt nem mindenkiről mondhatom el: egy háromgyerekes cigányanya, aki a Visegrádi u. 58/b-ben kapott háromszobás, összkomfortos lakást, sietett ezt elcserélni és most Érden lakik, putriban. Differencián segítség Másoknál a lakáskörülmények javulása azért nem tartós, mert új otthonukba magukhoz veszik vidéken vagy más kerületben élő családtagjaikat, rokonaikat, ismerőseiket, így csakhamar ugyanolyan zsúfolt, kedvezőtlen körülmények közt élnek, mint korábban. önkényes átalakítása. A tűzesetek alkalmával az oltást nehezítheti az indokolatlan pánik- hangulat. A fővárosi tüzek 73,5 százaléka megállapíthatóan négy fő okból keletkezett: sugárzó hőtől, a megfelelő tűztávolság be nem tartásából, dohányzásból (égve eldobott cigarettavégtől) és nyílt lángtól. A tüzesetek túlnyomó többségében nagy szerepe van a gondatlanságnak, a tűzvédelmi előírások be nem tartásának. Budapesten 1977-ben a statisztika szerint 1937 tűzeset keletkezett 135 387 300 forint kárral. Meghaltak huszonötén, megsérült 172 ember. A tűzesetek 47,5 százaléka lakásokban keletkezett, 55 tüzeset gyermekjátékból, felelőtlen szülői magatartás miatt. Mindezek a tények egyértelműen bizonyítják, hogy a „Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzat” előírásait be kell tartani. Aki a jogszabályban vagy szabványban meghatározott tűzvédelmi előírásokat nem tartja be, az ellen tűzvédelmi szabálysértési eljárás indítható. Feltétlenül szükséges, hogy a létesítményekben és a vállalatoknál megfelelő tűzoltó eszközöket biztosítsanak. A szükséges készülékek számát is meghatározza a rendelet, a tűzveszélyesség mértékének figyelembevételével. Mindig olyan készüléket kell készültségben tartani, amely az adott helyen lévő anyagok oltására alkalmas. Fontos rendelkezés a tűzvédelmi oktatás kettős kötelezettsége. Egyrészt a dolgozókat munkába állításuk alkalmával, továbbá szükség szerint évente legalább egy alkalommal kell munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesíteni, másrészt a tűzveszélyességi szempontból veszélyesnek minősített munkakörökben a dolgozóknak tűzvédelmi szakvizsgát kell tenniük. A fővárosi tűzoltóság nyilvántartásában jelenleg több mint 33 000 létesítmény szerepel, amelyekben évenként mintegy 4400, a nem nyilvántartott létesítményekben pedig mintegy 1000 ellenőrzést tartanak. Ezeken az ellenőrzéseken évi átlagban mintegy 26—27 ezer tűzvédelmi hiányosságot tárnak fel. A tűzoltóság ezenkívül szakvéleményt ad aa A cigánylakosság életkörülményeinek javítására, beilleszkedésük elősegítésére igen sokoldalú támogatásra van szükség. Ennek részét képezi a rászorultak rendszeres segélyezése, de egyebek között az is, hogy a cigánygyermekeket — szüleik szemléletének fokozatos megváltoztatása révén — növekvő számban vonják be az óvodai nevelésbe, az iskolaotthonos osztályokba, napközibe, nyári úttörőtáborozásba. Az általános iskolába járó cigány- tanulók között viszonylag magas (36 százalék) a túlkorosak arányszáma, akiknél a nyolc osztály elvégzése csak jelentős erőfeszítések árán biztosítható. A nyolcadik osztályt elvégzettek a felvilágosító munka eredményeként növekvő számban jelentkeznek szakoktatási intézményekben való továbbtanulásra. Csak így érhető el, hogy a munkába álló cigányok között is nagyobb legyen a szakképzettek arányszáma. Szociális helyzetük, művelődési és egészségügyi körülményeik javítása mellett szükség van a közvélemény átformálására is. Korábban egy társadalmi rendszer sem fogadta be őket — most a mi rendszerünkre hárul az úttörő munka, hogy céltudatos segítséggel azonos szintre juttassuk őket a dolgozók más rétegeivel, s a társadalmi beilleszkedésüket ezzel tegyük teljessé! (farkas) építési és használatbavételi engedélyekhez. Gondoskodik arról, hogy az újonnan létesült vagy átalakított építményekben érvényesüljenek a tűzvédelmi előírások, azaz tűzvédelmi szempontból biztonságosak legyenek (pl. betartsák a tűztávolságokat, rendelkezésre álljanak az épület funkciójának megfelelő épület- szerkezeti anyagok, a tűzoltó eszközök, az oltóvíz stb.) A tűzoltóság a tűzvédelmi szakhatósági tevékenysége során évente mintegy 4600 eljárásban vesz részt. A tűzoltóság feladata nemcsak a tűzoltás, a kárelhárítás. Igen jelentős a közreműködése a műszaki mentésekben, például a közlekedési baleseteknél, elemi csapásoknál is. Tavaly e tevékenységük keretében 4655 segélykérésnek tettek eleget. A tűzoltóság 1937 tűzesetnél avatkozott be, köztük több súlyosnál, mint pl. a Magyar Pamutipari Vállalat Erkel utcai telepén, a TAURUS Gumiipari Vállalat Kerepesi úti telepén,' vagy a Fővárosi Elektromos Művek Csarnok téri transzformátor állomásán. 933 esetben hajtottak végre műszaki mentést, többek között a Boráros téri HEV-baleset mentési munkái közben. Záporok, zivatarok után 555 esetben hajtottak végre vízszivatást stb. A tűzoltóság e sokrétű és közérdekű munkáját jelentős mértékben segítik a fővárosban működő tűzvédelmi társadalmi szervezetek; ilyenek pl. a tűzvédelmi műszaki tanácsok, a tűzvédelmi bizottságok, a vállalati önkéntes tűzoltóságok, a tűzvédelmi felügyelők, megbízottak. A tűzvédelmi műszaki tanácsokban jelenleg 1227-en, a tűzvédelmi bizottságokban 507-en és a vállalati tűzoltóságok kötelékében tizenhatezren végeznek tűzvédelmi munkát, a tűzvédelmi felügyelők száma 3727. Fontos tudni, hogy egy-egy tűzeset kimenetelét döntően befolyásolja a tűz esetén tanúsítandó helyes magatartás. A legfontosabb teendő a gyors tűzjelzés. A főváros területén a hagyományos 05-ös hívószám mellett a 216-216- os telefonszáraon is lehet a tüzet jelezni. A helyes tűzjelzésnek tartalmaznia kell: a tűz-, illetve a káreset pontos helyét, azt, hogy mi ég, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, továbbá a tűzjelző nevét és a jelzésre használt telefonszámot. A tűzjelzés után minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell kezdeni a tűz oltását. A tűzveszély elhárítása, a tűzesetek számának csökkentése egyaránt érdeke a társadalomnak és minden egyes állampolgárnak is. Ezért mindannyiunknak meg kell ismerni a tűzvédelmi rendelkezéseket és azok betartásával kapcsolatos teendőinket. Gulyás Anita ANGYALFÖLD Védekezzünk a tűzveszély ellen
